Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

Vasárnap, 1961. június 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE Egy évforduló margójára Érdekes lett volna bepillantani a banketten Jelenlévő franciák gondolataiba, amikor »Herr Lübke«, a Német Szövetségi Köztársaság el­nöke a francia kormány magas vendégeként az Elysée-palotában nem kevés arcátlansággal arról szónokolt, hogy a németek és franciák közös kötelessége harcolni a Szovjetunió, a »kommunista agresszió« ellen. Valószínű, hogy sokan közülük a 20 évvel ezelőtti nyári napra emlékeztek, amikor Lübke úr elődeinek és jelenlegi »munkatársainak« parancsszavára megindult a hatalmas hsdigépezet, hogy a meggyalázott és megkínzott Franciaország után a szocializmus országára is kiterjessze gonosz hatalmát. Húsz évvel ezelőtt a párizsi rádió a Szovjetunió elleni német—francia sorsiközösségről szónokolt. A rabszolga sorba süllyesztett franciák azonban nem hallgatták az elnyomók rikácsolását, hanem tekintetüket Moszkva felé irányították. 1961 júniusában a párizsi rádió ismét német szavakat közvetí­tett a »német—francia sorsközösségről«. Az ■igazi francia hazafiban pedig lehetetlen, hogy ez ne ébresztette volna fel 1941 júniusának keserű és tanulságos emlékeit. Ünnepség a Kremlben A Kremlben valóban bensőségesen, a ko­mor évfordulóhoz illő módon emlékeztek meg a húsz év előtti eseményekről, amelyek mér­hetetlen szenvedést zúdítottak az egész szov­jet népre, de amelyek végül is a támadók tel­jes megsemmisülésével végződtek. Az évfor­duló kitűnő alkalmat szolgáltatott- arra is, hogy a szovjet kormány kifejtse álláspontját mindazokról a kérdésekről, amelyek 16 esz­tendővel a második világháború befejezése után parancsoló szükségességként jelentkez­nek. Ezek között első helyen szerepel a német kérdés. A moszkvai ünnepségen Nyikita Hrus­csov szovjet miniszterelnök ismételten hang­súlyozta a szovjet kormány állásfoglalását: Sürgősen meg kell kötni a békeszerződést mindkét Németországgal, mert lehetetlen, hogy 16 évvel a háború után hivatalosan még min­dig nem teremtették meg a békét Európában. Kifejezte, hogy a Szovjetunió szükségesnek tartja a nyugat-berlini probléma rendezését, mert e kérdés megoldatlansága veszélyes konf­liktus előidézője lehet. Végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió még ebben az esztendőben megköti a békeszerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal, ha a nyugati hatalmak a Szovjetunióval együtt nem hajlandók ezt megtenni mindkét német állammal. Mit jelent Nyugat-Berlin „szabadsága“? A nyugati hatalmak a Szovjetuniónak e kérdésben való álláspontját nem fogadják el, azt fenyegetésnek, ultimátumnak nevezik. Különösen forrófejűekké válnak a nyugati po­litikusok és még inkább tábornokaik, amikor a Nyugat-Berlinre vonatkozó szovjet javasla­tokról van szó, és nem egyszer hangzanak el felelős vezetők szójából olyan nyilatkozatok, amelyek »Nyugat-Berlin szabadsága minden áron való megvédését« hangsúlyozzák. De hát veszélyezteti valaki vagy valami Nyugat-Berlin »szabadságát«? A Szovjetunió azt javasolja, hogy Nyugat-Berlin legyen szam­bád város, ahonnan minden katonai erőt ki­vonnak, s amelynek függetlenségét az ENSZ szavatolja. Nyugat-Berlin lakosságának sza­badságát tehát semmi sem veszélyezteti. Es ezt a nyugati hatalmak is nagyon jól tudják. Másfajta Szabadságot éreznek azonban nyu­gaton veszélyeztetve. Kétségtelen ugyanis, hogy Nyugat-Berlin szabad várossá tételével megszűnik a szabad kémkedésnek, a felforga­tás szabad szervezésének, a revansista provo­kációk szabad előkészítésének lehetősége. Mi­közben tehát a nyugati vezetők szemforga­tóén a nyugat-berliniek szabadságáról szóno­kolnak, ezt a másfajta szabadságot szeret­nék továbbra is biztosítani maguknak. Miért félnek az NDK-val kötendő békeszerződéstől ? Élesen reagálnak nyugaton az NDK-val kö­tendő békeszerződés gondolatára is. Jogtalan, egyoldalú lépésnek nevezik. Érdemes azonban emlékeztetni ró, hogy amikor tíz esztendővel ezelőtt az amerikaiak a Szovjetunió kirekesz­tésével megkötötték a békeszerződést Japán­nal, egyetlen vezető nyugati politikus sem hangoztatta, hogy ez egyoldalú, jogtalan lépés volt. Azzal semmiképpen sem vádolhatják a Szovjetuniót, hogy a békeszerződés megköté­sével a nyugati hatalmakat kész helyzet elé akarja állítani. A szovjet kormány évek óta a legkülönbözőbb javaslatokat terjesztette volt szövetségesei elé, nyugaton azonban mind­egyikre határozott »nem« volt a válasz. Az NDK-val kötendő békeszerződés azon­ban nemcsak »elvont« jogi szempontból ide­gesíti a nyugati politikusokat, hanem azért is, mert óhatatlanul felvet a Nyugat szempont­jából kényes kérdéseket. Nyilvánvaló, hogy a békeszerződés megkötése után a Szovjetunió az NDK-nak adja át mindazokat a jogokat, amelyekkel addig mint győztes hatalom ren­delkezett. Ez pedig azt a nehéz kérdést veti fel a nyugati hatalmaknak, ha el akarnak jut­ni Nyugat-Berlinfoe — amely az NDK terüle­tén fekszik —, tárgyalásokat kell kezdeniük az7ji1 az NDK-val, amelyről fennállása óta azt állítják, hogy nem létezik. Íme, a tények bizonyítják, hogy egy valóságtól elrugaszko­dott, irreális politika milyen válságokhoz ve­zet. Nyugaton több mint egy évtizeddel ez­előtt olyan német politikát határoztak el, amelynek egyfelől az volt a célja, hogy a mi­litaristák uralmát kiterjesszék egész Német­országra (vagyis bekebelezzék az NDK-t), másfelől pedig ennek megvalósulásáig fenn­tartsák a rendellenes nyugat-berlini helyze­tet, mint egy újabb válság kirobbantásának lehetséges gócpontját. A .történelem azonban túlhaladta a nyugati stratégák^ által kidolgo­zott terveket, és ma már égető szükségesség­ként vetődik fel a német kérdésnek és ezen belül a nyugat-berlini problémának a realitá­sok alapján történő rendezése. A fasiszta támadás 20. évfordulóján tartott moszkvai emlókünnepségen a szovjet kormány ismét felvetette a német kérdés békés rende­zésének szükségességét. Az őszinte, józan és ugyanakkor határozott szavak talán ma már reálisabb gondolatokat ébresztenek nyugaton is. Balatonfenyvesen új felüljárót építenek a Vasúti Hídépítő Vállalat dolgozói. A híd e hó 30-ra készül eL Szorgalmas öreglakiak A pártpolitikai munkát, a kommunisták »kezenyomát« keresem öreglakon, ebben az egyéni korában is szorgalmas népéről híres szövetkezeti köz­ségben. S mindjárt hadd te­gyem hozzá: szorgalom miatt ma sem kell szégyenkezniük az öreglakiaknak. Hogyan is mondta Mezei Imre tanácsel­nök a délelőtti határszemléről visszatérve? »Amíg egyéni volt a falu, nem nézett ki ilyen gyönyörűen a határ. Csak el­néztem ma, sehol nem talál­tam egyetlen parcellányi mű­veletlen földet. A kukoricát megkapálták, a burgonyát két­szer feltöltötték, hétfőn, ked­den hozzá lehet fogni a rozs aratásához.« Igen, ebben is benne van a pártpolitikai munka. De hi­szen — vethetné közbe valaki — nemcsak a kommunisták szántottak, vetettek meg ka­páltak, a mi szorgalmunk ered­ményezte, hogy a sok eső elle­nére is lépést tarthattunk az idővel. Nem tette fel azt a ké/r- dést így senki, mert az öregla­ki elvtársaknak eszük ágában sincs önmaguknak tulajdoníta­ni az eredményeket. Olyan embereknek tartják őket a fa­luban, akik nem szeretnek kér­kedni, inkább az a hibájuk — hallottam valakitől —, hogy szerényen meghúzódnak. A járási »ártbizottság hosszaob ideje öreglakon tartózkodó munkatársa így summázza a tizennégy kommunistából álló szervezet működését. »Leköti minden idejüket a gazdálko­dás.« . _ Ennél szebb, méltóbb elis­merést aligha várnak falusi elvtársaink. Hisz a pártpoliti­kai munka eredményét lerob­ban és legkönnyebben azzal lehet lemérni, milyen ütemben erősödik, szilárdul a szövetke­zet, gyarapodnak-e meggyőző­désben, bizakodásban azok, akiknek magatartásától, fe­gyelmezett munkájától függ a tsz fejlődése. Az összkép öreglakon min­denesetre pozitív. Hibák van­nak még, de az emberek, s a falu jó irányban halad előre. Ezt bizonyítja a szép tiszta ha­tár, s hogy az emberek öntu­data, fegyelme fokozatosan nő. Áz anyagi ösztönzők he­lyes alkalmazása és a politikai munka eredményeképpen eb­ben az évben már egész jelen­téktelenre csökkent a közös munkától húzódozók száma. Olyan is csak néhány akadt, aki a kimért területen később végezte el a kapálást, vagy a kaszálást. Már edíjig a tavalyi­nál jóval többet, 31 vagonnyi jó minőségű lucernaszénát raktak kazlakba. Ezt nagymér­tékben elősegítette, hogy a be­takarított szálas takarmány egy részével a munka mennyi­ségétől függően a tagokat ter­mészetben díjazták. E mód­szer jótékony hatása érezhe­tően meggyorsította a növény­ápolási munkákat, s elősegítet­te azt is, hogy a cukorborsót igen gyorsan leszedték és ko­rán — amikor még magas át­vételi árat fizettek érte, átad­hatták a felvásárló szervnek. (A 7 hold földről 70 ezer forin­tot nyertek.) Abban sincs sem­mi varázslat, hogy a szövet­Földes Mihály: SSSíS5JS3ÍStS{StííJÍ3tJt3ÍSíSÍXJí5ÍStííStSÍStSÍ3íSSJtJÍJtSÍJS3tSÍJt)tStNJ>>NNiCNStS6365f5tS65SJ6JtS65ÍSÍJíSS36N^^®^^ ^munkál^ kellos** kompén pénzelőleghez 'uttatja a tag­gyufát gyújtott, s a fellobba-ggágok a pénzt a kertészet ad- nó láng fényénél szemügyre*ja, a 45 hold zöldség már ed­vette a pusztulást. DühösengHig közel 3Ö0 ezer forint bevé- káromkodott és tobbra eltűntjeihez juttatta a közös kasszát, a folyosón — Rajta! — biztatta Bartus önmagát. Habozás nélkül behatolt az; épületbe. Nagy gyakorlata volt: a sima, zajtalan lépegetésben.; Meglapult a folyosó kiszögelié- sében és figyelt. A napos be­ment valamelyik szobába,$kat ugyanis géppel akarják le­hogy onnan hozzon egy másikSvágni. A saját kévekötő arató­lámpát. Nyilván ott is gyújtjagg^pjjez egyet a gépállomástól. A szürke agár valóban be- zárták. A nehézséget az okoz- zárkózott a szobájába. Győr- ta, hogy ezzel az ajtóval szem- san elfogyasztotta a vacsoráját bein, az épület másik oldalán, — úgy vélte, erre az időre ott állott a főkapu és belül a nem sokat adott az ész szavára, annál többet az ösztönére. A kiképző táborban is erre ok­tatták. Azt mondták neki: Barátom, a cselekvésnek Az öreglaki határban telt kalászokat ringat a szél. Az őszi árpa aratását már meg­kezdték, ezután a 190 hold ro­zsot vághatják majd, ami pró­bára teszi a tagságot. A búzá­még szüksége van —, azután folyosón trónolt a napos, vagy . — meg. Hamar oda. Ott kell raj-S0“*"7" ... . magához vette a legfontosabb az ügyeletes. A kerti ajtót gye- is van himpora. A donto pilla- ^ütni. Amint kilép, egy su-&e^e^ a helyben allami szerszámait és a kert hátsó ré- rekjáték volt nesztelenül fel- natban nem szabad okoskodni. hintás a fejére a nehéz ólom-^Sazdaságtól, kértek kölcsön szére nyíló ablakon távozott a nyitnia a magával hozott ál- A~ “ * Az ösztönre kell hallgatni, bottal. Ez zajtalanabb, bizto-fcűgy számítják, hogv a három Lhéz helyi ^0^úisméga hangfogóspgép egy-kettőre leteremti a zetekben vereség. A Sa valóban lámpát^félezer hold^ kalás20st Nos, a szürke agár nem akart gyújtott. » A gének utáni kepézést az okoskodni. a lámpa sárgás, erőtlen fé-^idősebbeknek szárnál-- a fiata­Az ösztöne azt súgta, azon- nye vibráló csíkokban sueár-»­szobából. 3. hogy kulccsal. De a folyosóra sem­miképpen nem juthatott be , anélkül, hogy a napos észre ne vegye. Egy erős villanykörte égett éppen a napos feje fö­lött. Arról szó sem lehetett, hogy a teljesen elnéptelenedett lak- „„ „„ ______ _ _______________________ _____ t anyába valamelyik földszinti napost, amikor váratlanul tel- és magasra emelte az ólombo-jjban foglalatoskodna, ablakon hatoljon be, mert lát- jes sötétség borult az egész tot. A katona azonban nem^ Látszólag nem lesz fennaka­csíkokban sugar glabbja pedig a második kápá­nál lőnie kell. Felemelte a zott ki a folyosóra a nyitott aj-JL, b ;1lAtw „ betakarítás- pisztolyát, hogy célba vegye a tón. Bartus odaosont a falhoz/ ’ ta, hogy az ablakokat erős vas- épületre. Bartus egy pillanat- jött ki, hanem telefonált: — Kérem a malmot. Csend. — Malom? Csend. Itt határőrlaktanya. Rö­Űgy rémlett neki, sötétség sűrűsödött. Sietősen végigosont a kert közepén húzódó téglajárdán. Aztán a patakhoz ért. Bármi­lyen óvatos volt is azonban, a cipője eléggé besározódott, s __ _______________ e zért a síkos, egy szál pallón rá’cs védi. Égette az eszeveszett ra megdermedt. Mi ez? Feszül­ném csekély erofeszitesebe ke- harag. Itt a nagyszerű alkalom. ten figyelt. Nagy messzeségből rult az egyensúly megtartása. Az egész határőrség mozgósít- néhány géppisztolysorozat Vegre átjutott Tudta, hogy va van> minden épkézláb em- visszhangját hallotta. A falu­jobbra kell fordulnia a gyalog- bér kint van a határon, magát ban se égtek a lámpák. A sö­ösvényen, es nagy ívben meg a laktanyát egy-két őr és a na- tét teljessé vált. kell kerülnie tíz-tizenöt hazat, p0s vigyázza. Ezt a lehetőséget -o- -j - i ± -n j. , , , ha el akarja érni a dombtetőt sabüd kihasználatlanul “ Rövidzárlat - villant az vidzarlat van. és rajta a kastélyt. Azt is tud- hagyni. De mit tegyen? agyába. Csend, ta, hogy éppen a kert felöli a kertre nyíló ajtót egy kis- Most kell benyomulni. Kér- — Meddig tart? részen ér a laktanyához, ott, sé kinyitotta, közben az ajtó dés, nincs-e zseblámpája a na- Értettem. ahol az őrszem nagy távolságot ovális ablakán szemmel tar- posnak? Nem gyújt-e gyertyát, a szürke agár ujjongott. Tíz jár be ide-oda mozgásában. tóttá az olvasgató napost. Azt vagy petróleumlámpát? A lak- perc. Egy örökkévalóság, ha az Be akart jutni a laktanyába, latolgatta, hangfogós pisztolyé- tanyákban az ilyesféle eszkö- ember jól kihasználja. De a Most olyan élesen látta az val ne durrantsa-e le? Ha ezt zök mindig készenlétben van- katona, mielőtt kijött volna a épület tervrajzát, mintha megteszi, és ha a másik kapu nak. De a szerencsés véletlen szobából, újra felvette a kagy- vásznon vetítenék eléje. Esze- előtt strázsáló őr nem vesz ész- újabb szerencsés véletlen for- lót. Ezúttal kívülről érkezett a rint a földszintre vezető hátul- re semmit, akkor megnyerte a májában folytatódott. Üvegcső- hívás. A katona szabályosan só ajtót, az úgynevezett kerti csatát. Reménye van rá, hogy römpölés hallatszott a folyosó- jelentkezett. Sokáig hallgatta ajtót nem őrizte senki. Sötété- megszerzi az aknamező tér- ról. A napos nyilván leejtette a beszédet, s végül így szólt: déssel, amikor a kertben már képét. Elfogta a vadászat iz- a lámpa üvegét, s az eltörött. ■em járt senki, ezt az ajtót be- galma. Ebben az állapotban Valóban ez történt. A katona (Folytatjuk.) Jdás az aratással, kissé mégis ^aggasztó, hogy a Baráti-heey- (községben lakó családokból egyetlen nő sem akar részt venni az aratásban. Húzták is ezért Nyers Jánost, a barátiak brigád vezetőjét, valahogy így: — Ügy látszik, nagyon elké­nyeztettétek az asszonyaito­kat. Aki mondta, tréfának szán­ta, de van benne igazság is. Persze, félig-meddig meg le­het érteni a baráti asszonyok kifogásait is, ami így hangzik: — Nincs óvoda nálunk, mit csináljunk a gyerekekkel. Akadna ott egy tanítónő, aki elvállalná a gyerekek istápolá- sát, de ő most szinte retteg a gondolattól is, mert nem akar­ja, hogy »jogszabályellenes cselekedetért« megbüntessék. Tavaly ugyanis megégette ilyenért a kezét, noha a hegy­község tanácstagja, a falu ve­zetői, s maga Kovács elvtárs, a járási pártbizottság munka­társa is azt mondta, inkább meg kellett volna dicsérni azt az asszonyt. Bizony nem álda­na. ha a pártszervezet és a ta­nács vezetői bátrabban, önál­lóbban foglalnának állást ilyen kérdésekben. Bognár Vendel elvtárs, a párttitkár igen sokat tett a szövetkezet eddigi fejlődéséért, hosszú időn át ő helyettesítet­te az iskolán lévő elnököt is. Ez a poszt egymaga is egész embert kívánt, s Bognár elv­társnak csak elismerés jár azért, hogy e nagy elfoglaltság mellett is szakított több-keve­sebb időt a párttitkári teendők ellátására. Most azonban na­gyobb követelményeket kall állítani a kommunisták elé. Ne csak a rájuk bízott munkát végezzék el, s ne csak a terme­lésben legyenek példamutatók. Nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk arra is, hogy minden kommunista agitáljon, s vitáz­zon, ne húzódjon félre, ha el­lentétes nézetek kerülnek szó­ba. Csak így, önmagukat és környezetüket állandóan for­málva tehetnek többet a szo­cialista ember kialakításáért. Varga József Villanymotorok keze­lésében is jártas lakatost felveszünk gépésznek balatonszentgyörgyi téglagyári telepünkre. Jelentkezés : S. m. Tanácsi Bánya és Építőanyagipari ES., Kaposvár, Irányi D. u. 2/a. (2449) Tíz perc ? \ Réssletakeió keretében OTP hitellevélre is vásárolhat: 125 cm3-es DANI VIA és 175 cm3-es TÜNDE motorkerékpárt a BARCSI. NAGYATÁDI, CSURGÓI, MARCALI, -ONYÓDI, TABI, NAGYBAJOMI földművesssövetkeset vas-műszaki szaküzletében, illetőleg áruházában. (3722)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents