Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-10 / 108. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. májas It. BOLDOGOK AZOK, AKIK TUDNAK1 Az evangélium szavai szerint »bőidogok a ielki szegények, mert övék a mennyek országa«. De sok szenvedés, megaláztatás sikoltott a földön évszázadokon át, amíg felismertük és kimondani is mertük, hogy amíg sok a lelki szegények száma, addig, csak addig szabad a vásár az egyház támogatta kizsákmányoló kisebbségnek. Amíg a szenvedők és sokat tapasztaltak bátorsága kimondatta velünk, hogy azok a boldogok, akik tudnak, hogy boldogok a világos, tiszta szelleműek, az akarattal és tetterővel telített emberek, mert az övék, csak az övék a földnek országa! Tudták ezt a leckét jól a gyarmatosítok is, és sötéten kitervelt gyarmati iskolapolitikád jukkái nem »-terhelték« meg a természet egyszerű gyermekeit. Nem terhelték meg, mert a tanulatlan alattvalókkal köny- nyebb ai bánás. Kevesebb komplikációval kevesebb hajcsár tudja behajtani a profitot. Bizonyítom. A tizennégy- millió lakost számláló Kongóban mindössze tízezer fehér ember képviselte Belgiumot, amelynek nyolcvan esztendős uralma alatt egyetlen bennszülött orvost vagy mérnököt vagy tudóst sem képeztek ki. Kongó tartományainak viszont van négy bennszülött püspöke és több száz papja. A »történelmi hivatására« mindig, minden időben pompásan »ráismerő« egyház nem sajnálta a pénzt, jókor megalapította Eli- sabethville mellett az Univer- site Lovaniumot. Legyen ki hirdesse az evangélium szavaival, hogy nem a minden jóban dúskálkodó kisebbség a boldog, hanem a lelki szegények a boldogok, mert míg a korbáccsal hajszoló gyarmatosítók majd a pokol tüzén égnek, az életükben pária sorsot élők a mennyországba jutnak ... Afrika trópusi vidékeinek országaiban 25 millió tanköteles gyermek közül 9 millió jár iskolába. Kongóban ezer munkás közül négy rendelkezik szakképzettséggel. Malária és álomkor pusztít az egyéb forró égövi betegségek mellett. A csecsemők fele első életévében elpusztul. De orvos alig akad. Hatszáz orvos »látja el« Kongó 14 millió lakosát! A lelki bajok orvosai, a papok lényegesen többen vannak hirdetni: a természet rendje, Isten rendelése, hogy vannak szegények és gazdagok. A szegények osztályrésze a tűrő robotolás, és így tovább. Ennél többet tudni a világról — bűn! A tudás, mely az egyén és a nemzet sorsát megváltoztatni képes, megbocsáthatatlan bűn! Ezért számolhatnak be komor statisztikai adatok arról, hogy Afrikában a tizenöt évesnél idősebb lakosság 80—85 százaléka írástudatlan, hogy Kongóban a gyarmatosító Belgium uralmának nyolcvan esztendeje alatt a bennszülött papokon kívül nem termett magasabb képzettségű szakember. Hogy az iskolák jelentős része a keresztény misszióké vagy az államé. A gyarmattartó áliámé, mely biztosítja, hogy a gazdasági, politikai elnyomás, a kizsákmányolás zavartalan legyen. Az elnyomás kulturális téren nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kongói népet erőszakkal tudatlanságban tartják. Hanem megnyilvánul a tananyagban is. Azt tanulják ugyanis Kongó gyermekei, hogy a belgák megérkezéséig Kongónak nem volt történelme, hogy a nép a belgák érkezéséig szellemi sötétségben élt... Mint annyi más gyarmati országban, Kongóban is fellángoltál:: a függetlenségi harcok tüzei, s talán nem is kell sokáig várakoznunk arra, hogy az afrikai népek nagy családjában ez a nép is felfedje: azok a boldogok, akik tudnak, akik akaratukkal, tetterejükkel birtokukba képesek venni a földnek országát! L. I. SORCSATÁK ■ A tavaszi szünet alatt az 'idén is jól megszaporodott az amerikai rendőrség dolga Az egyetemi hallgatók, miután kiszabadultak az »Alma mater« szűk falai közül, alaposan szabadjára engedték magukat. A Florida állambeli Fort Lau- derdaleban a rendőrség letartóztatott 500 egyetemi hallgatót, mert söröskorsókkal és -üvegekkel nagy verekedést rendeztek az utcán. Csak tűzoltófecskendőkkel sikerült lecsillapítani a dühöngő arany- ifjakat. A California állambeli Palm-Springsben több mint 400 egyetemistát tartóztattak le dorbézolásért és az utcai közlekedés akadályozásáért. A »szórakozó« fiatalok egy fürdőmedencébe szórták az egyik szálloda berendezését, majd utánadobták magát a tulajdonost is. Az amerikai rendőrség érthető türelmetlenséggel várta a szünidő végét. Hasznos munkadarabok — lelkes segítő tevékenység Szemlélődés politechnikai műhelyekben Közeledik az év vége. Az általános iskolák politechnikai műhelyében egyre több apró használati tárgy sorakozik egymás mellett. V—VI. osztályos .gyerekek készítették a kaposvári iskolákban a kis bádoglapátokat, szalvétatartókat, icmbfűrész-munkákat, mérlegeket és sok más munkadarabot. Akármilyen egyszerűek is ezek a kis használati tárgyak, jó érzés tudni, hogy már van ilyen. Jó érzés látni a kisfiúkat, kislányokat kicsiny szerszámaikkal az apró satupadok előtt. Elmélyedve kopácsolnak, reszelnek; húzzák-nyomják a kis fűrészt. S ha elkészül a lapát vagy a szerszámnyél, milyen örömet tükröznek a felcsillanó szemek: ezt én csináltam! S el tudom ám készíteni otthon is! A politechnikai oktatá: egyik célja, hogy használható tárgy legyen az, amit a gyerekek elkészítenek. Így állítják elő hulladékanyagokból a kísérleti eszközöket. A Petőfi Sándor utcai Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy jelenleg kiselejtezett tekercsekből, hulladékokból kis elektromos motorokat készítenek a gyerekek. A hulladékanyagot a TRANSZVILL-tól és a DÁV- tól kapták. Húszas szériában készítik a kísérleti eszközöket, hogy egy-egy osztályban ne csak passzívan végignézzék, hanem — legalább két-két tanuló kezében ott legyen a kísérleti . eszköz — el is végezzék a kísérletet. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában még nagyobb meglepetés ér. Nemrégen a Petőfi óvoda nagy nehézséggel küzdött. Tönkrement, teljesen hasznavehetetlenné vált a tricikli, amin az apróságok ebédjét hordták. Javítását nem vállalták el sehol, annyira rossz volt Emiatt a kicsik mindig késve ebédeltek. Végül ehhez az iskolához fordultak segítségért. A kiszolgált járműroncs bekerült az iskola politechnikai műhelyébe. Itt Pé tervári Jánosné politechnikai vezető és Barna Lajos BAR- NEVÁLL-dolgozó irányításával, a gyerekek lelkes munkája nyomán generáljavítást kapott. Ennek eredménye, hogy ma már ismét idejében ebédelhetnek a kis óvodások. Hétköznapi eset ez, mégis megmelegszik az ember szíve tája, ha ilyet hall. A mi kopácso- ló, fizikai eszközöket fabrikáló kisdiákjaink az apró satupadok mellett azt is megtanulják, hogy kollektívában dolgozni, másokon segíteni nagyon szép, nagyon nemes dolog. W. E. Ballagás Tavaly még karörvendően nevettem ismerőseimen, amikor azzal panaszkodtak: »Meghívót kaptam a ballagásra. Mit vegyek a küldőjének?« Pró- bál*am virágcsokrot ajánlani, aztán dísztáviratot, majd olyasmit is merészeltem javasolni, nem lehetne-e szívből jövő jókívánságokkal maga) ináé ki zni az ifjú érettségizőt egy neleg kézfogás kíséretében. Javaslataimat elnéző mosolyok, a lapintatla’-abbik részéről gátlástalan hahotázás fogadta. Hogy — azt mondják — mit gondolok én? Csak ilyen egyszerűen el lehet intézni egy ekkora eseményt. A felnőtté érés ünnepét? Hát azért gürcölt szegény gyerek még négy évig az általános iskola után, szenvedett az iskola szabályaitól meg a tanárok szeszélyétől, hogy ilyen simán el lehessen menni a befejezés mellett? Meleg kézfogás ... Virágcsokor. .. Hm... Hol élek én? A mosolyok es kacajok, . valamint szemrehányó felvilágosítások tüzében kénytelen voltam beismerni, nem tudom, hol élek, és hogy kissé el vagyok maradva a fejlődésben. Legalábbis c.mi az érettségivel kapcsolatos ajándékozást illeti... (Nem is csoda a mai rohanó világban.) Aztán tisztelettel megkértem ismerőseimet, mondják el, manapság mit szokás venni ajándékul az ifjú érettségizőknek több éves határtalan fáradozásuk elismeréséül, vigasz- díjul a leküzdött nehézségekért, buzdításul a következő évek munkájához. Válasz: Aki ballagásra nyomtatott és fényképpel ellátott meghívót kap, az illendőségnek az utóbbi években kialakult szokása szerint legalább fényképezőgéppel, nylon ruhával, étkészlettel, villanyborotvával, ólomkrisiály vázával vagy más, de a felsoroltak értékét elérő tárggyal kell meglepnie a meghívó küldőjét. (Gyenge fantáziával rendelkezők készpénzben is eljuttathatják az'erre szánt összeget.) Aztán mintegy mellékesként még megjegyezték: egy-egy maturandus harminc-negyven meghívót is küld szét — természetesen minden mellékgondolat nélkül. Mindezek után megköszöntem a felvilágosítást, részvétemet nyilvánítottam a panaszirodáknak, és kissé kárörvendőn figyeltem az ajándékozási lázat, amely a kisvárosban mind nagyobb hullámokat vert — felborítva nem egy családi költségvetés havi egyensúlyát. Az idén aztán en gém is megtisztelt második unokatestvérem sógorának fia egy ballagási meghívóval. Örültem, hogy rám is gondolt és azon nyomban fel is jegyeztem a naptárban■ Dísztávirat. Feleségem azonban rám tá madt: »Te ilyesmivel akarod kiszúrni szegény gyerek szemét? Amikor P?t- rásné ezer forinttal járul hozzá készpénzben keresztié nya unokaöccsének a motorkerékpár fához? A Nyuzgerné meg kisestélyit esi náltat a szomszéc. érettségiző kislánynak? Te meg meg elégednél egy egyszerű dísztávirattal!« A szóáradatra a hagyományok emlegetésével próbálkoztam, majd családunk gazdasági helyzetét elemeztem — mindhiába! »Csak mi maradjunk el? — hallom továbbra is. — Nem vág földhöz bennünket sem, ha a Nyuz- gemé kibírja...« Aztán megvette az ajándékot: egy villanyborotvát. A csomagolást és díszítést rám bízta és talán ez keltette fel bennem a becsvágyat: elrohantam a boltba, és megtakarított, asszony- nemlátta pénzemből két tisztaselyem nyakkendőt vásároltam, és tettem a csomagba. Ha Nyuzgerné kibírja — sk — ÉRDEKESSÉGEK — FURCSASÁGOK céz élei kapufában A mentő egy leendő kismamával érkezik. Egészen pontosan: a barcsi szülőotthon kapujában. Az egykori kastély bejáratánál álltunk órákon át. Mellettünk apák, rokonok, ismerősök. Köztük leendő apák is. A madarak vígan csiripeltek. A park közepén álló fa tetején gólya kelepeit, s a szív szorongott: Mi lesz? Milyen lesz? Lány lesz? Fiú lesz? Mikor lesz? A kapun mentőautó kanyarodott be. Egy leendő kismamát hozott az egyik faluból. A mentősök arcán a mosoly, a vizsgáló orvos figyelme és gyengédsége, az ünnepélyes, varázslatos csendben halkan lépkedő ápolónők nyugalma mindmind olyan esemény bekövetkezésére mutatott, mely a legnagyobb ezen a földön. Néztük a kismamák arcát szépségükben és fájdalmukban. Az apákat, amikor a szülőszobában sírással követelőzött az új élet. Az újszülötteket, ahogy gőgicsélve feküdtek a gyerekszobában. Néztük az életet... A szülőotthon hatalmas parkjában gyenge szellő mozgatta a fák leveleit. A sétányokon jöttek és mentek az emberek. Ki izgatottan, ki boldog megnyugvással... N. S. Vizsgálat a szülőszobában. Az év 122. újszülöttje. Egy Lenin-díjas professzor izgalmas műtétje Nem mindehnapi műtétet hajtott végre a napokban A. Visnyevszkij Lenin-díjas sebészprofesszor. Visnyevszkij klinikájára Vorkuta bányász- városból egy hároméves kisgyermeket szállítotok be. A röntgenvizsgálat megállapította, hogy a gyermek szíve tájékán négy kis acéltű van. Az orvosok nem tudták megállapítani, miképpen kerültek a tűk a kisgyermek szervezetébe, élete azonban súlyos veszélyben forgott. Visnyevszkij professzor más neves sebészek részvételével végezte el a műtétet, amelyet színes televízión továbbítottak a megfigyelő terembe. A műtét megtekintésére 75 szovjet és külföldi orvosprofesszort hívtak meg. A nem mindennapi műtét kiválóan sikerült: a kisgyermek' már a gyógyulás útján van. flz agyműködés helyreállítása a klinikai halál beállta után Dr. Deredjan ismert bolgár szívsebész Szófiában rendkívül érdekes orvosi eredményt ért el. Egy 23 éves ápolónő, Penka Naj- denov áramütést szenvedett orvosi műszerek kifőzése közben. Az áramütés következtében holtan esett össze, és hosszabb ideig tartott, míg a professzort a kórház másik szárnyából oda tudták hívni. Dr. Deredjan a klinikai szempontból »halott« fiatal nő mellkasát ott helyben felnyitotta, és vagy másfél órán át masz- szírozta a szívét. Csak miután újra megkezdődött a gyenge szívműködés, tudták átszállítani Penka Najdenovot a műtőbe. Több órás műtétet végeztek rajta, és visszaadták az életnek. Még aznap este a fiatal ápolónő* akinek arcán már a hullafoltok jelentkeztek, visszanyerte normális színét, és másnap felnyitotta a szemét. Néhány nappal később megkezdődött az agytevékenység is, s az szinte teljesen normálisnak mondható. Dr. Deredjan szerint a beteg agya nem szenvedett súlyos elváltozást, így 1)1. diktálás után tökéletesen tud írni, bár egyelőre még az írott szöveget nem képes elolvasni* ÉRTESÍTÉS A Magyar Likőripari V. kaposvári telepe május hónap 29—3o—31-én félévi leltározás miatt ÁRUT NEMI AD KI Felhívjuk vevőinket, különösen a Balaton-parti egységeket, hogy megrendeléseiket legkésőbb május 15-ig küldjék be, hogy a szállítás még a leltározás előtt megtö r ténhessen.- __________(9664) A pa és gyermekei A. A. Bogomolec szovjet akadémikus érdekes adatokat közölt »Az élet meghosszabbítása« című könyvében. A nyikoszlki monostorból 1782. február 27-én Moszkvába küldött kimutatás feltünteti a sujszki járásban lakó Fjodor Vásziljev nevű parasztot, akinek két házasságából 87 gyermeke született. Első felesége 27-szer szült, ebből négy alkalommal négyes ikreket, hét alkalommal hármas ikreket, 16-szor pedig kettes ikreket. összesen 69 gyermeke volt. A második feleség még 18 gyermeket hozott a világra, kétszer szült hármas ikreket, hatszor pedig kettes ikreket. A 87 gyermek közül 83 maradt életben. A családapa a kimutatás összeállításénak napján 75 éves volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* ' Kijtdja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posía. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U í|