Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

Kedd, 1961. május 23, 5 SOMOGYI NÉPLAP Az üzemen belüli földrendezés — táhlásítás — problémáiról két szakember fogja A mezőgazdasági nagyüzem létrejöttével bizonyos fokú te- rületreindezést (útkiszántást, rétfeltöltés, szántósáv-elhagyás stb.) végeznek minden közs ben. Ez azonban nem elégsé­ges. Szükség van olyan átfogó terület- és átrendezésre, amely kielégíti a gazdálkodás igé­nyeit, lehetőséget ad további üzemszervezési feladatok meg­valósítására. Az azonos talajminőségek egy forgóba vonásával olyan növé­nyi sorrendet lehet kialakítani, amely fokozza a gazdálkodás eredményét, növeli a talaj' táp­erejét. A gépeket jobban ki­használhatjuk azáltal, hogy a szakaszok, táblák a lehető leg­nagyobb egységben, egy helyen terülnek el. A növényvédelem hatékonyabbá válik, mert a növények forgóban' való ész­szerű elhelyezésével megaka­dályozható, legalábbis csök­kenthető a kártevők vándorlá­sává betegségek terjedése. Mód nyílik a repülőgépről történő nö­vényvédelemre is. Egyszerűsö­dik a munkaszervezet kialakí­tása és mozgatása, nő a mun­kaerő termelékenysége. Köny- nyebbem megállapítható a gép-, az anyag-, és eszközszükséglet, s azok gyorsabba?! mozgatha­tók. A tervezési nehézségek gyakorlatilag megszűnnek, nem kell munkaigényenként újabb és újabb tervet készíte­ni. A jól szervezett forgókra épített terv már az év elején elkészíthető. Célszerű talajvé­delem, szakmai nyilvántartás (pl. táblatörzskönyvezés) is csak táblásítás útján képzelhe­tő el. Ezért rendelkezett úgy a földművelésügyi miniszter, hogy két éven belül valameny- myi tsz-ben el kell végezni a táblásítást. A táblásítási tervet a tsz szakemberének kell elké­szítenie a. járási tanács segítsé­gével. Ezt a munkát megyei szinten össze. Az eddigi gyakorlat szerint a munka három részből áll: a térképek és egyéb segédletek beszerzéséből; a térkép hely­színeléséből és a tervezet elké­szítéséből; a tervezet ellenőr­zéséből és a munkarészek elké­szítéséből. A munka első része általában zavartala­nul halad, mert a segédletek rendelkezésre állnak. A térkép helyszínelése azonban a leg­több községben elmarad, vagy hiányosan, pontatlanul törté­nik. Emiatt természetesen a gazdálkodáshoz nélkülözhetet­len táblásítási tervek sem ké­szülnek el idejében. A hiba legtöbbször nem is a hozzá nem értésben, inkább az úgy­nevezett műszaki munkától va­ló idegenkedésben rejlik. Ez a szemlélet helytelen, hiszen a gyakorlat, a gépesítés s álta­lában a technika előrehaladá­sa mind több műszaki felada­tot ró a mezőgazdasági terme­lés irányítóira. Ez vonatkozik a táblásításra is, amelyet nem lehet »rajzoló« feladatnak te­kinteni. S hogy nem az, a ter­vezet elkészültével minden szakember belátja — csak ké­sőn. Tsz-einkben rohamosan emelkedik a termelés színvo­nala, azonban tájtermesztési is­meretek az egész megyére vo­natkozóan még nem ■ állnak rendelkezésre. A tájkutatási munka ebben az évben lendül majd fel. Csak miután ez a munka befejeződik, láthatunk hozzá nagyobb területű terme­lési egységek kialakításához és szakosításához. Az azonos minőségű talajok­nak egy forgóba való csoporto­sítása lehetővé teszi, hogy az egyes táblák, illetve szakaszok összevonásával »tömböket« alakítsunk ki. Mindenképpen szükséges tehát, hogy a tsz-ben és a járási tanácsom dolgozó szakemberek szívügyüknek te­kintsék a táblásítást. Kristóf Jenő mezőgazdasági mérnök. A szemlélet változott meg A esd benevezéstől eleinte tartózkodtak a tabi járás ter­melőszövetkezetei. A tavasz óta pedig már szerződésben vállalták, hogy több mint 150 ezer aprójószágot felnevelnek. Mi hozta ezt a kedvező fordu­latot? A szemlélet megválto­zása. A baromfigondozás a kispa­raszti gazdálkodás idején' min­dig az asszonyok dolga volt; a férfiak sosem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a tyúk- turtásnak, a csibenevelésnek. Es mert a mezőgazdaság át­szervezésével rendszerint min­denütt férfiak kerüllek* a szö­vetkezet élére, elsősorban ép­pen az ő szemléletük uralta a közös gazdaságok közvélemé­nyét a baromfitenyésztést il­letően is. Bizonyára akadnak kalapot viselő tsz-einökök, akik mél­tatlankodnak e sorok olvasása közben: »Még az újság is ben­nünket hibáztat azért, hogy ta­valy nem alakult ki nagyüze­mi baromfitenyészetünk?■» Hadd válaszoljunk nekik egy példával. Jól tudják a tabi járásban, sőt lapunkból tudhatják a nie­Az idén ismét újabb létesítmény nyel gazdagod S3- Balatonszabadl. M jus végére elkész: a községfeiles " alapból 600 ezer fo­rintos* költséggel épülő orvosi laka és rendelő. A falu lakói társadalm­in unkában készítik el a kerítést és garázst. m gye más táján lakók is, hogy a zicsi Űj Élet a nagyüzemi ba­romfitenyésztés egyik úttörője. Ki vezeti ezt. a szövetkezetét? Nem férfiember, hanem Far­kas Istvánné elnökasszony. Igenis, bátran ide merjük írni: az ő nevéhez fűződik a kezde­ményezés, övé az érdem első­sorban. ő volt az, aki okos szó­val hirdette: »Asszonyok, mi tudjuk a legjobban, hogy mennyi hasznunk van a ház körül tartott baromfiból. Pró­báljuk meg a közösben is fog­lalkozni vele, meglátjuk, nem fizetünk rá.« Hogy a közös gazdaság tyúkállományát még­sem asszony, hanem férfi — Kocsis József — gondozza? Ez semmivel sem kisebbítheti a zicsi asszonyok szerepének je­lentőségét. Mert Íme, itt a csi­begondozók névsora: Huszár Károlyné, Kovács Gáborné, Kocza Istvánné, Holenár Má­ria, Sülé György né és Malinké Jánosné. Ók nevelik nagy gonddal és szinte féltő szere­tettel az apró jószágot a csibe­ólban, a disznóhizlaldában és a tehénistállóban. Nem keres­nek rosszul. Egyenként havon­ta mintegy 2500—2800 forint jövedelemhez jutnak. A mos­tani kilátások szerint legkeve­sebb 50 forintra rúg a munka­egység értéke. Meg is nő a ba­romfitenyésztés becsülete a férfiak szemében is! Nem állítjuk, hogy kizárólag a zicsi példa hatására terjedt el járásszerte a csibenevelő kedv, de arra emlékeztetünk hogy kora tavasszal népes kül­döttség kereste fel ,e szövetke­zet baromfifarmját. Meg az is tény, hogy a zicsi elnökasszony minden járási fórumon nép­szerűsítette' a nagyüzemi ba­romfitenyésztés gondolatát. S mit mondanak most a járás legtöbb közös gazdaságában — a férfiak? A miklósiak például azt, hogy küldjön a BARNE- • VÁLL naposcsibét, de minél többet. A gamásiak meg újabb háromezret kérnek. A kisbér- apáti Kossuth vezetői töpren­genek: elmondiák-e az újság­írónak, hogyan jártak a csi­békkel? Aztán úgy döntenek hogy elmondják, jóllehet ma már maguk is megmosolyogják tegnapi önmagukat: »Ezer, nem több, pontosan ezer csi­bét igényeltünk. Lassan, von­tatottan készült el a nevelő­ház. S amikor már készen volt* akkor is tétováztunk még. Akadt, aki azt javasolta, fi­zessük ki a csibék árát, mint­ha átvettük volna őket, de ne hozzunk ide egyetlen csibefiát se... Ma pedig? Nem túlzás, ha azt mondjuk: az egész falu gyönyörködik a csibeseregben.-« Itt is, ott is, amott is. hason­lóan vélekednek. A jövőt ille­tően pedig azoin gondolkoznak a járás vezetői, hogy keltetőál­lomást kellene létesíteni Ta- bon, mert a megnövekedett és egyre növekvő igényeket alig­ha tudnák másként kielégíteni. K. .1. I ■.. GYERMEKEK AZ ÉJSZAKÁBAN — Szabad a személyi iga­zolványt? És a kislány remegő kézzel turkál táskájában, majd hosz- szas keresés után átadja diák- igazolványát a nyomozónak. A gyakorlott szem tehát most sem csatit. B. Teréz csala no­vemberben lesz 16 éves. A ren­deletek értelmében este 8 óra után nem tartózkodhat nyilvá­nos szórakozóhelyen. Az utóbbi napokban gyakran fordult elő üyen jelenet a vendéglőkben, cukrászdákban. Néhány udvarias szó, figyel­meztetés, hogy ideje mér ha­zaindulni. S a többség megérti, hogy miről van szó, hogy az el­lenőrzés elsősorban az ő érde­kükben váló. Megértik a 16. évüket rövidesen betöltők, és megértik az apró gyermekük­kel nyivános helyen tartózkodó józan gondolkodású szülők is. De akadnak kivételek is. És nem is kevesen. „kapk&zi" 0, UfrC&fná&Gft Telt ház van a Diófa ven­déglőben. Olyan ez a vendéglő sokszor, mint valami kisebb­fajta napközi otthon. Több szü­lő magával viszi »szórakozni« 4—5 éves gyermekét. Most is ott ül egy' ilyen »szórakozó« kisgyerek. Kislány, olyan négy­éves forma. Szőke, copfos, kék szemű, árvácska itt. Édesapja és édesanyja a vele van ugyan, de neki olyan idegen ez a vi­lág! Hunyorog, szemét csípi a füst. Bántja a kiabáló felnőt­tek lármája. Egy kicsit talán fél is. Jobb volna otthon ját­szani ... vagy esetleg aludni. A szülők előtt üveg bor és poha­rak. Koccintanak és isznak. Az­tán odakínálják a maradék kortyot a kislánynak. — Igyál kicsikém, ettől lészel erős! — S a kislány, szemmel láthatóan undorodva az italtól, engedel­meskedik. PJtdaUéfielc? — Senkinek semmi köze hoz­zá! — kiabál Tóth János a Berzsenyi utcai Aranybika Vendéglőben, amikor figyel­meztetik, hogy a mellette ülő kisgyereknek otthon a helye. — Odaviszem az unokámat, ahová akarom. Nem lesz annak sem­mi baja, tudok rá vigyázni. En­gem is elvitt az apám kocsmá­ba. Felnőttem, élek, egészséges vagyok. Részeges se lettem. Este kilenc felé jár az idő, s hatéves unokája ott ül mel­lette az asztalnál, hallgatja a mulatozók trágár beszédét, és látja a tántorgó, elborult sze­mű részegeiket. A felnőtteket, minden gyermek példaképeit. A vasutas művelődési ház udvarán is szól a zene, tán­colnak. Gyöngyözik az ital, s a szünetben a söntéshez tódul­nak a felhevült táncosok. To­longás, zaj, tömeg ... Kinek van ideje arra ügyelni, hogy ne szolgálják ki a fiatalkorúakat? Az egyik asztalon négy-öt po­hár, néhány már kiürült, kettő­ből alig fogyasztottak. Nagy fröccs... Igazoltatás. Két 17 éves fiú van a 30 éves Sós János társa­ságában. A felnőtt igyekszik mentegetni a dolgot: — Mozi­ban voltunk, csak egy fél órára jöttünk be. Csak én fogyasztok, kérem ... Hívják a felszolgálót, ő sántán azt állítja, hogy csak a felnőtt ivott. Ám a fiúkon ér­ződik az alkohol. B. János és L. János ipari tanulóik, kapos­vári lakosok. A férfi, aki italt rendelt nekik, munkatársuk. Vajon itt akar tekintélyt sze­rezni magának? A szüleit Idd'és-sé^e Vajon, hogyan képzeli gyer­meke jövőjét Balogh János, akinek 12 éves fia este 10 óra­kor virágot árul a földműves­szövetkezet vasútállomásnál levő italboltjában? Tud-e róla egyáltalán, hogy gyermeke merre jár ilyen későn? Milyen példát mutat 13 *éves fiának Ferenczi István, ha együtt tér­nek be ^gy pohár sörre« a vendéglőbe este 10 óra után? Két hónappal ezelőtt egy 16 éves kislány anyja sírva pa­naszkodott, hogy lánya rossz társaságba keveredett. Ezt az asszonyt lányával együtt már régebben is gyakran látták éj­szakai szórakozóhelyen. A leg­utóbbi ellenőrzés éjjel két óra­kor találta őket a Grillben. És az anya nem tudja, mikor hi­bázta el lánya nevelését... Nagy dolog a szülői felelős­ség. Mert négy-ötéves aprósá-g gok alszanak el szüleik ölében a ftozák esti előadásain, az opera- és operettestékre igen sok olyan szülő is elviszi gyer­mekét, aki szavakban ugyan' harcol a szabályok megtartá­sáért, de másként cselekszik. Szólnunk kell a Béke presz- szóbeli televíziónézésről is. Itt szinte mindig akad gyermeké­vel együtt ülő szülő. Gondol­nak-e arra, hogy gyermekeik­nek egyáltalán nem használ a sűrű füst, az ébrenlét? Szólunk a vendéglátóipari alkalmazot­takról is. A belkereskedelmi miniszter rendelkezése szerint este 8 óra után kötelességük figyelmeztetni a szülőket, hogy gyermekük nem tartózkodhat a szórakozóhelyen. Ismerik-e és megtartják-e valamennyien ezt a rendeletet? A példák azt bizonyítják, hogy ha' ismerik is, nem mer­nek vagy nem akarnak eleget tenni a rendeletben foglalta1^ nak. Bizonyára a vendégek eg' része tiltakozna, más szórako­zóhely után nézne. De ha ott is hasonló fogadtatásra találna, rádöbbenne arra, hogy vég­eredményben szülői kötelessé­gére figyelmeztették. * * * Igen üdvös dolog lenne, ha a szülők megértenék, hogy jóvá­tehetetlenül vétkeznek gyerme­keik ellen, amikor magúkkal cipelik őket italos szórakozá­saikra, alkohollal kínálják őket, s esetleg gyermekeik sze­me láttára részegednek le. A gyermek a felnőttre felnéz, példaképének tartja. Ne lásson hát maga előtt rossz példát! N émeth—Polesz Ha figyelmeztettek volna ... — Higgye el, nagyon nehéz. Itt maradtam özvegyen, négy gyerekkel. Csak most kezdek, néhány hónap múltán ráesz­mélni, milyen helyzetbe kerültem... Szegény jó uram 1952- ben lépett be a termelőszövetbe, azóta egyfolytában ott dol­gozott. öt évvel ezelőtt nagyon megfázott, akkor kapta meg a tüdőbajt. S a betegség elvitte. Magamra maradtam a gondok­kal. Nem panaszképpen mondom ezt, hiszen a természet rendje, ha meghal az egyik szülő, akkor a gyermeknevelés a másikra hárul. Nem is erről akarok beszélni. , Mint említettem, ötvenkettőben lett tagja az uram a po- tonyi termelőszövetkezetnek. Egyszerű asszony vagyok én, gondoltam, ahol az uram keresi a kenyeret, ott dolgozom én is. És rendszeresen, mindennap mentem. Az állatok mellé ke­rültem. Tisztességesen kerestünk. A halálesetkor döbbentem rá, hogy mégsem jól csináltam. Nem azt. hogy dolgoztam, ha­nem azt, hogy nem léptem be a tsz-be. Mert hiába végeztem úgy a munkát, mint ojci aláírt, nem voltam tag. s most de­rült ki, hogy mennyi hátrány ért emiatt. De hát tudtam én erről? Sohasem mondta nekem senki, hogy te, Gorinecné, itt dolgozol évek óta, miért nem lépsz be? Ha nem vagy tag, igen sok juttatástól elesel! Nem szóltak, nekem meg eszembe sem jutott. Tettem a magam dolgát, a múlt évben is 250 egységem volt. Mikor egyedül maradtam, érdeklődtem jobbra-balra, mi járna ne- ' kém, hogy kaphatnék én is egy kis támogatást. Ekkor derült, ki minden. Így tudtam meg, hogy családi pótlékot is csak tsz-tag kaphat, ha az előző évben teljesítette a kőtelező munkaegységet. Nekem több van, de mi haszna. . . S azért is bánt ez az egész, mert jövőre tíz éve lesz, hogy a szövetke­zetben dolgozom, s ha a nyugdíjat tekintjük, semmibe ment az egész munkám. Valahogy úgy vagyok, mintha hályog esett volna le a sze memről, és most kezdenék, látni. Persze, ha most tag vagyok is _ mert mindjárt beléptem, mikor megtudtam mindezt még jó időt kell várnom, amíg megkapom a juttatásokat. Ezért forog mindig a fejember, miért nem szóltak előbb, miért nem figyelmeztettek? Hiába, most szokunk bele a kö­zös munkába, és a legfőbb gondunk, hogy minél jobban el­lássuk a dolgunkat. Sok új rendeletet, törvényt még nem is­merünk. Bárcsak akadt volna valaki, aki beszélget erről ve­lem, nem volna feleannyi problémám sem. Mondtam mar, egyszerű asszony vagyok én, és mindig azt hittem, az aláírás csak formaság, s az uram aláírása azt jelenti, odatartozom, en is. Most értettem meg, mi a tagság jelentősége. De már mind­egy. .. Csak figyelmeztettek volna... V. M. APRÓHIRDETÉSEK > l)AS-VÉTEL Szoba-konyha-kamrás kis családi ház eladó. Nyugat-Ivánfa u. 32. (9801) Kaposvárott, az állatkórház mel­lett, Vak Öottyán u. 2. szám alatt családi ház beköltözhetőséggel el­adó. (1619) Csurgó központjában 3 szobás komfortos ház eladó. Weisz, Szé- chenyi tér 1. ___________________(2837) E ladnám 175 köbcentis új Tündé­met, vagy Pannóniára, Jáwára el­cserélném ráfizetéssel. Fmsz, Lá- bod. (1632) Fonyódliget legszebb helyén vil­latelek eladó. Érdeklődni: Kapos- vár, Petőfi tér 2., Varga. (1626) Jól menő fodrászüzlet a Balaton mellett elköltözés miatt eladó vagy kiadó. Cím a kiadóban. (3637) Házhely eladó Cseri út 43. szám alatt. Érdeklődni: Németh, Kani­zsai utca 59. (1637) Versenykerékpár eladó. János u. 27. (1634) 2V2X272 méteres vikendház olcsón eladó. Pete Lajos u. 13. (1642) 350-es Puch motorkerékpár ol­csón eladó. Cím: Szita Lajos, Nagy- atád, Honvéd u. 54. (2834) Keveset futott, első kiadású 350-es IZS motorkerékpár eladó. Varga László, Nágocs. (16852) Fűrészgépet, magánjárót, műsza­ki leírással keres megvételre ár- megjelöléssel Máhner Ferenc, Fo­nyód. Ugyanott keveset használt kis Jáwa eladó. (2836) Balatonszabadi, Rákóczi u. 14-es számú kétszoba-konyha-előszobás ház bekerített szőlőskerttel, gazda­sági épületekkel beköltözhetően el­adó. (9791) Eladó szoba-konyhás családi ház beköltözhetőséggel. Vöröshadsereg útja 54. (9806) Keveset használt Danuvia motor- kerékpár eladó. Kelet-Ivánfa utca 57. sz. ________ (9808) k evés havi Keresek kétszobás házat készpénzfizetéssel, a többit részletre, esetleg életjáradékra. «•Sürgős«. jeligére ajánlatokat 9807-es számra a hirdetőbe kérek. (9807) CSERE Egyszobás komfortos belvárosi lakásomat elcserélném Füredi u. környéki hasonló összkomforto­sért vagy kétszobásért megegye­zéssel. Cím 9781-es számon a Ma- gyar Hirdetőben. (9781) Kaposvári kétszobás lakásomat elcserélném siófoki hasonlóért. Cím a kiadóban. (1643) Kétszer egyszoba-konyha-kamrás lakásomat elcserélném kétszobá­sért. Kanizsai utca 21., Polgár. (9794) Szétkoltözők, figyelem! Kétszer szoba-konyhás összkomfortos laká­sunkat elcserélnénk háromszobás összkomfortosért, utcai első eme­letig. Ajánlatokat 9792-es számra a Magyar Hirdetőbe. (9792) Elcserélném egyszoba-konyhás lakásomat kétszobásért vagy egy nagy szoba-konyha-kamrásért meg­egyezéssel. Cím 9802-es számon a Magyar Hirdetőbe^. _______(9802) E lcserélnénk 1 db 14V2 HP-s vil- lanyrftotort 8—10 HP-ért. Üj Elet Tsz, Kereki.____________________(3641) Balázs-kertben kétszobás lakáso­mat (disznótartás is van) elcserél­ném egyszoba-konyhás kaposvá­riért vagy budapestiért is. Ajánla­tokat 9309-es számra a Magyar Hirdetőbe kérek. (9809) ! V E G V F S 111 Épület-, ablaküvegezést vidéken is vállalok. Molnár János üveges, Nagyatád. (2833) Szolid házaspár bútorozott szobát keres. Ajánlatokat 9797-es számra a Magyar Hirdetőbe.__________(9797) K ét szerződött bikát átadnék szerződéssel. Pavelka Imre, Bőszén- fa. (9793) köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága jó oleségem, Ingula Imréné te­metésén részt vettek, és bár­mily módon fájdalmamat myhíteni igyekeztek, ezúton ■mondok hálás köszönetét. ingula Imre

Next

/
Thumbnails
Contents