Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

*'KAP 0$^ VILÁG PROLETÁRJAI egyesüljetek! /Mai számunk 12 oldal, ára 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁP JA XVIII. évfolyam, 79. szám. ÁRA 80 FILLÉR Vasárnap, 1961. április 2. Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának 16. évfordulója! Felszabadulásunk 16. évfordulója alkalmából, hétfőn este díszünnepség lesz a színházban Újabb három brigád küzd a szocialista címért a Ruhaüzemben Megyeszerte ünnepségeken emlékeznek meg dolgozóink 1945. április 4-ről, hazáink fel- szabadulásának napjáról. Az MSZMP megyei és városi vég­rehajtó bizottsága, a megyei és városi tanács végrehajtó bizott­sága az évforduló előestéjén, hétfőn este hét órakor díszün­nepséget rendez Kaposvárott a Csiky Gergely Színházban. Az ünnepi gyűlésein Sólyom Gábor elvtárs, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja mond be­szédet. A díszünnepség második részében kultúrműsor lesz. A Szabadság-parki szovjet hősi emlékműnél április 4-én délelőtt 10 órakor tartanak ko- szorúzási ünnepséget. A Kaposvári Ruhaüzeroben január 1-től öt évre szóló mun_ kaversany folyik. Célja, hogy tovább javítsák a már külföl­dön is ismert gyermekruhák minőségét, megszilárduljon a munkafegyelem, csökkenjen az önköltség. Sokan választják a munkaverseny fejlettebb for­máját: legutóbb a befejező üzemrészben három brigád je­lentette be, hogy küzdeni akar a szocialista címért. Ezzel a2 üzemben 23-ra emelkedett a szocialista címért küzdő bri­gádok száma. Az említett három brigád a többi között vállalta, hogy nö­velik a szakiképesítéssel nem rendelkező munkások tudását. Ez azért figyelemre méltó, mert az üzemben igen sok az újonnan felvett, betanított munkás. Nekik nagy szükségük van az idősebbek segítségére. Szov et küldöttség a felszabadulás Hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából szovjet küldöttség érkezett szombaton délelőtt Budapestre. A küldöttség vezetője A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének pót­tagja, az SZKP szverdlovszki területi bizottságának első tit­kára. A küldöttség fogadására a ferihegyi repülőtéren megje­lent Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke. Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMF Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, valamim az MSZMP Központi Bizottsá­gának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak szá­mos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti szovjet nagykövetség több tagja. Ott volt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. A küldöttséget Kiss Károly üdvözölte. Kiss Károly beszéde beveze­tőjében köszöntötte a vendé­geket, majd így folytatta: 1945. éprilis 4-én kezdődött az az átalakulás, amelynek fo­lyamán a dolgozó magyar nép Őröltre megszabadult kizsák- mányolóitól és elindulhatott a társadalmi, a kulturális, vala­mint az anyagi felemelkedés szocialista útján. Hálás szívvel gondolunk és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik hazánk földjén életüket áldozták a magyar nép szabadságáért a fasiszták elleni harcban. Emlé­kük kitörölhetetlenül él né­pünk szívében és örökké zálo­ga marad a. népeink közötti testvéri barátságnak. Büszkeséggel tekintünk visz- sza a felszabadulásunk óta eltelt tizenhat esztendőre. El­ért eredményeink fényesen bi­zonyítják, hogy élni tudtunk a felszabadulás nyújtotta lehető­ségekkel. Felszabadulásunk napja min­den sikerünk, új boldog éle­tünk forrása. Üj városok, új ipartelepek létesültek, iparunk termelése a háború előtti 1938. évihez viszonyítva több mint három és félszeresére növeke­dett, hazank elmaradt mező- gazdasági országból fejlődő mezőgazdasággal rendelkező érkezett hazánkba 16. évfordulójára ipari országgá alakult á'.. Ezen a tavaszon már nagyüzemi gazdálkodás folyik az ország szántóterületének több mint 90 százalékán. Nagyjelentőségű esemény, hogy az ebben az évben kez­dődő új ötéves tervünket egy­séges szocialista termelési és társadalmi viszonyok között, szocialista iparra és szocialis­ta mezőgazdaságra támaszkod­va kezdhetjük meg. Jól tudjuk, hogy eredmé­nyeinket az egész dolgozó nép szorgos munkájával, a baráti államok, elsősorban a Szovjet­unió testvéri segítségével ér­tük el. Sikereinkben igen nagy része van a szocialista orszá­gok közötti együttműködés fej­lődésének, a szocialista tábor egységének. Ez az egység való­ban megsokszorozza erőinket. Örömmel látjuk, hogy a szo­cialista tábor és mindenekelőtt a Szovjetunió megnövekedett gazdasági és katonai ereje, technikai fölénye megteremti a tartós béke lehetőségét. A magyar dolgozók teljes mértékben egyetértenek a moszkvai értekezleten elfoga­dott nyilatkozattal és a világ népeihez intézett kiáltvánnyal. A két világrendszer békés egy­más mellett éléséről, a háborúk kiküszöbölhetőségéról, a szo­cializmus világméretű győzel­mének elkerülhetetlenségéről szóló tételek képezik a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének alapját is. A Magyar Népköztársaság is részt vállal a békés egymás mellett élés megvalósításáért vívott harcból. Célunk, hogy még bensőségesebbé tegyük, még jobban elmélyítsük kap­csolatainkat a világbéke har­cának zászlóvivőjével, a kom­munizmust építő Szovjetunió­val, a többi népi demokratikus országgal és mindazokkal a né­pekkel, akik világszerte küz­denek szabadságukért, függet­lenségükért, a világ békéjéért. Kiss Károly beszédét a ma­gyar és a szovjet nép testvéri barátságának, a béliéért és ha­ladásért harcoló népiek össze­fogásának éltetésével fejezte be. Az üdvözlésre A. P. Kirilen­ko, a küldöttség vezetője vála­szolt. Tolmácsolta a Szovjetunió munkásosztálya, kolhozparaszt­sága és értelmisége forró test­véri üdvözletét. Kirilenko beszédét a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság népeinek testvéri és megbonthatatlan barátsága és a világbéke éltetésével fe­jezte be. Kik győztek a TRAMSZVILL április 4-i Mint annak idején hírül ad­tuk, hazánk felszabadulása 16. évfordulójának tiszteletére a TRANSZVILL dolgozói mun­kaversenyt indítottak. Tegnap értékelték a munkaverseny eredményeit. Az öntödében a Petőfi, az előkészítőben a Bö- röcz, a szereidében a Ronga, a lakatosműhelyben a Könnin- ger, a festőknél a Király, a tömlőüzemben a Kiss brigád lett az első, s kapott 400—400 forint pénzjutalmat Néhány munkahelyen egyé­ni verseny folyt A trafóüzem­ben Csuka Albert, a TMK- műhelyben Bozsoki József, a szerszámműhelyben Silt László került az első helyre, s mind­hárman 200—200 forint juta­lomban részesültek. A műsza­kiak versenyében a termelési osztály, az adminisztratív dol­gozók versenyében a könyve­lés végzett az első helyen, és 300—300 forint jutalmat kap­tak. A műhelyek közötti ver­senyt a forgácsoló műhely nyerte. Értékelték a szocialista brigád címért folyó küzdelem eredmé­nyét is. Az előkészítőben a Végit, a szereidében a Balogh, az öntödében a Katinka brigád érte el a kitűzött célt, s kapott oklevelet. r __ E lüzemavató ünnepség a Bálát onbogl ári és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban Csütörtökön délután a bala- tonboglári Vikár Béla járási művelődési házban tartotta élüzemavató ünnepségét a Ba- latonboglári Szőlőoltványter- melő Állami Gazdaság. Szél András, a gazdaság igazgatója vette át Fejes Sándortól, az Állami Gazdaságok Főigazgató­ságának főosztályvezetőjétől az élüzemcím adományozásáról szóló oklevelet. Az ünnepségen 47 dolgozónak pénzjutalmat, 10-nek kitüntetést adtak át. Hegyi István mezőgazdászt és Horváth Árpád kertészeti szakmunkást a főigazgatóság »Az állami gazdaságok kiváló dolgozója« címmel tüntette ki. Pénteken délután a Balaton­nagybereki Állami Gazdaság ünnepelte az élüzem-cím el­nyerését. Az imremajori műve­lődési otthonban rendezett ün­nepségen Somlyó Ferenc, az Állami Gazdaságok Főigazga­tóságának főosztályvezetője ad­ta át a kitüntető oklevelet. Koncz István igazgató beszá­molójában elmondotta, hogy először zárta nyereséggel az évet a gazdaság. Csaknem 4 millió forint a múlt évi nye­reség. A növénytermesztés fejlődésének köszönhető ez az eredmény. Tavaly a láptalaj­nak leginkább megfelelő nö­vényeket termelték. Kukoricá­ból pL 2400 katasztrális hold átlagában 23 és fél mázsás ho­zamot takarítottak be májusi morzsoltban számítva. A gépesítés dolgozói két és fél millió forint költségmegta­karítást értek eL A gazdaság tavaly 170 ezer munkaórával kevesebbet használt fel, mint 1959-ben. Az ünnepség végén 36 dolgo­zó igazgatói kitüntetést kapott. Szvoboda János brigádveze­tőt, Vágvölgyi Sándor könyve­lőt, Simon József traktorost és Okos Károly üzemegységveze­tőt a főigazgatóság »Az állami gazdaságok kiváló dolgozója« címmel tüntette ki. A Barcsi Községi Tanács munkáját tárgyalták a járási tanács v. b. szombati ülésén A Barcsi Járási Tanács VB szombati ülésén Vértes György, a Barcsi Községi Tanács VB elnöke számolt be a községi tanács tömegkapcsolaláról. A 7300 lakosú járási székhelynek 70 tanácstagja és 9 tagból álló végrehajtó bizottsága van. A községi tanács havonta tart ülést. A tavalyi tanácsülése­ken egyebek között a lakásgaz­dálkodással, a község általános rendezési tervével, a köztiszta­sággal és az ifjúság helyzeté­vel foglalkoztak. A v. b.-elnök ezután a köz- ségfejlesztésd tervek teljesíté­sét ismertette. Előkészítették és átadták rendeltetésének a mentőállomást, körzeti rende­lőt és tanácsadót létesítettek. Bővítették a villanyhálózatot. Fürdőt építettek a községi ta­nács építőbrigádja segítségével és a lakosság társadalmi mun­kájával. A község fiataljai 6 ezer óra társadalmi munkát vállaltak az idei tervek meg­valósítása céljából. Négy la­kást épített és négy lakást bővített az építőbrigád. Jó a kapcsolat a termelőszö­vetkezet és a községi tanács között. A jövőben nemcsak a tsz közgyűlésein, hanem a bri­gádértekezleteken és a veze­tőségi üléseken is részt vesz­nek a v. b.-vezetők. A tanácsülés és a v. b. rend­szeresen foglalkozik az iskolai és iskolán kívüli művelődés ügyével. A télen rendben meg­tartották az ismeretterjesztő előadásokat. A lakosság egyet­értésével találkozik az a terv is, mely szerint szeptemberben beindítják a gimnázium I. osztályát. A járási tanács végrehajtó bizottsága vita után határozatot hozott a községi tanács mun­kájának további javítása vé­gett: Április 6-án nyereménybetétkőnyv-sorsolás MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: húszezredik előfizető (Tudósítás a 3. oldalon.) A nyereménybetétkönyvek 1961. első negyedévi sorsolását április 6-án Debrecenben ren­dezi az Országos Takarékpénz­tár. A húzáson mindazok a nyeremény-betétkönyvek részt vesznek, amelyeket legkésőbb 1961. március 29-ig váltottak. A sorsoláson minden ezer be­tétkönyv közül egy a negyed­évi átlagbetétjének 200 száza­lékát, kettő a 100 százalékát, tizenegy pedig az 50 százalékát nyeri. Ez a húzás egyébként az utolsó, melyet az eddigi felté­telekkel bonyolít le az OTP. Mint ismeretes, a pénzügymi­niszter rendeleté kedvezőbbé tette a nyeremény-betétkönyv sorsolás feltételeit. így a leg­közelebbi nyereménybetét- könyv-sorsoláson már minden ezer betétkönyv közül 25 nyer. (MTI) Azokban a napokban... (4. o.) Emlékezés Latinka Sándorra (5. o.) LECKE (6. o.) Betemetett utak (7. o.) KÉT PENGŐ (8. o.) A kutasi népi együttesről (Riport a 9. oldalon.) Regény folytatásunk a 10. oldalon Rejtvény, humor (11. o.) V __________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents