Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

Péntek, 1961. május 19.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A dolgozókkal közösen igazították ki a normákat a Barcsi Fűrészüzemben

A normakiigazítás nem érte váratlanul a Barcsi Fűrészüzem dolgozóit. Megértették jelentőségét, s a vállalat vezetői rrjost arról adhatnak számot, hogy fennakadás nélkül oldották meg a feladatot.

A ‘norma kiigazítását az üzemre bízták. Az önállósággal járó nagyobb felelősségérzetből fakadóan mindenki szívügyének tartotta, hogy becsülettel segítse a rendelkezések végrehajtását. Előbb egy bizottságot alakítottak a párt-, a gazdasági, a szakszervezeti és a műszaki vehetőkből. A hifi iársadshni összefogás szép példái Gyékényesen

Gyékényes lakossága az utóbbi években igen jól vizsgázott összefogásból. Mintegy 3000 négyzetméter területű betonjárda készítését fejezték be az idén. A téglaszegélyt és a bitumenalapot mindenki a saját portája előtt maga készítette el. A társadalmi munka értéke itt meghaladja a 100 ezer forintot.

A társadalmi munkának már hagyományai vannak Gyékényesen. A tanácsülésnek a községfejlesztési alap felhasználására és a társadalmi munkára vonatkozó határozatát minden nagyobb akció előtt utcagyűlésen ismertetik a falu lakosságával. A tanácstagok és a népfrontbizottsági tagok házról házra járva értesítik a lakosságot a gyűlés időpontjáról. Az utcagyűlésen közösen beszélik meg a társadalmi munkákban való részvételt. Hallani ugyan néha olyan hangot, hogy »-fizetem a községfejlesztési járulékot, és még dolgozzam is?«, azonban akik látják a fejlődést — még ha előzőleg visszahúzódtak is — csatlakoznak, és szívesen vesznek részt a közösség munkájában.

Jelenleg egy négytantermes iskola épül a községben. A lakosság öttantermeset szeretne, ezért vállalták, hogy saját erejükből, saját forintjaikból felépítik az ötödik tantermet is. A községfejlesztésből 95 ezer forintot áldoznak erre, és mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá tervük megvalósításához.

zottság által kidolgozott ütemterv szerint kezdték meg a munkát. A munkanap-fényképezések jelentették az első lépést. A műszak minden percéről pontos térképet készítettek. Ezután ismét összeült a bizottság, elemezte a felméréseket, s meghatározta, hogy mennyivel lehet emelni az illető csoport termelékenységét. Mikor egy-egy terület normakiigazx- tásával elkészülteit, az érdekelt dolgozókkal is megbeszélték. S a munkások mutatták meg a további lehetőségeket, és fedték fel a termelést gátló okokat. A felmérések és a dolgozókkal való megbeszélések alapján derült ki például, hogy a körfűrészeseknek gyakran le kell állniuk, mert a gattertól nem kapnak anyagot. Azóta a gatter fél nappal előre dolgozik, s állandóan van nyersanyag.

A keresztfűrészeseknél a felmérések számai nyilvánvalóvá

tették, hogy brigádonként eggyel kevesebben végezhetik ugyanazt a munkát. Az így felszabadult dolgozókból és újakból két brigáddal növelték a keresztfűrészesek számát. A norma 8 százalékkal emelkedett anélkül, hogy teljesítése különösebb erőfeszítést kívánna. Nem csökkent a kereset sem, a kiigazítások után a helyenként 6—8—10 százalékkal megemelkedett normák mellett Is tudják tartani a régi átlagszázalékot.

Még a normakiigazítás alá nem eső munkahelyek dolgozóit is összehívták, s megbeszélték, hogyan lendíthetnének a termelésen. Különösen nagy volt a jelentősége ennek a friztéri munkáknál, ahol új dolgozók voltak, s a gyakorlatlanság miatt mélyen alatta maradtak a normáknak. Azóta, ha még nem érték is el, de már jelentősen megközelítették a 100 százalékot.

Tanuljunk egymástól

ÖTLETESEN ALAKÍTÓT-'az Alföldön láttuk ezt a megöl- 1 közeli tsz-be: »Szeretnénk köTAK ÁT egy' régi cselédbázat csibenevelővé a somogysziliak. Szakaszosan nevelik a húscsibéket. Az első helyiségben rövid ideig tartózkodnak az apróságok.. Innen a falakon ütött zárható-nyitható réseken keresztül másik, tágasabb terembe mennek át. Négyhetes korban isimét tovább kerülnek, újabb helyre. Teremről teremre vándorolnak, míg végül — »kész áruként« — felrakják teherautóra, és elszállítják őket. A csibenevelés »futószalagja« sohasem szakad meg, mindig minden helyiség tele van különböző korú aprójószággal. Valaki találóan forgószínpadhoz hasonlította ezt az elhelyezési módszert. S mikor megkérdezték, honnan vette az ötletet a somogyszili Petőfi Tsz, a világ legtermészetesebb hangján válaszolta Huszár József elvtárs, az elnök: »Tavaly körutat tettünk az országban;

ÉPÜL A SIÓFOKI VÉNUSZ SZÁLLÓ

Az építkezés környékén mozgalmas kép fogadja a szemlélődéit. Dolgozó emberek az állványokon, parkrendezök kissé távolabb. A munkák összhangban vannak. Mire az építkezést befejezik, elkészülnek a munkával a parkrendezők is. Az új szálló Siófok egyik dísze lesz, s 60 szobájával főként a külföldi vendégeket várja.

tSNNNSCNNNNNXNNSíNNNNJÍNSSNJÍSfVNNNNNt ve<^1 a n'^ • Gerencsér

most jött el először

HORVÁTH JÓZSEF:

ARANYKALITKA

dóst.«

Országjáró körutazás. Rógen- te a turisták foglalkozásának számított ez. Manapság pedig? Nem ritka már, hogy termelőszövetkezeti vezetők felkerekednek, hogy megnézzék: mit, hogyan csinálnak az ország más tájain lakók. Emlékszünk rá, hogy a múlt év második felében somogyi küldöttség nézett szét Turlteve, Karcag baromfifarmján. Ha most nyugtázhatjuk, hogy nem is lépést, hanem ugrást tett megyénk a csibenevelésben, akkor gondolnunk kell arra, hegy ez új üzemág kialakításában felhasználtuk az alföldiek kincset érő tapasztalatait. Ismeretes az is, hogy a megyei pártbizottság vezetői el-el látogatnak Bács megyébe. Csőkutas öntözés, korszc|ű gyümölcstermesztés, nagyüzemi szőlőművelés, egyszerű, gazdaságos építkezés — mindebben előbbre tartanak a tapasztalatátadók, mint mi. Kívánatos, hasznos, és érdekünk, hogy tanuljunk tőlük. A somogysziÜekre visszatérve megemlíthetjük: most ismét hosszabb útra készülnek. A megyei tanács gépkocsit bocsát rendelkezésükre, hadd lássák saját szemükkel, hogyan üzemeltet baromfikeltető, gépeket valamelyik állami gazdaság vagy termelőszövetkezet. Mert jövőre a somogyszili Petőfi Tsz is keltet, s ad napos csibét a falunak és más, közeli községeknek is.

VILÁGOT LÁTNI, országot járni — hasznos és tanulságos. De csak abból okulhatnánk, amit távoli szomszédaink csinálnak? Tanulhatunk itthon, közvetlen szomszédainktól is. A múlt héten csoportos látogatást rendeztek a ráksi Üj Életben a mesterséges borjúnevelés módszereinek ismertetésére. A meghívott szövetkezeti vezetők, szakemberek nagy érdeklődéssel vették szemügyre az újszerű épületet. Nézegették a bor- júnevelő falait, tetőzetét, az L alakú épület fekvését, a ketrecek méreteit. A látogatók közül Gerencsér János elvtárssal, az igaliak szakemberével váltottunk néhány szót. Ügy véltük, annyira ismeri már a ráksiak majorját, mint a tenyerét, hiszen mindössze pár kilométernyire lakik. Té- elvtárs Igáiból

Ráksiba, hogy tanulmányozza a berjúnevelés korszerű módiszereit. Felmerül a kérdés: ha

m

Haraszti azt is bejelentette, — Mindig azt éri meglepe- hogy a rendőrség néhány nap- tés, aki elbizakodik. Az elbiza- pai ezelőtt elfogta azt a csirke- kodottság ólyan, mint az átok. fogó Borsiczkyt Hogy mi lesz Elvakít és félrevezet. Pedig

botlott emberek is, akik el- fajzanak véreiktől, s akik engednek mindenféle aljas kísér-. •

_, _ .... .. . .

t

ésnek, úgy akarnak társaik^.rka^akttmegh;vot a J““' fölé emelkedni. Legfeljebb^főbizottságtól az igaliak, meg kell őrizni Szerencsés hisjakktf tudomást sem szereznek

farról, hogy lehet es mit lehet tanulni közvetlen szomszédtóriájából azt a tanulságot, lozva. — Hét bőrt nyúznék le hogy jobban kell vigyázni azö?*"“““ az ilyenről, ha tőlem függene! emberekre. Arra, hogy el ne# ua'

Az öreg Kulcsár hallgatott. Mint aki még nem zárta le egékanászkodjanak s arra, nehogy J bűnözhessenek. Hiszen akármitScserék italista nem vál-2kábban

Jók a szervezett tapasztalat- - ezekre azonban rit- keriil sor. Azt jelentevele azt még nem lehet tudni, vannak ám, akik ma átugomak szén ezt a számadást. Hej, le- csinálnak, kapitalista Gyilkolni akart, és azért la- egy árkot, s azt hiszik, holnap het-e nehezebb dolga munkás- hat belőlük többé. Az arany ^ne ez, hogy így ritkábban nyíl« ' -- , / , , / . , , , « .. . , /I M — i-gl-iL á U r\4*nl A _ dr* not I Ir O I OrvM ápinlr . /-v-r rá 1 f

e

mbernek, mint amikor ítélnie nem lesz többe hatalom. Ám-^hat alkalom mások bevált kell elbotíott társa fölött? Mi- bár a dologtalanul szerzettSmódszereinek megismerésére? most na- Négyen-öten hallgatták, mit lyen mélyre zuhant ez a’ Sze- vagy lopott pénz még sok em-/Nem, nem így van. Az élenjáró

kolnia kell. Akárcsak ezeknek már a Dunát is át bírják ug- a piszkos Botlikoknak, Felpé- rani

czyeknek, akiknek most na- Ne^—--------------„—-—, — ........—„ - ------------------— , - ... - -■ . . r. ... , .....

g

yón körmére néz a hatóság, mond az öreg. Laczkó, a kopa- rencsés, mélyebbre nem is te- bért tönkretehet, ha nem vi-Sgyakorlat szakmai fogasainak Ideje is. Mert hogy ezek mi- szodó, csupa izom ácsmester szíthatta volna őt a balsorsa, gyázunk egymásra. Nagy a^elterjesztése nem korlátozódMegszemvedett? Meg, nagyon csábítás.

hat a szervezett tapasztalatcse- ez a Szeren- £ rékre. Módjuk van arra a ter- maguktól Jmelöszövetkezeti vezetőknek,

^ „.„v„ „„_________________ __________ ___ ____ __ _ ______ ttel? Ha A hogy minden különösebb renf

olytassák, amit a föld felett megszenvedett ám ez is, hogy helyette is megfelelne valaki, pedig nem, mit tegyenek vele?^dezés nélkül is tanuljanak a

ről álmodoznak, az ő dolguk, borostás állát vakargatta.

Csak álmodozzanak. Hanem azt — Mi lesz most ezzel a Sze- is. Hogy az ember mi mindent nem szabad eltűrni, hogy lencséssel, vagy nem is tudom, kibír! De csakugyan, mi legyen esés. csendben, a föld alatt tovább hogy minek nevezzem? Mert vele? Nem is bánná, ha erre nyugodt

Igen ám, de

Ellökhetik-e

már nem lehet. Most Szeren- a Belzebub borotválja meg a esést keverték nagy bajba, hol- fejebúbját.

úgy, hogy jó lelkiismerettel Tegnap este Haraszti is, Ben-c szomszédoktól. Elhatározás dol- helybenhagyná az ítéletet. De kő is ezt kérdezték tőié. Nemjiga az egész. Ha feltámadt igénap tán másvalakit kerítenek — A fene, áld megeszi! — ki tudna erre így megfelelni? tudott válaszolni. Zavart volt,/nyük a tapasztalatszerzésre, ne

hatalmukba. Meg különben is, szisszent fel erre a részvétteli És végül is nem háríthatja és azt ajánlotta, hogy ezenJvárjanak nyomtatott meghívót,

ha ezeknek még mindig van hangra Kókai, a barna képű, másra az ítélkezést. Neki és még gondolkozzanak. Benkő is<éhanem szóljanak át valamelyik

elég pénzük arra, hogy üzletel- hetes természetű betonos. Tán ezeknek az embereknek kell szenved, ezt látni rajta, összejenek valutázzaríak, kufárkod- még meg is sajnáltatnád? Hi- kimondani, mi történjék ezzel esett az arca. Keserűen vádol-^ ianak akkor tán valami hiba szén ez alatt a pár év alatt több az emberronccsal. J- * TT “ *" — - •------*-*• — - 4._i—~!-+ Dobják ki, lökjék el magukr

ülnézni holnap nálatok: ho« gyan szerveztétek mag a kapálást, a növényvédelmet, a szénabetakarítást, hadd tanul- juk meg, hogyan, kell szakszerűen etetni a sertéstápot.«

A ráksi látogatásnak egyéb* ként van egy éppen idevágó tanulsága. E szövetkezet azért taníthat másokat, mert tanult és tanul másoktól. A borjúnevelőt például hogyan létesítették? Walter Imre elvtárs, a szövetkezet elnöke két évvel ezelőtt ellátogatott a Bárdibükki Állami Gazdaságba. Amit tapasztalt, tetszett neki, de nem elégítette ki. Elment hát a Kutasi Állami Gazdaságba is. E két nagyüzemben feljegyezte a borjúnevelő épület minden fontos adatát, hogy ennek alapján emelhessenek hasonló létesítményt. Otthon aztán elmondta, elmagyarázta töviről hegyire a dolgot, de az építési brigád vezetője oly bonyolultnak vélte az építkezést, hogy így nem mert rá vállalkozni. Megtorpant erre Walter elvtárs? Dehogy torpant meg! Melléültette a gépkocsiba az építőmestert, irány az állami gazdaság — és rövidesen tető alá hozták az új borjúnevelőt. Ilyen épület ezelőtt sohasem volt Ráksiban. A borjúgondozót pedig elküldték Keszthelyre, tanfolyamra.

A NÖVÉNYTERMESZTÉS,

az állattenyésztés, az építkezés, a munkaszervezés, a jövedelemelosztás, a számvitel — a szövetkezeti gazdálkodás minden területe időről időre produkál itt vagy ott valami új- donságot, hasznosítandó, követendő módszert. Nem kell mindent mindenütt — esetleg kudarcok árán, buktatókon átvergődve — kikísérletezni. Megtakaríthatja a tandíjat a közös gazdaságok többsége. ha átveszi, a maga sajátos adottságainak megfelelően alkalmazza az élvonalbeliek kipróbált módszereit. Van kitől tanulni. A homokszentgyörgyiek a burgonyatermesztés országosan elismert; mesterei; a szuloki gazdák a dohánytermelés kiváló ismerői; a kapolyiak az öntözéses konyhakertészkedésben, a tapsomyiak a sertéstáp etetésében szereztek gazdag tapasztalatokat. Állami gazdaságaink a nagyüzemi mezőgazdálkodás kialakításában több mint egy évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Tőlük is tanulhatnak, sokat tanulhatnak termelőszövetkezeteink. Legújabban például nagyüzemi sertéstelep kialakításának gondolatával foglalkozik közös .gazdaságaink egy része. E tsz-ek vezetői jól tennék, ha ellátogatnának Sántosra, a Kaposvári Állami Gazdaság sertéshizlaldájába. Itt ugyanis önetetökkel oldották meg a takarmányozást.

TANULNI, tapasztalatot gyűjteni — jó befektetés. Ingyen, ellenszolgáltatás nélkül ismertetik bevált módszereiket szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink legjobbjai. A bemu- tatóüzemek kialakuló hálózata, a szervezett tapasztalatcsere és az alkalomszerű látogatás kü- lön-külön is, együttvéve, ösz- szességében is alkalmas arra, hogy előre haladásunk meggyorsítására tanuljunk egymástól.

Kutas József

ja önmagát. Haraszti is vívó-í dik. Nem meri kimondani aj^ tói? Adják ki a könyvét, s az- végső szót. Mintha a tulajdoni

csúszhatott a »tőkésosztály lik- jót megért ez a tekergő, mint

vidálásába« amennyi nekünk egész életünkAz öreg Kulcsárt épp ez a ben kijut. A te részedet pezs- zal felejtsék el? Kezdjen ön- lelkiismeretétől félne. De hi-*

gondolat foglalkoztatta légin- gőzte el meg az enyémet — magával, amit akar és amit szén én magam is ezért nernj

kább. Azt mondta Balajtinak, dühösködött, és káromkodott tud? De hát mit tudna kezde- tudok dűlőre jutni! — gondol

Hogyan intézik a panaszügyeket a Nagyatádi Járási Tanácson?

az idős kőművesnek:

— Hát nem mondtam én, hogy jó lesz ezekre vigyázni? Hogy ezek mindent megrothasztanak maguk körül?

— De hát mi az istent kezdhozzá.

ni? Az égvilágon semmit. Azt kodott Kulcsár.

— Ügy is van — hagyta rá mondják, magába rosfcadtan Mert ha mj ... azt monda-;*

helyeslőn Vedres Imre. — fekszik egy korházi agyon, rián!\, hogy... kezdje újra az*

Aranykalitkában élt ez a jó- Csak néha nyitja fel a szemét, életet, a két keze munkájával*

madár. de tekintete akkor is üres, ki- mossa. tisztára bemocskolt be-|

gyárban is*

(Tudósítónktól.)

Megkérdeztük Németh Rudolf né t, a Nagyatádi Járási Tanács VB jogügyi előadóját, hogyan intézik a dolgozók beadványait, panaszait.

— A kormánynak az állam__^ ^ __________________ Az öreg Kulcsár nem szólt fejezéstelen. Ez arra vall, hogy csületét Itt a _____ — — __________________

j

en velük az állam? — vont semmit, de magában kétszer is üres a lelke is. Nem is csoda, meghúzódhatna, ha egy kis erő-j5igazgatási szervek panaszügyi

vállat tűnődve Balajti. elismételte a szót: Aranykalit- Amit ez az ember átélt... re kap... Akit az arany leta-g____„aia

T

alalo. Nagyon is talavállat tűnődve Balajti.

— Mit? — replikázott Kul- ff csár. — Én nem mondom azt, i°- , . ...

hogy embertelenül kell elbánni — Én nem vagyok ügyvedje,

Nem is lesz belőle többé, ha ők leveszik róla a

kap ... Akit az arany ember szított, a munka felemelhe-J ti... Csak az ember válthatja*

kezüket Tán igaza van Lacz- meg önmagát. Nincs hatalom,;

velük. De azt mondom, hogy de azért úgy gondolom, hogy kónak s másoknak is, akikben nincs üdvözítő, aki ezt helyet- nem szabadna levenni róluk a nem csukhatják le. Hiszen nem a keserű düh kerekedett felül te megtehetné.

Az öreg Kulcsár némi meg-*

szemünket. Mert ha nagyon lopott. Egy ujjal sem nyúlt az emberségen és megértésen,

má^Te^^íajuilk8^^!^- azoktól a csibészektől kapta, h^j^tobbé^egy gondoktoTÍé nyugvást érzett. Elindult végeztük a számadásunkat, ak- azok meg magukra vessenek, vesztegessenek rája. Talán ki gyan irodaház felé. Ügy erezte.* kor még meglepetések is ér- Fő, hogy ezeket jól elkapják, kellene köpni egyet, s hadd már meg tud felelni Haraszti? hetnek bennünket. — El kellene kapni az ilyen menjen az élet tovább a maga £s Benkő kérdésére.

Az öreg hallgatott egy sort, alakokat is! — dörrent rá Kó- útján. Gazemberek mindig

majd hozzátette:

kai megint Szerencsésre cé- voltak és lesznek is. Elesett, elVÉGE.

munkájáról szóló határozata értelmében a járási tanács nagy gondot fordít a hozzáérkező panaszok kivizsgálására, Intézésére — mondotta. — Arra törekszünk, hogy a panasz- tevőt 30 napon belül értesítsük a kivizsgálás eredményéről. Ez évben csaknem nyolcvan panaszoslevél érkezett hozzánk. Mivel a panaszoknak mintegy fele mezőgazdasági (természetű,

ezért kivizsgálásukkal a mezőgazdasági osztályt bíztuk meg. Sajnos előfordul, hogy némelyik tanácsi dolgozó megfeledkezik a gyors ügyintézésről. Ilyen esetben a hanyag dolgozót felelősségre vonjuk.

Hátráltatja a jogos panaszok orvoslását, hogy sokan alaptalan bejelentéssel, vagy teljesíthetetlen kéréssel fordulnak hozzánk, s azt remélik, hogy jogtalan előnyökhöz juthatnak. A leveleket azonban a hatáskörrel rendelkező illetékes szervek minden esetben kivizsgálják, és a jogtalan panaszokat elutasítják — mondotta befejezésül Németh Rudojfné.