Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

SOMOGYI NÉPLAP € Yasárnap, 1961. májas l Két kép — két probléma a Kapos mérői Téglagyárban KEFEGYÁRI L Néhány évvel ezelőtt el­határozták, hogy mosdót és öl­tözőt építenek a téglagyár dol­gozói részére. Az építkezést meg is kezdték, de az ellenfor­radalom félbeszakította a mun­kákat. A zsaluzó deszkaanyag azóta is fenn van az ablako­kon meg a tető szélén, mintha legalábbis már holnap folytat­ni akarnák az építkezést. És éppen itt a baj. Senki sem tud­ja, hogy mikor jön el az a hol­nap, amikor valóban megele­venedik fi fürdőépület környé­ke, s az évekkel ezelőtt elkez­dett munkát befejezik. Már szó esett arról is, hogy ebédlőt és konyhát rendeznek be itt, mert az sürgősebb. Ez sem történt meg. Gaz növi be a falakat, és az eső nagy szor­galommal veri ki a téglák kö­zül a maltert. Tervbe vették már (nem is egyszer), hogy te­tő kerül az épületre, s hasz­nálhatóvá teszik, de még min­dig semmi. A dolgozóknak a félig kész épület árnyékában se rendes ebédlőjük, se pedig fürdőjük nincs. Sokan kíván­csiak arra, hogy meddig áll A vállalatok raktáraival az Országos Raktározási Hivatal (ORHI) gazdálkodni. Neki van joga dönteni egy-egy raktár megszüntetéséről, átadásáról, kiutalásáról. Az ORHI Buda­pesten székel, így természete­sen nem ismerhet minden vi­déki problémát. Legalábbis nem tudja mindenkor, hogy egy-egy kiutalással, egy-egy raktár megszüntetésével vagy átadásával milyen égető helyi problémákat lehetne megolda­ni. S bizony nem minden eset­ben Kéri ki a tanácsok vélemé­nyét. Nem hallgatták meg a taná­csot akkor sem, ami kor a S'* mo-gy megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat ralitár céljaira megkapta a ZalKa Máté utcai laktanya­épületet. A Vas nagy kér. úgy gazdálkodik régi helyiségeivel is, mint néhány évvel ezelőtt. S mivel nem tudják, mikor mi­lyen helyiségeket kell átadniuk, Harmadszor került börtönbe Burucz József Kaposvár, Bajcsy- Zsilinszky u. 29. szám alatti lakos a napokban harmadszor állt bíró­ság előtt betöréses lopás miatt. Burucz' az Építőipari Vállalatnál dolgozott, majd betegsége miatt táppénzes állományba került. Sza­bad idejében csavargóit. A múlt évben több napot töltött Zselickis- lakon. Augusztus 12-én délelőtt »betévedt« Kiss Istvánék udvará­ra. A lakásban nem tartózkodott senki. Álkulccsal kinyitotta az aj­tót, és az egyik szekrényből férfi­öltönyöket és egyéb ruhaneműt vett magához. Három nappal ké­sőbb Taszáron, Ruda György la­kásából 13 ezer forintot lopott el. A rendőrség még aznap letartóz­tatta. A Kaposvári Járásbíróság vissza­esésben elkövetett betöréses lopás miatt háromévi börtönbüntetésre és ötévi jogvesztésre ítélte. Az íté­lést nem jogerős. még ilyen csupaszon az épü­let. * * * II. Félreértés ne essék, nem a képen látható munkával van probléma. Nagyon jól dolgoz­sok felesleges huzavona szár- maziK a dologból. Pedig a Vasnagyktsr. volt irodáira, rak­táraira nagy szükség lenne. Az Óra- és Ékszerboltot is csak nagy sokaira tudták ideiglene­sein itt elhelyezni, míg az Ady Endre utcai üzletét átalakítják. De ez is igen sok Pestre való telefonálásba került. A RÖVIKÖT három helyisé­get hasmái a városban, bár van megfelelő raktára és irodá­ja is. A föiösleges helyiségeket azonban nem hajlandói!) a vá­rosi tanács rendelkezésére bo­csátani, A Rendelőintézet bő­vítése céljából le kellett bon­tani a Lenin utcában levő Ci- pőkellék- és Bőrnagykeres­kedelmi Vállalat raktárát. A Vasnagyker. szívességből ■ át­adott nekik egy raktárt, építeni kell azonban helyette másikat. Ha előzőleg megállapodnak, s a tanács kötelezi őket, milyen és mekkora helyiséget kell át­adniuk, erre nem került volna sor. A Dohányelosztó elhelye­zése végett az ORHI legalább hússzor tárgyalt már. Mi szük­ség volt erre? A tanács jobban ismeri az adottságokat, s egy­szerűbben, gyorsabban, a cél­nak legjobban megfelelően in­tézkedhetett volna. Miért nem a tanács dönt te­hát ilyen fontos helyi érdekű ügyekben? Hiszen a közületek elhelyezésére vonatkozó jog­szabályokat ő sem mellőzné, d: alaposabban megvizsgálná egyes vállalatok igényének fontosságát, jogosságát. De ha meghaladja a helyi tanácsok feladatát, az ORHI legalább a döntés előtt kérje ki a körül­ményeket jobban ismerő taná­csi vezetők véleményét is! Ss= L, nak a téglagyárban. Csak hát — mi az utat szerettük volna lefényképezni, de mert ilyen nincs, kénytelenek voltunk a vasúti rakodást megörökíteni. Bizonyára azért feledkeztek meg az útról, mert a gyár mellett húzódik a vasútvonal, s így a szállítás könnyen meg­oldható. De autók is vannak a világon, s ezeket is használják fuvarozásra. Aki azonban in­nen autóval akar téglát elvin­ni, jobb, ha megvárja a nyári szárazságot vagy a telet, mikor megfagy a föld. Akkor bátran nékivághat az útnak. Egyéb­ként hiábavaló lenne a próbál­kozás. Legföljebb úgy tehet, mint a télen néhány gépkocsi. Azok tudniillik a termelőszö­vetkezet tábláin igyekeztek megközelítem a téglagyárat, és sikerült is. Következmény: a tsz lezárta a gyár felé vivő szekérutakat (nehogy letérhes­senek róluk a járművek). Állítólag az idén épül majd bekötő út a vasútállomás és a gyár között. Bizony jó lenne, csak attól félnek sokan, hogy ezzel se jutnak a fürdőépület­nél tovább... Európa legmagasabb kéménye Nyugat-Csehországban, Kadan város közelében megkezdődött a Csehszlovák Köztársaság legna­gyobb, 660 ezer kilowatt kapacitá­sú hőerőművének építése. 198 mé­ter magas kéménye Európa leg­magasabb kéménye lesz. Alapjá­nak átmérője csaknem 40 méter, tetejének, átmérője pedig 3 méter lesz. — Nézd, itt lakik valame­lyik házban egy kisfiú, aki­nek megmentették az életét. A Balla-kútnál találták eszmélet­lenül, egy iskolatársa vitte ha­za. Ügy hallottam, már meg­gyógyult a gyerek. Hátha tudsz valamit írni róla... o — Nicsak, mennyi érdekes doboz! Vajon melyik lehet az az altató, amiről apukáék teg­nap este beszéltek, hogy olyan jól el lehet aludni tőle? Ki kel­lene próbálni, vajon én is el- alszom-e. -Talán ez ... ? No, mindegy, megpróbálom. Ügy ni, egy... ez egész finom édes... kettő... — Gyuri ... Gyere játszani! — Gyorsan vissza mindent a fiókba... Anyuék úgyis alsza­nak, délután mindig pihennek, kimegyek egy kicsit az utcá­ra... — Gyuri, jössz már? — Jövök... Irány a domboldal, a zöld, csábítón hívogat a Balla-kút. Bizony jó lesz ott a játék a fü- vön, talán labda is akad majd, lehet focizni. Tanulni most nem kell, hiszen szünet van, egy hét múlva kezdődik csak újra a tanítás. — Gyuri ... Gyere gyorsab­ban, ne kóvályogj úgy. Nesze, itt a botom, mi előre szala­dunk. Siess. — Érdekes, milyen álmos let­tem egyszerre. Ügy szédülök... Jó lenne lefeküdni valahová... És aludni egy jó nagyot... No, A Kaposvári Kefeüzem min­den üzemrészében »-teljes gőz­zel-« dolgoznak. Ügy tűnik, mintha ezenkívül semmi sem történnék. EGY ASSZONY KIÁLLT A SORBÓL Fenyő Sándoménak hívják, mindig híres volt szorgalmá­ról. Most azt suttogják róla, hogy megsértődött. Ő ugyan azt állítja, hogy senkire sem haragszik, csak éppen április 1-én nem nevezett be brigád­jával a versenybe. Ezután is becsülettel elvégzi munkáját — mondja —, de többet nem vesz részt semmiféle megmoz­dulásban. Megbántották, s bármennyire ott szeretne is lenni a versenyző kilenc bri­gád között, határozottan azt mondja: nem. Hogy ki bántotta meg? Meg­nevezni tulajdonképpen senkit sem lehet. Tény, hogy a bri­gádverseny legutóbbi kiértéke­lésekor tapasztalt hibák miatt neheztel. Azt mondja, hogy igazságtalanul háttérbe szorí­tották. Először elsőnek, aztán harmadiknak, végül ötödiknek hozták ki brigádját Minden­esetre nagyon zavaros és pon­tatlan volt az értékelés. Ebből üzemszerte nagy zűrzavar tá­madt, s ő nem tudta túltenni magát a történteken. Üzemve­zetői nem közeledtek azóta, és hát. Nos, az igazgatónő időköz­ben bejött, s beszélgetett is az említettekről Fenyőnével. Nem hallottam a beszélgetés részleteit, csupán az utolsó mondatokat így hangzottak: »Hát jó, felejtsük el, ami tör­tént. Megpróbálom összehozni a brigádot. Melyik napra tűz­zük ki a nevezést?« NEM TITOK Fenyőné már nem neheztel. Aki — mint ő is — egyszer belekóstolt a nagy iramú mun­Fő az egészség! A kaposvári Latinka Sándor Ter­melőszövetkezet vezetői. nemcsak jó gazdasági eredmények elérésé­re törekszenek, hanem szívügyük­nek tekintik a tagok egészségének megóvását is. E célból elsősegély- nyújtó, munkavédelmi előadásokat tartanak. Amikór pedig dr. Sta- mutz József felkereste őket, és in­dítványozta, hogy valamennj/i tsz- tag vegyen részt tüdőszűrésen, he­lyesléssel fogadták javaslatát. Már több mint négyszázan jelentek meg a vizsgálaton. Rövidesen elvégzik a tagok tífusszal és más betegsé­gekkel kapcsolatos szűrését is. A tsz vezetősége — dr. Stamutz József javaslatára — a szarvas- marhaáliomány szűrését is elvé­gezteti, £ egy negatív tehénállo­mány kialakítását tervezi. Ebből a tehenészetből látnák majd el a kórházat és a város gyermekeit tejjel. végre, megérkeztem. De hol vannak a többiek? Nem látok itt senkit. Lementek volna a homokbányába? Megnézem ... Jaj, anyukám ... És zuhan a törékeny kis gye­rektest a meredek partról le a homokbányába, tompán puf­fan, azután mozdulatlan ma­rad ... — Hát a Gyuri meg mit ke­res itt? Bizonyára elfáradt és elaludt... Megszedem a zsá­kot füvei, aztán jövök vissza­felé, akkor majd szólok neki, hogy menjen haza, mert még megfázik. És Bárány Jóska, a Bartók Béla utcai iskola tanulója to­vábbmegy az erdőbe, szedi a füvet, tömi a zsákot, a kis Gyu­ri meg egészen kimegy az eszé­ből. Leül egy kicsit, nézi az erdőt, hallgatja a madarakat, aztán fellcerekedik, indul ha­zafelé. S Gyuri még mindig ott fek­szik, ugyanolyan helyzetben... — No, kis komám, gyerünk szépen hazafelé, majd jól el­ver az anyád, hogy elcsava­rogtál. Mi lesz, ha mondom ... Ébredj, te gyerek! Megrázza a fiút, de az nem mozdul. Kissé megemeli, de Gyuri karjai élettelenül csün- genek lefelé. — itt valami nincs rendben kába, nem tud lassan kullogni. A sértődöttség a máskor mo­solygós asszonyt lehangolta. Fontos, hogy túltette magát rajta. De ezzel vajon elintéző­dött-e minden? Az előző za­varos és megbízhatatlan kiér­tékelés miatt támadt huzavona tanulság nélkül feledésbe me­rült? — Nem! — mondják az üzem vezetői, és megnevezik azokat, akik a párt-, a szak- szervezettől, a * műszakiak kö­zül benne vannak abban a bi­zottságban, amely ezután pon­tos jelentések alapján minden hónap 10-én kiértékeli a mun­kaversenyt, s eldönti a helye­zési sorrendet. A kimutatás az igazgatónő fiókjába kerül, s ott marad az év végéig. Az igazgatónő fiókjába ke­rül? Miért nem a versenytáb­lára, mindenki szeme elé? Csak nem titok? »FEHÉR FOLT« A rejboló, azaz serteváloga- tó műhelyből minden értekez­leten és termelési tanácskozá­son azt hallani, hogy csak 60 —70 százalékra teljesíti a ter­vet. Valamit tenni kellene en­nek megszüntetéséért. De hogy mit, azt még senkitől sem hal­lottam. Az üzemnek ez a »fe­hér foltja« mindig úgy kerül le a napirendről, hogy valaki ismét elmondja azt az unalo­mig hangoztatott érvet, hogy a rejbolóban több idős asszony dolgozik, s ők nem elég gyor­sak. Pedig ha valaki jól meg­figyeli munkájukat, rájön, hogy nem is az ő kezük a hi­bás mindenben. Annak, hogy 18—20 kg helyett gyakran csak 14 kg sertét válogatnak zett munka is az oka. Többen nem használják ki jól gépüket. Az egyik fiatalasszony például hosszabb időre leállította az övét, mert időközben előkészí­tette az anyagot, és elrakos­gatta a felgyülemlett, kiválo­gatott sertét. Ezt elkerülhette volna, hiszen közben ráért vol­na arra, hogy előkészítse a vá­Beszélő babák A japán játéküzletekben meg­kezdték olyan babák árusítását, amelyek nemcsak a »mama«, »pa­pa« szavakat tudják, hanem né­hány mesét is elmondanak. A ba­bákba ugyanis apró magnetofono­kat szereltek. — tűnődik, aztán ledobja a zsákot, vállára kapja a fiúcs- Icát, és futólépésben indul a házak felé. — Jaj, mi van ezzel a kis­gyerekkel? — így fogadják az első háznál, ahol vizet kér, hogy megmossa Gyuri arcát, és a szájába erőltessen egy-két kortyot. De Gyuri nem iszik... Gyorsan tovább, haza a szü­lőkhöz ... Az anya elsápad. A kezét tördeli, hirtelen azt sem Híd­ja, mitévő legyen. Jóslói tud­ja. Fut a gyerekkel az első orvoshoz, az injekciót ad ne­ki, és telefonál: »Halló, men­tők? Kocsit kérek egy sürgős esethez ... « És felbúg a sziréna, Gyuri ott feleszik a fehér hordágyon eszméletlenül. Vajon mi baja lehet? © Szijjártó Árpád doktorhoz benyit a nővér. — Egy kisfiút hoztak. Esz­méletlen ... A tünetek mérgezésre en­gednek következtetni. Gyomormosás ... Valóban, a laboratóriumi vizsgálat is megerősíti, hogy mérgezés tör­tént. De Gyuri még mindig .esz­méletlen. Gyógyszeres kezelés követke­zik, újabb injekció... S asziv­logatnivalót, s elrakja a késze« két. Ha e »fehér foltot« el akar­ják tüntetni, gyakrabban kell szót ejteni arról, hogyan hasz­náljanak ki minden percet, hogy nem szabad megnyújtani az ebédidőt, a cigarettaszüne­tet. S még egyet: ne hagyják egész nap állni a negyedik — aránylag könnyen kezelhető — rejbológépet azért, mert vala­ki hiányzik. ŰJ NÉVEK Mindenki segített az üzem­ben, hogy az a néhány fiatal; aki eddig semmilyen verseny­be se nevezett be, egy napon közli, hogy brigádot alakít. Ahogy az űrhajóról tudták, hogy elöbb-utóbb fellövik, a brigádalakítást is biztosra vet­ték. S valóban: Szekeres Emil- né vezetésével nemrég bekopo­gott az igazgatónőhöz Takács Jenöné, Nagy Istvánné, Matán Imréné, Kovács Magda II., és közölte, hogy Jurij Gagarin nevét viselve versenyezni akarnak a szocialista brigád cimért.. S bár vártáit már az üzem­ben a brigád megalakulását, mégis folyik a találgatás: va­jon mi indította a Gagarin- brigád tagjait arra, hogy be­nevezzenek a versenybe? Ilyen hosszú hallgatás után! A ju­talom reménye vagy az elisme­rés, amely a többieket övezi? A kérdés természetes, de szá- monkérően feltenni nem jo­gos. Nincs nüt szemrehányni inekik. Most érezték szükségét, hogy brigádot alakítsanak. A többi brigád közössége bizo­nyára befogadja őket soraiba. Elítélték a nemesdédi verekedőket Pápai Ferenc és Károlyi Pé­ter vándordrótosok januárban a nemesdédi erdőben megtá­madták Orsós József erdészeti munkást. Bottal és fejszével ütötték, verték. Orsós István a testvére segítségére sietett, Károlyi őt is leütötte. A táma­dók az eset után a két ájult embert az erdőben hagyták. Azután megszöktek hazulról, és csak három hónap múlva Ba­ranyában találta meg őket a rendőrség. A Marcali Járásbíróság a na­pokban hirdetett ítéletet ügyükben. Fápai Ferencet tíz­hónapi, Károlyi Pétert kéthó- napi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. verés lassan normálissá válik, a lélegzés is rendszeres lesz. Órák múlnak el, míg a fiúcska kinyitja a szemét. Ott állnak az orvosok az ágya mellett, figyelik öt, szólítgat- ják. És közben arra gondolnak, hogy Gyuri vajon hányadik is volt már a közelmúltban. Mert szinte naponta hoznak be mér- gezéses apróságokat a gyer­mekosztályra. Könnyen hozzá­férhető gyógyszeres fiók, sze­métbe kidobott régi orvosság — mind-mind baj okozójává válhat. S bár haláleset az utóbbi időben nem történt, de történhet. S a vád a szülök el­len: »Gondatlanságból okozott emberölés.« * * W K. Gyuri már újra iskolába jár, talán el is felejtette az egész ügyet. S úgy látszik, szü­lei is elfelejtették, hiszen vál­tozatlanul a szekrényfiókban tartják a gyógyszereket, nem pedig jól zárható helyen. Amikor Bárány Jós éit ke­restük, az egyik pedagógus ijedten kérdezte: — Már megint, mit csinált ez a gyerek? Mert Jóska bizony nem a legjobb magaviseletű diákja az iskolának. De az életmentésről nem tudott sem az igazgató, sem a tanárok, mert ö hall­gatott róla szerényen. Szijjártó doktor éppen rá­gyújtott egy cigarettára, ami­kor benyitott a nővér. — Doktor úr, jöjjön gyor­san... Egy kisfiút híztak... Polesz György Miért nem a tanács? II SZEM ÁLTATÓ Szegedi Nándor ki, az anyag gyenge minőségén kívül a szakszerűtlenül vég­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents