Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. június IS. Nágocs, de messze jutottál! Hej, Kéri János, Kéri János, ha te most végigjárhatnád egykori falud, Nágocs házait, s bekukkanthatnál a szobákba, szekrények­be, ugyancsak leesne az állad ámulatodban! Mielőtt a hajdani bíró csodálkozásának okát megmondanám, elárulom, miről volt neveze­tes János bácsi. Egyesegyedül ő járatott új­ságot Nágocson a harmincas évek elején. A többi házban jó, ha kalendárium, biblia meg imádságos könyv akadt, másféle olvasnivaló csak az ő házában volt. így aztán nem csoda, hogy úgy őrizte a sublótban tartott megsár­gult újságokat, mint valami ereklyét. Jaj, dehogy nyúlhatott ahhoz idegen kéz! Hogy így volt, arról unokája, Tarr Jenő tanúsko­dik, akinek a jelenlegi könyvtáros a felesége. S hogy mekkorát fordult a világ Nágocson, arról meg a postás, aki két táskával cipeli mindennap a rengeteg napi- meg hetilapot. Olvasó-, könyvvásárló falu lett Nágocs. Kéri János uram azért lepődne meg, mert a leg­több házban tekintélyes könyvtárt találna. S ezen mérhetné le a hajdani bíró, hogy a va­lamikori urasági cselédek és leszármazottaik betűszerető emberekké váltak. Hallottam valamit a tabi könyvesboltban, s ettől támadt kedvem Nágocsra látogatni: tizenkilencen fizették elő a Milliók Könyve sorozatot az alig másfélezer lakosú faluban. A nágocsiak büszkék lehetnek erre. Tizen­kilenc házba járnak ezentúl Dreiser, Tolsztoj, Anatole France; Steinbeck, Fagyajev, Zola, Solohov, Aragon, Gorkij, Hamingway, Nexő (hogy csak néhány nevet említsürik) művei. Öt év alatt hatvan mű gyűlik össze a köny­vespolcokon, szekrényben. S ha gazdáik még kölcsön is adják az ismerősöknek ezeket a könyveket, nyugodtan mondhatjuk, tizenki­lenc »■fiókkönyvtárrab-' gazdagodik a falu. S hogy kik jegyezték elő a sorozatot? Hat tsz-tag, két óvodai dolgozó, két pedagógus, két mezőgazdász, két szövetkezeti alkalma­zott, a tanácstitkár, az orvos, a malomveze­tő, a földnyilvántartó és egy honvédségi al­kalmazott. A tsz-tagok közül Pál István ser­tésgondozót említeném. A felszabadulás előtt uradalmi kanász volt, aligha hitte, hogy egy­szer még módja lesz annyit olvasni és any- nyi könyvet vásárolni, amennyi csak jólesik. Mielőtt a hét éve könyvtároskodó Tarr Jenö­nét megszólaltatnám, elmondom, hogy hu­szonöt előfizetője volt Nágocson az Arany­könyvtárnak is. Csak hát ez a mostani soro­zat drágább is, meg rangosabb. Az, hogy ennyi könyv talál gazdára a fa­luban, szívós munjca eredménye. Nem má­ról holnapra jutott ide a falu. Hét évvel ez­előtt, 1954-ben, amikor Tarr Jenőné Nágocsra került, 340 kötete volt a könyvtárnak, s mind letéti. Az olvasók száma ötven körül ingado­zott. S ma? Nyolcszáz kötet könyv (84 a le­téti, a többi a községé), 180 olvasó. A tanács az utóbbi években egyre nagyobb összeggel segítette a könyvtárat. Tavaly 5000 forintot adott könyvre és polcra. Az évről évre gya­rapodó állományt egyre többen olvassák. A kölcsönzési napló tanúsága szerint májusban 260 kötetet kölcsönzött Tarrné. Volt olyan negyedév, hogy 700 könyvet vittek ki az ol­vasók. — 1954-ben, 55-ben úgy kellett rátvlkmál- ni az emberekre egyes müveket. Százszor elmagyaráztatták maguknak: — Aztán csak­ugyan olyan jó könyveket írt az a Tolsztoj, az a Solohov meg az a Gorkij? — Ma? Bi­zony ritkán találhatók benn a műveik. A községben rendezett író-olvasó találkozók, könyvismertetők is segítették megváltoztat­ni az emberek véleményét sok íróról. Most már nagy a kelete a mai magyar írók—Fe­hér Klára, Mesterházi Lajos, Galabárdi Zol­tán, Bárány Tamás műveinek is. S ami öt­venötben még elképzelhetetlen volt, kézről kézre járnak az olyan művek, mint például Jaroszlavszkij Biblia hívőknek és hitetlenek­nek című munkája. Akadnak olyan idősebb olvasók, akik már nem tudnak a könyvtárba eljárni, nekik az úttörők viszik el a kért műveket. Borsányi Lajosné minden műről megírja a könyvtá­rosnak, tetszett-e, ha igen, miért. Rapos Mi­hály és felesége túljár már a hetvenen, leg­inkább Móricz Zsigmond műveit olvassa. — Olyan jóleső érzés tölt el, amikor egy kérges kezű, ókulárés nénike vagy bácsika válogat a könyvtárban. Sokszor félórákig la­pozza egyiket a másik után, míg rábukkan a neki leginkább tetszőre. Olyan :nagyszerű dolog könyvet adni azoknak a kezébe, akik hajdan nem olvashattak — mondja Tarrné. S hogy a könyvtár miért keveredett ide a Milliók Könyvtára előfizetéséről szóló cikk­be? Mert az előjegyzők többsége könyvtári tag. A könyvolvasás és -vásárlás elválaszt­hatatlan lett a faluban. S mi sem természe­tesebb, mint hogy azok veszik a legtöbb könyvet, akk kezdik kinőni a könyvtárat. Befejezésül csak annyit: ötvenötben épp hogy elkelt harminc kötet könyv. Most a kcnyvnapon több mint száz kötet fogyott el 1600 forint értékben, s még újabb csomagot is rendelt Tarrné a tabi könyvesboltból. Gya­rapodó könyvtár, sok új olvasó, kelendő könyvek és 19 előfizető a Milliók Könyvtára sorozatra — de messze jutott ez a község Ké­ri János újságjától! Lajos Géza Hűs még a Ba­laton vize, nem mindenki me­részkedik a ha­bokba. Ez a kis­lány is csak lá­bával játszado­zik a vízben, s e romantikus környezetben ki tudja kinek ír­ja az üdvözlő sorokat. I» Az ötlet helyes volt A közelmúltban szakosítot­ták az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat kaposvári cipő­boltjait. Női cipőt most a Má­jus 1. utcai önkiválasztóban, a nagyáruházban; férficipőt az Ady Endre utcai önkiszolgáló cipőboltban, gyermekcipőt a Szivárvány Áruházban árusí­tanak. Mi volt a célja a válla­latnak ezzel a szakosítással? Dobszai Dezső áruforgalmi osz­tályvezető ezt így indokolja; — Az volt a célunk, hogy a fölösleges fáradozástól kímél­jük meg a vevőket. Így kisebb raktárkészletből is nagyobb vá­lasztékot tudunk nyújtani a vásárlóknak. Mit mondanak a vevők? így j'obban tetszik A Május 1. utcai 108-as ön­kiválasztó cipőbolt zsúfolva ve­vőkkel. Valamennyi nő. Válo­5000 pór cipő Szabó Istvánná, a Szivárvány Áruház vezetője örömmel mondja: — Az eltelt néhány nap azt mutatja, hogy bevált a szako­sítás. Az első napon például 263 vevő 24 ezer forint értékű cipőt vásárolt. Amikor női, férfi- és gyermekcipőket is árusítottunk, egy-egy napon 200-nál több cipőt nem vásá­roltak. A forgalom alig halad­ta meg a 20 ezer forintot. Je­lenleg mintegy félmillió forint értékű, csaknem 5 ezer pár gyermekcipőből válogathat a vásárló. — Örömmel tapasztaltam, hogy nagyobb a választék — mondja Ujj Lászióné, aki kis­lányának jött cipőt venni. A férfikonfekciót is helyes lenne gyermekkonfekcióval fel­cserélni. így a szülők a gyer­mekruha mellé azonnal' meg- vásárólhatnák a cipőt is. 70 féle férficipő Nem nehéz az Ady Endre ut­cai önkiszolgáló cipőboltba be­térő férfiak dolga. Hetven fé­le, összesen mintegy 2500 pár cipő között válogathatnak. Oláh József és Barcza Géza is hamar megtalálta a legjobban tetszőt. Dicsérik is a vállala­tot, amiért szakosították a ci-’ pőboltokat. Major László üz­letvezető szerint nem csökkent a vevők száma. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják: az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat veze­tői helyesen cselekedtek, ami­kor a cipőboltokat szakosítot­ták. Sz. L. B ALETTVIZSG A Műsoros évzáróra készülnek, kirándulni mennek a zselickisfaludi iskolások Szombatom és vasárnap este került sor a Kaposvári. Balett- iskola immár nyolcadik éve hagyományos, tanévzáró vizs­gájára. Technikai akadályok miatt az idén nem a színház­ban, hanem a Táncsics Gim­názium tornatermében vizs­gáztak a növendékek. A táncok előadása a szűk hely miatt a növendékeknek és a táncokat betanító tanárnak egyaránt ne­hezebb feladatot jelentett. A vizsga műsora, az előadott tán­cok szorgalmas munkát és sok gyakorlást követeltek az év fo­lyamán. A műsor egészét te­kintve elismeréssel szólunk Amint a Puerto Rico-i Na­cionalista Párt nemrégen kö­zölte, 37 politikai foglyot ösz- szesen 7172 . év börtönbünte­tésre ítéltek. Amint a jelentés közli, néhány vádlottat... 485 évi összbüntetésre ítéltek. Merő Béláné tanár tevékenysé­géről, aki a táncképek koreog­ráfiájában és a betanításban egyaránt lelkiismeretes mun­kát végzett. A bemutatott táncképek té­mája a négy évszak volt ösz- szel kezdődik a tanév; az első kép a kötelező iskolai tanterv anyagából adott részleteket: az óvodáskorúak bájos csetlés- botlással magyar gyermekjáté­kokat, az iskolások pedig egy régi társas tánc négy tételét, majd klasszikus balettgyakor­latokat mutattak be. A követ­Kansas és Pennsylvania álla­mokban, s a Puerto Rico-i Ve­ga Alta és Rio Piedras városok börtöneiben tartják elzárva. kezö képben a hópelyhek és a korcsolyázók tánca jelképezte a téh örömeit. A legsikerültebb és a legegységesebb kompozí­ció a Tavasz című tánckép volt. Itt a ke kelet hírnökei: a nap, a napsugárkák, a pillan­gók, a fecskék, a gólya, a virá­gok és a gombák tánca, ötletes jelmezei fejezték ki az évszak derűjét, optimizmusát. A nyál- című táncképbem népek táncait mutatták be a növendékek. A szólisták közül Halmi Orsolya, Merő Zsuzsa, Léber Ilona, Orbán Csaba, Szirányi Erzsé­bet, Varga Ibolya, Sipos Júlia, Gergely Ilona és Sárosdi Móni­ka nevét kell megemlítenünk, akiknek bájos, harmonikus mozgása különösen nagy tet­szést aratott. A balettiskola 60 növendéke sikeresen vizsgázott. Sikerült összeszedniük a pénz­darabokat, majd értesítették a múzeumot. Nekik köszönhető, hogy ez az igen értékes pénz­lelet jutalom ellenében illeté­kes helyre, a Rippl-Rónai Mú­zeumba került. A lelet eddigi tudományos elemző vizsgálata alapján — mint Takáts Gyula múzeum­igazgató tájékoztatott bennün­ket — kiderült, hogy ez a föld­be rejtett ezüstpénz-mennyiség egy mázas cserépfazékban volt. A cserépedényt egyszer valószínűleg a traktor vagy az eke kettészelte. A boronálásnál szétszóródhattak a pémzdarab- kák, de csak akkor bukkantak rájuk, amikor kapával dolgoz­tak a földön. Az ezüstpénzeket 1659—1699 között verték. A megtalált edény méreteiből ar­ra lehet következtetni, hogy még mintegy 50—60 darab ezüstpénz van a földben, vagy a faluban. Az átvett kincs ed­dig 424 db ezüsttallér. Ezekből gatnak. Akad, aki három-négy, sőt olyan is, aki tíz cipőt is ki­választ, felpróbál, tesz benne néhány lépést, majd vásárlás nélkül távozik. Csupán kedve támadt megnézni, miként mu­tat a lábán ez vagy az a cipő. Mondja is az üzlet vezetője, László Józsefné és az eladók, Szvath Károly, Horváth Ibolya és a többi, hogy szívesebben árusítanának térficipőket. A férfiak kevesebbet válogatnak, mint a nők. No persze, nem mindenki teszi próbára türel­müket. Talián Éva is hamar talál egy nagyon szép, piros tűsarkú cipőt. Mondja is mind­járt véleményét: — így jobban tetszik... Jó ötlet volt a szakosítás. Bizonyá­ra más vevők is egyetértenek vele Igaz, a forgalom egy ki­csit visszaesett. De ez csak ad­dig tart, míg ki nem alakul az üzlet új vevőközönsége. 352 I. Lipót király ezüsttal­lérja, 72 pedig nagyméretű kül­földi ezüstpénz. Valószínűleg arról lehet' szó, hogy a török uralom utáni felszabadító há­borúk, vagy a meginduló Rá­kóczi felkelés zavaros éveiben valaki a vagyonát ilymódon igyekezett elrejteni. Köztudomású, hogy a föld mélye Somogybán nemcsak Buzsákon rejt kincseket: te­metőket, régi használati eszkö­zöket, épületeket, esetleg el­pusztult falvakat. A szántó- vetők ekéje, ásója sokszor nap­világra hoz kő, csent, réz, bronz vagy vasból való külön­böző fegyvereket, ékszereket, edénydarabokat, vagy emberek csontjait. A szakemberek ép­pen az ilyen leletekből értesül­nek a különböző korszakokban élő emberek életmódjáról, s megőrzik történelmünk e be­cses forrásait. W. E. Méltón zárják az évet a zselickisfaludi. általános isko­la tanulói. A június 18-i év­zárón előadják Ignácz Rózsa Nekeresdi Barka, Szőnyi Zol­tán Csín-bumm, Tóth Eszter Csili Csala csodái és A szamár és a szegényember című me­sejátékokat. A kis színművek alakjait a felső tagozatosok keltik életre. A szünidőben öt­napos kirándulásra megy az úttörőcsapat. A zselickisfaludi gyerekek szorgalmasan gyűjtö­gették év közben a pénzt. Több mint négyezer forintot kerestek. Mesejátékokat adtak elő, úttörő karnevált rendez­tek. A harminckét tagú cso­port Budapestre, a Mátrába, a Bükkbe, Aggtelekre látogat el. Miskolcon, Özdon és Kazinc­barcikán megtekintenek né­hány üzemet. A szülők sem akarnak otthon ülni egész nyá­ron, kérték az iskola igazga­tóját, szervezze m'eg a felnőt­tek kirándulását is. A mamák és papák Tihanyt, Keszthelyt, Veszprémet, Balatonfü redet, Nagyvázsonyi nézik meg. A két napos kirándulás befejezése­ként a Balaton somogyi olda­lát is meglátogatják. Technikumi végzettséggel gépíróit és utókalkulátort felveszünk. Jelentkezés a Somogy megyei Növényvédő Állomáson, Toponfirom (3696) A Kaposvári Text i l művek felvesz 18—26 éves ború nőbet fonótanulónak. A politikai foglyok listájá­nak élén Pedro Albis Campos, a Nacionalista Párt vezetője éli, aki» ... 79 évi összbürvte- tést kapott, mert »kísérletet« tett az Egyesült Államok ha­talmának megdöntésére Puer­to Ricoban. Campost korábban Puerto Rico-i és amerikai bör­tönökben tartották bezárva, most pedig a »Szent János« presbiteriánus börtönkórház 310-es számú cellájában él tel­jesen elszigetelve. Testének egyik fele egészen megbénult s alig tud beszélni. Campos a börtönben betegedett meg. Ifjabb Ricardo Diazt 485 évi összbüntetésre ítélték. Az 1950. évi eseményekkel kapcso­latban a Diaz család csaknem minden tagját börtönbe zárták. 1950-ben ugyanis Washington­ban a függetlenségért küzdő Puerto Rico-iak egy csoportja, tiltakozása jeléül, merényletet kísérelt meg az Egyesült Álla­mok kongresszusának több tag­ja ellen. A 37 politikai foglyot az «gyesült államokbeli Atlanta Követendő példa Buzsákon Közel 300 éves ezüstpénz-leleteket szolgáltattak be! Mgjus 30-án a buzsáki tsz Varga Lajos brigádja munká­ba indult. A pálkuti dűlőbe ké­szültek babot vetni. Ahogy a szemtanúk elmesélik, az asz- szonyok munka közben a ka­pa nyomán először csak né­hány darab ezüst tallért talál­tak. Nagy szenzáció volt. Min­denki összeszaladt, és azt hi­szem nem róhatja fel senki, hogy a bab vetése helyett az ezüst kereséséhez fogtak. S nem eredménytelenül. Volt, aki 100 darabot is összeszedett, és »kincset találtam« felkiáltás­sal hazaszaladt. A munka per­sze végleg abbamaradt. Amikor Varga Lajos brigádvezető ér­tesült a történtekről, a hely­színre sietett és ő is összegyűj­tött a pénzdarabokból néhá­nyat. Nyomban értesítette Vida Árpád buzsáki általános iskolai igazgatót, akivel azután felkeresték mindazokat, akik részt vettek a kincskeresésben. Az első román gyártmányú televíziós készülékek A bukaresti áruházakban megkezdték a »Video Super 43« típusú román televíziós /készülékek árusítását, ame­lyek a bukaresti »Electronics« gyárban készültek. A román televíziós készülé­kek korszerű konstrukciójúak és szilárdak. Képernyőjük át­mérője 43 centiméter. A 12 csatornás készülékek doboza fémből készült. Az év végéig 20 000 televí­ziós készüléket gyártanak, az elkövetkezendő évékben pedig 1965-ig a hatéves terv végéig 13 000 darab készül. (9998) Somogyi Mépfap Az MSZMP Somogy megyei Eizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-U, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 8. Telefon 15-1S. Felelős kiadó: W1BTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. «. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U F% 7172 év börtönbüntetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents