Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

Csütörtök, 1961. április 20, Memrci hoss&úsúg&k Szomorú esetet kell elmon­danunk, még akkor is, ha e so­rok nem valami jó színben tüntetik fel a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatot, illetve egyik-másik dolgozóját. A bonyodalom egy 102 férőhe­lyes istálló körül zajlott, mely­nek építését még 1959 nyarán kezdte meg a vállalat Mer- myén. A munkálatok »már« 1960 júniusában be is fejeződ­tek volna, az építők csupán há­rom emésztőgödörrel maradtak adósak. Szeptemberre azonban ezek is elkészültek, nem árt ideírni, hogy 44 000 forintos költséggel. Csakhogy nyolc nap múlva már 168 centiméteres talajvizet mértek a 220 centi­méter mély gödrökben, (!). Az­tán vita kezdődött, hogy ki a felelős, ki csináltassa meg, s éz az »áldásos« vita — bár nem dőlt el — 1961 tavaszáig tar­tott. A tsz ekkorra már meg­makacsol ta magát, nem várha­tott tovább, így hát épített >két másik gödröt, hogy végre hasz­nálhassa is az istállót. De a zavarok a világért sem szűn­tek volna meg ezzel. Hamarosan kiderült, hogy az ömitatós rendszem istálló­ban lyukas a víztartály, két hatalmas repedés ékteleníti, mind az 51 önitató-szelep rossz, használhatatlan. Űjabb tíz na- pott vett igénybe a telefonál­gatás, míg végül is személye­sen kellett felkeresni' a vállalat igazgatóját, hogy most már az­tán igazán nem lehet elviselni ezt a sok huzavonát. Az igazgató elvtárs rémsé- ges mód felháborodott, és tel­jes joggal, amikor megtudta, hogy mi van Memyén. öt ugyanis úgy tájékoztatták, hogy végképp befejezték az is­tálló munkálatait. Intézkedett is nyomban, és még aznap délután, azaz április 17-én, hétfőn helyszínre érkezett a két szerelő... Ami ezután történt, az már egyenesen felháborító. A vál­lalat dolgozói meghegesztették a víztartályt, s amíg vízzel fel­töltődött, ők nyugodt lelkiis­merettel iszogattak az italbolt­ban. Iszogattak? No, nem ép­pen józan állapotban észlelték visszatérésük után, hogy a tartály még mindig folyik. Le kellett volna ereszteni a vizet, de valami dugulás is volt. Ré­szegségükben hát lefeszítették a tartály oldalcsonkját, s a több mint 50 hektoliter víz ár­vízként borította el a padláste­ret, amit egyébként magtárnak használ a tsz, és gabonát tárol ott. S míg a tsz-tagok nem győztek fűrészporbóí é)s zsá« kokból gátat emelni az áradat­nak, hogy megóvják a gabonát, ezalatt a dicső szerelők eme­let magasságból ugráltak le fo­gadásból — egy pohár sörért. S hogy tetéződjék a baj, a fűrészpor kigyulladt a hegesz­tőlámpától. Végre aztán fi­gyelmeztették őket, hogy azon­nal tűnjenek el a környékről, s még kajánul válaszoltak: — Nem megyünk, mert ak­kor holnap saját költségünkön kell kiutaznunk ide... A mennyeiek a rendőrséghez folyamodtak, ennek hírére az­tán nagy hirtelen odébb álltak az italos szerelők. És másnap a vállalat Memyén lakó szerelő­je fejezte be a munkát... Fölösleges kommentárt fűz­ni a történtekhez: A vállalat sem vizsgázott ötösre ennél az építkezésnél, azt pedig érde­mes volna mérlegelni, hogy ilyen felelőtlen emberek — jó szerelők vagy sem — ronthat­ják-e tovább a vállalat hírne­vét. ., Jávori Béla Okulnak-e a böhönyeiek ? Böhönye, 1961. április. Nagy zöld szőnyegek között döcög velünk a szentgyörgyi vonat. Jólesik a szemnek, hogy szinte sehol sem látni már keskeny parcellákat, ’ végeste- len-végig nagy táblákba ol­vadt össze a mező. Ablak mel­lett ülő utazótársam, aki vala­melyik marcali vállalatnál dol­gozik, tekintetét végighordoz­za az egyik tábla vetésén, s örömmel állapítja meg, milyen Három és fél ezer fej meleg agyi salátát termesztettek eddig a daránypusztai- kertészet­ben. A kertészek jó munkáját bizonyítja, hogy már január 28-án, az országban első­ként küldtek friss salátafejeket Budapestre. Képünk: Saláták a melegágyakban. fl csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet példája A; csurgói járás területe alkalmas az állat- tenyésztésre. A járás múltjában is jelentős volt különösen a szarvasmarhatenyésztés. • A háborús évek viszontagságai azonban megtf'- zedelték az állatállományt, s-az állattenyész­tés elveszítette vezető szerepét a járásban. A mezőgazdasági termelés növelése szempontjá­ból azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az állattenyésztés kedvező, a tájból fa­kadó adottságait. A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet, amely nemrég egyesült a Szorgalommal, hamar szám­ba vette lehetőségeit. Tanulmányozta és ma­gáévá tette a megyei pártbizottságnak a ter­melőszövetkezetek megszilárdításáról hozott határozatait, a tájtermelés kialakításáról, á szakosítás megteremtéséről szóló irányelveit. Felülvizsgálta adottságait, s megállapította, hogy megvan a lehetőség az állattenyésztés fejlesztésére, sőt arra is, hogy aránylag rövid idő alatt mintagazdasággá váljék. Első lépés­ként 170-ről 400-ra növeli a tehenek, 600-ról 1000-re a szarvasmarhák összlétszámát. Elő­teremtik a szükséges takarmányt is. 600 hol­don végeznek évelős pillangós felülvetést. 100 holdon lucernát termelnek. Hozzáfognak a savanyú talajok javításához, az első ütem­ben 200 holdat meszezéssel tesznek terméke­nyebbé. Néhány növényt nem termelnek töb­bé, helyettük takarmányvetőmag kerül a föld­be. Mindössze kétféle ipari növényt hagynak meg. Istállóikat rendbe hozzák, és alkalmassá teszik a nagyüzemi állattenyésztésre. Az egyikben pl. 170 szarvasmarhát helyeznek el. A Zrínyi Tsz tehát példát mutat az állatte­nyésztés fejlesztésében. Követésére igen sok szövetkezetben megvan a lehetőség. Xharos- berény, Inke, Berzence, Somogyudvarhely ugyancsak szép eredményeket érhet el az ál­lattenyésztésben, esetleg a számszerű fejlesz­tésben, de főként az állomány minőségének javításában. S nemcsak a szarvasmarha-^ ha­nem a sertéstenyésztésre is megvannak az adottságok. Az állattenyésztés feltételeinek megteremté­sén kívül szükséges az állattenyésztők szak­mai tudásának gyors gyarapítása is. Bármeny­nyire kiváló állattenyésztő volt is valaki egyé­ni gazda korában, tudása nem elég a nagyüze­mi állattenyésztéshez. Több tsz latolgatja, miként tehetné eredmé­nyesebbé,. virágzóvá állattenyésztését. Ahol megvannak vagy megteremthetők az alapvető feltételek, ott vegye át a szót a határozott, céltudatos cselekvés. Ügy, mint a csurgói Zrí­nyi Tsz-ben. Sz. N. egyenletesen szép az őszi búza, sehol egy kopasz barázda. — Valamit már elértünk — mondja sokat sejtetően. " Böhönyén új felszállókkal gyarapodunk. Két asszonynak, egy férfinak szorítunk helyet a fülkében. Nem kell sokáig várni, ők is a tsz-szel hoza­kodnak elő. A férfi — negy­venöt év körüli paraszternbei — felsóhajt, s így forgatja a szavakat: »Bizony sokat lehet­ne itt a földből kihozni, csak megértenék egymást az embe­rek. Anélkül persze nem lehel sokra menni. Tudják, mennyi jutott a múlt évre?« — kérdi, és be sem várva a feleletet, vá­laszol. »Kevés, nagyon kevés. Pedig én nagyon sokat dolgoz­tam De mi, szorgalmasok nem győztünk minden lusta helyett is elvégezni a munkát. Meet aztán mondogatják: ilyen meg olyan életszinvonal-emelést ígértek, mielőtt aláírtak a nyi­latkozatnak, de hát hol a ma­gasabb életszínvonal? És meg­mondom, engem is bánt, na­gyon bánt a gyenge kereset, de hát ki tehet erről: talán a kor­mány? A kormány meg a párt megadta a lehetőségeket az eredményes gazdálkodáshoz.« A hibát itt kell keresni Bö­hönyén. Most a vezetőségnek jól fel kell kötni azt a bizonyos fehérneműt, és odamondogatni azoknak, akik kihúzták magu­kat a munka alól tavaly. Igaz, hogy egy kicsit kedvetlen, bi­zalmatlan a nép, de még min­den jóra fordítható. Ide kívánkozik a nagy, iz­gató kérdés: vajon okultok-e a böhönyeiek a múlt esztendő­ből? Talán mindjárt arról szól­nék, hogy a járási elvtársak segítségével nemrégiben új ember került az elnöki posztra a böhönyei Szabadságban. Ka­sza Ferenc elvtárs, aki ezelőtt a Tapsonyi Gépállomás igaz­gatója volt, már javában is­merkedik a tsz problémáival, keresi, kutatja a módját, ho­gyan lehetne emelni a gazdál­kodás irányításának színvona­lát. A vezetés az utóobi' hetek­ben sokat javult, ez a vélemé­nye Hevesi János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak is, aki háromhónapos párt­munkán tartózkodik a község­ben. Egy több ezer holdas aazda- ság /irányításához nem elegen­dő egy ember tudása, akarata, lelkesedése, szükséges, hogy minden vezető ember teljes fe­lelősséggel lássa el feladatait. Éppen ezért a br'igádvezetőket kötelezték, hogy rendszeres számoljanak be a UHDURTU irtietf- Jövő héten csütörtökön költö-»őrületükön végzett munkákról. ' AIR AN YKALIT ICA (47) Szerencsés. Fütyülök — Fütyülök a vállalati ko-a ... ..... csira. Megrendelem a fuvart é.#okka] sem voltek tisztában. ;Ez iaen jó hatással van a szö­vetkezet életére. Korábban (ugyanis megesett, hogy a bri­gádvezetők a legelemibb dol­Az értekezleteken. Jszámoltatás való be­_ okvetlenül. Hát akkor tokukba vehetik vagyonukat. — Tehát akkor írásban is kész. gyerünk Giziké, fizetek! Az üzletek lebonyolításának perfektuáljuk, igaz, uraim? — Az nem úgy van, Júlia! Felpéczy már várta őket. A módja teljesen megfelel a vi- Tessék, az ón aláírásom már Gondolkozz! Mindenki a vál-S bemutatkozásnál éles, átható szonyofcnak, de a lényeg rajta van, és Turner úr^kézje- lalati kocsival költözködik,^ igényességre neveli gye is, mint tanú ő is aláírta. őket mert az olcsó. Ha én nem ve Sze- szem igénybe, mit gondolnak? — Ez igaz — hagyta helyben fis arra, hogy a gazdái legyenek Jó, akkor ez a te; Júlia. tekintettel vette szemügyre ugyanaz. Szerencsést. Bárdolatlan fic- Apósa most már megbízó- — Mi ez? — kerdezte kónak látszik — állapította nyosodott az aranykészlet léte- rencsés. meg _ de nem tesz semmit zése felől, s az ő garanciájára — Formaság. Egy kontrák ^ ^ ^ „ Fő, hogy temérdek pénze van. a business-alvilág elismeri őt tus. Jogász nyelven lekörmöl- ^“dod Ja f’ ei ne 'tolej'tsem a: Feloéczv a tettek embere gazdag Résnek akit átmene- ve mmden,. amiről itt szó volt. szabó — h holnap dél. t elpeczy a leires oimm tileg megfosztottak tőkéjétől. Tessek, írd ala. volt. Nem teketóriázott, nyom- AZon már nem is csodálkozott, Szerencsés elővette töltötol- ban a tárgyra tért. A tanacsko- hogy Felpéczy hajlandó papi- lát. Gyorsan átfutotta a szer­zés azonban Bottlik eipe- fon megvenni az arany egy tö- zödést, de, alig értett valamit redékét. \ Hiszen apósa elme- annak jogászi tolvajnyelvébőL czy között hallgatagon ült. Apósa az Felpéczy gondosan eltette az a rájuk bízott földnek, s önál­lóan, a brigádvezetőkkel együtt működve intézkedjenek, után mehetsz próbálni. Kép-fiÉpp a napokban tartott érte- zeld, mind a két öltönyt egy-J kéziéiért hangzott el az a kí- szerre megvarrja. fivánság, hogy a brigádvezető — Nem kellett volna! — le-ptudta és beleegyezése nélkül gyintett kelletlenül Szerencsés.fisenki se rendelkezhessék a gé­egész ügyletei-már tüzetesen SiS^Stt írás^maTd bocsátót Tért, és - Mindig túlzol, Júlia. Egyál-S előkészítette. De a beszelgetes- ró- tálán nekem nem tetszenek £ pekkel. ök ismerik legjobban az embereket is, ezért a veze-! tőség rájuk bízta annak eldön­tését is, hogy a törvényes ha­tárokon bélül kit milyen mér­tékű háztáji föld illet meg, s ki mekkora területet köteles megművelni. Az állattenyésztés színvona­lánál-: emelése végett egy sor intézkedést hoztak a jószágok egészségesebb és célszerűbb el­helyezésére, a takarmányozás megjavításéira Kor és nem szerint átcsoportosítják a jó­szágot, új férőhelyeket terem­tenek. Bevezetik a juhok fejé- sét, karámokba terelik őket, s ezáltal felszabadul egy tehén­istálló. Kötelezővé tették az állatok rendszeres mérlegelé­sét, a hízékonyság figyelését, gazdaságossági számítások el­végzését. Eddig senki sem tö­rődött azzal, melyik jószág mennyi takarmányra »jogo­sult«, most a tenyész- és ha­szonállatokat érdem szerint ta- karmányozzák. A répát eddig mosatlamul adták a teheneknek, á lovakét évszámra nem körmölték, a borjak istállójából hónapszám­ra nem hordták ki a trágyát stb. Most nagyobb követel­ményt támasztanak az állat- gondozók elé. Aranyalap a munka Az állattenyésztésben levő bajokat tetézte, hogy tavaly a növénytermesztés 800 ezer fo­rinttal hozott kevesebb bevé­telt a tervezettnél. Hogy miért? Mindent megmagyaráz az a tény, hogy a Szabadság Tsz 700 tagja közül csak körülbe­lül négyszázan dolgoztak rend­szeresen. A nem dolgozók szé­gyenét és felelősségét bizonyí­totta mintegy 200 holdnyi meg nem kapált, kárba veszett te­rület ... A szervezetlenség mellett az ő ‘ nemtörődömsé­gük miatt nem érte el még . a tizenöt forintot sem az egy munkaegységre jutó osztalék. Az elmondottak miatt van ott Böhönye, ahol van. Azért, mert sokan elfelejtették, hogy a »van«-ért becsületesen meg kell dolgozni a szövetkezetben is. * » * Bizonyára nem kevésbé iz­gató kérdés az olvasó számá­ra, hogy mi pan most Böhö­nyén. Változott-e a munkaer­kölcs, ráébredtek-e felelőtlen­ségük súlyos voltára, akiket il­let? A vezetőség igyekszik le­vonni a tanulságot, megte- szik-e ugyanezt a tagok is? Jó vohm határozott igennel válaszolni erre. De még nem tehetjük ezt meg. Igaz, hogy az időszerű munkákkal nincs baj, de a bizonyítványt később állítja ki magáról a tagság. Akadnak sajnos nem becsüle­tesen gondolkodó emberek, akik úgy gondolják, hogy majd csak elspekulálgatnak az idén is, futja a háztájiból és a tar­talékból, a közöst meg csak csinálják mások. Igen ám, de a szorgalmasok sem hagyják, hogy rajtuk nevessen akárki, s ök is tudnak hasonlóval fizetni. Rajtuk, a tavalyi hanyagokon áll, hogy meghagyják-e magu­kon a szégyenfoltot. Hisz nem­csak nekik, a községnek is szé­gyenfolt az. Varga József kivándorolt volna, eladta sza- kiment a szobából. Bottlik jó- bályszerűen államosított üze- kedvű volt. Barátságosan meg­előkészítette bői az is világossá lett Szeren­csés előtt, hogy apósa igon mét yiadár Bélának, aki e veregette a veje vállát: percben ugyan a lábát se tehe- — Minden rendben, ti be a gyárba, de azért a bu- tocskám. siness-alvilágban senki sem vi- Felpéczy. tatja el tulajdonjogát a volt tért vissza. nagy tekintély abban az alvilágban, amelyről még min­dig nem tudott magának teljes képet alkotni. De annyit már értett, hogy ezek a túlzások Hidd el, na.-: gyom sokat kellene adnunk aí bará- szerénység látszatára! i — Értem, értem, de hát* egy aktatáskával nem járhatsz tovább ebben a/ Április 30-án a KlSZ-fiata- A táskát átadta rongyban. fiiok fáklyás felvonulásával kez­Május elseje megünneplésére készülnek Siófokon _______ Weinberger-üzemre. Sőt dicsé- Szerencsésnek: e z az alvilág létezik. Érdekes, rU{ az eszét, mert olcsón vette — Tessék, uram. A táskát Felpéczy, akárcsak apósa, úgy a gyárat a kényszerhelyzetbe majd alkalmasint visszakapom, tesz, mintha csupán valami tör- jutott Weinbergertől. Ha egy Hetvenezer forint A továbbia­tánelmi rövidzárlat keletkezett ilyen üzlet létrejöhet, miért is kát majd úgy, amint megbe- kicsinyeskedj. Várj, megmpta-: volna, amely átmenetileg gá- ne venne Felpéczy az ő aranyá- széltük, felesége őriagyságával tóm, mit vettem neked, tolja valamelyest az üzleti élet ból? . bonyolítjuk le... A szekrényből kiemelt egy: normális rendjét, de amely ha- A tárgyalásból, amely a füle * * * rinrah finom követet SzererJ marosan el is múlik, s minden hallatára folyt, Szerencsés ke- Júlia asszony holtfárad- , ' a rendes mederbe terelődik me- veset értett Ám az világos tan roskadt le egy székre. esésnek tatva maradt a szaja.: gint. És milyen biztosak a dől- volt, hogy Bottlik nyélbeütötte — Tyű, micsoda mozgalmas gukban! Egy szemernyi két- az üzletet. Végül Bottlik elő- nap volt! — mesélte élénken ségük sincs, hogy nemsokára húzott a zsebéből egy össze- hadarva Szerencsésnek. — De fordul a kocka, és megint bir- hajtogatott írást: mindent elintéztem. Idefigyelj. — JMiért rongy ez? Még egé-fidődik meg Siófokon a május szén jó ez a ruha. tiszteletére rendezendő ün­— Ugyan, , , , v/nepségsorozat. A járási szék­szivecskem, , ^hely több száz fiatalja este 8 óra után kezdi meg felvonulá­sát Siófok főbb útvonalain. A kiszesek a Dimitrov parkba mennek, s tábortűzzel és mű­sorral köszöntik a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. Másnap, május 1-én a hosszú jévek hagyományának megfele­lően az üzemek, hivatalok dol­gozói és az iskolák tanulói fel­— Ez igen — mondta —, m de ez aztán ráér. Majd jövőre (Folytatjuk.) vonulással köszöntik majd az ünnepet. A felvonulók élén a járási munkásőrség díszegysé­ge halad, külön csoportban vo­nulnak az 1919-es veteránok. A felvonulás után az ünnep­ség részvevőit majális várja a Dimitrov parkban. Mintegy 350 fiatalt várnak Siófokra a környező községek­ből a délutáni körzeti ifjúsági találkozóra. A szalpadr'M szín­padon kultúrműsor, este a Kő- olajvezeték Vállalat klubházá­ban pedig tánc szórakoztatja a találkozó részvevőit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents