Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. májas It. BOLDOGOK AZOK, AKIK TUDNAK1 Az evangélium szavai szerint »bőidogok a ielki szegények, mert övék a mennyek országa«. De sok szenvedés, megalázta­tás sikoltott a földön évszáza­dokon át, amíg felismertük és kimondani is mertük, hogy amíg sok a lelki szegények szá­ma, addig, csak addig szabad a vásár az egyház támogatta kizsákmányoló kisebbségnek. Amíg a szenvedők és sokat ta­pasztaltak bátorsága kimon­datta velünk, hogy azok a bol­dogok, akik tudnak, hogy bol­dogok a világos, tiszta szelle­műek, az akarattal és tetterővel telített emberek, mert az övék, csak az övék a földnek orszá­ga! Tudták ezt a leckét jól a gyarmatosítok is, és sötéten ki­tervelt gyarmati iskolapolitikád jukkái nem »-terhelték« meg a természet egyszerű gyermekeit. Nem terhelték meg, mert a ta­nulatlan alattvalókkal köny- nyebb ai bánás. Kevesebb komplikációval kevesebb haj­csár tudja behajtani a profi­tot. Bizonyítom. A tizennégy- millió lakost számláló Kongó­ban mindössze tízezer fehér ember képviselte Belgiumot, amelynek nyolcvan esztendős uralma alatt egyetlen benn­szülött orvost vagy mérnököt vagy tudóst sem képeztek ki. Kongó tartományainak viszont van négy bennszülött püspöke és több száz papja. A »törté­nelmi hivatására« mindig, min­den időben pompásan »ráisme­rő« egyház nem sajnálta a pénzt, jókor megalapította Eli- sabethville mellett az Univer- site Lovaniumot. Legyen ki hirdesse az evangélium sza­vaival, hogy nem a minden jó­ban dúskálkodó kisebbség a boldog, hanem a lelki szegé­nyek a boldogok, mert míg a korbáccsal hajszoló gyarmato­sítók majd a pokol tüzén ég­nek, az életükben pária sorsot élők a mennyországba jut­nak ... Afrika trópusi vidékeinek országaiban 25 millió tanköte­les gyermek közül 9 millió jár iskolába. Kongóban ezer mun­kás közül négy rendelkezik szakképzettséggel. Malária és álomkor pusztít az egyéb forró égövi betegségek mellett. A csecsemők fele első életévében elpusztul. De orvos alig akad. Hatszáz orvos »látja el« Kon­gó 14 millió lakosát! A lelki bajok orvosai, a papok lénye­gesen többen vannak hirdetni: a természet rendje, Isten ren­delése, hogy vannak szegények és gazdagok. A szegények osz­tályrésze a tűrő robotolás, és így tovább. Ennél többet tudni a világról — bűn! A tudás, mely az egyén és a nemzet sorsát megváltoztatni képes, megbocsáthatatlan bűn! Ezért számolhatnak be komor statisz­tikai adatok arról, hogy Afri­kában a tizenöt évesnél idő­sebb lakosság 80—85 százaléka írástudatlan, hogy Kongóban a gyarmatosító Belgium uralmá­nak nyolcvan esztendeje alatt a bennszülött papokon kívül nem termett magasabb kép­zettségű szakember. Hogy az iskolák jelentős része a ke­resztény misszióké vagy az ál­lamé. A gyarmattartó áliámé, mely biztosítja, hogy a gazda­sági, politikai elnyomás, a ki­zsákmányolás zavartalan le­gyen. Az elnyomás kulturális téren nemcsak abban nyilvá­nul meg, hogy a kongói népet erőszakkal tudatlanságban tart­ják. Hanem megnyilvánul a tananyagban is. Azt tanulják ugyanis Kongó gyermekei, hogy a belgák megérkezéséig Kon­gónak nem volt történelme, hogy a nép a belgák érkezé­séig szellemi sötétségben élt... Mint annyi más gyarmati országban, Kongóban is fellán­goltál:: a függetlenségi harcok tüzei, s talán nem is kell so­káig várakoznunk arra, hogy az afrikai népek nagy család­jában ez a nép is felfedje: azok a boldogok, akik tudnak, akik akaratukkal, tetterejük­kel birtokukba képesek venni a földnek országát! L. I. SORCSATÁK ■ A tavaszi szünet alatt az 'idén is jól megszaporodott az amerikai rendőrség dol­ga Az egyetemi hallgatók, miután kiszabadultak az »Alma mater« szűk falai közül, alaposan szabadjára engedték magukat. A Flo­rida állambeli Fort Lau- derdaleban a rendőrség letartóztatott 500 egyetemi hallgatót, mert söröskor­sókkal és -üvegekkel nagy verekedést rendeztek az utcán. Csak tűzoltófecs­kendőkkel sikerült lecsil­lapítani a dühöngő arany- ifjakat. A California állambeli Palm-Springsben több mint 400 egyetemistát tar­tóztattak le dorbézolásért és az utcai közlekedés aka­dályozásáért. A »szórako­zó« fiatalok egy fürdőme­dencébe szórták az egyik szálloda berendezését, majd utánadobták magát a tulajdonost is. Az amerikai rendőrség érthető türelmetlenséggel várta a szünidő végét. Hasznos munkadarabok — lelkes segítő tevékenység Szemlélődés politechnikai műhelyekben Közeledik az év vége. Az ál­talános iskolák politechnikai műhelyében egyre több apró használati tárgy sorakozik egymás mellett. V—VI. osztá­lyos .gyerekek készítették a ka­posvári iskolákban a kis bá­doglapátokat, szalvétatartókat, icmbfűrész-munkákat, mérle­geket és sok más munkadara­bot. Akármilyen egyszerűek is ezek a kis használati tárgyak, jó érzés tudni, hogy már van ilyen. Jó érzés látni a kisfiú­kat, kislányokat kicsiny szer­számaikkal az apró satupadok előtt. Elmélyedve kopácsolnak, reszelnek; húzzák-nyomják a kis fűrészt. S ha elkészül a lapát vagy a szerszámnyél, mi­lyen örömet tükröznek a fel­csillanó szemek: ezt én csinál­tam! S el tudom ám készíteni otthon is! A politechnikai oktatá: egyik célja, hogy használható tárgy legyen az, amit a gyere­kek elkészítenek. Így állítják elő hulladékanyagokból a kí­sérleti eszközöket. A Petőfi Sándor utcai Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy je­lenleg kiselejtezett tekercsek­ből, hulladékokból kis elekt­romos motorokat készítenek a gyerekek. A hulladékanyagot a TRANSZVILL-tól és a DÁV- tól kapták. Húszas szériában készítik a kísérleti eszközöket, hogy egy-egy osztályban ne csak passzívan végignézzék, hanem — legalább két-két ta­nuló kezében ott legyen a kí­sérleti . eszköz — el is végezzék a kísérletet. A II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolában még nagyobb meglepetés ér. Nemrégen a Petőfi óvoda nagy nehézséggel küzdött. Tönkrement, teljesen hasznavehetetlenné vált a tri­cikli, amin az apróságok ebéd­jét hordták. Javítását nem vállalták el sehol, annyira rossz volt Emiatt a kicsik min­dig késve ebédeltek. Végül eh­hez az iskolához fordultak se­gítségért. A kiszolgált jármű­roncs bekerült az iskola poli­technikai műhelyébe. Itt Pé tervári Jánosné politechnikai vezető és Barna Lajos BAR- NEVÁLL-dolgozó irányításá­val, a gyerekek lelkes munká­ja nyomán generáljavítást ka­pott. Ennek eredménye, hogy ma már ismét idejében ebédel­hetnek a kis óvodások. Hétköznapi eset ez, mégis megmelegszik az ember szíve tája, ha ilyet hall. A mi kopácso- ló, fizikai eszközöket fabriká­ló kisdiákjaink az apró satu­padok mellett azt is megtanul­ják, hogy kollektívában dol­gozni, másokon segíteni nagyon szép, nagyon nemes dolog. W. E. Ballagás Tavaly még kar­örvendően nevettem ismerőseimen, ami­kor azzal panasz­kodtak: »Meghívót kaptam a ballagás­ra. Mit vegyek a küldőjének?« Pró- bál*am virágcsokrot ajánlani, aztán dísz­táviratot, majd olyasmit is meré­szeltem javasolni, nem lehetne-e szív­ből jövő jókívánsá­gokkal maga) ináé ki zni az ifjú érett­ségizőt egy neleg kézfogás kíséreté­ben. Javaslataimat elnéző mosolyok, a lapintatla’-abbik ré­széről gátlástalan hahotázás fogadta. Hogy — azt mond­ják — mit gondolok én? Csak ilyen egy­szerűen el lehet in­tézni egy ekkora eseményt. A felnőt­té érés ünnepét? Hát azért gürcölt szegény gyerek még négy évig az általá­nos iskola után, szenvedett az iskola szabályaitól meg a tanárok szeszélyé­től, hogy ilyen simán el lehessen menni a befejezés mellett? Meleg kéz­fogás ... Virágcso­kor. .. Hm... Hol élek én? A mosolyok es ka­cajok, . valamint szemrehányó felvi­lágosítások tüzében kénytelen voltam beismerni, nem tu­dom, hol élek, és hogy kissé el vagyok maradva a fejlő­désben. Legalábbis c.mi az érettségivel kapcsolatos ajándé­kozást illeti... (Nem is csoda a mai roha­nó világban.) Aztán tisztelettel megkér­tem ismerőseimet, mondják el, manap­ság mit szokás ven­ni ajándékul az if­jú érettségizőknek több éves határta­lan fáradozásuk el­ismeréséül, vigasz- díjul a leküzdött nehézségekért, buz­dításul a következő évek munkájához. Válasz: Aki balla­gásra nyomtatott és fényképpel ellátott meghívót kap, az illendőségnek az utóbbi években ki­alakult szokása sze­rint legalább fény­képezőgéppel, nylon ruhával, étkészlet­tel, villanyborotvá­val, ólomkrisiály vázával vagy más, de a felsoroltak ér­tékét elérő tárggyal kell meglepnie a meghívó küldőjét. (Gyenge fantáziával rendelkezők kész­pénzben is eljuttat­hatják az'erre szánt összeget.) Aztán mintegy mellékes­ként még megje­gyezték: egy-egy maturandus har­minc-negyven meg­hívót is küld szét — természetesen min­den mellékgondolat nélkül. Mindezek után megköszöntem a felvilágosítást, részvétemet nyilvá­nítottam a panasz­irodáknak, és kissé kárörvendőn figyel­tem az ajándékozá­si lázat, amely a kisvárosban mind nagyobb hullámokat vert — felborítva nem egy családi költségvetés havi egyensúlyát. Az idén aztán en gém is megtisztelt második unokatest­vérem sógorának fia egy ballagási meg­hívóval. Örültem, hogy rám is gondolt és azon nyomban fel is jegyeztem a naptárban■ Dísztáv­irat. Feleségem azonban rám tá madt: »Te ilyesmi­vel akarod kiszúrni szegény gyerek sze­mét? Amikor P?t- rásné ezer forinttal járul hozzá kész­pénzben keresztié nya unokaöccsének a motorkerékpár fá­hoz? A Nyuzgerné meg kisestélyit esi náltat a szomszéc. érettségiző kislány­nak? Te meg meg elégednél egy egy­szerű dísztávirat­tal!« A szóáradatra a hagyományok em­legetésével próbál­koztam, majd csa­ládunk gazdasági helyzetét elemez­tem — mindhiába! »Csak mi marad­junk el? — hallom továbbra is. — Nem vág földhöz bennün­ket sem, ha a Nyuz- gemé kibírja...« Aztán megvette az ajándékot: egy villanyborotvát. A csomagolást és dí­szítést rám bízta és talán ez keltette fel bennem a becs­vágyat: elrohantam a boltba, és megta­karított, asszony- nemlátta pénzem­ből két tisztaselyem nyakkendőt vásárol­tam, és tettem a csomagba. Ha Nyuzgerné kibírja — sk — ÉRDEKESSÉGEK — FURCSASÁGOK céz élei kapufában A mentő egy leendő kismamával érkezik. Egészen pontosan: a bar­csi szülőotthon kapujában. Az egykori kastély bejáratá­nál álltunk órákon át. Mel­lettünk apák, rokonok, isme­rősök. Köztük leendő apák is. A madarak vígan csiripel­tek. A park közepén álló fa tetején gólya kelepeit, s a szív szorongott: Mi lesz? Milyen lesz? Lány lesz? Fiú lesz? Mikor lesz? A kapun mentőautó ka­nyarodott be. Egy leendő kismamát hozott az egyik fa­luból. A mentősök arcán a mosoly, a vizsgáló orvos fi­gyelme és gyengédsége, az ünnepélyes, varázslatos csendben halkan lépkedő ápolónők nyugalma mind­mind olyan esemény bekö­vetkezésére mutatott, mely a legnagyobb ezen a földön. Néztük a kismamák arcát szépségükben és fájdalmuk­ban. Az apákat, amikor a szülőszobában sírással köve­telőzött az új élet. Az újszü­lötteket, ahogy gőgicsélve feküdtek a gyerekszobában. Néztük az életet... A szülőotthon hatalmas parkjában gyenge szellő moz­gatta a fák leveleit. A sétá­nyokon jöttek és mentek az emberek. Ki izgatottan, ki boldog megnyugvással... N. S. Vizsgálat a szülőszobában. Az év 122. újszülöttje. Egy Lenin-díjas professzor izgalmas műtétje Nem mindehnapi műtétet hajtott végre a napokban A. Visnyevszkij Lenin-díjas se­bészprofesszor. Visnyevszkij klinikájára Vorkuta bányász- városból egy hároméves kis­gyermeket szállítotok be. A röntgenvizsgálat megállapítot­ta, hogy a gyermek szíve tá­jékán négy kis acéltű van. Az orvosok nem tudták megálla­pítani, miképpen kerültek a tűk a kisgyermek szerveze­tébe, élete azonban súlyos ve­szélyben forgott. Visnyevszkij professzor más neves sebé­szek részvételével végezte el a műtétet, amelyet színes te­levízión továbbítottak a meg­figyelő terembe. A műtét megtekintésére 75 szovjet és külföldi orvosprofesszort hív­tak meg. A nem mindennapi műtét kiválóan sikerült: a kisgyermek' már a gyógyulás útján van. flz agyműködés helyreállítása a klinikai halál beállta után Dr. Deredjan ismert bolgár szívsebész Szófiában rendkívül érdekes orvosi eredményt ért el. Egy 23 éves ápolónő, Penka Naj- denov áramütést szenvedett or­vosi műszerek kifőzése közben. Az áramütés következtében hol­tan esett össze, és hosszabb ideig tartott, míg a professzort a kór­ház másik szárnyából oda tudták hívni. Dr. Deredjan a klinikai szempontból »halott« fiatal nő mellkasát ott helyben felnyitot­ta, és vagy másfél órán át masz- szírozta a szívét. Csak miután új­ra megkezdődött a gyenge szív­működés, tudták átszállítani Penka Najdenovot a műtőbe. Több órás műtétet végeztek raj­ta, és visszaadták az életnek. Még aznap este a fiatal ápolónő* akinek arcán már a hullafoltok jelentkeztek, visszanyerte nor­mális színét, és másnap felnyi­totta a szemét. Néhány nappal később megkezdődött az agyte­vékenység is, s az szinte teljesen normálisnak mondható. Dr. De­redjan szerint a beteg agya nem szenvedett súlyos elváltozást, így 1)1. diktálás után tökéletesen tud írni, bár egyelőre még az írott szöveget nem képes elolvasni* ÉRTESÍTÉS A Magyar Likőripari V. kaposvári telepe május hónap 29—3o—31-én félévi leltározás miatt ÁRUT NEMI AD KI Felhívjuk vevőinket, külö­nösen a Balaton-parti egy­ségeket, hogy megrendelé­seiket legkésőbb május 15-ig küldjék be, hogy a szállítás még a leltározás előtt megtö r ténhessen.- __________(9664) A pa és gyermekei A. A. Bogomolec szovjet akadémikus érdekes adatokat közölt »Az élet meghosszab­bítása« című könyvében. A nyikoszlki monostorból 1782. február 27-én Moszkvába kül­dött kimutatás feltünteti a sujszki járásban lakó Fjodor Vásziljev nevű parasztot, akinek két házasságából 87 gyermeke született. Első fele­sége 27-szer szült, ebből négy alkalommal négyes ikreket, hét alkalommal hármas ikre­ket, 16-szor pedig kettes ik­reket. összesen 69 gyermeke volt. A második feleség még 18 gyermeket hozott a világ­ra, kétszer szült hármas ik­reket, hatszor pedig kettes ik­reket. A 87 gyermek közül 83 maradt életben. A családapa a kimutatás összeállításénak napján 75 éves volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* ' Kijtdja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posía. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U í|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents