Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

SOMOGYI NÉPLAP t Vasárnap, 1961, Június tt. II Biztonsági Tanács határozata felszólítja Portugáliát, azonnal szüntesse meg az angolai nép elleni elnyomó intézkedéseit New York (MTI). A Bizton­sági Tanács pénteken megsza­vazta az angolai kérdésben be­terjesztett afrikai—ázsiai ha­tározati javaslatot. Az indít­ványt kilenc szavazattal elfo­gadták, ketten — Anglia és Franciaország — tartózkodtak. Az elfogadott határozat fel­szólítja Portugáliát, azonnal szüntesse meg az angolai nép ellen fogoAiatosított elnyomó intézkedéseit. Ugyanakkor a Biztonsági Tanács utasította az áprilisban — az angolai hely­zet kivizsgálására .— létreho­zott öttagú bizottságot, »hala­déktalanul lásson hozzá meg­bízatásának végrehajtásához«. Garin, Portugália. ENSZ- képvisedője tiltakozott a hatá­rozat ellen, s közölte, hogy kormánya azt »nem tekinti tör­vényesnek«. Zorin felszólalása a Biztonsági Tanács pénteki ülésén New York (TASZSZ). A Biz­tonsági Tanács péntek délutá­ni ülésén az angolai vitában felszólalt Zorin, a Szovjetunió képviselője is. A felszólaláso­kat összegezve rámutatott: a szónokok többsége teljes meg­alapozottsággal jelentette ki, hogy Portugália Angolában kí­méletlen gyarmati háborút folytat, ' s. hogy ez a háború nemcsak az angolai nép, hanem minden afrikai nép és állam érdekeit is érinti. Teljesen helyesen mutattak rá, hogy Portugália csakis NATO-beli szövetsége­seinek pártfogásával és segít­ségével folytathatja ezt a pusz­tító háborút. Zorin leleplezte a portugál gyarmattartókat, akik olyasfé­le mesékkel próbálják félreve­zetni a közvéleményt, hogy az angolai tragikus események a helyi lakosság soraiból kikerü­lő terrorista elemek tevékeny­ségének következményei. A szovjet képviselő nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy Salazar fasiszta kormánya gyarmati háborút folytat Afrikában, tűzzel-vassal rabszolgaságban akarja tartani egy Portugáliá­nál tizennégyszer!« nagyobb területű ország lakosságát. Az angolai hazafiak ellen indított büntető hadműveletekben 25 ezer portugál' katona és a fel- fegyverzett telepesek egységei is részt vesznek. Eddig legalább 30 ezerre te­hető a helyi lakosság áldoza­tainak száma, és mintegy 80 ezren menekültek Kongóba. Bombázással több tucat békés falut töröltek el a föld színéről. Az öldöklé­sek színhelyén eltemetetle- nül hevernek a bennszü­löttek holttestei, több he­lyen járvány ütötte fel a fejét. A szovjet képviselő kimutat­ta, milyen képtelenség az adott helyzetben Franciaország és Anglia képviselőinek az az ál­lásfoglalása, hogy »tanúsítsa­nak mérsékletet és türelmet«, ne siessenek az angolai nép segítségére, ne ítéljék el a Sa- lazar-kormányt Az élet meg­mutatta — fűzte hozzá Zorin —, hogy a gyarmattartók elméjé­ben csak akkor dereng világosság, amikor a gyar­matok népei fegyverrel a kezükben harcra kelnek, hogy megvédjék jogaikat. Csak akkor kezdődik a szó­beszéd a hatalom úgynevezett önkéntes átadásáról, a gyar­mattartóiknak arról az »örök­től fogva való« törekvéséről, hogy felszabadítsák a gyarma­tokat. * * * Az ülés után Libéria, Nigé­ria és Ghana képviselői oda­mentek Zorinhoz, és kezszorí- tással köszönték meg a szabad­ságukért küzdő népek jogainak következetes védelmét. Tízezer felfegyverzelt szabadságharcos küzd Angolában Accra (MTI). Holdén Rober­to, az angolai nemzeti mozga­lom Leopoldville-ben tartózko­dó vezetője az Ashanti Pio­neer című gshamai lap értesü­lése szerint közölte, hogy öt­tízezer felfegyverzett szabad­ságharcos küzd Angolában a portugál gyarmatosítók ellen. — A hazafiak rövidesen átfo­gó hadműveleteket indítanak — fűzte hozzá. Holden Roberto kijelentette, hogy a gyarmatosítók már el­késtek azzal, hogy reformokat ígérjenek Angolának. — Mi csak akkor tesszük le a fegy­vert, ha kivívtuk az önkor­mányzatot, és ha a portugálok kitakarodnak az országból — hangoztatta Roberto. A mccarthysták ismét hallatják hangjukat Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szombati száma »A mccarthysták ismét hallatják hangjukat« címmel közli New Yark-i tudósítójának jelentését, az amerikai legfelső bíróság ama határozatával kapcsolat­ban, amely lényegében tör­vényen kívül helyezi az Egye­sült Államok Kommunista Pártját. A tudósító úgy értékeli ezt az intézkedést, mint a nagytőke új széles támadó műveletét azt amerikai nép alkotmányban foglalt demokratikus jogai el­len. A reakció drákói intézke­déseit kétségtelenül a nép de­mokratikus jogokért és béké­ért folytatott küzdelmétől való rettegés váltotta ki. A nagytőke miután kikény­szerítette a legfelső bíróságtól a kommunista párt törvényen kívül helyezését — írja a tu­dósító —, most hozzákezdett az uralmát gátló összes demokra­tikus szervezetek és mozgal­mak felszámolásához. »A kom­munista veszély« elleni harc ködíüggönye mögött a nagytő­kések csapást akarnak mérni a négerek szabadságáért küzdő szervezetekre, a pacifista cso­portokra és a marxizmus iránt érdeklődő diákkörökre. Most e szervezetek bármelyikét meg­vádolhatják »a kommunisták­kal való együttműködéssel«. (MTI) Nyilvánosságra hozták Genfben a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság legújabb jelentését Genf (MTI). Genfben nyil­vánosságra hozták a laoszi nemzetközi ellenőrző bizott­ságnak a genfi értekezlet két társelnökéhez intézett leg­újabb jelentését. A jelentés el­sősorban a három laoszi kül­döttség Na Mon-i tárgyalásai­val foglalkozik, és örömmel' üdvözli azt az elvi megállapo­dást, amelynek értelmében a három herceg találkozni fog egymással. A továbbiakban be­számol arról, hogy a Na Mon-i politikai tárgyalásokon a Souvanna Phouma vezetése alatt álló laoszi kormány kül­döttsége több javaslatot tett a jövőbeni koalíciós kormány politikáját illetően, a Neo Lao Hákszat Párt küldöttsége pe­dig indítványt terjesztett elő a laoszi nemzeti egység meg­teremtéséről. A Boun Oum ál­A Francia Kommunista Párt akciói- indított a parasztság problémáinak megoldása végett Párizs (MTI). , A Francia Kommunista Párt akciót kezdett a nehéz helyzet­ben levő francia parasztság problémáinak megoldása vé­gett. Waldeck Rochet, a párt főtitkárhelyettese, nemzetgyű­lési képviselő interpellációt in­tézett a kormányhoz, s ebben rámutat, hogy a mezőgazdaság bajainak fonása elsősorban az Európai Közös Piacnak a fran­cia parasztság érdekeit sújtó intézkedéseiben keresendő. Rochet utal arra, hogy az el­múlt években a közös piac más országaiból beözönlöttek Franciaországba az olcsóbb mezőgazdasági termékek, a francia mezőgazdaság exportja pedig egyre csökkent. Waldeck Rochet felhívja a figyelmet a közvetítő kereske­delem profithajhászására. Jel­lemző egyebek közt, hogy a bretagne-i Pont L’Abbéban nyolc frankért vásárolják fel a parasztoktól a burgonyát, a párizsi piacokon már frankért adják el. 38 A morladx-i »parasztlázadás« hullámai tovább gyűrűznek. Bretagne-ba rohamrendőr-szá- zadokat vezényeltek, valóságos ambervadászat indult meg egy Le Borgne nevű »parasztve­zér« ellen, aki a morlax-i tün­tetés megszervezte. A mozgó­sított csendőrök és rohamrend­őrök eddig még nem tudták el­fogni Le Borgne-t. Piasztikbombás merénylet a marseille-i kommunista párthelyiség ellen Párizs (MTI). Piasztikbombás merényletet követtek el a fasisz­ták pénteken este MarseiUe-ben a Francia Kommunista Párt megyei szervezetének helyisége ellen. A robbanás szerencsére csak kisebb anyagi károkat okozott. A merény­lők kiléte felől nem lehet kétség: tettük elkövetése előtt egy falra krétával felírták az OAS, az algíri ultrák és franciaországi fasiszta szövetségeseik terrorista szerveze­tének, a hírhedt »titkos fegyveres szervezetnek« kezdőbetűit. tál megbízott küldöttség is benyújtotta javaslatait. Az er­re yanatkozó vita a jövő hé­ten folytatódik. A katonai albizottság meg­beszélésein a nemzetközi el­lenőrző bizottság javasolta, hogy egyes kényesebb ponto­kon helyszíni - szemlét tart. Souvanna Phouma és Szufanu- vong erre azt válaszolta, hogy hajlandó minden feltételt biz­tosítani a helyszíni szemlék lefolytatásához, ha a három érdekelt laoszi fél egyetértésre jut e látogatások, valamint a bizottság funkciói és feladatai tekintetében. A jelentés végül arról ír, hogy a padongi kér­déssel kapcsolatban a tár­gyalófelek ellentétes álláspon­tot foglalnak el, s ez akadá­lyozza e kérdés békés megol­dását. A jelentés azt a re­ményt fejezi ki, hogy a Na Monban tárgyaló három kül­döttség elsősorban erről fog tárgyalni, továbbá más olyan incidensekről, amelyekről pa­naszok és ellenpanaszok ér­keztek az értekezlethez. A nemzetközi ellenőrző bizottság figyelemmel kíséri a Na Mon-i megbeszélések lefolyását, és tekintetbe veszi, hogy a tár­gyalófelek milyen , segítséget várnák a bizottságtól — feje­ződik be a jelentés. * * * Genfi diplomáciai körökben nagy várakozással tekintenek a vasárnap Genfbe érkező Lord Home és Grcrmiko tár­gyalásai elé. Nyugati hírügy­nökségek kommentárja szerint az értekezlet folytatásához fű­zött remények megerősödtek Gronaiko és Harriman ameri­kai küldött péntek esti meg­beszélése után. • * • A Boun Oum-fclikk tovább folytatja mesterkedéseit a Látsszál kapcsolatos tárgyalá­sok eredményességének meg­akadályozására. Az AFP köz­lése szerint Norodom Szihanuk kambodzsai államfő és Boun Oum háromnegyed órás meg­beszélést folytatott, amelynek sarán Boun Oum kijelentette, nem hajlandó Genfbe utazni és találkozni Souvanna Phou- mával és Szufanuvonggal. No­rodom Szihanuk ekkor azt a közvetítő indítványt tette, hogy a három herceg találkoz­zék félúton Genf és Nizza kö­zött: Grenoble-ban vagy Chambéry-ben, de Boun Oum ezt is elutasította. Függetlenségi harc Angolában Az afrikai kontinens délnyu­gati részén fekvő 1250 000 négyzetkilométer nagyságú, de csupán 5 millió lakosú An­gola portugál gyarmat évtize­deken át a »hallgatás« birodal­ma volt. 1960, »Afrika éve« azonban nem múlt el nyomta­lanul Angola felett sem. Az angolai hazafiak nemzeti füg­getlenségi mozgalma néhány hónapja új szakaszba: a fegy­veres harc korszakába lépett. A gyanmatoeításeUemes erők összesen 150 000 négyzetkilo­méternyi — tehát hazánknál mintegy másfélszer nagyobb — területet tartanak ellenőrzésük alatt. A fegyveres harcok színtere a gyarmat legfon to» tosabb exportnövónyének, a kávénak termőterületeivel egybeesik. Ez a tény Portugá­lia amúgy is zilált gazdasági helyzetében rendkívül súlyos károkat okoz. Az ellenállás központja Észak-Angola kör­zeteiben Damba, Macocola, Sao Salvador és Caungula vá­rosok környéke. A portugál gyarmatosítók több mint tíz­ezer fős hadseregének kegyet­lenkedései elől — melyek során eddig mintegy 30 000 embert gyilkoltak meg vagy tettek hajléktalanná — Eszak-Ango- lából mintegy 80 000 ember me. nekült át Kongóba. Mind a gyarmati rendszer, mind az imperializmus az erkölcsi törvényeken kívül áll Fidel Castro beszéde Havanna (MTI). Fidel Castro kubai miniszter- elnök a Nemzetközi Diákszö­vetség vezetőségi ülésszakának pénteki záróüléséin beszédet mondott. TASZSZ-jelentés sze­rint hangsúlyozta, hogy az im­perializmus és a gyarmati rendszer olyan teher, amely fékezi az emberiség fejlődését. Mind a gyarmati rendszer, mind az imperializmus az er­kölcsi törvényeken kívül áll. A kubai kormányfő lelep­lezte az imperialista propagan­dagépezet tevékenységét és azt az állítását, mintha a kubai for­radalom »a Szovjetunió« és »a nemzetközi kommunizmus« előretörésének következménye lenne. Az imperialisták — mondot­ta — nem képesek megérteni az egyedüli igazságot: azt, hogy mi pusztán azért indítot­tunk felkelést, mert kizsákmá­nyoltak voltunk, mert nem akartunk többé amerikai gyar­mat lenni, nem akartunk többé minden kérdésben az amerikai nagykövet engedélyét kérni, vagy minden problémával kap­csolatban kikérni a washingto­ni kormány véleményét. Szabadok akartunk lenni, és ezért lettünk szabadok. Castro hangsúlyozta, hogy az amerikai imperializ­must Kuba ellen alkalma­zott agresszív politikájá­ban egymás után érik a vereségek. Ha az imperia­lizmus újabb csatákat akar vívni Kuba ellen, akkor azokat is elveszíti. Fidel Castro a továbbiakban a népművelés fejlesztéséről, az írástudatlanság felszámolá­szélt, továbbá kijelentette, hogy Kuba hajlandó ezer ösz­töndíjat biztosítani egyetemein a testvéri latin-amerikai orszá­gok olyan egyetemi hallgatói­nak, akiknek nincs lehetősé­gük főiskolai képzettséget szerezni hazájukban. Mint az AP közli, a kubai kormány jegyzékben közölte, hogy hajlandó fogadni annak az amerikai bizottságnak kül­döttségét, amely a Kubában hadifogságban levő 1200 zsol­dos ellenében jóvátételként já­ró 500 traktor leszállításának további részleteiről tárgyalna. Az AFP detroiti jelentése sze­rint a küldöttség hétfőn dél­után utazik Kubába. Nagyarányú munkás! üntetés La Pazban a letartóztatott politikai és szakszervezeti vezetők kiszabadításáért La Paz (MTI). Bolíviában pénteken is foly­tatódtak a letartóztatások. A La Pazból érkező utasok sze­rint legkevesebb 200 főre be­csülhető a kormányellenes meg­mozdulások óta letartóztatott személyek száma. Az ország bányászai és ipari munkásai általános sztrájkkal válaszoltak a le­tartóztatásokra, és pénte­ken nagyarányú tüntetést szerveztek, hogy a kormányt a letartózta­tott vezetők szabadombocsátá- sára kényszerítsék. A munkások tüntető felvo­nulása incidens nélkül zajlott le, de a város főteréig nem jut­hattak, mert a rendőrség fegy­verekkel és gázálarcokkal fel­szerelt kordont vont a kor­mányhivatalok körül. Védőrség áll a középületek és az ameri­kai nagykövetség épülete előtt. Katonai járőrök cirkál­nak a városban, leállítva minden járművet és gyalogost, aki a város köz­pontja felé igyekszik. Katonai sára irányuló mozgalomról be- ellenőrzés alatt állnak az or­szág nagyobb városaiba veze­tő útvonalak is. Victor Paz Estenssoro elnök pénteken hangoztatta, hogy a legnagyobb eréllyel járnak eh »mert Bolívia magasabbrendű érdekeit tartják szem előtt, amelyek mellett a szakszerve­zeti jogok nem jöhetnek szá­mításba«. Az elnök a letartóz­tatott baloldali vezetőket vá­dolta azzal, hogy megpróbálták szabotálni és fegyverrel gátol­ni a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy »hitelhez kíván jutni az életszínvonal megjavítása céljából«. A Reuter idézi a New York Times-t, amely szerint a régóta készülődő leszá­molásra kerülhet most sor. Azok, akik az 1952-es forrada­lom után hatalomra kerültek, 10 év alatt nem sokat értek el sem az életszínvonal javításá­ban, sem a tömegnyomor, a tudatlanság felszámolásában. Eddig nem valósult meg egy új, igazságos és életképes tár­sadalom létrehozása. Ez a hely­zet nem maradhat fenn to­vább. JÖN A BUDAPEST NAGYCIRKUSZ! NAGYATÁDON június 14—16-ig K4POSVAROTT június 17 — 20-ig Svájci Kinie cirkusz eleíántparádóia. Jegyelővét 1 nappal előbb. (10003)

Next

/
Thumbnails
Contents