Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. április II. | ■pül a homokvár. Nem tanultak Néhány hete történt, hogy a Deseda völgyi 67-es útvonalai keresztező ipairvasút mozdo­nyát egy honvédségi tehergép­kocsi árokba taszította. A gép- járművezető nem tartotta meg a KRESZ utasítását, mely elő­írja: »Lakóterületen kíbüli, sorompó néUxiili vasúti átjárón való áthaladás előtt minden esetben meg kell állni s meg­győződni az áthaladás veszély­telenségéről.« Vajon tanultok-e ebből a balesetből a gépjármű­vezetők? „Beláttam az átjárót“ A rendőrség közlekedési cso­portjának dolgozóival a Dese- da-domb tetején állunk. A völgyben egymás után robog­nak a Balaton felé és Kapos­vár irányába a járművek. Bi­zony alig akad olyan gépkocsi, amely a vasúti kereszteződés­nél megállna. Trebich Tibor sem állította meg a Könnyű, ipari Szállítási Vállalat pót­kocsis teherautóját. — Beláttam a domb tetejé­ről az átjárót — védekezett. — Csiszár Ferenc kilenc éve gépkocsivezető — jól ismeri a szabályokat A 23-as AKÖV YA 81—36 rendszámú teher­gépkocsiját mégsem állította meg az átjárónál. Mindkettőjük jogosítványá­ba egy-egy lyuk került az 1-es számú ellenőrző lapra. Ez ta­lán majd figyelmezteti őket a szabályok megtartására. „Megállni nem kell“ Rosszul tudja a szabályokat Mohai Béla, a CA 39—90 rendszámú gépkocsi tulajdono­sa. — Az ilyen vasúti átjárón ötkilométeres sebességgel lehet áthaladni, s előtte nem kell megállni — válaszolt a rend­őrök kérdésére. Mohai 1960- ban vizsgázott gépjárműveze­tésből. Illene tudnia, hogy amit elmondott, az a lakóterületen levő sorompó nélküli vasúti át_ járóra vonatkozik. Jó lenne, ha mielőtt útra indul kocsijával, áttanulmányozná a KRESZ-t. A harmadik lyuk Szép Wartburg kocsija van ifjú Erdő Endre cseréníai vil­lanyszerelőnek. A múlt t ben szerezte meg jogosítványát, a közlekedési szabályokat azon­ban egyáltalán pem ismeri, Ki­adásul gondatlanul vezet. A fi. gyelmeztető útjelző táblát nem vette figyelembe, s az átjárón -10—50 km-es sebességgel haj­tott át. Szerinte 15 kilométeres sebességgel kellett volna átha­ladni. — Nem szokott erre vo­nat járni — védekezett. Jogo­sítványának 1-es számú ellen­őrző lapján már két lyuk árul­kodik arról, hogy meg-megsérti a közlekedési szabályokat. Fel­kerül rá a harmadik bőik is, egyúttal elveszik tőle ezt az el­lenőrző lapot. Ha így halad to­vább. rövidesen eladhatja autóját, mert megvonják jogo­sítványát ... Akit nem kellett figyelmeztetni Akadt olyan gépjárművezető is. akit nem kellett a KRESZ utasításaira figyelmeztetni. 1927 óta ül a kormánykeréknél Tóth Jenő, a Konzerv, és Hús­ipari Szállítási Vállalat FA 05—96 rendszámú tehergépko­csijának vezetője. Az átjárónál megállt, meggyőződöd t arról, hogy nem jön-e vonat, s csak azután haladt át. így cseleke­dett a BA 24—54 rendszámú Warszava vezetője is. A me­netrend szerint közlekedő bu­szok — a GA 51—18 és a GA 16—63 — vezetője sem sértette meg a szabályokat. A Nagyatá­di Konzervgyár FB 41—20 rendszámú teherautójának ve­hetője is szabályosan haladt át az átjárón. Siető emberek A legtöbb gépkocsi hatalmas iramban száguldott át az ipar­vágányon. A CB 77-46-os Wart­burg legalább 60 km-es sebes­séggel. A CB 33—41-es és a CB 36—39-es Moszkvics egy kicsit lassított, de megállni már nem volt ideje. Rauk Jenő Keszthelyről a kaposvári szer­vizállomásra sietett CE 07—70- es Trabantjával. Nem egészen két óra alatt harminc jármű sértette meg itt a közlekedési szabályokat. S a balatoni szezon, — a nagy forgalom még csak ezután kö­vetkezik! Szalai László Húsz község művészeti csoportjainak vetélkedése A hetven községet számon tartó kaposvári járás ötven fa­lujának fiataljai, művészeti csoportjai és szólistái vettek részt a Latinka Sándor kultu­rális szemle körzeti bemuta­tóin. Ha összevetjük ezt a számadatot a tavalyival, a fej­lődés szembetűnő, biztató. Olyannyira az, hogy művelő­dési életünkben tiszta lelkiis­merettel vallhatjuk az 1961-es évet fordulópontnak. Hiszen a tömeges érdeklődés, készülő­dés a szemlére egyebek között arra vall, hogy mindennap­jainkban végre olyan rangra emelkedik a népművelési mun­ka, a különféle művészeti ágak tömeges művelése, mint ami­lyen rang ezeket a szocialista építésben megilleti. A szemlén részt vett ötven község művészeti csoportjai közül számos nem jutott el a magasabb szintű vetélkedés fórumáig, a járási bemutatóig, ettől függetlenül mindinkább a párt művelődéspolitikai irányelvei szerint folyó nép­művelési munka eredménye­ként könyvelhetjük el, hogy a járás hetven községe közül öt­ven megmozdult Még altkor is sz^p eredmény ez, ha a va­sárnap Taszáron megrendezett járási döntőn a vetélkedő köz­ségek száma húszra apadt. Hi­JÓZSEF ATTILA: A magyar munkásosztály nagy költő fia ma volna 56 éves. Szüle­tése napján verseinek egyikével ünnepeljük. 4. és úgy, mint ma is elevenen közöttünk és velünk élőt! BÉRMUNKÁS-BALLADA Hordunk vinnyogó kosarat, kapálunk reszkető salátát, vályognak dagasztunk sarat, szabjuk a divathölgy ruháját, fejtjük a sertésoldal háját, zsírt olvasztunk, libát tömünk s az est, ha bontja lengő táját, bérünk van, nincsen örömünk. Hiába emelünk falat és rakjuk sorsunk kaszárnyáját, fiunk uccán, üveg alatt nézi csak építőkockáját, s ha lányunk babaruhácskáját kéri — hisz szövetet szövünk — összeszorítja puha száját — bérünk van, nincsen örömünk Szemünk előtt csgk szíj szalad, csinálunk kocsit, hozzá pályát, földben, föld fölött, föld alatt elültetjük a világ fáját, bem/űjtjük a rét gabonáját és még büszkék se lehetünk — tűzbe vetik, vízbe dobálják. Bérünk van, nincsen örömünk. A krumpli úgy nő, ha kapálják! Ott nincs hiba, hogy küszködünk, nem az rágja az ember máját. Bérünk van, nincsen örömünk. szén ezek szigorúbb vizsgát álltak ki, és vasárnap az egész napos programban azt bizo­nyíthatták, hogy nemcsak sze­rencse kérdése volt a járási döntőbe való bejutásuk, hanem érdemük szerinti elismerése végzett munkájuknak. A reggel 9 órakor kezdődött járási döntő este ért véget. Ek­kor került sor a kiválóan sze­repelt művészeti csoportok és szólisták díjazására is, vala­mint az emléklapok kiosztásá­ra. A bíráló bizottság később ad majd részletes elemzést a mű­vészeti csoportok munkájáról, később határozzák elí azt is, hogy a megyei szemlén a ka­posvári járást mely községek művészeti csoportjai képvise­lik. Nem akarunk elébe vágni a hivatalos értékelésnek, de a tartalmas és szép járási döntő szereplői közül néhányról kö­telességünk megemlékezni, már csak azért is, mert né­mely község fiataljainak sze­replése ezen a szemlén példa lehet. .Példa azoknak a közsé­geknek, amelyek nem vettek részt a Latinka Sándor kultu­rális szemlén, de amelyeknek állami és tömegszervezeti ve­zetői meghívott vendégekként megtekinthették a járási dön­tőt. Azt a tanulságot víve ha­za magukkal, hogy nincs le­hetetlennek látszó, csak kö­zömbösség van. A nemtörő­döm közöny pedig a legna­gyobb ellensége a falusi mű­velődési élet kibontakoztatá­sának. A húsz község közül feltét­lenül említést érdemelnek a kadarkúti, a taszári és a mos­dóst színjátszók, akik nemcsak kitűnő darabválasztásukkal nyerték meg a szemle közön­ségét, hanem kidolgozott szép munkájukkal is. Kadarkút megérdemelten hódította ma­gáénak a színjátszás első díját Gergely Sándor Vitézek és hő­sök című színmüvének- bemu­tatott részletével. Hasonlókép­pen rászolgáltak a taszáriak a második, a mosdósiak pedig a harmadik díjra. A kórusok kö­zül Göl is lepte meg a közön­séget kitűnő szereplésével. Az ismert igali férfikórusnak ez egyszer meg kellett elégednie a második helyezéssel. Remél­jük, hogy a gölleiek számára hasznos biztatásnak bizonyul majd ez az eredmény, az el­nyert első díj, A nagyberki citerazenekar is kivá&ó szereplése jutalmául vihette haza a kapott díjat. A tánccsoportok gazdag so­rában az első két hely a göl­leiek Cigánytáncát jutalmazta, valamint a toponáriak üveges és párostáncát. A népi együttesek között Hedrehely Dohánysimítás a tsz-ben című népi játéka és a kaposföi népi együttes Bandá- zója hóditott legnagyobb tet­szést. A szavalok első díját egy igali kislány, a második díjat a taszári Erdős Sándor, a har­madik dijat pedig a somogy- geszti Makarisz Erzsébet kap­ta meg. A hangszeres szólisták kö­zött Ribli Péter magyaratádi versenyző hegedűszólója nyer­te az elsőséget. A második díj egy gálosfai népdalénekesnek, Sándor Istvánnak jutott. A harmadik díjat a bíráló bizott­ság Gulyás Etelka mosdósi színjátszónak ítélte tehetséges játékáért. Ennyit talán elébe vágva a hivatalos értékelésnek, mely eldönti, hogy a sok kiválóan szereplő művészeti csoport kö­zül melyek képviselhetik a megyei szemlén a kaposvári já­rást. Végezetül még annyit, hogy szívből üdvözöljük azt a fej­lődést, amelyet a járás közsé­gei a művelődési élet kibonta­koztatásában elértek! L. I. Ballada-est Az úttörő kulturális szemle nagyatádi járási bemutatójáról (Tudósítónktól.) Nagyatádon, a járási műve­lődési háziban a közelmúltban rendezték meg az úttörő kul­turális szemle járási döntőjét tíz úttörőcsapat művészeti cso­portjainak részvételével. A vetélkedésen megjelent művészeti csoportok tagjait és vezetőit Dorcsi Sándor, a me­gyei úttörő-elnökség kultúrfe- lelőse köszöntötte. Először a kórusok mérték össze tudásukat A bíráló bi­zottság megállapította, hogy jelentősen javult műsorválasz­tásuk, jóllehet akadtak olyan énekkarok is, melyek erejüket meghaladó kórusművekkel lép­tek színpadra. A kórusveze­tőknek több gondot kell fordí­taniuk a tiszta szövegmondás­ra, és a szólamok egyöntetűsé­gére. Jól szerepelt a íelsőbogá- ti úttörőcsapat kórusa, a se- gésdi pajtások, akik madrigá­lokat adtak elő; a lábodi úttö­rőkórus ' szereplése is kellemes meglepetést szerzett mind a hallgatóságnak, mind pedig a bírálóknak. A szemlén .csupán egy gyer­mekcsoport vett részt népi já­tékkal. A kutasi úttörők színes, eleven produkcióját nagy taps jutalmazta. Elismerésre mél­tóan szerepeltek a nagyatádi pajtások, akik tizennégy tagú harmonika-zenekarukat, vala­mint a felsőbogáti pajtások, akik hegedű-szakkörüket vo­nultatták fel a zenekarok ver­senyén. A versmondók közül kiemel­kedett Gazda Márta segesdi, Luczó Márta kutasi és Bo- henszki Klára somogyszobi pajtás. A csapatok közül ki kell emelni a felsőbogáti úttörőcsa­patot, mert a legtermékenyebb volt, és a legtöbb művészeti ágban szerepelt. Szép' példát szolgáltatott a nagyobb iskolák úttörőcsapatainak! A bizottság döntése szerint a május 27-i megyei kulturális szemlén a segesdi kamarakó­rus, a nagyatádi harmonika­zenekar és a kutasi gyermek­játék-csoport képviseli majd a nagyatádi járás úttörőit A szó­listák közül a nagyatádi An­tal Vilmos — harmonikaszóló­val — és a járási szemle há­rom legkiválóbb szavalója vesz részt a megyei szemlén. Hasznos volt a bírálat Pedig amikor március ele­jén a Gyékényes! Községi Ta­nács a falu kulturális életét tárgyalva megbírálta Tóth Jó­zsefet, a művelődési otthon igazgatóját, kifogást emelve a népes község kulturális életé­nek esemény telensége miatt, nem esett jól a bírálat! Jól nem esett, de elgondolkodtatta azo­kat, akiket illetett, sőt mint később kiderült még serkentő­leg is hatott Tóth- József bebizonyította, hogy lehet élénkebb kulturá­lis életet teremteni, csak meg kell fogni a dolog vastagabbik végét. Összefogta a falu tűzol­tó egyesületének tagjait és a KISZ-fiatalokat s azonnal munkához látott a frissen to­borzott színjátszó csoport. Egri Viktor Virágzik a hárs című színművét gondos előké­szítés után mutatták be a mű­vészeti csoport tagjai, még­hozzá két előadásban. A fa’u 1. kői olyan élénk érdeklődés­sel fogadták ezt a hirtelen és mégis jól előkészített szerep­lést, hogy a két előadás is ke­vésnek bizonyult. Jócskán akadtak, akik nem jutottak be helyszűke miatt a kultúrterem­be. A fáradságos munka jó gyü­mölcsöt termett, így a bíráló szó nem veszett kárba. A szín­játszó csoport tagjai és vezető­je elnyerték m^érJemelt ju­talmukat. Kívánjuk, hogy a jövőben bíráló, biztató szó nélkül is olyan lelkesedéssel és komoly­sággal fáradjanak a falu kultu­rális életének fellendítéséért, mint ahogyan a Virágzik a hárs előadására felkészültek. Tóth Zsigmond Gyékényes Csak örülni lehet annak, hogy a balatonboglári Vikár Béla Művelődési Ház irodalmi színpada egy egész estét szen­telt a balladáknak. Bogláron ez volt az első ballada-est, az iro­dalmi színpad »hagyományok-» nélkül készült erre a bemuta­tóra. S ha nem sikerült is tel­jesen megvalósítani az elkép­zeléseket, akkor is dicsérétes a Görög Ilona c. népballada dra- matizálósa, a Halálra táncolta­tott leány ámyjátékkal és tánccal megoldott változata. A bogiári irodalmi színpad veze­tői a Görög Ilona esetében a dalt visszafordították tragé­diára. A modem beállitás, a négyszereplős előadás azonban megkívánta volna a zenei alá­festést. Sokkal szerencsésebb lett volna oratóriumszerűen előadni ezt a népballadát. Ami a legértékesebb a Görög Ilona dxamatizálásában: a mértéktar­tás, a balladai tömörséghez való ragaszkodás. Nem mond­ható el ugyan ez a Halálra tán­coltatott leány balladájáról. Az eredetiben oly tömör művet nagyon feloldotta a tánc és az ámyjáték. Bár Együd Árpád csak a legegyszerűbb mozgáso­kat tartotta meg, ügyelt a tánc drámaiságára. mégis a koreog­ráfia megfeledkezett a tömö­rebb előadásmódról. A műsorban a népballadá­kon kívül Arany János, Ara­gon, Duhamel, Goethe, József Attila, Schiller, Sevcsenko mű­vei hangzottak el. A verseket előadók egytől 40 milliomos termelőszövetkezet a poznani egyig jó szavalok, a ballada- mctndás azonban nem mind­egyiküknek sikerült. Legjob­ban Weidinger Istvánná és Kónya Emilia találta el a bal­ladai hangvételt. A Kádár. Ka­ta és Arany János Ágnes asz- szony c. balladájának előadá­sával mindketten az est legna­gyobb élményét szolgáltatták; A színpad legfiatalabb tagja, Mórocz Edit József Attilától a Szegény ember balladáját, va­lamint a Kőműves Kelemennét mély átéléssel, egyszerűen adta elő. Fekete Antal összekötő szövege megfelelő hangulati bevezetést adott az esthez, az egyes számokról elmondott rö­vid szöveg pedig jól segítette a művek megértését. Nagyban hozzájárult az elő­adás sikeréhez Csáhxbonyi Ba­lázs művészi ízlésre valló, egy­szerűségre, finom'ágra törekvő rendezői munkája. A prózai részt gazdag zenei műsor egé­szítette ki. A Kodály-, Beet­hoven-, Liszt-műveket tolmá­csoló helybeli és kaposvári művészek (B. Ittzés Irma, Mázló Eszter ének, dr. Farkas Elememé Csajághy Mária zongora, dr. Sziráryi László hegedű. Pallós László gordon­ka) méltó aláfestett adtak a műsorhoz. Szépen fejlédnek a Lengyel Nép- köztársaság termelőszövetkezetei Különösen a poznani vajdaság kö zös gazdaságai értek ei a múlt év­ben figyelemre méltó eredménye­ket. Ebben a vajdaságban egy év alatt 40-re emelkedett a milliomos termelőszövetkezetek száma. A Siófok és Vidéke Körzeti Földműve'--zö,,e+keze+ tosága hQi'vezetőt Veres balatonkili; i önhiszolsál* élel­miszer—háztartási. holdjába. Fizetés kollektív szerint. Úti­költséget felvété* esetén térí­tünk. ^557) 120-as szárnyFrt 45­MINDENÜTT KAPHATÖ Somorryí Néplop \z MSZMP Somogy -.egyel Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja, felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF.. Szerkesztőség: Kaposvár. Sztálin u. U. Telefon 15-1 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó WTRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda- Ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. fi. (F v.. László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos^a Elő­fizethető a luttvi nostn’ lv'i oknál és dos tás kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents