Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

Péntek, 196L április 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gagarin őrnagy nyilatkozata az űrutazásról Moszkva (TASZSZ). Jurij Gagarin őrnagy, az első ember, aki utazott a világűrben, most nyilatkozott a TASZSZ tudósí­tójának történelmi jelentőségű Útjár ÓL — Régi vágyam, hogy űr­utas legyek — kezdte a beszél­getést Gagarin őrnagy. — Re­pülni a világűrben, ez az én személyes kívánságom volt. Gagarin hangsúlyozta, hogy az űrben szállva sohasem bántotta az egyedüllét érzése. Az utazás alatt támadt gon­dolatairól szólva Gagarin ki­jelentette: — Minden gondolatom és érzésem arra irányult, hogy teljesítsem az utazás program­ját. Teljesíteni akartam a fel­adat minden pontját, méghoz­zá a lehető legjobban. Sok dolgom volt. Az egész űruta­zás komoly munka. — Jól tudtam — mondotta Amikor indulás után kijutot­tam a Föld árnyékából, a látó­határ akkor másféle volt. Elő­ször élénk narancssárga szint észleltem, ezután a láthatár kékké vált, majd elsötétült egé­szen a koromfeketéig. A Holdat nem láttam — mondotta Gagarin —, a Na­pot viszont igen, s az a világ­űrben nagyon sokkal fénye­sebbnek látszik, mint lenn a Földről. A .csillagok is jól lát­hatók. Az első szovjet űrutas az­után arról beszélt, hogy ami­kor elkövetkezett a súlytalan­ság állapota, nagyszerűen érez­te magát Valahogy minden könnyebb lett Ez érthető — tette hozzá Gagarin —, a lá­bak, a kezek elvesztették ' sú­lyukat, a tárgyak úszkáltak a levegőben. Én magam sem ül­tem a kilátóablaknál, mint ■ szovjet emberek. Könnyekig meghatott TNyikáta Szergeje- vics Hruscsov távirata. Meg­hatott gondoskodása, figyelme, melegsége. A legnagyobb örö­met pedig akkor éreztem, ami­kor Hruscsov és Brezsnyev elv- társakkal telefonon beszéltem. Szívből jövő hála és fiúi kö­szönet illeti Nyikita Szergeje- vicset azért a gondoskodásért, amit irántam tanúsított —em­lékezik Gagarin. A fiatal őrnagy magáról, éle­téről szólva elmondotta, hogy tanulmányi évei alatt két tan­tárgy érdekelte mindennél job­ban: a fizika és a matematika. Hat érig a gzsatszki iskolában tanult, majd ipari tanuló lett, végül a szaratovi ipari techni­kumot végezte el kitűnő ered­ménnyel. Ciolkovszkij hevét először az Iskolában hallotta. — Később tanulmányaim során ez a név nagyon drága lett számomra és társaim számára is, igen sokat tanulmányoztuk munkáit — mondotta. ■— Elmondhatom, hogy Unye zemli (A Földön kí­vül) című munkájában Ciol­kovszkij nagyon világosan megjósolta, amit én saját sze­—, hogy barátaim, az egész szovjet nép figyelemmel kíséri űrutazásomat. Szilárdan hit­tem, hogy a párt és a kormány mindig készen áll, hogy segít­sen rajtam, ha bonyolult hely­zetbe kerülök. Azután így folytatta: — Azelőtt nem emelkedhet­tem magasabbra 15 kilométer- néL A szputnyik-űrhajóról a Ielátás természetesen rosz- szabb, mint repülőgépről, de a repülés közben saját sze­meimmel láthattam — ez ne­kem adatott meg elsőnek —, hogy a föld gömbölyű! A látóhatár képe fölülről nagyon sajátságos és nagyon szép. Az átmenet a föld fényes felszínétől a vaksötét, de csil­lagokkal pompázó égig rendkí­vül színes. A Föld kékes szí­nű és ettől a halványkéktől a mélyfeketéig igen lenyűgözően árnyalt az átmenet. addig, hanem függtem a sem­miben. Ebben az állapotban ettem is és ittam is, s mindez úgy ment végbe, ahogy a Föl­dön. Aztán dolgoztam is eb­ben az állapotban — mondot­ta Gagarin. — írtam, leírtam észrevételeimet. A kézírásom nem változott, bár ott nem volt semmi súlya a kezemnek, csak a noteszt kellett tartani, kü­lönben elrepült volna. Dolgoz­tam a rádióval, használtam a távírókulcsot. Mindez meggyő­zött róla, a súlytalanságnak nincs hatása a munkaképes­ségre. A súlytalanságból abba a helyzetbe, amikor a gravitá­ció ismét hat, fokozatos és könnyű volt az átmenet. A ke­zeimet, lábaimat az előbbi mó­don éreztem, csak éppen sú­lyuk lett, és nem lógtam a le­vegőben többé, hanem vissza­ültem a figyelő nyíláshoz. meimmel láthattam az űrre­pülés alatt. Ciolkovszkij min­denki másnál világosabban lát­ta azt a világot, amely a vi­lágűrbe felemelkedő ember szeme élé tárul. Amikor elfoglaltam helyemet az űrhajóban — folytatta Gagarin őrnagy —, igazán nagy örömet éreztem. Boldog és büszke voltam, hogy én hajthatom végre ezt az űr­repülést. Ugyanakkor nagy fe­lelősségérzet töltött el. azért, hogy az űrben fogok repülni, ahol annyi ismeretlen dolog vár rám, de eltöltött a büszke­ség érzése is, hogy népünk olyan hatalmas űrhajókat tu­dott építeni, amelyek eljuttat­ják az embert a világűrbe. A jövő terveiről az űrhajós pilóta a következőket mondot­ta: — Egész életemet, minden munkámat, gondolatomat és érzésemet a világűr meghódí­tása tudományának akarom szentelni. Szeretnék eljutni a Venusra, meglátni, hogy mi rejtőzik felhőrétege alatt, megnézni a Mars "bolygót és magam meggyőződni arról, hogy vannak-e rajta csatornák A Hold már nem is olyan tá­voli szomszédunk. Ügy gon­dolom, nem is kell sokáig vár­nunk, hogy elrepüljünk a Hol­dig és a Holdra. Gagarin őrnagy, akit ma ne­vezték ki elsöosztályú repülő­nek, megjegyezte, hogy a szput. nyik-űrhajóbam sokki tovább is maradhatott volna. Az űrre­pülés időtartamát azonban — mondotta — előre kidolgozott program határozta meg. Az űrhajóban azonban csak addig maradhattam, amíg a felácüat megkívánta — hangsúlyozta. Jurij Gagarin elmondotta, öröm töltötte el, amikor földet ért. Elsősorban azért örültem — jelentette Ki —, hogy sikere­sén hajtottam végre feladato­mat. Amikor leereszkedtem, ez: a dalt énekeltem: >-a haza hall­ja, a haza tudja...-“ A továbbiakban elmondotta, hogy az űrrepülés- előtt életé­nek legjelentősebb eseménye az volt, amikor tavaly nyáron be­léptem a Szovjetunió Kommu­nista Pártjába. Ez volt életem legnagyobb, legragyogóbb ese­ménye az űrrepülés végrehajtá­sa előtt — jelentette ki Gaga­rin, majd hozzáfűzte, hogy ezt az űrrepülést felajánlja az SZKP-nak, a szovjet kormány­nak, a párt XXII. kongresszu­sának és áz egész népnek, mely az emberiség élén jár és építi az új társadalmat. Az Egyesült Államoknak az­zal a szándékával kapcsolat­ban, hogy embert bocsát fel a világűrbe, Jurij Gagarin kije­lentette, hogy »örülni fogunk az amerikai űrhajósok sikerei­nek, ha majd eljutnák a világ­űrbe. A világűrben — jegyez­te meg — van hely mindenki számára. Pártunk és kormányunk — folytatta az űrhajós pilóta — felveti a világűr békés haszná­latának, a békés versengésnek a kérdését. Ezt a küzdőteret nem háborús, hanem békés célokra kell felhasználni. Az amerikai űrhajósoknak utol kell bennün két érniük. Sikereiket üdvözöl­ni fogjuk, de mindig azon le­szünk, hogy mi legyünk az el­sők. Jurij Gagarin közölte, hogy legkedvesebb foglalkozása a repülés Hangsúlyozta, hogy nehéz lenne összehasonlítani repülő­gépen tett első repülését azzal, amelyet szerdán hajtott végre. Az egyik repülés szárnyas gé­pen történt, a másik számy- nélkülin — mondotta és hozzá_ fűzte: először 150 kilométeres óránkénti sebességgel repül­tem, legutoljára pedig 28 000 kilométeres sebességgel órán­ként. Először másfél kilométer magasságra emelkedtem, most pedig 300 kilométer magasra. Kedvenc irodalmi hőseiről és íróiról a következőket mon­dotta: Nagyon szeretem olvasni Cse_ hovot, Tolsztojt, Puskint, Pole- vojt. Legragyogóbb irodalmi hősöm, akit gyermekkorom óta szeretek, Borisz Polevoj »Egy igaz ember« című művének főszereplője. Nagyon sajnálom, hogy az életben sohasem sike­rült találkoznom Mereszjevvel. Olvastam Verne Gyulát is -— folytatta Gagarin. — Érde­kesen ír, igaz, de mint látjuk, az életben nem úgy történt, mint ahc^y ő elképzelte. Jó regény »Az andromeda köd«. Nekem nagyon tetszett. Mint olyan ember, aki látogatást tettem a világűrben, azt mond­hatom, hogy leírása nem egé­szen reális. Mindamellett hasz­nos könyv. Jurij Gagarin, elmondotta, olvasta olyan emberek leve­leit, akik azt kérték, -hogy küldjék fel őket a világűrbe .Tisztaszívű, tisztalelkű embe­rek írták ezeket a leveleket. Én — mondotta —, természete­sen sajnálom, hogy nekik nem sikerült eljutni az űrrepülés­hez. Meggyőződésem azonban — jelentette ki —■, hogy eljön az az idő, amikor szakszerve­zeti beutalásokkal repülhetnek majd az emberek a föld körül. (MTI) Dolgozó férfiaknak, nőknek egyaránt alkalmas, mert olcnó, gyors, tizem biztos a közkedvelt és PANNI motorkerékpár. Kaphatók az állami kiskereskedelmi és földmű vessző vetkezeti szakboltoban. ________(5104) Ne m lehet szavakkal érzékeltetni! Leszálás után nagyon melegen fogadtak Százezer naposcsibe felnevelésére szerződtek a marcali járás tsz-ei Száznyolcvan fokos fordulat — így jellemezhetnénk azt a változást, amely a Marcali Já­rási Pártbizottság december 5-t ülése után végbement a baromfitenyésztés iránti érdek­lődésben. Ezen az ülésen és utána a pártbizottság és a já­rás vezetői harcot hirdettek az ellen a solzáig és sokak állal hirdetett maradi nézet ellen, hogy a tsz-ekben nem lehet és nem érdemes baromfitenyész­tésbe kezdeni. Az említett ülés után megtört a jég, s az eddi­gi tapasztalatok azokat igazol­ják, akik bátran szakítottak a maradisággal. Mert a szövet­kezeti vezetők dicséretére szol­gáljon, sok helyütt nem tessék- lássék módra, hanem nagy el­határozással fogtak a tettekhez. A járás termelőszövetkezetei csaknem 140 ezer naposcsirke felnevelését állították be ter­vükbe, és már eddig több mini 100 ezerre kötöttek szállítási szerződést. Szó, ami szó, a baromfite­nyésztéssel való szembenállás- nak nemcsak szubjektív okai voltak. A közös gazdaságok­nak, igaz, nagy nehézs' geltet kellett legyűrniük, de már most látszik, hogy a fáradslg nem volt hiábavaló. A veze­tők és a tsz-tagok leleményes­sége, lelkesedése sok helyütt átsegített a kezdeti nehézsége­ken. Hogyan lettek úrrá a helyzeten a falvak 'dolgozói — szt megnézni visszük el néhány közös gazdaságba az olvasót. NAGYSZAK * — Legutóbb valamiben mi is értünk el eredményt — mondja nem minden él nélkül Vörös István tsz-tag. Tudvale­vő ugyanis, hogy a szakácsi tsz a múlt esztendőt sok kíván­nivalóval zárta. De tanultak ők is a tavalyi károkból, s azt akarják, hogy az idén máskép­pen legyen. Egy sereg iparos gyűl közénk, és jól látható örömmel mutogatják a saját anyagból, saját erővel pajtá­ból átalakított rangos csibene­velőt. A patyolatfehérre me­szelt, nagy ablakos, fényes, jó levegőjű helyiségben csaknem 3000 napról napra tollasodó, egészséges csibesereg futkáro- zik, hol meg összebújik. Alel­kiismeix.es gondozás eredmé­nyeként mindössze 48 csirke hullott el a háromezerből. A járásnál azt mondták, hogy tavaly még az állatorvo­sok sem jósoltak jövőt a nagy­üzemi baromfitenyésztésnek. Most meg... A doktor úr — a tapsonyi körállatorvosról van szó — mindennap eljön meg­nézni, hogyan gyarapodnak a csibék, még zöldséget és kavi­csot sem restell hozni nekik — újságolja nagy büszkeséggel az egyik tsz-tag. Teie vannak ők is lelkesedésseL — Ki ne sze­retné ezeket az életre való kis állatokat? — mondja Vörös István. SZENYÉ8 Itt már könnyebb helyzetük volt a Búzakalász Tsz vezetői­nek. Még az ősszel építettek egy korszerű, 2500 férőhelyes csibenevelőt. A legkorábban, március elején fogadhatták a növekvő csirkék, iftég csak hathetesek, de átlagsúlyuk már körülbelül 40 dekagramm. Má­jus elejére rántani való súly­ban túladnak rajtuk. Kell a hely a következőknek. Azok­ból alakítják ki a kétezres törzsállományt. Arra a kérdésre, hogy elége­dettek-e az éddigi eredmények­kel, Baksics József raktáros tgy válaszol: — A mi odahaza illetett csibéink egyidősek az tteniekkel, de csak feleakko­rák, mint ezek. Azt hiszem, ríméi jobb cáfolat nem kell arra az egykori aggodalomra, hogy a tsz-nek nem éri meg a baromfitenyésztés. De számoljunk csak! Május elején kb. 80 dekás átlagsúly­ban elszállítják a csaknem 3400 rántani való csirkét. Mit kap a tsz érte? Nagyüzemi felárral együtt kb. 66 000 forintot. Költségek: a feletetett takar­mány értéke 20 000 forint, a gondozásra fordított munka­egység értéke kb, 5000, és ha még más apróbb kiadásokat is felszámítunk, még akkor is 35 ezer forint nyereség marad. Nyolc-kilenc hét alatt! Vagyis egy-egy csirke kb. tíz forint tiszta haszonhoz juttatja a tsz-t. Hát ráfizetéses a barom­fitenyésztés? • • • Csak két szövetkezetei mu­tattunk be, de a szakácsi és a szenyéri példa jellemző a já­rás más tsz-eire is. A marcali Vörös Csillag Tsz-be 6000 csir­ke érkezett, de készül egy másik, 6000 csibe nevelésére alkalmas helyiség is. Egyedül Marcaliban 19 ezer húscsibét nevelnek ebben az évben. Ha­sonló a helyzet Tapsonyban, Somogysámsonban is. Még egy adat: a járás szövetkezeti gaz­daságai 507 mázsa baromfihús átadására szerződtek. 3500 pelyhes kiscsibét. Az első napokban 28 fokos meleggel és szecskázott szalmából készí­Hajnali ellenőrzés tíz termelőszövetkezetien tett magas alommal könnyítet­ték meg az életüket. Szaksze­rűen összeállított baromfitáp­pal kétóránként etették a kis jószágokat Káplár Jánosné, a fiatal gondozó három hétig alig mozdult ki a csirkék kö­zül, éjjel-nappal nagy figye­lemmel ápolta, etette őket. No és persze tanult is közben. Já­ratja a Kisállattenyésztés c. szaklapot. Mert azt mondja: »Igaz, hogy az állatorvos min­dennap jön, de ő is az én meg­figyeléseimből tud ítélni.« Hogy mi az ő legnagyobb öröme? Az, hogy maholnap teljesen betöltik a teret a rohamosan A Siófoki Járási Tanács Me­zőgazdasági Osztályának dol­gozói a minap, a kora hajnali órákban vizsgálatot tartottak a járás tíz termelőszövetkezeté­ben. Megnézték, miként végzik munkájukat a mezőgazdászok, állattenyésztőik, megfelelő-e az irányítás, az állatoknak adott takarmány minősége. A vizsgálatban részt vevők megállapították, hogy sok he­lyütt a szakemberek — néhol még a tsz-elnökök is — nem törődnek megfelelően az állat-, tenyésztéssel, a taKarmányo- zással, nem ellenőrzik az ete­tést. Balatonkilitiben például a Dózsa Tsz állattenyésztői el­mondották, hogy az agronómus csak igen ritkán jelenik meg a reggeli munkakezdéskor. Ugyanez a helyzet a ságvári Egyetértés és az ádándi Petőfi Tsz-ben is. Követendő példával is talál­kozott a vizsgálatot végző cso­port. A nyimi Haladás Tsz- ben már hajnali fél ötkor a jó_ szag mellett találták az agronó- must. A balatonsrabadi Üj Élet és Bem Termelőszövetke­zet mezőgazdásza ugyancsak rendszeresen ellenőrzi az ál­lattenyésztőt. Az állatok takarmányozását mindenütt jónak találták. A mezőgazdasági osztály most értékeli a tapasztalatokat, és rövidesen összehívja az el­lenőrzött tsz-ek agronómusait, elnökeit, hogy megbeszéljék a hibák kijavításának módját. Meddig sürgős? Nagybajom, mint a kaposvári járás sok más községe, nagy lendülettel kapcsolódott be az országos baromfinevelési mozgalomba. Há­romezer csirkét hoztak hat héttel ezelőtt a Győzelem Tsz-be. Azóta már hetven dekásak, s mindössze 3 százalékos volt az elhullás. Öt­ezer csirke nevelődik a falu másik szövetkeze­tében, a Győzelemben. E tsz-nek azonban sú­lyos gondokat okozott a BARNEVÁL. Nagy ambícióval 600 férőhelyes kacsanevelőt létesí­tettek a szövetkezetiek egy régi épületből. Az idő és a BARNEVÁL sürgetett. Ígérték, hogy április 5-re küldik a 600 darab pekingi kacsát. Az átépítés munkálatait meggyorsították, fü­töttek, hogy kiszáradjanak a falak, elkészítet­ték kellő időben az etető vályúkat is. És most ott áll az épület készen, kihasználatlanul, mert a kacsák bizony azóta sem érkeztek meg..: A tanács elnöke telefonálgatott jobbra, bal­ra. A BARNEVÁL illetékese rendszerint vi­déken volt. Végre aztán közölték, hogy az ezer kacsát nem engedték kétfelé osztani,. így Nagybajom csak a következő szállítmányból kaphat De mikor? Senki sem tudja. A kacsaneve­lés pedig szerepel a Győzelem évi termelési tervében. Mostigazán nem tudhatják, hogy mi­kor, miből és hogyan teljesíthetik majd szer­ződésben vállalt kötelezettségüket. Ugyan már, a BARNEVÁL-nak miért nem szívügye a baromfinevelés?. Csak addig fontos és sürgős, I amíg elkészül a kacsanevelő? Nem erőn felül! Egyre több KISZ-szervezet fiataljai je­lentkeznek és vesznek részt az »Ifjúság a szocializmusért«-mozgalomban a barcsi já­rásban. Egyes községek kiszistái azonban alábecsülik képességiket, s kisebb feladatra vállalkoznak, mint amekkorára erejükből futná. Ez jellemző a rinyaújlaki és a poto- nyi fiatalokra is. Mindkét helyen csupán egy-egy silózóbrigád létesítésére tartották elegendőnek az ifjúság erejét. Pedig Ri- nyaújlakoh 27, Potonyban 28 tagja van a KISZ-nek, s tavaly a cukorrépát és a ku­koricát is megművelték. Nem kell félniük a megerőltetéstől a kastélyosdombói kiszistáknak sem. 10 hold napraforgó művelését vállalták (esetleg két­szer kell kapálni.) Egyedül a barcsi Vörös CsiVag Tsz 35 kiszistájáról lehet elmondani, hogy nem csupán azért jelentkeztek e moz­galomba, hogy az ő szervezetük neve is sze­repeljen. 120 hold burgonya megművelését ■ határozták el. Az »Ifjúság a szocializmusért«-mozgalom nem kíván egyetlen KISZ-szervezettől, fia­lattól sem erőn felüli munkát. Csak egyet: •>gy mindnyájan — KISZ-tagok és szerve­zőien kívüliek — erejükhöz mérten vegyem ) nek. benne résztl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents