Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. április 15. Hruscsov: Ezzel a vállalkozással ismét megmutattuk az • egész világnak, mire képes egj szabad nép alkotó szelleme (Folytatás az 1. oldalról.) Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke örömmel és büszkén je­lentette ki, hogy a Földről az első ember, egy szovjet ember szovjet űrhajón tört ki koz­mikus térségbe, és tette meg az első, példa nélkül álló utat a fcsillagok felé. Hruscsov üdvözölte a hős szovjet embert, Jurij Gagarint, a nagyszerű űrhajóst, és rá­mutatott, hogy Gagarin kima­gasló erkölcsi tulajdonságok­ról — bátorságról, önfegye­lemről és hősiességről — tett tanúbizonyságot. Hrüscsov az SZKP Közpon­ti Bizottsága, a szovjet kor­mány és az egész szovjet nép nevében szívből köszöntötte Gagarint, és forró köszönetét mondott neki a maga nemében egyedülálló hőstettért. Gagarin neve — mondotta — halhatat­lan lesz az emberiség történel­mében. Hruscsov üdvözölte s köszön­tötte azokat a tudósokat, mun­kásokat, mérnököket és tech­nikusokat, akik megalkották a »Vosztok« rakétaűrhajót, üd­vözölte mindazokat a szovjet embereket, akik megteremtet­ték a feltételeket az első űr­hajós sikeres útjához. »Ezzel a vállalkozással ismét megmu­tattuk az egész világnak, mire képes egy szabad nép alkotó szelleme« — jelentette ki a szovjet kormányfő. Hruscsov utalt azokra a »gyász-stratégákra« és »gyász­teoretikusokra«, akik azt jó­solgatták, hogy a »faragatlan Oroszország« sohasem lehet ipari nagyhatalom. Hol van­nak most ezek a botcsinálta jósok? — kérdezte Hruscsov. A szocialista állam — foly­tatta — a szovjet ipari és kol­hozépítésben tág teret nyitott sok olyan tudós, mérnök és technikus terveinek és álmai­nak érvényesülése előtt, akik a cári Oroszországban nem is álmodhattak arról, hogy gon­dolkodásukat és két kezük munkáját nagy célok szolgála­tába állíthatják. A minisztertanács elnöke ke­gyelettel emlékezett Kibal- csicsra, Mengyelejevte, Zsu kovszkijra, . Tyimirjazevre, Pavlovra és sok más nagy tu dósra, akiknek nevéhez a szov­jet nép kimagasló hőstettei fű­ződnek. »Külön«» tisztelettel emlékezünk most Konsztan- tyin Edvardovics Ciolkovszikij- ra, a nagy tudósra és álmodo­zóra, az űrrepülés elméletének kidolgozójára.« Hruscsov kijelentette: Büszkék vagyunk, hogy a kozmosz meghódításához fűzött álmot, az emberiség valóban egyik legnagyobb álmát szovjet emberek vál­tották valóra. Büszkén csendül ez a kife­jezés: szovjet állampolgár — jelentette ki Hruscsov. — De ez a büszkeség nem abból ered, hogy megtagadjuk más népek­től és országoktól hasonló dol­gok véghezvitelét. »Mi inter­nacionalisták vagyunk. Minden szovjet ember a szocialista ha- zafiság szellemében nevelődött, és kész bőkezűen megosztani tudományos kincseit, műszaki és kulturális ismereteit mind­azokkal, akik készek velünk békében és barátságban élni — hangsúlyozta Hruscsov. A szocializmus széles fejlő­dési távlatokat nyitott meg hazánk előtt. A múltban írás- tudatlan Oroszország, amelyről sokan tiszteletlenül beszéltek, a szovjet hatalom 43 esztende­je alatt gigászi utat tett meg. Ez az ország elsőnek alkotta meg a szputnyik-űrhajót, el­sőnek tört ki a világűrbe. »Vajon ez nem legragyo­góbb bizonyítéka a világ szabad népei közt is a leg­szabadabb nép, a szovjet nép igazi szabadságának?« — kiáltott fel Hruscsov. A kozmosz meghódítása cso­dálatos mérföldkő az emberi­ség fejlődésében — jelentette ki Hruscsov. — Ez a győzelem a lenini eszmék újabb diadala, a marxista—leninista tanítás helyességének megerősítése. »Ez a hőstett hazánk újabb kiugrása a kommunizmus felé tartó gyors ütemű haladásban« — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy nincs a világon olyan erő, »amely le­téríthetne bennünket erről az útról«. A győzelem a mienk lesz, és ez a legnemesebb, leg­dicsőbb győzelem — folytatta' Hruscsov. — Nem eredménye­zi egyik embercsoport uralmát másik fölött,, egyik ország uralmát a másik ország vagy államcsoport fölött, hanem ja­vára válik a világon minden mbemek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy népeknek a kommunizmus felé tartó haladását nem lehet lebecsülni vagy megállítani. Ez haladás óriási, leküzdhetet­len erőre tett szert, és nincs olyan akadály, amely .megállít­hatná az emberiség fejlődésé­nek e nagyszerű folyamatát. »A szovjet nép, a szocialista országok népei, az egész világ népei, közöttük azoknak az ál­lamoknak népei is, amelyek még nem vívták ki győzelmü­ket, de állhatatosan harcolnak azért, hogy a haladás diadal­maskodjék a kizsákmányolás és az elnyomás fölött, győzni fognak, felépítik a kommuniz­mus ragyogó épületét. Áldás lesz ez az emberiségre, bete­tőzése a szakadatlan fejlődésé­nek« — mondotta Hruscsov. Az űrhajó útja — mutatott rá Hruscsov — az első szovjet fecske a világűrben. Törvényszerű eredménye ez annak a gigászi tudo­mányos és technikai mun­kának, amely a Szovjet­unióban a kozmikus tér meghódításáért folyik. »Tovább folytatjuk ezt a munkát« — jelentette ki Hrus­csov. A szovjet emberek — foly­tatta — felderítetlen utakon törnek be a világmindenségbe, tanulmányozzák, feltárják és továbbra is fel fogják tárni, az ember szolgálatába, az emberi jólét és a béke szolgálatába ál­lítják a természet titkait. »Hangsúlyozzuk — mondot­ta Hruscsov —, a béke szolgá­latába!« A szovjet emberek nem akarják — folytatta —, hogy azok a rakéták, ame­lyek ilyen bámulatos pon­tossággal hajtják végre az ember által megadott prog­ramot, halált hozó töltetet vigyenek.« Hruscsov kijelentette: »Még agyszer felhívjuk a világ kor­mányait: a tudomány és a technika oly hataimas lépéssel haladt előre, és rosszalcarat folytán olyan rombolásokat okozhat, hogy mindent el kell követni a leszerelésért. A leg­szigorúbb nemzetközi ellenőr­zés mellett megtörténő áltálé nos és teljes leszerelés a tartós béke megteremtésének útja.-« A szovjet kormányfő közöl­te, hogy a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége »A Szovjetunió Hőse« kitünte­tő címet ítélte oda Jurij Gagarinnak. ön — fordult Hruscsov Gaga- rinhoz — első Ízben kapja meg »A Szovjetunió űrhajósa« di­csőséges címet. Hruscsov bejelentette, hogy az ember első űrutazásának megörökítésére Moszkvában felállítják az első szovjet űr­hajós bronz mellszobrát, és emlékérmet alapítanak. Hruscsov ezután szívélyesen üdvözölte az első szovjet űr­hajós szüleit — Anna Tyimo- fejevna Gagarinát és Alekszej Ivanovics Gagarint. Lelkesen beszélt Jurij Gagarin felesége — Valentyina Ivanovna — bá­torságáról. »Ö tudta, hogy Ju­rij Alekszejevics a világűrbe repül, és nem'beszélte le őt, hanem támogatta, egész szívé­vel buzdította férjét, a két kis­gyermek apját a nagy hőstett­re« — mondotta a szovjet kor­mányfő. Igen, ez igazi szovjet asszony — jelentette ki. A Szovjetunió népei — foly­tatta a minisztertanács elnö­ke — újabb győzelmüket ün­nepük, a munka, a tudomány és a gondolkodás győzelmét. A szovjet emberek nagy utat'tet­tek meg harcban — harcoltak népgazdaság fellendítéséért, technika és a tudomány fej­lesztéséért, s most pompás ju­talom lett osztályrészük, övék elsőség az embert szállító űrhajó felbocsátásában. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a hétéves -terv teljesítése közelebb viszi a Szovjetuniót kapitalista világ legnagyobb eredményeinek túlszárnyalásá­hoz, és a Szovjetunió messze lőretör, ahogyan most kitört kozmoszba, az egész gazda­ság fejlesztésében, a nép szük­ségleteinek kielégítésében is. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ezeknek a nagy sikereknek nem szabad gyengíteniük a -zovjet nép akaraterejét, azt a törekvését, hogy még jobban Iáhasználjon minden lehetősé­get a tudomány és a technika fejlesztésére. Mindent a nép szolgálatába kell állítani — mondotta —, hogy sikeresen megoldhassuk az ipar, az egész pépgazdaság továbbfej­lesztésének feladatát. Megje­gyezte, hogy a hétéves terv harmadik évében meg kell mutatni, milyen lehetőségek vannak a mezőgazdaság fel­lendítésére. Befejezésül a szovjet kor­mányfő éltette a Szovjetunió népeit, a kommunizmus épí­tőit. . • * • Feszüft figyelemmel hallgat­ták végig a téren jelenlevők ezrei az SZKP Központi Bi­zottsága első titkárának sza­vait, amelyeket hangszórók közvetítettek a környező ut­cákra, terekre is. Amikor a szovjet kormány­fő beszédének Gagarin hőstet­tét méltató részéhez ért, ismét odafordult az első űrhajóshoz, megölelte, megcsókolta őt. A gyűlés részvevői kitörő lelkesedéssel, viharos tapssal üdvözölték ezt a pillanatot. Amikor Hruscsov befejezte beszédét, felhangzott a téren az újonnan született jelszó: ■Moszkva — kozmosz!« Sok ezren kiáltották ütemesen az első űrhajós nevét: »<3a-ga-rin — Ga-ga-rin!« Úttörők siettek a Lenin— :tálin-mauzóleum mellvédjé­re, és virágcsokrokat nyújtot­tak át Jurij Gagarinnak, csa- dja tágjainak, a párt és kor­mány vezetőinek. Egy aprócs­ka úttörőlány lépett a mikro­fonhoz, és elmondotta: az út­törőszövetség központi tanácsa Jurij Gagarinnak a »tisztelet­beli úttörő« címet adományoz­ta, és nevét megörökítette a szövetség aranykönyvében. Az úttörők ezután az űrha­jós nyakába kötötték vörös se­lyem úttörő-nyakkendőjüket. Amint az ünnepség hivata­los része befejeződött, felcsen­dültek a téren az Intemacio- rálé hangjai, majd megindult moszkvai dolgozók felvonu­lása. Százezrek vonultak át a Vörös téren a mauzóleum előtt, hogy köszöntsék a törté­nelmi napot: az első szovjet űrhajós találkozóját Moszkva lakosságával. Messzebb, itt is, ott is Gagarin fényképét hoz­ták a felvonulók, hatalmas táblák éltették a kommunista pártot, a szovjet kormányt. Sok üzem dolgozói a táblákon azt is hírül adták, hogy a törté­nelmi jelentőségű esemény, az első űrutazás tiszteletére újabb kötelezettségeket vállaltak az SZKP XXII. kongresszusa tisz­teletére indított munkaver­senyben. Nem egy felirat adta hírül a világnak: a szovjet em­berek a világűrt békés célok­ra akarják felhasználni, ne­met mondanak a háborúnak, a fegyverkezésnek, a nukleáris fenyegetésnek. Több mint két és fél órán át hömpölygött a végeláthatatlan embertömeg a Vörös téren. Mil­liók és milliók jöttek el, hogy t-öszöntsék a történelem első úrhaiósát. Jurij Gagarin — a mai nap­tól kezdve a Szovjetunió hőse, ■az első űrhajós — mosolyogva áll a Lenin—Sztálin-mauzó- leum mellvédjénél, vidáman integetve köszöntötte a moszk­vaiakat, akik tiszteletére jöttek e! az ünnepi nagygyűlésre és felvonulásra. Gagarinnal együtt tekintet­ték meg,a felvonulást a „ov- jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének ai. Jóformán az-ünnepi fogadás kezdetéig tartott az impozáns felvonulás. Moszkva népe for­ró szeretettel, lelkesedéssel köszöntötte a szovjet haza hu fiát, az első űrhajóst, Jurij Ga­garint. (MTI) Kádár János elvtárs nyilatkozata a moszkvai rádiónak Moszkva (MTI). Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának alábbi üdvözlő sza­vait közvetítette a moszkvai rádió pénteki adásában: — A szocialista rendszer vi_ lágraszóló győzelmének, a bé­ketábor nagy sikerének tar­tom, hogy az ember első útja a világűrben a szovjet tudo­mány és technika eredménye­ként valósult meg, s ennek hőse szovjet ember, Gagarin őrnagy elvtárs volt. Hasonlóan érez és gondol­kodik az egész szocializmust építő magyar nép. Ezt jól ki­fejezi az is, hogy már egy­két órával Gagarin sikeres visszatérése után sorra ala-* kították meg öntudatos dolgo­zóink róla és a Vosztok űr­hajóról elnevezett szocialista brigádokat. Csütörtök reggeli lapjaink már ismert költőink­nek e hőstettről szóló verseit, tudósok, művészek, lelkészek, egyszerű dolgozók tömegeinek elismerő és örvendő nyilatko­zatait hozták. Élve az alkalommal, a szov_, jet rádió útján is továbbítom a magyar dolgozók millióinak szerencsekívánatait és fórrá üdvözletét, amelyekkel Hrus­csov elvtársat, Gagarin elv­társat, a szovjet kommunistá­kat, tudósokat, szakembere­ket, dolgozókat, az egész szov­jet népet köszöntik. Űj, továb­bi nagyszerű sikereket kívá- nnnk önöknek,' kedves szovjet elvtársakj — hangzott Kádár János üzenete. Hogyan készült útjára az első űrhajós? Jurij Gagarin, az űr első utasa hosszú utat tett meg az űrhajó kabinjáig. A ki­váló fiatal pilóta nagy szak­mai tudásával, gyors reagáló- képességével s mindenekelőtt szilárd és törhetetlen akarat­erejével hívta fel magára a szakemberek figyelmét. Ga­garin a repülés mellett az ejtőernyős sporttá], is fog­lalkozott. Mintegy ötven nyilvántartott ugrása van, köztük igen sokat késlelte­tett ugrással hajtott végre. Ugrásai során fejlesztette ki magában a térben lebegve az orientációs képességet. Ké­sőbb az ejtőernyőzés rend­szeres része lett annak a szi­gorú, tudományos alapon ki­dolgozott programnak, mely- lyel az első űrhajós felké­szült útjára. Ebbe a programba a leg­különbözőbb tanulmányok, edzések tartoznak. Gagarin az előkészítő időszakban ko­ra reggel tornával, mezei fu­tással kezdte napját, hogy állandóan fejlessze állóké­pességét, erejét. Reggeli után kezdődtek meg az elméleti és gyakorlati foglalkozások. Az űrhajós-jelölt elsajátította mindazt a tudást, amely szükséges volt utazásához, megismerte az űrhajó külön­böző részeinek felépítését, a műszerek rendeltetését, fel­adatát, kezelését, foglalkozott mechanikával és csillagá­szattal. Emellett állandóan több és több különleges ed­zést végzett. Napról napra gyakorolta például a centri­fugán az egyre növekvő fizi­kai megterhelés elviselését, s az állandó gyakorlat lehe­tővé tette számára, hogy vi­szonylag könnyen tűrje ma­gában az űrhajóban is a nagy gyorsulást. Különleges gyakorlatokkal készült fel a súlytalanság állapotára. Szu­perzónikus repülőgépeken, parabola pályán végrehajtott légiutak, ejtőernyős ugrások, víz alatti lebegések tették ki ennek a programnak jelen­tős részét.»Rendszeresen gya­korolta, hogyan kell az űr­utazás különböző szakaszai­ban elhelyezkednie, hosszú időt töltött védőöltözetekben, túlnyomásos kamrákban, az űrhajó kabinjának makettjé­ben. ■ Ny. Ny. Gurovszkxj bioló­gus, aki részt vett az űrha­jós felkészítésében, a Trud tudósítójának elmondotta: Gagarin példamutatóan, fe­gyelmezetten viselkedett az edzések minden szakaszában, s bár gyakran rendkívül fá­rasztó munkát kellett vé­geznie, egy pillanatig sem panaszkodott fáradtságra. Az űrhajós egész életrend­jét új hivatása szolgálatába ‘állította. Leszokott a do- hányszásról, egyetlen csepp szeszes italt sem fogyasztott, gondosan beosztotta szabad idejét, időt fordított arra, hogy művelődjék, képezze magát, sokat tartózkodott családja körében, szívesen járt sportversenyekre, szín­házi előadásokra, mozikba. A rendkívül gondos edzés, a nagyfokú felkészítés »és mindenekelőtt Gagarin pél­dátlan akaratereje■ meghoz­ta eredményét. Jurij Gagarin kiválóan hajtotta végre útját. Utazá­sa során szervezetében nem mutatkozott eltérés a nor­mális fiziológiai jelenségek­től. A szervezete működésé­ben repülés közben végbe­ment változások minimáli­sak voltak, és megfeleltek a terhelésnek, amelyről már előre tudtak. A szovjet tudomány és technika nagy sikere, Gaga­rin földet érése rendkívül jól következett be. Az űrhajó pilótája egy szántóföld mel­lett ért földet, s azonnal el­indult az eléje siető emberek felé. A szovjet űrbiológia egyik legkiválóbb képviselője, Pa­rin akadémikus, aki nem sokkal a földet érés után már találkozott Gagarinnal, a Megyicinszkij Rabotnyik lapnak adott nyilatkozatában méltatja az előkészítő mun­ka nagy sikerét A tudósok az első űrhajóst úgy készí­tették elő feladatára, hogy a legnehezebb körülmények között is megoldja azt, s egyúttal megfelelő védelmi berendezéseket is készítettek biztonsága érdekében. »Ahogy most az egész világ megláthatta, a munkát rend­kívül magas tudományos színvonalon végezték el. Az űrhajós állapota, közérzete első repülése időszakában semmiféle kívánnivalót sem hagy maga után« — mondot­ta Parin. A kiváló biológus külön kiemelte annak jelen­tőségét, hogy Gagarin rend­kívüli részletességgel, preci­zitással tudott beszámolni utazása körülményeiről. Semmiféle műszer, semmifé­le állatkísérlet sem tud ilyen adatokat adni az űrhajózás tudományának birtokába. Különösen értékesek azok a felvilágosítások, amelyeket Gagarin a súlytalanság álla­potáról adott. Az űrhajós pi­lóta teljesen megőrizte ideg- rendszere normális állapo­tát, a súlytalanság nem ha­tott közérzetére, s csupán természetes kíváncsiságot váltott ki belőle. Alaposan meglepődött például, ami­kor tapasztalta, hogy karját felemelve az az izom megla- zítása után sem ereszkedik le, fyanem mintegy lebeg a levegőben, megőrzi előző helyzetét. (MTI) A világtörténelemben elősxőr • • • Világszerte ismeretes már, hogy 1961. április 12-én. — magyar idő szerint 7 óra 7 perckor — a Szov­jetunió területéről felbocsátott ál: azt a több fokozatú rakétát melynek az orr-részében elhelye­zett 4725 kg súlyú »Vosztok« (Ke­let) elnevezésű szputnyik-űrhajó- ban helyet foglalt az első ürpi- lóta: Jurij Gagarin, a Szovjet­unió légierőinek őrnagya. A szputnyikrűrhajö földkör ülj keringési ideje — előzetes adatok szerint — 89.1 perc, a Föld felszí­nétől mért legkisebb távolsága 175 km, a legnagyobb távolsága 502 km, pályasíkjánák az egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok 4 perc volt. A »Voszok« utasa, Gagarin őr­nagy 108 perces űrutazása után, magyar idő szerint 8 óra 55 perc­kor sikeresen földet ért a Szov­jetunió előre meghatározott kör­zetében. , 1961. április 12-e az első em­bert szállító űrrakéta fellövésé­nek és sikeres lehívásának nap­jaként vonul be a világ és a tu­domány történetének lapjaira. A szovjet tudósok, tervezők, raké­tatechnikusok . nagyszerű mun­kájára és Gagarin őrnagy hő­siességére méltán büszke lehet az egész haladó emberiség.

Next

/
Thumbnails
Contents