Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! <b' >-'• <tí . «0 ^ ------------ a KAPÓS'** Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 122. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. május 26. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: :::::: A határozat ÍÜilí Í3. o.) :::::: OTTHONUNK :::::: (5. o.) „Én miért nem mehetek ... ?" ggg (6. 0.) «■ Harminchat mérnököt, illetve közgazdászt kap 1965-ig megyénk helyi ipara A helyi ipar jelenleg kevés mérnököt, képzett közgazdászt foglalkoztat. Ez az egyik oka annak, hogy a vállalatoknál döcög a műszaki fejlesztés, sok gyártási folyamatnak még ma sincs jól kidolgozott technoló­giája. A szakemberhiány hát­ráltatta a vállaltfejlesztést is, hiszen olyan gyártmányt nem­igen tudtak vállalni üzemeink, amelynek előállításához alapos előkészítés, magas színvonalú műszaki irányítás kelL A megyei tanács gyökeresen akar változtatni ezen a helyze­ten. Az öt évre szóló fejleszté­si program figyelembevételével az ipari osztály felmérte, hány mérnökre, közgazdászra lesz szükség ahhoz, hogy a nagyobb követelményeknek eleget te­hessenek a vállalatok. A Finommechanikai Válla­lat műszaki gárdája 1962-ben három, 1963-ban kettő, 1964- ben kettő, 1965-ben négy mér­nökkel gyarapszik. Három éven át minden esztendőben egy-egy közgazdászt vesznek fel. A Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés 1962-ben egy közgazdászt, 1963-ban egy ve­gyész-, egy gépész-, 1965-ben ugyancsak egy vegyészmérnök foglalkoztatására biztosít lehe­Az építőipari ktsz-ek és a tsz-ek építőbrigádjai lelett is gyakorol felügyeletet a tanács Rendelkezés írja elő, hogy a jövőben az építőipari tevé­kenységgel foglalkozó kisipari termelőszövetkezetek, valamint a tsz-ek építőbrigádjainak munkája felett is gyakoroljon szakfelügyeletet a megyei ta­nács építési osztálya. Ez ellen­őrzi a költségvetést, a termelé­kenység és az önköltség alafcu- lását. Megvizsgálja a felhasz­nált anyagok beszerzési forrá­sait, a vezetők és műszakiak képesítését, a termelőmunkát végzők és adminisztratív dol­gozók arányát, valamint a mű­szaki tervezési jogosultság kér­dését. Az új rendelkezés kibocsátá­sát főként az említett építők munkája műszaki színvonalá­nak emelése tette szükségessé. Célja az is, hogy elősegítse a ktsz-ek, a tsz-építőbrigádok helyes gazdálkodását, a törvé­nyességet A tanács ellenőrzé­se kiterjed arra is, hogy az építők hogyan szereznek ér­vényt a különböző állami rendelkezéseknek. A megyei tanács építési osz­tálya az ellenőrzésbe bevonja a ktsz-ek, tsz-építőbrigádok felügyeleti hatóságát is. tőséget. A Kaposvári Faipari Vállalat 1963-ban egy faipari mérnököt, 1964-ben egy gépész­mérnököt, a Csurgói Faipari Vállalat 1963-ban egy faipari mérnököt, 1964-ben pedig egy vegyészmérnököt vehet 'fel. A Kaposvári Kefeüzemben 1963- ban egy vegyészmérnök és egy közgazdász, 1964-ben pedig egy gépészmérnök segíti elő a ma­gas színvonalú gazdálkodást. A ruhák tisztítását, mosását 1963-tól vegyészmérnök fogja irányítani a Patyolatnál. A Húsipari Vállalatnál 1963-ban egy gépészmérnökkel, 1965-ben egy vegyésszel foglalkoztatnák majd több szakembert. Figyelembe vették az ipar- telepítési programot is. A telepítendő üzemekhez nyolc mérnökre lesz szükség. A me­gyei tanács ipari osztálya kap­csolatot teremt a Műszaki és Közgazdasági Egyetemmel ab­ból a célból, hogy a 36 mérnö­köt, illetve közgazdászt bizto­sítsa a megyének; Új kórházi gyermekosztály épül Kaposvárott Nem sokkal a sebészeti szárnyépület átadása után újabb építkezés kezdődött meg a kaposvári megyei kórházban. A gyermekosztály mögötti gyü­mölcsös területén 8,2 millió forintos beruházással új, mo­dern kétemeletes gyermekosz­tály épül. Az épületet emele­tes folyosó köti majd össze a jelenlegi gyermekosztállyal. Ez utóbbit az építkezések befeje­zése után kétmilliós költség­gel felújítják. Az új osztálytól a csecsemő- halálozás további csökkenése várható. A tervezésnél figye­lembe vették a koraszülések növekvő számát, valamint a fokozottabb higiéniai követel­ményeket is. Az új létesítmény 70 ágyas fejlesztést jelent. Az új osztály a korszerű ko­raszülött-osztállyal — a mo­dem tejkonyha, az új röntgen- és osztályos laboratórium, a kisebb műtőhelyiség, valamint a központi oxigéntelep felsze­relésével — megyénk korszerű gyermekgyógyászati központjá­vá válik, s az ország egyik leg­modernebb gyermekosztálya lesz. Kultúrmunkások tanácskoztak Nagyatádon (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Népművelési Felügyelősége a múlt héten megbeszélésre hív­ta össze a járás művelődési otthonainak igazgatóit és a népművelési ügyvezetőket. A kultúrmunkások tanácskozásán részt vett Horváth István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Se­res László járási tanácselnök­helyettes és Szabó Lajos mű­velődésügyi felügyelő. Váradi Gyula népművelési felügyelő a téli terv tapaszta­latairól tartott elemző elő­adást. A részvevők megvitat­ták a művelődési otthonok kö­zelmúltban megjelent működé­si szabályzatát is. Sok értékes hozzászólás hangzott el a napirendi pon­tokkal kapcsplatosan. Filó Jó­zsef segesdi igázgató községük téli tervének néhány tapaszta­latát ismertette. Elmondotta, hogy a jövőben sokkal többet Házilag gyártják a virágcserepet a csurgói Zrínyi Tsz- ben. Ilia István és Máté Ferenc, a tsz kertészei a saját készítésű korongozón percenként 2 darab nyers virág­cserepet állítanak elő. várnak a tömegszervezetektől a terv végrehajtásában. Dr. Fekete Kamillné kutas! igaz­gató a kulturális szemlék le­bonyolításáról mondta el vé­leményét. Keresztes Kálmán a különböző közismereti és köz­hasznú tanfolyamok szervezé­sét szorgalmazta. — Különö­sen fontos — mondotta —, hogy ezeken a tsz-vezetők ve­gyenek részt elsősorban. Bé­kés Sándor a. két szomszédos falu Görgeteg és Küntelep — közös kultúrmunká járói szólva megállapította, hogy az nem kielégítő a megfelelő együttműködés hiánya miatt. Kuminecz Imre a művészeti csoportok nyári csereműsorá­nak megszervezését javasolta, majd a könyvheti előkészüle­tekről szólott. Hamvas János mikei igazgató a kultúrcsopor- tok utazási problémájának megoldását sürgette. Henkei Zoltán a különböző művészeti csoportok vezetőinek szakmai továbbképzésének szükségessé­gét hangoztatta. Horváth Ist­ván a kulturális szemlék né­hány tapasztalatát mondotta el. Szólt arról is, hogy a mű­ködési szabályzat a művelődé­si otthonok rendtartása, a kul- túrmunkások jogai és köteles­ségei mellett számos rendele­tet, utasítást is tartalmaz. Kér­te az értekezlet részvevőit, hogy annak minden pontját jól tanulmányozzák át. Seres László a járási tanács v. b. köszönetét tolmácsolta a járás kultúrmunkásoinak, pe­dagógusainak a téli terv ered­ményes végrehajtásáért. Arra kérte őket, hogy a nyáron se szüneteljen a munka, rendez­zenek cseréműsorokat, találko­zókat és falunapokat. Becs a Hruscsov—Kennedy találkozóra készül Becs (MTI). Miután a bécsi Hruscsov—Kennedy találko­zást előkészítő szovjet és amerikai szakemberek befejez­ték az osztrák illetékesekkel folytatott megbeszéléseket és jelentéstételre hazautaztak Moszkvába, illetőleg Washing­tonba. Becsben Hruscsov és Kennedy jóváhagyását várják a kidolgozott programhoz. A jóváhagyás után — mint hiva­talosan is bejelentették — Moszkvában, Washingtonban és Bécsiben egyidejűleg — elő­reláthatólag pénteken — hoz­zák nyilvánosságra a bécsi ta­lálkozás részletes programját. A Bécsben működő nemzet- köri atomerőszervezet a Hrus­csov—Kennedy találkozó sajtó­főhadiszállásának rendelkezé­sére bocsátotta valamennyi ta­nácskozó termét, dolgozószobá­ját és technikai felszerelését. A Hofburg kongresszus szár­nyában a sajtóközpont beren­dezése már folyik. Kedden kez­dődik meg a már akkreditált újságírók igazolása. A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja vezető cikkben méltatja a bécsi Hrus­csov—Kennedy találkozót és annak világvisszhangját. Az osztrák kormánylapok, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt lapjai tovább­ra is mértéktartóan, a találko­zó helyszínének semlegességére utalva írnak a küszöbön álló tanácskozásokról. Ugyanakkor az osztrák közvéleményben nagy visszatetszést kelt a ba­jorországi Adenauer-párt sajtó- szolgálatának a bécsi találkozó elleni intrikája és az osztrák semlegesség ellen intézett tá­madása. Szánjon Caraphin nyilatkozata a nukleáris kísérletek megsztintetésérfii tárgyaló genfi értekezletről Genf (MTI). Szemjon Carap- kin, a nukleáris kísérletek megszüntetéséről tárgyaló gen­fi értekezleten részvevő szov­jet küldöttség vezetője fogad­ta az MTI és a Magyar Rádió tudósítóit és tájékoztatta őket a tárgyalások jelenlegi hely­zetéről. — A tárgyalások jelenlegi állása a legkevésbé sem bizta­tó — mondotta Carapkin. — Az Egyesült Államok kezdettől fogva akadályozza a megegye­zést, s ebben támogatja Ang­lia is. Ugyanakkor azt állítják, hogy a Szovjetunió alá akarja ásni a konferenciát. Minket természetesen ez a propagan- dahadjárat nem ijeszt meg. Annak, hogy az értekezlet ká­tyúba került, egyetlen magya­rázata van: az Egyesült Álla­mok rá akarja erőszakolni aka­ratát a tárgyalásokon részvevő felekre. Nem hajlandó elis­merni, hogy megváltozott a vi­lág. — Ha csak nagy vonalakban is át akarjuk tekinteni a két és fél éve folyó tanácskozások történetét, a következőket ál­lapíthatjuk meg: kezdetben a megbeszélésk kedvezően ha­ladtak, 17 pontban és egy füg­gelékben megállapodtunk. Már csak néhány pont és két füg­gelék maradt tisztázatlan. Most a 308. ülés után azonban még­is azt kell mondanom, hogy a helyzet sötét. — A Szovjetunió megegye­zési készségét bizonyítja, hogy számos pontban 50—70 száza­lékos engedményt tett a nyu­gatiaknak. Bár a Szovjetunió a mindent átfogó megegyezés híve, beleegyezett abba, hogy átmenetileg a 4,75 magnitudós küszöb alatt levő földalatti robbantásokat ne foglalják be­le az általános egyezménybe. Mint ismeretes, az amerikaiak utólag az 1958-as szakértői konferencia megállapításait kétségbe vonták, holott ezen a konferencián — amely a szeiz­mikus adatok tekintetében tel­jes megegyezésre jutott — amerikai tudósok is részt vet­tek. Azok az amerikai tudósok, akik szerint egyes robbantáso­kat nem lehet megkülönböz­tetni a földrengéstől, szoros kapcsolatban állnak az ameri­kai hadügyminisztériummal, s a Pentagon álláspontját kép­viselik. — Bár a Szovjetunió az 1958-as szakértői konferencia megállapításait teljesen helyt­állónak tartja, 1960. márciusá­ban mégis beleegyezett abba, hogy az (észlelési) »küszöb« alatti robbantásokat átmeneti­leg ne vegyék be az általános egyezménybe, ugyanakkor a nukleáris hatalmak vállalja­nak kötelezettséget arra, hogy továbbra sem hajtanak végre robbantásokat. A nyugatiak hároméves moratóriumot ja­vasoltak, ennek meghosszabbí­tását mindenképpen ellenzik, vagyis a három év leteltével újra akarják kezdeni kísérle­teiket. Itt meg kell jegyeznem, hogy a 4,75 magnitúdó alatt levő robbantások nem tekint­hetők jelentéktelennek, ahogy azt a nyugatiak állítják, mert hatásuk eléri a 19—20 kilotont. — A nyugatiak ugyanakkor hatalmas ellenőrző szervet akarnak létrehozni a kísérle­tek tényleges megszüntetése nélkül — mutatott rá Carap­kin. — Az amerikai álláspont szerint az ellenőrző bizottsá­gok egyharmad, vagy még na­gyobb része amerikai szakér­tőkből állana, akiknek jogot kívánnak biztosítani arra, hogy a Szovjetunió területén keresz- tül-kasul utazgassanak és be­tekinthessenek államvédelmi rendszerébe. — Újra hangsúlyozom, hogy a hatalmas és költséges ellen­őrző apparátus kiépítésével — nyugati álláspont szerint — nem járna együtt a nukleáris kísérletek teljes beszüntetése, nem beszélve ezúttal arról, hogy a tárgyaláson részvevő nyugati hatalmak NATO szö­vetségese, Franciaország a mostani megbeszélések ideje alatt is folytatja kísérleteit. Ebben a vonatkozásban csupán utalni kívánok a szovjet kor­mány ismert álláspontjára. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az 1961. április 18-án benyújtott nyugati ja­vaslatokról, Carapkin kifejtet­te, hogy a kompromisszumos­nak beharangozott nyugati ja­vaslatok csak két pontban — az ellenőrző bizottság paritá­sos összetétele, illetőleg az el­lenőrzések és ellenőrzési pon­tok száma tekintetében — tet­tek engedményt, lényegében azonban felsorolták azokat a paragrafusokat, amelyekben eddig már megegyezés történt^ a többiben pedig saját állás­pontjukat szögezték le. — A Szovjetuniónak az a véleménye, hogy a nukleáris fegyverkísérletek betiltásával párhuzamosan olyan ellenőrzé­si rendszert kell megvalósíta­ni, amely egyik félnek sem biztosít előjogokat a másikkal szemben. Éppen ezért az el­lenőrző szerv irányítására nem egy személyt, hanem három­tagú biZbttságot javasol, mely­nek egy szovjet, egy nyugati és egy semleges tagjának kell lennie. Ez a szerv egyhangúlag hozna határozatokat. A Szov­jetunió olyan megoldásra tö­rekszik, hogy az ellenőrző tes­tület végrehajtó szerve igye­kezzék megegyezni és ne szét­húzni, s így kikerüljön minden olyan lehetőséget, hogy az egyik fél ráerőszakolja akara­tát a másikra. Abba azonban nem egyezik bele, hogy a kí­sérletek megszüntetése nélkül legyen lehetőség ellenőrzésre. — Jelenleg, amíg az ameri­kai delegáció vezetője Wa­shingtonban tárgyal, Genfben csak formális ülések folynak. Csak az amerikai magatartás megváltoztatása biztosíthatná a tanácskozások előrehaladá­sát — hangoztatta végül Szem- jón Carapkin. Befejeződtek a Rippl-Rónai-emléknapok Csütörtökön este dr. László Gyula egyetemi tanár Rippl- Rónad művészete címmel tar­tott előadást az Iparosszékház nagytermében. A városi nóp- frontbizottség és a múzeum közös rendezésében meghirde­tett előadáson az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a tér­Angol szakszervezeti küldöttség látogatása a Balatoüboglári Atlanti Gazdaságban (Tudósítónktól.) Tizenegy tagú angol szak- szervezeti küldöttség látogatta meg tegnap a Balaton bogiári Állami Gazdaságot. A küldöt­tek az angol fémipari szakszer­vezet tagjai, akik a balatonlel- lei SZOT-üdülőben töltik sza­badságukat. A vendégeket Horváth Zol­tán, a MEDOSZ megyei bizott­ságának titkára, Széli András, a gazdaság igazgatója és dr. Németi László, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. A lá­togatók megtekintették a gaz­daság több üzemegységét, és ismerkedtek a szőlő- és gyü­mölcstermesztés módszereivel, eredményeivel. Tapasztalataik­ról elismeréssel nyilatkoztak. met. Dr. László Gyula előadá­sában a mesterrel folytatott képzelt beszélgetés lebilincse- lően hatásos módszerével, a kortársak visszaemlékezései­nek s a mester önvallomásá­nak idézésével, valamint stí­lusainak, alkotásbeli módsze- ijeinek elemzésével bontakoz­tatta ki hallgatósága előtt Rippl-Rónai József emberi és művészi nagyságát. Dr. László Gyula előadását több ízben vetített képekkel szemléltette. A Rippl-Rónai Emlékbizottság nevében Ta- káts Gyula mondott köszöne­tét ezért a ritka érdekes elő­adásért, és egyben bejelentet­te, hogy ezzel az előadással a háromnapos Rippl-Rónai em­léknapok befejeződtek. A fővárosban most bemuta­tott Rippl-Rónai-tárlat anyaga előreláthatólag a nyár folya­mán kerül bemutatásra Ka­posvárott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents