Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

Szombat, 1961. június 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP Két szakmaközi bizottságról ma m£r több járási SZÉKHELYEN működik szak­maközi bizottság. A különböző üzemek, vállalatok szakszerve­zeti bizottságának képviselőiből álló szerv politikai, gazdasági és kulturális tevékenysége igen hasznos. Erre jó példa a siófoki szakmaközi bizottság múlt évi munkája. Miint arról többször hírt adtunk, fellendí­tette a járás sportéletét azáltal, hogy labdarúgó-, kerékpár-, tenisz-, röplabda-versenyeket szervezett az üzemek között. A mumkaversenyt igyekezett összefogni. Fellendült Siófokon a kulturális élet is. Különféle nyelvtanfolyamok, tánc- és színjátszó-próbák jelezték ezt. Ma, egy évvel később azonban a siófoki szakmaközi bizottság tevékenységéről sajnos, csak múlt időben beszélnek az em­berek. Csupán egyeztető bizott­sági csoportjának néhány, a si­kertelenségbe nem egyköny- nyen belenyugvó tagja végez alkalomszerűen némi munkát. A tabi szakmaközi bizottság, amely később — az idén ja­nuárban — alakult, jó kezdés után ugyancsak közel áll a sió­fokihoz hasonló állapothoz. Vajon miért? A HANYATLÁS OKÄT a szakmaközi bizottságok tagjai is kutatták. Megállapításuk gyakran igen találó. Tabon ezt mondta az egyik: »Az a baj, hogy a bizottság tagjai sok más elfoglaltságuk miatt rit­kán tudnak időt szakítani az üléseken való részvételre. S ha már a bizottság sem képes összeülni, akkor nem lehet várni, hog^i az időt, áldozatot, következetességet kívánó kul­turális* gazdasági és egyéb munka jól menjen. Egy siófoki bizottsági tag így panaszko­dott: »Gazdátlan a szakmaközi bizottság munkája. Elnökünk, Hegedűs Pál elvtárs budapesti Iákos. Sokat hazajárt, beteges is, nincs, aki összefogjcji ben­nünket.« A harmadik az egyes üzemek magatartásában látja a baj okát. E szavakkal foglal­ta össze mondanivalóját: »A vállalatok szakszervezeti bi­zottságai gyakran elzárkóznak a közös ügytől. Szívesebben tartoznak szakszerv ezetileg Székesfehérvárhoz vagy más­hova, ahol a vállalat központi, szakszervezeti vagy 'területi bi­zottsága székel.« Lényegbe vá­gó megállapítások ezek. Nem lehet szó nélkül elmenni mel­lettük, ha azt akarjuk, hogy szakmaiközi bizottságaink si­keresen dolgozzanak, fellen­dítsék a járási székhely kultu­rális, gazdasági és sportéletét. Mit kell tehát tenni? ELŐSZÖR RENDET KELL TEREMTENI a szakmaközi bizottságokban. Élűikre tevé­keny, jó szervező képességű fiatalembereket válasszanak, s ami legalább ennyire fontos, olyan munkakörben dolgozza­nak, amely nem köti túlságo­san egy helyhez őket, tehát módjuk nyűik szervezésre. A szakmaközi bizottság el­nökének munkáját Siófokon is, Tabon is akadályozzák bizo­nyos körülmények. Torma Já­nos, a tabi bizottság elnöke fe­leségestül szíyvei-lélekkel azon fáradozik, hogy a bizott­ság eredményeket érhessen el. Csakhogy ő meg Siófokon dol­gozik. Nagyon kevés ideje ma­rad arra, hogy társadalmi meg­bízatásának eleget tehessen. Ez persze meglátszik a bizott­ság munkáján. Az ismeretter­jesztésben tett néhány jó kez­deti lépésre elerőtlenedett, s most inkább csak a panasz­ügyekre fordít gondot. A bi­zottság helyiségéből lassan nyilvános . panasziroda lesz, ahol meghatározott időben pa­nasznapot tart Torma János, vagy ha ő távol van, a felesége. Siófokon is így gyorsan gondos­kodni kellene egy olyan hely­beli vezetőről, aki nem veszti él kedvét, mint Hegedűs elv­társ, s aki képes tekintélyt ki­vívni a bizottságnak az üze­mekben, a községben. JÖ LENNE MEGVIZSGÁL­NI 'mennyi elfoglaltsága van a szakmaközi bizottságok tag­jainak. Tízféle megbízatás mellett — mint az egyik elv­társ mondta — nyilván ném sok idő jut arra, hogy valaki a szakmaközi bizottságban dol­gozzék, hiszen oda sem félem­berek kellenek. Okosan lehetne és kell is csökkenteni a társa­dalmi megbízatások számát. Ehhez a járási pártbizottság és a tanács segítsége is szükséges. A pártbizottság, a tanács er­kölcsi és politikai támogatása is nélkülözhetetlen a szakma­közi bizottságok számára. A Tabi Járási Pártbizottság már az indulásnál is segítségére sie­tett a bizottságnak azzal, hogy helyiséget biztosított neki. Na­gyon fontos, hogy ne tudják le ilyesmivel végleg a párt se­gítségét. Még valamiről. Több szak­maközi bizottsági tag azt mondja, hogy pénz nélkül nem mindig lehet rendezvényt tar­tani. Bizonyos befektetés a nyelvtanfolyamra és egyebekre is kell. De honnan vegyék az anyagiakat? A Szakszervezetek Megyei Tanácsa évenként 6000 forintot biztosít a szakmaközi bizottságnak. De ez nem elég. A megoldás egyelőre az volna, ha ezt az összeget a járási székhelyeken működő szakszer­vezeti bizottságok a tagdíj ren­delkezésükre bocsátott 35 szá­zalékának bizonyos részéből kiegészítenék. Igen ám — mondják —, csakhogy ettől húzódoznak az sz. b.-tk. Vajon akkor is ezt tennék, ha meg­győznék őket az összefogás elő­nyeiről? Hiszen a sok kicsi mégiscsak sokra megy! Még ak­kor is maradna pénze a szak- szervezeti bizottságoknak, ha a 35 százalékból egynéhány fo­rintot a község közös ügyére fordítanának. De ezenkívül bi­zonyaira akad még más megol­dás is. SIÓFOKON ÉS TABON IS megvannak a feltételek ahhoz, hogy a siófoki szakmaközi bi­zottság legszebb napjaira em­lékeztető virágzó- kulturális és sportéletet teremtsenek. Ehhez az kell, hogy a felügyeleti szer­vekkel vizsgálják meg, miért ; lanyhult el az utóbbi időben a munka. Szegedi Nándor Alia t tény ess tők segítőtársa Csinos, takaros házat épített neki a falu. Az utcafronton két helyiség. A kisebbiket iro­dának használja, a másik lakó­szoba. Az épület többi része a fővárosból ide költözött szülei­nek az otthona. Dr. Hollósi Vince állatorvos számára meg­teremtette Kötcse a nyugodt munka egyik legfőbb előfelté­telét, a rendes, kényelmes szolgálati lakást. S amikor gép­kocsit vásárolt, az első kérő szóra építtetett garázst a ta­nács. ' Kora délután kopogok be irodájába. Nem pihen, dolgo­zik. Jelentést gépel a határ­A válaszból kiderül: a vizs­gálat csak azt döntheti el, hogy vemhes-e a tehén; hogy egy vagy két magzatot nevel-e, az a jövő titka. A gazdától közben megtud­juk, nem a két borjútól tart, hanem attól, hogy egy sem lesz; hiszen még nem vette észre, hogy rúgott volna a borjú. Így mindjárt másként áll a dolog... Távozik a tanácskérő, mi­után megegyeztek a vizsgálat időpontjában. Indul az állator­vos is a helyi Jóreménység Tsz sertéstelepére, hogy beolt­Tizénkét év óta szövetkezeti vezető Erős kezű, munkáját szere­tő, hozzáértő embernek is­merik a barcsi járásban Hor­váth Károlyt, a barcsi föld­művesszövetkezet igazgatósá­gának elnökét Annak idején az ő irányításával alakult meg Drávaszenteáen a földműves­szövetkezet. Előbb ügyvezető­ként működött, majd járási felvásárlási felügyelő lett. 1953-ban a barcsi fmsz élére állította a tagság. Sok nehéz­séggel kellett megküzdenie, míg sikerült kirántania a szö­vetkezet szekerét a kátyúból. Irányításával kétszer szerezte meg a kiváló címet a barcsi földművesszövetkezet, s 1953 óta mindig teljesítette éves terveit. Horváth elvtárs kialakította a szövetkezet törzsgárdáját. Számottevő sikkasztás, leltár­hiány nem fordult elő náluk, mert a vagyonvédelmet első­rendű fontosságúnak tártja. A jó vezetést dicséri az is, hogy növekszik a szövetkezet sajat vagyona. Az álló- és forgóesz­közök értéke több mint 4 mil­lió forint. Horváth elvtárs nemcsak a szövetkezeti mozgalomban, ha­nem más társadalmi szerveze­tekben is dolgozik. 1954 óta tagja a pártnak, a legutóbbi választások alkalmával pedig tanácstag lett' D. Z. idős tervmunkákral; a serté­sek örbánc elleni és a szarvas- marhák brucellózis elleni vé­dőoltásának elvégzéséről. Ad­minisztrál. Nem ezt csinálja a legszívesebben az állatorvos, de ezt is meg kell tennie. Hadd tudja meg az összesítésből a járás, a megye, mit tetteik leg­utóbb a kötcsei körzetben az állatok egészségének védelmé­ben. Éktelen ugatásba kezd az ud­varon a kutya, a Betyár. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy valaki keresi az állatorvost. Gutmann Ádám jön, s különö­set kérdez: — Doktor úr, el akarom adni a tehenemet, tud­ja, azt, amelyik tavaly egyszer­re két borjút ellett. Lehet az, hogy most is ikreket hoz a vi­lágra? son egy süldőt Előkerül az injekciós tű — kattan fényké­pezőgépünk, kész a felvétel is, az oltás is. Illés Vilmos és tár­sa, a két sertésgondozó el­mondja az állománynál szer­zett újabb észrevételeit, és megmutatja az előkészített ab­rakot. Szakmai tanácsokat ad, majd a fiaztatóban is körül­néz az állatorvos. Innen a tsz- irodára veszi útját. Azt mond­ja Schmidt Gyula elnöknek: — A hízóba állított süldők közül 20—30 darabot fel kellene ne­velni a kiöregedett kocák he­lyett. — Akkor mi lesz a hizlalási tervvel? — veti ellen az elnök. — Meglesz az is, sőt túl is teljesíthetitek. A selejtkocák mehetnek vágóba, s az áprilisi malacokból az év végére kész hízók lehetnek. Fogjátok ser­téstápra őket a leválasztás Földes Mihály: ZORKEA (17) — Propaganda kodott Bartus. — Előbb meg­írnak egy csomó rosszat, az­bosszan- mindenféle emberek vannak és — főként a mások halála. Azo­válogatni kell tudni közülük. Bob ezredesre gondolt, az után előrakják a jót, nehogy a első kiképzőjére, egy sokat nép elcsüggedjen. »Egy száj- tapasztalt és fegyelmezett yen ból ké, akiket mi magunk állítunk félre az útból. Győzni kell hát, mert ez hatalmat és pénzt je­lent. És aki visszatér szülő­volt rá, noha erről nem adott? számot magának. Sőt: tudta,; hogy mindaz, amit Bob ezredesig mondott neki, útra való csupán. Nem több az értéke, mint az) élénkítő szerekkel kevert cső-? kóládénak. Mégis örült neki, mert a saját világnézete tűk-? röződött benne. Hisz az, aki! hinni akar. És mindenki abban; hisz, ami megfelel a vágyainak.; Leült és szórakozottan rá­gyújtott. Otthon a disznóólhoz invi- ;tál. — Én is tartok háztáji jó­szágot. Az Állatforgalmi Válla­lattól kaptam akciós kocát. ■Nyolc malaca van. Versenye­zek a tsz-szel. Persze nem a mennyiségben, hanem a hizla­lási idő lerövidítésében. De­cemberben hízókat akarok el­adni a vállalatnak. Nem időzhetünk sokat, hi­szen tudja, hogy várják Nagy- csepelyen a Kossuth Tsz tehe­nészei. Vemhességi vizsga á mai program. De Bonnyai Sán­dor megkéri: magyarázza csak el még egyszer, hogyan is kell azt a fürdető oldatot csinálni, mert nagyon vakarózik a ház­táji disznója. Walter Imre meg ma már másodszor várja, hogy kezelje a háztáji tehenét. — Estefelé újra visszajövök — mondja neki búcsúzóul az ál­latorvos. Mert kötelességének érzi, hogy napjában többször is megnézze a beteg jószágot Vajda László állattenyésztési brigádvezetőtől pedig e sza­vakkal köszön el: — Viszont­látásra, Lacikám, ha ma este nem találkoznánk, megmon­dom, hogy holnap délelőtt Te­lekiben tartózkodom. Oda szól­jon át ha valami baj adódna* Három falu állatainak egész­ségén őrködik dr. Hollósi Vin­ce. A három közös gazdaság­ban 524 szarvasmarha és 1053 sertés gondozásához, takarmá­nyozásához ad szakmai segít­séget, Jellemző, hogy a szövet­kezetek minden egyes tehené­ről és tény észüszőjéről vezet egy-egy nyilvántartási lapot Arra havonként ráírja vizsgá­latainak újabb és újabb ta­pasztalatait. A háztáji gazdasá­gokban meg 375 tehenet, üszőt és 1523 sertést oltott be az idén. Napi programja? Reggelen­ként hatkor két mert akkor már mindennap »bejelent va­lakit a Betyár«. A termelőszö­vetkezetekbe rendszerint tele­fonon hívják. Kötött rendelési ideje nincs. Az is csak elvétve fordul elő, hogy lakásához ve­zetik a beteg állatot; minden­ki megszokta, hogy hívásra az istállókba, a disznóólakhoz megy az állatorvos. Délelőtt 11-re szokott végezni a reggel bejelentett vizsgálatokkal. Dél­után 4 óra felé ismét cseng a telefon, vagy zörgetnek a ke­rítésen. Este meg? Leginkább az írógép kattogását visszhan­gozzák a kis szoba falai. Egész nap talpon van a köt- cseiek, nagycsepelyiek és tele­kiek fiatal körállatorvosa. Négy esztendeje dolgozik itt. S nem vágyódik vissza Pestre? Nem, mert az állatorvosnak ott a helye, ahol az állatokat tenyésztik: a falun. Meg aztán már annyira megszokta, meg­szerette ezt a vidéket, hogy jól és itthon érzi magát Köt­cse környékén. Ha felkapasz­kodik Moszkvicsával valame­lyik dombra, s kitekint az ab­lakon, szeme elé tárul a vál­tozó táj: itt egy palatetős, nagy istálló, ott egy négyszá­zas hizlalda, amott a fák kö­zött pedig egy nagyüzemi ba­romfifarm emelkedett Iá a földből. Azóta, amióta ő itt lakik. S oly jólesik mindezt látni — egy kicsit a gazda sze­mével is... Kutas József Az éjszaka csöndjében für-/forjn^ j^ölt a közlekedés kor­Az idén 210 személyszállító kocsit és 10 hálókocsit kap a MÁV Az állam évente sok millió fújnak hideget, meleget.« kire, akire éppen nem illett rá földjére, el ne feledje: van- gen es szorgalmasan tiKtaKolt>szen2s(t£s£rei a személyszállí­nak ott számosán segítőtársai, az öreg óra. Bartus észre seStás javítására a kényelmesebb A rendszer ellenfelei és ellen- vette eddig a létezését Most*utaz4s megteremtésére A ÄXuKSÄSS » —<•»« 1958-tól 1960 végéig 312 tagjai. Persze, ennek a szövet- kopogott az óra, mint az álló-# személyszállító kocsit, 30 ét­Igy kell beszélni. Így kell be- léköpni a levesükbe. a züllő, korhelykedő, élvezete­ket hajszoló konfekció. Ö így De a kitüntetett emberekkel oktatta tanítványait: még külön glossza is foglalko­zott. Bartus ezt is elolvasta: »Lehet-e igaz hazafi az, aki A jó biliárdozó tudja, hogy a golyó nem vaktában gurul. A jó biliárdozó kiszá­csak a szülőföldjét szereti, de mítja azt a menetirányt, ame­a rajta élő népet nem? A mo­dem hazaszeretet abban áll, hogy felszabadítja a népet, lyet a kezdő szög ismeretében a golyó követni fog. A golyó •jelleme« abban áll, hogy en­ségnek országot átfogó szerve- másra siető ember, aki áttolj kező- és zete nincs, a tagjai nem is fél, hogy lekési a vonatot.^ tudnak egymásról. Nincs Bartus a Egy szakmáról elfeledkeztek diójuk, nincs napilapjuk, nem - legszívesebben meg-g ___ _ ... ... tartanak népgyűléseket és ősz- állította volna a szerkezetet,# m egszünteti a kizsákmányo- gedelmeskedik a visszalökődés szejöveteleket, mégis pontosan mert idegesítette a zaja. De# J___ lást, az elnyomás minden faj- törvényszerűségeinek. Az em- tudják, mi a teendőjük. Elfog- aztan a csöndre gondolt; vé-5 táját, és felépíti a dolgozók béri jellem útja végtelenül bo- lakiak minden lehetséges ós R 8 A Somogy megyei Vendég­szabad országát. Űj tartalma nyolultabb, de éppúgy törvény- kínálkozó pozíciót. Kiszorítják ° • a#látó Vállalat hiába keres vál­ván a szocialista hazaszeretet- szerűségek határozzák meg, a harcos demokratákat min- bútor, perceg a szú, a padlá-ojialkozót, aki kaposvári és bőg­nek: a nemzeti felemelkedés akár a biliárdgolyóét. Érteni denhonnan, ahonnan csak le- son szaladgál az egér. Aludni#lári szállodái redőnyeit megja­Nyugodtan Svítaná. Sem a ktsz-nek, sem ál-. lami vállalatnak nincs ilyen be. Az idén további 210 sze­mélyszállító kocsit és 10 háló­kocsit vásárol, ezenkívül 150— 200 régi, favázas kocsit korsze­rűsít. A gyorsvonatokon ma már mindenütt négytengelyes modem kocsikon utazhat a kö­zönség, s a törekvés az, hogy . . egy-két éven belül a távolsági 10 hálókocsit szerzett • .személyvonatokon ’is ilyenek közlekedjenek. Az idén 185 autóbusszal gya­rapszik a MÁVAUT kocsi­parkja, s újabb negyven köz­séget, települést érintenek a gépkocsik. (MTI) szolgálata. Az igazi patrióta kell tehát ahhoz, hogy a »dá­kóval« a kellő irányba lökjük védi a n'phatalmat, a szocia­lista termelési viszonyokat, előmozdítja a támogató erők küzd a burzsoá ellenforrada­lom ellen, egvbekovácsolja a szocializmus és a béke híveit, senkit. Csak összefog más, hasonló célú né- gondolnunk, pekkel a haladás akadályozói magunk érvényesüljünk. Az a hetséges. Ezeket iparkodnak kellene. Mélyen, erkölcsileg tönkretenni. Szét­íYU V<±rw Cl tt.tU-.lU Ud JUttJUtt CU ttUIUOi-itJg bUllttlCUCŰjUJU.. V-X . , - . , a kiválasztott embert! Tudni rágják az idegeiket, anyagilag narjon az, akrt i—ii i------ - ------*■—' —- - inferioritásba szorítják őket és kacsul elkerül az álom? Az al­s zocializmust kell, hogy a gonosztevő apró összefogását, gazságokkal kezdi. Aztán gyor­suló sebességgel zuhan alá. Nem baj. Nem szabad sajnálni ^szakembere. Talán még kis- - síi páros sem akad, aki meg tud- a saját fegyvereikkel döfik le tató veszedelmes. #riá javítani a redőnyöket, ellenfeleiket. Ügyesek. Soha- Egy kutya a szomszédban *'Nerncsak a Vendéglátó Válla­lat, de igen sok magányos is ellen.« lődött Bartus. — Ezek zisok aligha találnak Szerencse, hogy ez a nem tud nyelven lehet in flagranti cím ... a célra szabad őket. Vagy csak ritkán. Egy e enu u£atott. ybosszankodik amiatt, hogy az Arra. hogy mi azonban bizonyos: sietnie kell. Bartus mégiscsak a csöndet ^elromlott redőnyt nem lehet Az idő szalad, és ahogyan a hallotta. Áhítatos volt a csönd, pfelhúzni vagy leereszteni. Sok viszonyok változnak, szűkül e Elgondolkoztató Megnyugtató #heiyen látni félrecsúszott, ki­Baljós. Riasztó.' ' >szakadt redőnyöket, mert bölcs ember, aki nem fél sem­— Üres locsogás — mérge- mitől, megvet minden törvényt titkos szövetség bázisa is. .Ma a frá- és kíméletlenül hódol szenve- azonban még miénk a világ! célba, délyeinek. A gyönyör a min- Bartus elcsendesedett. Ügy tollnok den, a többi kacat, felesleges merített erőt Bob ezredes ta­értelmesebb emberi teher, jobb volna, ha nem nácsaiból, mint a zseblámpa írni. No mindegy, lenne. Még a halál is gyönyör égője a battériából. Szüksége Kiszaladt a száján: — Az istenfáját! / (Folytatjuk.) énincs, alá megcsinálja. e Vállalatainknak, ktsz-eink- #nek megérné, ha egy-két szak­emberükkel elsajátíttatnák a redőnyjavító szakmát. Mértékutáni öltönyöket, felöltőket a legújabb divat szerint készítünk, Alakítás, ja­vítás rövid határidőre. Vasalást azonnalra vál­lal a Vegyesipari K Tsz, Balatonlelle. (3656)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents