Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. június 28.- ■ Kf'~' . ’ . ' Ilii- * Domsa János, a böhönyei Sza­badság Tsz tag­ja egy nap alatt 12 holdon ge­reblyézte össze a lóherét. Néhány adat Toponár művelődési életéből (Tudósítónktól.) Az utóbbi években sokat fej­lődött a több mint 5500 lakosú Toponár művelődési élete. A felszabadulás előtt négy, ma tizenhárom pedagógus oktat­ja a gyerekeket. A korszerűen felszerelt új iskolában 230 kö­tetes ifjúsági és 514 kötetes ne­velői könyvtár van. A régi is­kolát több százezer fjrintos költséggel művelődési otthon­ná alakították át. Több mint 750 kötetes könyvtár, mozi, szép klubszoba van az épület­ben. Rádió, televízió, játékok állnak a látogatók rendelkezé­sére. Egy-egy ismeretterjesztő előadáson kétszázan jelentek meg átlagosan. Évenként 8—10 ezer forint értékű könyv talál gazdára a községben. Kétszáz­hatvanán olvasnak rendszere­sen. A szülők nagy figyelem­mel kísérik gyermekeik tanul­mányi előmenetelét. Egy-egy szülői értekezleten annyian je­lentek meg, hogy a művelődé­si otthonban kellett megtarta­ni a tanácskozást. Ma már csaknem minden tanuló elvég­zi az általános iskolát. A fel­nőttek évek óta szorgalmasan tanulnak az esti iskolán. . ÍWost készül két politechni­kai terem, s hamarosan elkez­dik egy három tantermes óvo­da építését. BUDAPESTI JEQYZETEK* »A tudományhoz nem visz széles országút, s csak azok re­mélhetik, hogy napsütötte or­mait elérik, akik nem riadnak vissza attól, hogy meredek ös­vényeinek megmászása fárad­ságos.« Ez az idézet és Marx Károly arcképe van elhelyez­ve a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem aulájának falán. Ezen a napon, ebből az alkalomból talán mindennél jobban érzékelhető a ^fáradsá­gos munka eredménye, jutal­ma. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem Taná­csának nyilvános doktorrá avató ülésén több száz meg­hívott és hozzátartozó figyelte meghatott csendben a sajátos avatási szertartást. Felemelő jelenség volt, amikor egy szu- dáni néger fiatalember tökéle­tes magyarsággal elmondta a doktori fogadalmat. A jelöltek doktorrá avatási kérelmét Párizs Lajos egyete­mi tanársegéd mondta el: »Tisztelt Egyetemi Tanács! Ta­nulmányainkat a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen befejezve eleget tettünk azoknak a követelmé­nyeknek is, amelyeket az egyetem szabályzata a doktori fokozat elnyerésének feltéte­léül kitűzött. Kérjük ezért, hogy az egyetem ruházzon fel bennünket az egyetemi dokto­ri fokozattal.« Ezután a rektorhelyettes elő­re , olvasta a fogadalom szöve­gét, és több mint harminc je­lölt ajkáról hangzott: » ... fo­gadom, hegy a Magyar Nép- köztársasághoz és a magyar néphez mindenkor hű leszek... Minden erőmet arra haszná­lom fel, hogy hozzájárulok a dolgozó nép jólétének emelé­séhez, hatalmának megerősíté­séhez, s becsületére váljak ha­zámnak és az egyetemnek ... « A Duna-parti hatalmas épü­letben, az egyetem aulájában befejeződött az ünnepség. Több mint harminc egyetemi doktor állt ezzel a dolgozó nép szolgálatába. Munkájukat a fogadalom értelmében úgy végzik majd,.hogy mindig mél­tók legyenek egyetemük név­adójának, Marx Károlynak emlékéhez. Budapesten talán a pálya­udvarok jelzik legjobban, hogy a nyár igazából bekö­szöntött. A Déli pályaudvar felé valóságos emberözön árad: a villamosok, taxik for­galma nagyobb, mint a Mező- gazdasági Kiállítás vagy az Ipari Vásár idején volt. Irány: a Balaton. A nagy sürgés-forgásban akadnak nyugodt emberek is. A peronon két középkorú > em­ber beszélget. Nyugodtan és csendesen. Poggyászaikat már berakták a vonatba, így nincs okuk izgalomra, — Számomra nincs nagyobb élmény, mint amikor a Bala­tonra mehetek. Áldott, gyö­nyörű az a vidék. Nem is tu­dom, mi lenne velünk, ha nem volna Balatonunk — így az egyik. — Akkor, azt hiszem, más orvosságot kellene keresnem a betegségemre — szól a másik. — Talán csak nem vagy be­teg? — Hát nem az a rettenete­sen nagy betegség, csupán egy kis meghűlés. Egy hete jöttem fel a Balatonról, és onnan hoz­tam magammal. — No de akkor vigyáznod kellene, feküdni és izzadni... — Látod, ezért megyek visz- sza a Balatonhoz. Kaptam egy hét betegszabadságot, és ott majd kikúrálhatom magam. Nem fürdők ám, dehogy! Majd csak akkor, ha már meggyó­gyultam ... Erre az emberre nyugodtan mondhatjuk, hogy a Balaton szerelmese. És azt is, hogy jól ismeri a régi közmondást: Ku­tyaharapást szőrével... Nem mondok újat, ha meg­említem a borravaló kérdését. Volt, van és lesz (?) ilyen ho­norálást vagy nevezhetnénk így is: fizetés-kiegészítő mód­szer. Íme egy taxisofőr-trükk. Ér­dekessége, hogy az utas nem ad borravalót, ám a sofőr még­is megkapja. A Déli pályaudvartól a Ma­karenko utcáig tartó út végén tizenhat forintot mutat az óra. A sofőr — talán arra gondol, hogy az utas nem tudja leol­vasni a kétjegyű számot — közli az óra állását. — Tizenhat forint lesz, ké­rem — mondja. Az utas ke­resgél a pénztárcájában, köz­ben bosszankodik. Ugyanjs ép­pen tizenhat forintja van ap­róban, a többi mind nagyobb értékű bankjegy. De pontosan kiegyenlíteni a sofőr követe­lését, borravaló nélkül — ez ugye modortalanságpak tűnik. Végül úgy határod, hogy ad egy húszast. A'sofőr majdvisz- sziaad, és akkor ő nagylelkűen két forint után így szól: »A másik kettőt tartsa meg borra­valónak.« Ez -volt« a terv. És hogyan történt a ^valóságban ? Így: — Tessék — mondja az utas, és átnyújtja a húszast. A vá­lasz: — Kössz... — és egy eré­lyes ajtócsapódással véget ért az aktus. Most már csak azon töprenghetett az utas, hogy mi lett volna akkor, ha százast ad ... Mennyire másként ha­tott volna, ha ő mint borrava­lót odaadja a négy forintot, így azonban elvették tőle nagy­lelkűsége kifejezésének lehető­ségét. Hát nem bosszantó? Hernesz Ferenc Harminc bábelőadás a fonyádi járásban. A Fonyódi Járási Tanács bábcsoportja a nyári hónapok­ban is szorgalmasan próbál és szerepel. A sok nyaraló gyerek a fürdésen, napozáson, szalad­gáláson, olvasáson kívül más programra is vágyik. Szívesen néznek meg bábelőadásokat is. A járási tanács négytagú együttese az üdülőkben és a földművesszövetkezeti cukrász­dákban lép majd fel. Az utób­bi helyeken a MESZÖV-vel történt megállapodás alapján fagylaltdélutánnal egybekötött előadásokat tartanak. A báb­csoport Az átkozott malom és a Többet ésszel, mint erővel című darabokat mutatja be. A Skoda Felíciában (ezzel járják majd a községeket) elfér az összecsukható paraván, a bá­bok és a négy szereplő is. Az együttes harminc előadást rendez a nyári hónapokban. A lelkes gárdát Varga Teréz óvó­nő vezeti. Tizenegyezer üveg sör naponta Évzáró ünnepély a Csurgói Iparitanuló Iskolában (Tudósítónktól.) Megtartotta évzáró ünnepsé­gét a Csurgói 526. sz. Helyiipa­ri Tanuló Iskola. Molnár Er­zsébet igazgató ismertette az intézet eredményeit. Megálla­pította, hogy a legjobb tanul­mányi átlagot 3,50-nel a harmadévesek érték el. Iga­zolatlanul egyetlen harmad­éves tanuló sem mulasztott, s valamennyien sikeresen letet­ték a szakmunkásvizsgát. A szakmai tárgyak osztályzatai jobbak, mint a közismeretieké. Helyes, hogy a fiatalok igye­keznek tökéletes szaktudásra szert tenni, ez azonban nem menti fel őket a közismereti tárgyak megtanulása alól. Hi­szen igen fontos az általános műveltség megszerzése is. Az ünnepségen Horváth An­nának, Dömötörfi 'Jánosnak, Mónes Istvánnak, Réti József­nek, Zeksz Jánosnak és Kovács Józsefnek jó tanulása elisme­réseként üdülőjegyet adtak át, 25 tanulót pedig könyvjuta­lomban részesítettek. Sok a munka most az Orszá gos Söripari Vál­lalat siófoki ki rendeltségén, öl; palackozzák é adják tovább < Nagykanizsai Sörgyár készít’ . ményeit a ven­déglőknek, , üdü­lőknek, az Étter­mi és 'Büfé Vál­lalat, az fmsz siófoki vendég­lőinek, sőt szállí­tanak Veszprém és Fejér megyé­be is. — Négy gépko­csink alig győzi a rengeteg mun­kái — mondja Korpás Tibor pincemester. A nyári hóna­pokban 7—8 ezer hektoliter sört Automata tölti az üvegeket. Palackzárás, címkézés. továbbit a kiren­deltség — na­gyobb részét hordókban, a mi­nőségi -söröket gyári üvegekben. Mintegy 1000 hektolitert üveg­be fejtve hoznak forgalomba ha­vonta. A fejtést, zárást, címkézést Sári Mária hat­tagú brigádja végzi. Szezonzárás után a Siófoki Vegyesipari KTsz korszerű­síti, tatarozza a kirendeltség he­lyiségeit. Ekkor egy új, palack­szállító szalagot is felszerelnek. ÉRDEKESSÉGEK LAK0HÄZ kávéból Feleségével és 5 esztendős fiával préselt, kávéból épült házban él Pinjo Montéira brazíliai lakos. »Nagyon jól érezzük magunkat benne — mondotta a ház tulajdonosa, aki egyébként építész. — Tulaj­donképpen tréfás kedvemben építettem a házat, de most már meggyőződtem róla, hogy a préselt kávéra mint építő­anyagra nagy jövő vár.« ÓVAKODJUNK AZ »I« BETŰSÖKTŐL Reginaid Buller angol köz­lekedési szakértő azt javasol­ta az illetékeseknek, hogy a szerencsétlenségek elkerülése végett a vizsgájukat gyenge eredménnyel végző vezetők kocsiját különböztessék meg a többitől. Egyezményes nem­zetközi jelként javasolja a fehér alapon elhelyezett nagy zöld »I« betűt az »idióta« szó rövidítéseként. Ez a szó min­den nyelven érthető, tehát nemzetközi viszonylatban is megfelel. NEM MEHETNEK FÉRJHEZ AZ AIR FRANCE . STEWARDESSEI Egy párizsi törvényszék a napokban elutasította az Air France egyik volt stewardes- sének kártérítési perét. A stewardess, aki férhez .ment egy Barbier nevű újságíró­hoz, »jogellenesnek és erkölcs­telennek« bélyegezte a légi- társaság ama kikötését, hogy a stewardessek nem mehet­nek férjhez. Miután házassá­ga miatt elbocsátották, mostr 50 ezer frank kártérítést kö­vetel. " A bíróság elutasította kere­setét azzal, hogy mielőtt szol­gálatba lépett, . szerződésben kötelezte magát, hogy nem fog férjhez menni. Megállapítot­ták, hogy az ezen a pályán dolgozó asszony nem is élhet normális házaséletet. A per pikantériája az volt, hogy a légitársaság ügyvédje a bíróság előtt bemutatta az egyik szakszervezet újságjá­ban megjelent cikket, amely szintén síkraszáll amellett, hogy stewardessek ne menje­nek férjhez. A cikk néhány évvel ezelőtt íródott, szerzője Barbier úr, a felperes férje. Furcsaságok Honnan uedftdc a <zátdsétyféték.? Már a régi ger- évvel ezelőtt isme- gendákból tudjuk* mának ismerték a retes volt Egyiptom- hogy Amerikában is kölest, az árpát, a ban. Az uborka Ke- létezett. A görög­tatárkát, a tormát, a let-Ázsiából, Kíná- dinnye viszont afri- zellert, az édeskö- ból és Perzsiából kai eredetű. Kar- ményt, a cikóriát, a érkezett hozzánk a fiolt először Ciprus sárgarépát, a céklát különböző tökfaj- szigetén termeltek, és a sóskát. Svájc- tákkal együtt. A ki- retket pedig Kíná­ban talált őskori cö- tűnő spárga a Szov- bán. Kínából érke- löpépítményekben jetunióban máig is zett hozzánk a XIV. borsó nyomaira is vadon terem, ná- században a rebar- bukkantak. lünk azonban ültet- bara is, a bab vi­A többi zöldség- ni kell. Spenótot szont Egyiptomból . féle azonban más először az arabok és Kelet-Indiából világrészekből szár- termeltek, és ők ho- jutott el hozzánk, mazik. A lencse nősítőtták meg Spa- Ugyanilyen eredetű például a Himalája nyolországban. Az a rizs is. I’f sz sor vidékéről. Valószí- antik világban a gö- főzelékfélét kaptunk nűleg a jégkorszak rögök, a rómaiak és Amerikából. Első- utáni népvándorlá- az egyiptomiak már sorban a burgonyát, sok idején került kedvelték az endí- később pedig a pa- Európába. Ázsiai víát és a petrezseiy- radicsomot köszön- eredetű a snidling; a met. hétj ük Amerika fel­póréhagyma és a A cukordinnyét, fedezésének. Érde- fokhagyma. A vö- bár dél-ázsiai erede- kés, hogy manapság röshagyma indiai tű, először Olaszor- nem kevesebb, mint eredetű, de már szagban termesztet- 2650 burgonyafajtát több mint négyezer ték. ősi izlandi le- ismerünk. TÖRTÉNELMI CSATÄK Ólomkatonákkal A napokban nyitották meg Londonban az angol ólomka­tona-modellező társaság ki­állítását. A társaságnak 500 tagja van, akik történelmi metszetek és múzeumi anyag alapján korhű modelleket ké­szítenek a régi idők katonasá­gáról. A kiállításon többek kö­zött bemutatták a Waterlooi csata miniatűr modelljét. VITORLÁSSAL AZ ÉSZAKI- TENGEREN AX Frank Dye angol mérnök és Rod Thomson amerikai őr­mester a napökban egy mind­össze 5 méter hosszú vitorlá­son átkelt az Északi-tengeren. A két merész vállalkozó a skóciai Frazemburg kikötőjé­ből indult el, és három nap alatt megérkezett a norvég Utsira-szigetre, Haugesund kikötő magasságába. CSŐDBE bIeNT A BUSCH-CIRKUSZ A nyugat-berlini Busch- cirkusz, amely nemzetközi hímévre tett szert, és valaha Európa legjobb cirkuszválla­lata volt, most bezárta ka­puit; 77 esztendővel azután, hogy Paul Busch német ke­reskedelmi tanácsos megala­pította. A cirkusz hét év óta a ha­todik nyugatnémet artista vál­lalat, amely gazdasági okok­ból kénytelen volt működését beszüntetni. A Busch-cirkusz csődje a muzsikusok távozásá­val vált véglegessé; összecso­magolták hangszereiket', el­búcsúztak és eltávoztak, mi­vel nem fizették ki gázsiju­kat. A cirkusz kocsijainak és felszerelésének nagy része évek óta a hitelezők kezében van mint biztosíték. Az artis­ták most a hesseni Lauter- bachban tartózkodnak, és olyan pénztelenek, hogy még hazájukba — Ausztriába, Svájcba, illetve Angliába — sem képesek visszatérni. . Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11« K»-tdja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat^ Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postaki italoknál és postáskézbesitőkné) Előfizetési díj egy hónapra U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents