Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-17 / 114. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda 1961. május 1T DALOSÜNNEP Beszélgessünk Másodízben rendezték meg a Csiky Gergely Színházban városunk általános iskolai kórusainak dalosünnepét. ötszáz gyerek, ötszáz kis énekes pacsirta énekelt önfeledten, s várta a jó munka elismerését kifejező tapsokat. A nagyszámú gyermeksereg szereplése s a múlt évit felülmúló színvonal, az énekkarok jó felkészültsége, gondos s csak helyenként túlzó műsorválasztása fejlődésről árulkodik. Óhatatlanul ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy megyénk kóruskultúrájá- nak a várhatóinál is gyorsabb kibontakozása, a felfelé ívelés nem lehet időleges, hisz most már általános iskoláinkban is képezik, nevelik az utánpótlást Ezek a gyerekek néhány év múlva bekapcsolódásukkal felfrissülést, új színt hoznak kóruséletünkbe. Ha másért nem, önmagában ezért is elismeréssel adózunk az általános iskolák kórusvezetőinek. A dalosünnep azonban sokkal több értéket csillantott meg, mintsem hogy megelégedhetnénk a vállalkozás méltatásával. Bár az énekkarok sorrendbe állítása is éreztet némi színvonalbeli különbséget, az hangzottak, halványan, s ez nem az énekkar hangerőben hiányosságainak, hanem a művek túldinami zárásának következménye volt. Kár, hogy a Vóröshadsereg úti kórus (kirándulás miatt) csak kis létszámmal vehetett részt a találkozón. Kováts Sándomé vezetésével a Mozart-mű megformálása, kedves, sok tapsot érdemlő megszólaltatása tetszett leginkább. Néhol, mint a Berzsenyi iskola kórusánál, olyan műveket is választottak. melyek még meghaladják az énekkarok képességeit. Ilyen volt a Lengyel Árpádné vezényelte Erkel-mű. Kárpótoltak viszont Tornyos Kinyílt a rózsa című szerzeményének tolmácsolásával. A Petőfi iskola különösen a Dalcsokorral és Bárdos Kétszólamú gyermekkarával aratott sikert. Balogh Mária azonban mintha nem mindig ' találná meg a kontaktust énekeseivel. Sokat fejlődött tavaly óta a Gárdonyi iskola Légár Irén vezette kórusa. A Brahms-műben a szólista hívta fel magára a figyelmet. A kórusa Róder Mária vezetésével ugyancsak sok örömet szerzett a hallgatóságnak, s az alt szólam kétszeri hamiskodásától eltekintve fejlődésről áruko- dott. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Háman Kató iskola már sok sikert megért kórusa mégis pódiumra léphetett. Igaz, hogy némiképp még érződik a kényszerű pihenés nyoma, mégis azt mondhatjuk, hogy a Mayer Istvánná vezette énekkar a legkulturáltabban éneklő, a szerzői elgondolást leghitelesebben visszaadó általános iskolai kórusaink egyike. Hasonló elismeréssel nyilatkozhatunk a Tóth Lajos iskola egy év alatt »feltört« kórusáról. Zákányt Zsolt már a Bartók- termi hangversenyen is kellemes meglepetést szerzett. Az alsó tagozatosok énekkara megszólaltatásában a Loránd—Ra- dó-mű tetszett leginkább, a másik kettő hangterjedelme miatt nehéz az alsósoknak. Az egyesített kórus műsorát általában szép, tiszta és stílusos tolmácsolás jellemezte. Kiváltképp Kodály Villőjének megformálásáról tudunk osztatlan elisineléssel nyilatkozni, mely talán az egész dalosünnep legnagyobb élményét jelentette. A több iskola egyesített kóMiltor tanuljuk már meg valahányan kritikával nézni a múltat? Mikor? Fel., kell tennem ezt a kérdést, mert az utóbbi hetekben nem is egy alkalommal kellett végighallgatnom a múlt dicséretét falvaink népműveléséről, kulturális életéről beszélgetve. — A Kálót meg a Kalász idején! Akkor csináltunk ám szép dolgokat! — Bizony, kórus is volt, minden, ami kellett! — Akkor nem kellett cukorral csalogatni a szereplőket, jöttek a fiatalok, jöttek az idősebbek is! Akkor ,.. Álljunk csak meg néhány tárgyilagos szóra ennél a sokszor nosztalgiával emlegetett »akkor«-nái, amely mellett az is elhangzik rendre, hogy álékor bezzeg a falu tanítói készebbek voltak a népművelési munkára, mint most. Álljunk hát meg itt, és beszélgessünk egy keveset af ról a bizonyos régi dicsőségről, a múlt népműveléséről. Ami korántsem volt olyan tiszta és nemes szándékoktól teljes, mint némelyek a megszépítő messzeségből látják. Forgassuk csak kissé vissza történelmünk lapjait a Tanácsköztársaság leveréséig... Alig győz az ellenforradalom, értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy egyik iskola adottságainál, a karvezető fel- készültségénél és gyakorlatánál fogva többet mutathatott fel, a másik talán valamivel kevesebbet. Az összkép azonban — és ez a fontos — feltétlenül megnyugtató, s azt is kifejezi, hogy a következő találkozón a most párttal, a néppel című kórusműben viszont az erőteljes, szép hangzás ragadott meg. A szoprán még gyenge, a mély szólam minduntalan fölülkerekedik. Ezt kiváltképp az amúgy is erőt meghaladó Smetana Csillagok című művében tapasztaltuk. A külföldön tartózkodó Klausz Róbert helyett Merényi György rusának műsorából Neuwach Régi dalocska című műve tetszett leginkább. Behár Májusa a túlságosan lassú tempóvétel miatt nem volt elég könnyed, játékos. Színesítette a műsort, és megérdemelt tapsot követelt a Zója Gyermekotthon alsós és a Tanítóképző Gyakorló Iskolája II. osztályos tanulóinak a hóhérok alig jutnak el a véres munka után a kézmosásig, a mártírsírokon még a fűnek sem volt ideje kiserkenni, nemhogy virágnak, az egyházat máris ott látjuk már az ellenforradalmi rendszer mellett mint szövetségest és ideológiai fegyvertársat. A katolikus egyház a forradalom tüzének el- tiprói mellett áll, hiszen XI. még halványabban szereplő iskolák könnyen elérhetik a leg- , jobbak szintjét. A II. Rákóczi Fereric iskola kórusát Henkey Zoltán vezetésével ismertük meg A jó szándékú törekvést főként azért nem kísérheti osztatlan elismeAz idei nyári évad legnagyobb kulturális eseményei ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok lesznek. Az ünnepi játékokat július 22-e és augusztus 20-a között rendezik meg — talán kevesebb balszerencsével, ami az időjárást illeti. Tavaly elég sokszor »beleszóltak« az esős napok az ünnepi játékok programjába. Ezúttal tehát ismét arról tájékoztathatjuk olvasóinkat, hogy a szép alföldi város számot tart a somogyi látogatókra is. Ígéretet kaptunk, hogy ezt a látogatást nem kísérik olyan kellemetlenségele, mint a tavalyit, akkor ugyanis a rendezőség több látogatót fogadott, mint amennyinek a játékok — hatalmas, 7500 férőhelyes — Szétie^yzzt séUaiiásltAz A moziból jövünk kifelé. Szemünk előtt még a fűm címe: Halálkanyar. Fülünkben a robbanások döreje, és még néhány perc múlva is halljuk a szél fütyülését. A doni szélét, amely hóval fútta be a rongyos ruhás magyar katonák holttestét, azoknak a holttestét, akik a rablóháború, az eszeveszett parancsok következtében a távoli hómezőkön pusztultak el. Csendben lépegetünk az utcán, mint valami gyászoló menet. Szólni kellene, valamit szólni, mert rettenetes ez a hallgatás. Talán Julius Fucsik szavait belekiáltani a csendbe: »Emberek, legyetek éberek!« De a film hatása olyan nyomasztó, hogy senkinek se jön hang a torkára. Egy idősebb asszony töri meg a csendet. Akadozva beszél. »Nem tudnék ájulás nélkül még egy ilyent végignézni« — mondja. A mellette haladó munkás külsejű korosabb bácsi szivarra gyújt, feltolja kalapját, megtörli izzadó homlokát, s így válaszol: »Tényleg Így volt. Eredeti felvételek. Emlékszem belőlük még egy-kettöre . . . « Aztán megint csend, amelyet ismét az öreg hangja tör meg: —... Hát igen — sóhajt, s mélyet szív a szivarból —, Jány Gusztáv horthysta vezérezredes, hadseregnarancsnok űr . . . Sohasem örültem úgy az életben, mint amikor meghallottam, hogy ezt a csirkefogót kivégezték ... öreg bátyám, örömével nem egyedül... ! (Szegedi) vezényelte a Tanítóképző Gyakorló Iskolájának jó hangú és lelkes apróságokból álló együttesét. Minden számukkal, • kiváltképp Loránd—Radó Mint a mókus fenn a fán című szerzeményével megérdemelt sikert nézőterén helyet tudott biztosítani. Ebben az esztendőben kellő időben kezdődhetnek el a jegyigénylések, sok hasznos tapasztalat is áll a vendégváró szegediek rendelkezésére, így, nem érhet senkiit sem csalódás a Tisza-parti város vendégszeretetét és gondoskodását illetően. A szabadtéri játékokat július 22-én Erkel Ferenc Hunyadi László című dalművének előadása nyitja meg. Az operát mindössze két ízben mutatják be. Ezt követően a Bánk bán, a János vitéz és Az ember tragédiája kerül színre. A Bánk bánt július 23-án, 26- án és 27-én, a János vitézt augusztus 5, 6, 8, 10-én és 12- én, a Tragédiát augusztus 13. 15, 17, 19-én és 20-án játsszák. A nagy érdeklődésire számot tartó Paul Robeson-estre •— melyen közreműködik a világot járt Magyar Állami Népi Együttes is — augusztusban kerül sor — csupán egy alkalommal. A Moszkvai Akadémiai Nagyszínház balettegyüt- tesénék vendégszereplése ismét kimagasló eseményt ígér. A szovjet balettművészek Prokof- jev Kővirág című tánckölté- mónyét mutatják be július 29- ón és 30-én, valamint augusztusi 1-én és 2-án. A nagy jelentőségű kulturális eseményre a MÁV 33 százalékos egyéni kedvezményt biztosát az ünnepi játékokra el látogatóknak. Ez a kedvezmény csak az ünnepi játékok jegyei alapján vehető igénybe. Autóbuszokat, különvonatokat a tavalyihoz hasonlóan az IBUSZ-irodák indítanak. Kaposvárról a Bánk bán előadására indul autóbusz. Az ünnepi játékok kezdését jelző fanfárok még sokára hangzanak fel. Szeged még nem öltözött ünneplőbe, mégis szíves-örömest továbbítjuk meghívásukat, mely szerint hívja ' és várja Szeged mindazokat, akik még nem ismerik a várost, s akiket vonz az ünnepi játékok programja. népi játéka. A dalosünnep — melyet las- san-lassan hagyományként említhetünk városunkban —, általános iskolai kórusaink évi munkáját,’ eredményeit foglalta hatalmas csokorba. S ez a örömet szerzett a hallgatóságnak. Pius hírhedt Rerum Novaru- mának élteimében nem is állhat másutt, nem is vállalhat más feladatot, mint ezt: »... távol tartani a munkásokat a gazdasági harcban az erőszaktól és a jogsértéstől.« Mi számít erőszaknak és jogsértésnek e »szent« iromány szerint?- Minden, ami a magántulajdon szentsége ellen irányul, minden, ami a kapitalizmus rendszere ellen irányul. S a klérus fáradhatatlanul buzgólkodik az ellenforradalmi rend megsziJávori Béla SZABADI DIÁKOK A Balatonszabadi Általános Iskola gyakorlókertjében Hoz- leiter Imre tanár vezetésével szorgalmasan gyomlálnak az ötödik osztályos gyerekek. Ezalatt Nagy Károly tanár omaórát tart a sportpályán a VII—VIIL osztálynak. Süli Ági nagy lendülettel ugrotta át a U0 centimétert, rés, mert a művek erőtlenül arattak. A Bartók Béla iskola gyönyörű csokor — bátran ■■ ■ ■■■ mondhatjuk —, nagyon sok Hívja és várja Szeged iárdításában. Érdemeket akar szerezni. S nemcsak az ismét teljes fényében, gazdagságában tobzódó uralkodó osztálynak akar tetszeni, tetszeni akar Rómának is, amikor vállalja a néptömegek nevelését. A jelszó ez: »A nevelés elsősorban az egyházra tartozik.« Ha lúd, legyen kövér! Művelje a népet az egyház, amelynek ezután már gyárakban és falvakban, tanyákon és pusztákon egyaránt az a dolga, hogy felvegye a harcot a marxizmus tanításaival szemben. Azt keli megmagyaráznia, amit a Tanácsköztársaság vívmányait összezúzva is nagyon nehéz szavahihetően megmagyarázni, hogy a földön előforduló szociális problémák megoldása egyedül a tűrő alázat és az istenhit. Idejében észreveszi az egyház, hogy fékező, a növekvő gazdasági harctól figyelem-el- terelő feladatát a sajtóval, a könyvkiadással és az egyesületi élet megteremtésével tudja csak ellátni. Akcióba állítja tehát a sajtót, a könyvkiadást, és szervezéshez lát. Sorra alapítja egyesületeit a Szívgárdától a KIOE-ig (Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete). Nincs foglalkozási ág, mely bele ne férne a katolikus szervezetek kiterjedt hálózatába. Itt, az egyesületi életben aztán felenged a cél érdekében az egyház szigora. Kórusokat létesít, megalapozza a műkedvelő színjátszást, bálokat rendez, még tánciskolák indításától sem riad vissza. A tét, amit a Horthy-Magyarország urai az egyházra bíztak, nagy. A sikerért kockáztatni kell, és félre kell tenni a szigorúságot. Jól emlékezünk még! A falun élő tanítók! (akiknek OPER4ÁRI4 többsége egyházi alkalmazott volt, lévén az iskolák többsége egyházi tulajdon) csak merészelnének ellentmondani, csak mernék a vonakodás halvány jeleit mutatni! Csak egy szó, és oda a kenyér, az a nyomorúságos. Ö, mennyi szép fiatalos vágy, akarás, terv, elképzelés szenvedett hajótörést az ellenforradalmi Magyarország, egyház támogatta népművelésének népámító korszakában! Az 1798-ban írott Csokomai- vers sorai az ellenforradalom évtizedeiben váltak csak igazán igazakká, akkor lett csak! igazán vaddá annyi jó ész a hazug művelők keze alatt. Akkor lett csak igazán bunyifcká a polgár, akinek bemagyarázták a hamis próféták, hogy a gazdasági ellentétek Istentől valók, s az ő felséges dolga azokat rendezni. A katolikus szervezetek egyebek között arra is tanítanak, hogy a jó katolikus imádkozik, uraiért ugyanolyan jó lélekkel, minta munkanélküliekért, és akkor is ima az orvossága, ha maga az imádkozó is munkanélkülivé válik. Gondolnak-e mindezekre azok, akik olyan visszavágyódva emlegetik az »akkor«-t? Gondolkodni kell, aztán ^ rülnézni ismét itt, ahol a leg- hivatottabb nevelő, a proletárállam tanít, mely leszámolt a múlttal, a létbizonytalansággal, s leszámol a tudatlansággal, a babonákkal és vakhitekkel is. Hagyjuk már azt a nyomorúságos ,»akkor«-t, itt nézzünk körül, hol van szükség a2 eszünkre és a szívünkre, hol van szükség kezünk munkájára! László Ibolya népi zenekarra A napokban egyik este betértem egy pohár sörre a Béke éttermébe. Mielőtt azonban leültem volna, sürgősen irányt változtattam, és átmentem a presszóba, hogy üveg sört igyam. Félreértés ne essék, e döntésem oka nem takarékos mi- voltomban keresendő. Nem a néhány filléres árkülönbözet vitt rá arra, hogy hirtelen jobbraáttal eltűnjek a presszó csapóajtaja mögött. Egész egyszerűen az étteremben hallott zet ne késztetett ily gyors távozásra. Ugyanis amikor beléptemt a zenekar vezetője pont akkor adott jelt vonójával, és hozzákezdtek a magyar operairodalom talán legszebb tenoráriájának, a »Hazám, hazám.. .«-nak az előadásához. De valami egészen sajátosan egyéni, népizei ekari feldolgozásban, amely* ről kötve hiszem, hogy valaha is kottapapíron lett volna. önkéntelenül felvetődik az emberben a gondolat: miért van arra szükség, hogy népi zenekar városunk egyetlen reprezentatív éttermében operaáriát játsszon? Ki kívánja ezt? Ráadásul dilettáns módon megcsonkítva, népi zenekarra át- gyúrva. Ez, amit hallottam, nemcsak fülsértő volt, hanem egy kicsit sérti a magyar nemzeti opera megteremtőjének, Erkel Ferencnek az emlékét is. Ha az ember népi zenekart hallgat, verbunkosokat, magyar nótákat, csárdásokat vár, amiket nem hallana szívesen sem tánczenekartól, sem szimfonikus zenekartól. Ugyanilyen fonák, paródiaszerű, ha a népi zeneket túllépi azt az előadási és műfaji területet, amelyet hivatása lenne igazi tartalommal megtölteni. W. E. Moliére-előadás Tabon (Tudósítónktól.) Nem mindennapi élményben részesítette a tabi gimnázium színjátszó csoportja szombaton este a ballagás alkalmából ösz- szesereglett szülőket és hozzátartozókat. A művelődési otthon nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség Moliére a fösvény c. ötfel- vonásos vígjátékát láthatta 15 lelkes diák műkedvelői színvonalat meghaladó, élénk és ügyes előadásában. A címszerepet alakító Takács Sándor igazi, visszataszító, ravasz, könyörtelen és pénzsóvár Harpa- gont állított a nézők elé, de kiaknázta a komikum minden lehetőségét, hogy nevetségessé is tegye a vén zsugorit. Alakítása jól simult a többi szereplő gyakorlott össziátéká- hoz. Említésre méltó Kántor Katalin szép szövegmondása és Illés Gábor kotnédiázó készsége. Minden szereplő dicséretére válik, hogy jól megtanulta és gördülékenyen adta elő a nehéz szöveget. Moliére műveit falusi közönséggel megismertetni komoly és szép feladat. A tabi gimnázium színjátszói lelkesen vállalták és igen ügyesen teljesítették ezt a feladatot. Kár, hogy a tabi közönségnek szánt vasárnaoi előadásra csak negyed háznyi közönség jött össze. Az MSZMP Somog.v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon. 15-n. 15-11, Kíjidja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 2. Telef n 15-16. Felelős kiadó: WIRTH i.AJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hőnapra 11 Ffc