Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. június VI. (V&mMi imwÉYzek DCapöhUiáf ö tt Szinte már hagyomány Ka­posvárott, hogy a nyári hóna­pokban honvéd-együttest lát vendégül a város a Dözsa-pá- lyán felépített szabadtéri szín­padon. A csehszlovák és a ma­gyar honvéd-együttes után vasárnap a Román Néphadse­reg Ének- és Táncegyüttese mutatkozott be a közönségnek. A fegyelmezett, kitűnő fel­készültségű, százhatvan tagú rámán művészegyüttes igazolta jó hírnevét. A hetvenhat tagú énekkar, a harmincnégy tagú tánckar és a harminchat tagú zenekar egyformán sikert ara­tott A tizennégy esztendős múltra visszatekintő együttes a legszebb román, magyar, szovjet ének- és táncszámokat adta elő. A férfikórus műsorában a katonadalokon kívül magyar és román népdalok is helyet kap­tak. Az összeforrott, kitűnő hamgerejű, nagy művészi tu­dású kórus talán a román népdalokat énekelte a legna­gyobb átéléssel. Az Akit szí­vembe zártam című népdalt (Gheorghe Dumitrescu zene­szerző dolgozta fel) gazdagon árnyaltan szólaltatta meg a kó­rus. Az együttes főerőssége a nagy technikai tudású tánckar. Előadásában a Derék című fer- ' geteges Műn témái tánc tetszett a legjobban. A tánckar az Olté- niai tánc-szvittel, a Márama- rosi tutajosok táncával és a Népi karnevállal szinte elkáp­ráztatta a nézőket. Az olténiai tánc-szvitben a népviseletek sokszínűsége, a kavargó, állan­dóan új alakzatba tömörülő táncosok, a Máramarosi tutajo- sok táncában a hol lassú, hol fergetegesen gyorsuló tánc, a Megépült az első korszerű magyar földrengésjelző obszervatórium Hétfőn adták át az építők a Sas-hegyen az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem földrengésjelző obszervatóriumát, hazánkban az első teljesen korszerű ilyen léte­sítményt. A műszerek előrelátha­tólag augusztus elején megkezdik működésüket, s az obszervatóriu­mot a szeptemberi geofizikai an­két alkalmából már a kűldföldi szakembereknek is bemutatják. (MTI) vízen haladó tutaj ringásónak nagy technikai tudással való színre vitele, a Népi karnevál­ban a hagyományos román téli szokások gazdag, sokszínű megelevenítése tetszett a leg­jobban. Az említett táncszá­mok zenéjét N. Patrichi sze­rezte, a koerográfiát Gh. Baciu készítette. Az együttes szólistái közül I. Bogza, V. Ola.ru, P. Hares- tesa aratta a legnagyobb sikert. Jón Chioreanu és Sergin Erea- mia karnagyok, Ion Vanica karvezető minden dicséretet megérdemelnek a kórus és a zenekar kiváló egybetartásáért. A Román Néphadsereg Ének­és Táncegyüttese Színvonalas, művészi műsorával megérde­melt sikert aratott. A honvéd­művészek fellépésükkel á ro­mán—magyar fegyverbarátsá­got erősítették. Nem mehetünk el szó nélkül kül a műsor megrendezése mellett. Míg a román együttes minden tudását latba vetette az előadás sikeréért, nem tet­ték meg ugyanezt a rendezők. Nem gondoskodtak kellő idő­ben megfelelő világító és han­gosító berendezésről, ezért az együttes több mint egyórás késéssel kezdhette csak el az előadást. Az előadás kellős közepén a hangszórók elhall­gattak. N. Trofin énekszólista műsora így elmaradt, a népi zenekar is kénytelen volt le­vonulni a színpadról. A kény­szerű késés és a kellemetlen intermezzo miatt jó néhány számmal megrövidült a mű­sor. A vendéglátók nem vizs­gáztak a legjobban. A jövőben ilyen szervezetlenségnek nem szabad előfordulnia. L. G. Csaknem, ötven taggal növelik a népi együttes létszámát Eredményes hónapok állnak a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Népi Együttese mö­gött. Hazai fellépések, külföl­di vendégszereplés bizonyítja, hogy az együttes végre elmoz­dult a holtpontról. A friss erő­re kapott gárda a nyári hóna­pokban sem pihen. Országos fesztiválra készül, több somo­gyi községben fellép. Egyelőre az Elindultam szép hazámból című műsorával 'járja a szín­padokat. Hamarosan elkezdik az új műso’-számok tanulását. Már készülnek a koreográfiák. Tárgyalnak több zeneszerző­vel. Az SZMT kórusműveket és kísérő zenéket szeretne írat­ni az együttes új műsorához. A jövőben egyre növekszik majd a fellénések száma. Na­gyobbak lesznek a követelmé­nyek, sokasodnak a feladatok. Az ősszel hat táncos bevonul. Mindez szükségessé teszi az együttes létszámának növelé­sét. A népi zenekarnál ez már megtörtént. Ezután tizenhatan húzzák a talp alá valót a tán­cosoknak. Az elkövetkező hó­napokban a hetvenkét tagú együttes csaknem ötven új tag­gal gyarapszik. A kórusba és a tánckarba is vesznek fel je­lentkeződet. Az SZMT az üze­mek, vállalatok fiataljaiból szeretné a kórus és a tánckar létszámát emelni. Augusztusban megnyílik a Latinka Sándor Művelődési Ház. A népi együttes megfele­lő körülmények között próbál­hat maid itt, nyugodtan ké­szülhet a téli szereplésekre és az új műsorra. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa úgy ter­vezi, hogy több kisebb csoport­ra osztja majd az együttest, s akkor egyszerre három-négy községben is vendégszerepel­hetnek majd. i Ellopta a tsz lovát Az elmúlt év őszén lépett a harvátkúti Szorgalom Tsz-be a 71 éves Farkas Ádám, Hat kát hold földjét, s egy lovat vitt a közösbe. Ez év áprilisá­ban a közös istállóból hazave­zette volt lovát, s a szövetke­zet vezetőinek felszólítására sem volt hajlandó visszavinni. Később arra hivatkozott, hogy a lovat csupán azért vitte el, mert odahaza kellett különböző munkák elvégzéséhez, utána visszavezette volna a közös is­tállóba. A Marcali Járásbíróság idős karára való tekintettel Farkas Adámot a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásért háromhónapi felfüggesztett börtönre ítélte. Az ítélet jog­erős. ar Őrjáraton a P 11-es „NINCS ENNÉL SZEBB PÁLYA cc Kócos, ötéves forma gyerek átütött be a szomszédasszony­hoz. — Mi szél hozott, fiam? — Tejért küldött az édes­anyám ... — Add csak ide a kannádat. Míg a tejet mérte, faggatni kezdte a gyereket. — Aztán mi szeretnél lenni, fiam? — Tanító! — vágta ki a fiú büszkén. Nagyon-nagyon régen, az ezemyolcszáznyolcvanas évek­ben történt ez. A kisfiút Czor bor Gyulának hívták, a puszta- kovácsi bognármester gyereke volt. Cseperedett a fiú, s még mindig nem tett le szándéká­ról. Teltek-múltak az évek. Gyuszi Pécsre került. Először elvégezte a reáliskolát, majd a tanítóképzőt. Alig száradt meg diplomáján a tinta, már a vörsi nebulókat oktatta a betűvetésre. A képzőből kike­rült fiút Gondos József kán­tortanító vette szárnyai alá, s vezette be a mesterségbe. Aztán 1903-ban Marcaliba ke­rült az újdonsült tanító. így indult el hatvan évvel ezelőtt Czobor Gyula a pedagó­gus pályán. Az idén nagy ki­tüntetés érte a nyolcvan esz­tendős nyugdíjas tanítót: gyé­mántdiplomát kapott a pedagó- gusnapon. Gyula bácsi Marcaliban él ma is. S még mindig dolgozik, mert nem tud megválni az is­kolától. Üresnek érzi az életét, ha nem lehet gyerekek között. A múlt tanévben felkereste la­kásán az általános iskola igaz­gatója. — Beteg a gombái igazgató, kimerné'^ helyette tanítani? •* kérdezte, — Boldogan — mondta az öreg tanító. S Gyula bácsi öreg fejjel bi- ciklon járt ki a három kilo­méterre levő iskolába minden áldott nap. De örömmel kari- kázott még rossz időben is: új­ra a gyerekek között lehetett. Ebben a tanévben a tanulószo­bán felügyelt. — Megígérték, hogy szeptem­berben önálló osztályt kapok., az mégiscsak más, nem szere­tem a más munkáját foltozni _ Amikor 1944-ben r^yugdíjazr ták, s először maradt idehaza, nem találta helyét. Szobájába behallatszott az iskola csengő­je. Amikor megszólalt, kiült az udvarra, s hallgatta a gyerek­zsivajt. Becsöngetés után visz- szaballagott a lakásba. Az vi­gasztalta, hogy azért az iparis­kolában még mindig taníthatott, 1950-ig. A. »bennszüött« iparo­sok mind tanítványai voltai'. Beszélgetés közben kiderült, miért akart tanító lenni már ötéves korában. — Édesanyámnak négy test- izére volt, s -egytől egyig tanító. A nagyapám is az volt. Tőle meg nagybátyámtól, Szandtner Jánostól tanultam meg a ta­nítói hivatás becsülését. Gyula bácsi a gyémántdiplo­mánál is büszkébb egy meghí­vásra. Hajdú Tibor, a Felsőfo­kú Tanítóképző Intézet igazga­tója megkérte, tartson majd az ősszel egy előadást a tanítói hivatásról. — Szívesen beszélek erről — mondta Czobor bácsi elér- zékenyühze. — Ha kétszáz évig élnék, vagy ha elölről kezdhet­ném az életet, akkor is csak tanító lennék... Nincs ennél szebb pálya. Huszonhat évig első osztályosokat. oktattam. Forrón Süt a nyári nap. Be­népesültek a balatoni üdülőhe­lyek, megteltek a strandok. Megnövekedett a Siófoki Rév­kapitányság feladata, mert a vízi balesetek megelőzése nagy gondot okoz. * * * A siófoki kikötőben felbúg a P 11-es rohamcsónak motor­ja. Markáns arcú rendőr, Csi esek János törzsőrmester kor­mányozza nagy gyakorlattal. Járőrtársa, Vízhányó Imre ti­zedes a csónak orrában áll: mindketten a vizet figyelik. A törzsőrmester 1945, a tizedes 1958 óta járja a vizet, vigyáz az emberek életére, testi ép­ségére. A mély Vízben egy fiatal férfi úszik. — Nem félek — mondja a pécsi Stefán Ádám. — Tudck úszni. — A tilosban azonban senkinek sem szabad fürödni, így visszafelé, a Kő- olajvezeték Vállalat üdülőjébe már csak a partot megkerülve, gyalog mehet. Az újhelyi strandon minden rendben. A távolban egy vi­torlás csónak suhan a vízen. A Goldberger Üdülő hajóját régi vitorlázó kormányozza. Az eve­zős csónakkal haladó Kiszetk Kálmán ismerősként üdvözli a rendőröket: — Ott voltam az előadáson, amit nálunk, az üdülőben tartottak — mondja. Ismeri a vízi közlekedés rend­jét. Tudja, hányán ülhetnek a csónakba, milyen messzire me­hetnek be vele, s mit kell ten­niük vihar jelzés esetén, vagy ha a csónak felborul. A siófoki strandon a csóna­kokkal levő mentőszolgálatos fiúkat kell figyelmeztetni. Nem és a könnyebb balesetek száma jelentősen csökkent — tájékoz­tat Kurdi János százados, a Révkapitányság vezetője. — 1957-ben még 28, 1958-ban 16, tavaly pedig 11 halálos baleset történt. Azonban még ez a szám is sok. Szeretnénk to­vább csökkenteni. Akkor lesz munl^ik igazán eredményes, ha neíh fordul elő halálos bal­eset. Minden nagyobb üdülő­ben előadásokat tartunk; a kül­földieknek, a kisebb üdülők­ben nyaralóknak pedig tájé­koztatókat juttatunk el, ame­lyek a vízi közlekedés, a für­dés és csónakázás szabályait, a vihar jeleit és a különböző utasításokat tartalmazzák. * * * Az óvatosság ellenére is 11 halálos baleset történt tavaly. A vi’ "rjelzés után kinn ma­radt a vízen négy utasával egy csónak, s közülük Sz. E.-t már nem tudták kimenteni. A szabályok megsértése kö­veik: ziehen történik minden baleset. Tiltott helyen való fürdés, ittas állapotban való csónakázás, csónaktúlterhelés, felbevi'.lten való fürdés — ezekből származik a legtöbb halálos kimenetelű baleset. El­rettentő példa: 1957-ben né­gyen ültek!' egy kétszemélyes kalózvitorlásba, s mind a né­gyen elpusztultak. Nemrégen egy felborult motorcsónak négy utasát csak az utolsó pillanat­ban tudták kimenteni, mert a vihar jelzés után is a vízen ma­radtak. Én nem 'voltam »csépelő* ta­nító sosem. Megszerettettem magam a gyerekekkel, aztán már könnyű dolgom volt. Min­dig jó szóval, szeretettel taní­tottam .. i Az ezüsthajú, kék szemű Ella asszony, Czobor bácsi fe­lesége szeretettel néz férjére — Annyira rajong a gyere­kekért ... egy napig se tud . meglenni néllmlük. Mindig jön hozzánk hol egy fiú, hol egy lány... — Nem kell mindent kife­csegni, öreg — rója meg tréfá­san Gyula bácsi a feleségéi. Több mint ötven éve élnek együtt boldogan. Tavaly volt az aranylakodaímuk. ­Czobor bácsi irigyli egy ki-1 csit a mai tanítókat. — A mi időnkben nem voltt olyan könnyű dolga a nevelő­nek. Tanítványaink éhesen, rongyosan ültek be az iskola­padba ... Nekünk kellett tal­palni egyik módos gazdától a másikig, hogy valamit szerez-1 zünk> a szegény gyerekeknek. | Ma ilyen gondja nincs a tani-1 tónak. Jól öltözött, jól táplált gyerekek ülnek a padokban. Emlékszem, egyszer elhatároz­tam, tejakciót szervezek. Min­den gyereknek szerzek napi egy pohár tejet. Audenciát kér tem gróf Széchenyi Andor Pál^ feleségétől. A gazdatiszt kine-% vetett,. s nem akart eléje en-♦ gedni, amikor elmondtam, mit| akarok kérni tőle ... Sokszor ♦ többet foglalkoztam beszerzés-: sei, mint tanítással. - f Czobor bácsi megkezdte aj nyári szünetet. Még júniusban♦ járunk, 6 azonban már a szep'í tembert, a gyerekzsivajos újl tanévet várja. | Lajos Géza* látnak szabálysértést, össze­gyűltek egy kis ■ beszélgetésre. Ha gyors segítségre van szük­sége valakinek, nincsenek a helyükön. A motorcsónakból látni iga­zán, mennyi ember szórakozik a Balatonban. A legtöbb üdülő a tanácsokat megfogadva, az előírások szerint fürdik, csóna­kázik. • * * — 1958-tól, amióta a Belügy­minisztérium vette át a vízi- rendészetet, a megelőző mun­ka eredményeképpen a halálos 83 embert men tett ki a Révka­pitányság a MAHART dolgo­zóinak és a repülő figyelőszol­gálatnak a segítségével a Ba­latonból. A halálos balesetek közül 6 szívszélhűdés. követ­keztében történt. Napoztak, felhevültek, s így ugrottak a vízbe. Ezért halt meg J. K., aki nászúton volt. Egy tanító felesége leányával a mély víz­be sodródott egy autóbelsőn, s mindketten odavesztek. B. K. három társával ittasan csóna­kázott, s közülük Cs. I. három- gyermekes apa a vízbe fulladt. A Révkapitányság dolgozói éjjel-nappal járják motorcsó­nakjukon területüket, össze­köttetést tartanak a Meteoro­lógiával, s ha vihart jeleznek, kivonulnak a mentőhajók is. Rádión oda irányítják őket, ahol szükség van segítségükre. De ahhoz, hogy megszűnjenek a halálos balesetek, s csökken­jen a könnyebb balesetek szá­ma, kevés a Révkapitányság dolgozóinak fáradságos mun­kája: minden üdülő fegyelme­zettségére, józanságára is szük­ség van! Szalai László A HÉT KÖNYVÚJDONSÁGAI A Szépirodalmi Kiadó új­donságaként jelent meg Rónay György verseskötete, a Fekete rózsa. A kötet húsz év, kötet­ben még meg nem jelent ver­set tartalmaz. A Magyar Klas­szikusok sorozatban látott napvilágot Torna Mihálynak Válogatott művei. A kötet To­ma Mihály verseiből, prózai műveiből, valamint levelezésé­ből ad válogatást. Jegyzetekkel ellátta és válogatta Bisztray Gyula. Az Európa Kiadónál látott napvilágot Platonov Gyönyörű és eszeveszett világ című no- velláskötete. Különös figyel­met érdemelnek az író gyer­mekekről szóló írásai. A Gondolat Kiadó Ipodalom­történeti Kiskönyvtára soroza­tában jelent meg Benedek Marcell tanulmánya Romain Rolland-ról. A kiadó Aurora sorozatának új kötete Macau­lay Esszék címmel megjelent tanulmánygyűjteménye, mely­ben a Milton, Byron, Macchia- velli című tanulmányok leg­érdekesebb fejezetei szerepel­nek többek között. A népszerű Studium sorozatban jelent meg Marx György érdekes írá­sa Túl az atomfizikán címmel, A kötet főbb fejezetei: »A vil­lanyáram hordozója: az elekt­ron«, »Legkisebb atommag: a proton«, stb. A Móra Könyvkiadó újdon­ságai között találhatjuk Szá­va István Tengereken és év­milliókon át című, nagy ter­mészettudósról, Charles Dar­winról szóló regényét. Az író rendkívül színesen eleveníti meg Darwin ifjúkori életét, iz­galmas kalandjait és tudomá­nyos felismeréseinek igaz tör­ténetét. Az Akadémiai Kiadónál lá­tott napvilágot Friedrich Höl­derlin műveinek első magyar nyelvű gyűjteménye Versek — levelek — Hüperion — Emme» dokiész címmel. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei * Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-lli Kíddja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16, Felelős kiadó: VVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latipka S. o. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra ti V%

Next

/
Thumbnails
Contents