Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

VTlAG PROLETÁR.7At. EGYESÜLJETEK! XVIII. évfolyam, ill. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda 1961. május 17. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Egy vállalás nyomában :::::: (3. 0.) A növénytermesztés tömbösítése, az állattenyésztés szakosítása i:5S: az állami gazdaságok célja (5. o.) Dalosünnep f6. 0.) Nagyüzemi sertéstelepet létesít mintegy 20—30 termelőszövetkezet Tanácskozás a sertéstenyésztés és hizlalás célkitűzéseiről Katonai puccs Dél-Kereábai Értekezletet rendezitek teg­nap Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában ter- melöszövekezeti elnökök, mező­gazdászok és állattenyésztési brigádvezetők részvételével. A tanácskozást Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára mondott vitaindítót a sertéstenyésztés .és -hizlalás további célkitűzéseirőL A megyei vezetők a járások és több termelőszövetkezet ve­zetőivel folytatott előzetes megbeszéléseik alapján úgy lát­ják, hogy helyes és szükséges volna mintegy 20—25—30 közös gazdaságban az átlagosnál nagyobb mértékben bőví­teni, fő üzemággá fejlesz­teni a sertéstenyésztést és hizlalást — hangsúlyozta bevezetőben Szir­mai elvtárs. Az elképzelések szerint ezek a közös gazdasá­gok annyi sertést hizlalnának a jövőben, hogy o megyétől várt mennyiség 40 százalékút adnák a népgazdaságnak. En­nek az elgondolásnak több elő­nye van. Biztos alapra helyez­zük a megye árusertés-terme- lését; nem kell több sertés hiz­lalására törekedniük azoknak a tsz-ekmek, amelyek nem tud­ják megteremteni ennek feltéte­leit; jelentős lépés ez a terme­lés szakosításának útján, he­lyenként megoldódnának ezál­tal a krónikus munkaerő-gon­dok; Mik a tennivalók a javaslat végrehajtására? A sertéstartást fő üzemággá választó tsz-ek- nek saját maguknak kell meg­nevelniük a hízóba állítandó süldőket. Egy kocától évente átlagosan — óvatos terv szerint — 10 süldő várható. A jövő évi hizlalása előirányzat figyelem- bevételével most kell — leg­később júniusban — tenyész­tésbe fogni újabb és újabb ko­cákat— lehetőleg a saját állo­mány szaporulatából. Amelyik tsz-nek nincs kocautánpótlása, az vásárolhat a TEGI útján. A megye állami gazdaságai mintegy 4 ezer kocasüldővel segíthetik az idén a szövetke­zeteket. A férőhelyek bővítése, új fiaztatók, süldőszállások, hiz­laldák létesítése — ez a nagy­üzemi sertéstelepek kialakítá­sának másik előfeltétele. Az idei beruházási összeg tartalékolt részét már a szakosítás igényeinek meg­felelően osztják el. Nem kellenek paloták, jók az egyszerű, szerfás sertés­szállások. Oldalfalaikat célszerű téglával rakni. A sertéstelepeiken gépe­sítsék mind nagyobb mérték­ben a munkát, hogy kevesebb emberi erőre legyen szükség. (Villamosítás, vízvezebékszare- lés stb.) Takarmányban is önellátók lesznek a sertéstenyésztő szö­vetkezeti gazdaságok. A keve­rőüzemek elsősorban ezeknek a tsz-eknek kötelesek sertéstápot adni. A csereterményt azonban minden szövetkezet maga ter­meli meg. Ezért bátran át kell alakítaniuk a vetésszerkezetet. Négy fő növénnyel foglalkoz­nának: kenyérgabonával (a te­rület 20—30 százalékán), őszi árpás olasz búzával (takarmá­nyozási célra, 15—20 százalék), kukoricával (20—30 százalék) és pillangós takarmánnyal (15—20 százalék). Ez nem me­rev szabály, hanem olyan ál­talános irányelv. amelyet adottságainak megfelelően mó­dosíthat bármelyik sertéste­nyésztő közös gazdaság. A ja­vasolt fő növények közül há­romnak a munkái úgyszólván teljesen gépesíthetek, kézi erőt legnagyobb mértékben csak a kukorica igényel. Természete­sen egyéb növényeket is ter­meszthetnek — adottságaik szerint —, de az eddiginél ki­sebb arányban. Ha viszont gon­dot okoz a munkaerő foglalkoz­tatása, akkor létesítsenek konyhakertészetet, vagy egyéb kisegítő üzemágat. Felhívta a figyelmet Szir­mai elvtárs arra, hogy a szarvasmarhatenyésztést — a közfogyasztás követelményei miatt is, a fehérhússertés ál­lati fehérjével való ellátása szempontjából is — fejlesszék, emeljék a kívánt színvonalra a sertéstenyésztéssel párhuzamo­san. Nem végleges tervekről, nem kötelező érvényű elhatározásról van szó, hanem javaslatról, előzetes elképzelésekről. Amint az előadó rámutatott, a terme­lőszövetkezetek döntsenek eb­ben a kérdésben. Vitassák meg a javaslatokat, mérjék fel le­hetőségeiket, és aszerint hatá­rozzanak. Amelyik szövetkezet 1962- ben legalább 1000, utána még több hízót tud adni közfogyasztásra, az kezd­jen hozzá már ezen a nyá­ron nagyüzemi sertéstelepe kialakításához. Az előadást vita követte. A felszólalásokra Szirmai elvtárs válaszolt, zárszót Hevesi elv­társ mondott. Hangsúlyozta: június 15-ig kér választ a me­gyei pártbizottság a részvevők­től arra, hogy melyik szövetke­zet milyen arányban kívánja fejleszteni sertéstenyészetét és sertéshizlalását. E szövetke­zetek az anyagi támogatós mellett szakmai segítséget is kapnak termelésük szakosítá­Az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­rek megyei választmánya teg­nap a Somogy megyei Tégla­gyári Egyesülés szocialista bri­gádjainak tevékenységéről ta­nácskozott. Balogh Ferenc, az egyesülés sz. b.-titkára beszá­molójában ismertette, hogy 1960-ban alakultak meg az el­ső szocialista címért küzdő bri­gádok A téglagyárak kemence­dolgozói vették kezükbe a kez­deményezést, de a hét gyárban megszervezett hét brigád kö­zül a hatodik hónap végére csupán négy maradt. Ezek kö­zül eddig egyetlen, a Kőröshe­gyi Téglagyár brigádja nyerte Túlteljesítette április havi tervét a kefeüzem A Kaposvári Kefeanyagki- készítő Vállalat az első ne­gyedévben túlteljesítette ugyan tervét, az előirányzott 3,5 szá­zalékos üzemi alaprentabili­tást azonban nem érte el. En­nek részben az volt az oka, hogy bizonyos fontos nyers­anyagok nem érkeztek meg idejében, valamint hogy egy próbagyártást kellett elvégez­niük. Áprilisban azonban sikerült 116 százalékra teljesíteniük a tervet. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos fokig máris pótoltál?: az első negyedévi lemaradást. Ezzel azonban nem érik be. Az üzem vezetőinek és dolgozói­nak az a célja, hogy elérjék a kitűzött 3,5 százalékos alap- rentabilitást és teljesítsék az exporttervet. Ezért fokozottab­ban takarékoskodnak az anyag­gal, főként a serte nyírásánál ügyelnek arra, hogy ne for­duljon elő pazarlás. A ver­senyző brigádok, az üzem kiszistái ígéretet tettek, hogy túlteljesítik a féléves tervet A fiatalok beneveztek a me­gyei KISZ-bizottság által hir­detett versenybe is, s elsők akarnak lenni. el a szocialista címet Az egye­sülésnél levő brigádtagok kö­zül öten elvégezték az általá­nos iskola VII—VIII. osztá­lyát, ketten pedig még tanul­nak. Továbbképző tanfolyamra 12-en járnak. Mivel az egye­sülésnél meglehetősen kevés a brigád, újabbakat szeretnének szervezni. A beszámold megvitatása után a szakszervezet országos központja közgazdasági osztá­lyának megbízottja felolvasta az országos elnökség legutóbbi ülésén az építő- és szerelőipari vállalatok munkaversenyével és az anyagellátással kapcso­latban elhangzott értékelést és a határozati javaslatokat. Szöulban kedden a hajnali órákban (magyar idő szerint hétfőn este) katonatisztek egy csoportjának vezetésével pucs- csot hajtottak végre. A 30. és a 33. tartalékhadosztály, vala­mint a Szöul közelében állo­másozó tengerészgyalogság egy­ségeinek támogatásával a puccsisták rövid tűzharc után Az idei Budapesti Ipari Vá­sáron kcr.ös pavilonban mutat­ják be . dástechniltai ipa­runk úgynevezett közfogyasz­tási cikkeit. Egyebek között egy helyen állítják ki három nagy híradástechnikai üzem­nek, az Oriomnak, a Székesfe­hérvári VT-nek és a Telefon­gyárnak televízióit és rádióit. Az Orion rádiógyár már is­mert gyártmányain kívül be­mutatja a később gyártásra ke­rülő, részben saját konstruk­ciójú, részben a VT-vel közö­sen kifejlesztett új típusú ké­szülékeket. A jövőt képviseli például az AT 622-es televízió, amely nemcsak Európában, ha« nem az egész világon is új­donságnak számit. A nyomta­tott áramkörös készülék a de­ciméteres hullámsávok vételé­re is alkalmas, s úgynevezett sarkított, 23 colos képcsővel készül majd. Tavaly a Kaposvári Tejipari Vállalat vajgyártói szocialista címért küzdő brigádot alakítot­tak, mivel azonban vállalásaik nem voltak reálisak, a címet nem nyerhették el. Az idén a sajtüzemben ke­rült szóba a brigádok alakítá­sa, s a legutóbbi termelési ta­nácskozáson meghatározták a szervezési feladatokat. A bri­gádok tagjait már ki is vá­lasztatták, csupán a vállalások tárgyköréről és mértékéről nem döntöttek még. Ügy gondolták a vállalat vezetői, hogy célsze­rű lenne más sajtgyártó üze­meket meglátogatni, s az ot­ínegszállták a főváros straté­giailag fontos pontjait, és be­jelentették egy hattagú «-kato­nai forradalmi tanács« meg­alakulását. A puccsisták által a szöuli rádióban felolvasott közle­mény szerint a hatalomátvétel (Folytatás a 2. oldalon.) A Székesfehérvári Villamos- sági, Televízió- és Rádiógyár »Daxli« elnevezésű rádiócsa­ládját állítja ki. Az eddigi, jól ismert televíziót, a Munkácsyt és a Benczúrt is tetszetősebb kivitelben mutatja be. A »Ta­vasz« televízión kívül látható lesz az Orionnal közösen fej­lesztett új típusú helyi televí­zió-vevőkészülék, a »Csillag«* amely a legkorszerűbb techno­lógiára, a nyomtatott áramkör­re épül, s 12 csatornás lesz. A Telefongyár a többi között bemutatja a magnetofonnal, le­mezjátszóval kombinált készü­lékeit, s a három sávos tran­zisztoros hordozható táskará­diót. Újdonsága a tranzisztoros asztali rádió, amely különösen nyári lakokban és olyan he­lyeken használható jól, ahol még nincs villany. (MTI) tani tapasztalatok alapján in­dítani meg a versenyt. Már kapcsolatot teremtettek a za­laegerszegi és a répcelaki sajt­üzemmel, itt ugyanis jól kifor­rott szocialista brigádmozga­lom van. Még ebben a hónap­ban a szakszervezet, a KISZ és a leendő brigádok képvise­lői elutaznak tapasztalatcseré­re. A múlt évben eredményte­lenül szerepelt vajkészítő bri­gád ismét megindítja a küz­delmet a szocialista címért az új sajtüzemi brigádokkal együtt. sához. A Téglagyári ES szocialista brigádjainak helyzetét vitatta meg tegnap az Építi Szakszervezetének megyei választmánya Híradástechnikai iparunk újdonságai a Budapesti Ipari Vásáron Zalaegerszegi és répcelaki tapasztalatok alapján szervezik meg a szocialista címért küzdő brigádokat a Kaposvári Tejipari Vállalatnál „KAZLAKBAN" A LÁDA Húsz ládahegy, illetve, ahogy itt mondják, kazal. Tetejükön serénykedő asszonyok, leányok, amint a ládákat rendezgetik. A várható nagy gyümölcster­més szállítására kellően felké­szül a Gyümölcs-Zöldség Gön­gyölegellátó Szövetkezeti Vál­lalat. A Zalka Máté utcai te­lepen csaknem 100 000 darab új vagy javított láda várja a termést. Hűtőládát, gyümölcs­ös zöldségrekeszt készítenek itt, és a rossz bükkládákat ja­vítják. Az első negyedévben 23 000 darab új ládát készítet­tek, 15 000-et megjavítottak. Exportra 1800 darab rekeszt készítettek. Képeink a telepen folyó munkát ábrázolják. Győré lmréné és Ihász Márta ládákat rak a vagonba. Ládát szegei Kántor János, Márta József, Szentgyörgyi Fista Mártsa. Győré lmréné és Priger Mihályné az rendezi. ■kazalt

Next

/
Thumbnails
Contents