Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

Szombat, 1961. április 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Átépítik, korszerűsítik a Barcsi Fűrészüzemet \ A múlt év mágusában kezdték meg az 1898-ban épí­tett favázas fűrészcsamok mellett egy korszerű fűrész­csamok. egy transzformátor- ház, egy szárító építését és a raktár bővítését a Barcsi Fű­részüzemben. Az állam 13 mil­lió forintot fordít az üzem át­építésére. A transzformátorház és a szárító építését már befe­jezték. Az új szárító naponta 18 köbméter kiváló minőségű, feldolgozásra kerülő fát szárít a réginél három nappal rövi- debb idó alatt. Rövidesen befejezik a fű­részcsarnok belső építési mun­kálatait, és megkezdik az osztrák és lengyel gépek be- szerc. lsét. Az új csarnokot a legkorszerűbb felszereléssel látják el. A keret-fűrészekről közvetlenül az előrajzol ó-asz­talra kerül a felvágott fa. Innét görgős sorok szállítják az osztályozott fát a körfűré­szekhez. A hulladékfát folya­matosan viszi a szalag a hul­ladéktelepre. A gépegységeket önálló porelszívó berendezéssel látják el. Az építkezéssel egy időben folynak az amyagtér kialakítá­sának munkái is. Láncos transzportőr szállítja majd a rönköket a tárolóhelyről a fű- részcsamokba. Az iparvágány- és a kisvasúti hálózat bővíté­sét határidő előtt befejezik. Az üzem javítóműhelyének dolgo­zói már tavaly hozzákezdtek a kisebb gépek elkészítéséhez. Eddig csaknem egymillió fo­rint értékű gépcsoportöt állí­tottak össze. A TÓTÚJFALUIAK ARANYTARTALÉKAI A tótújfalui Határőr Tsz iro­dájában Nyári Pál elnököt és Horváth András könyvelőt rubrikás papírlepedők fölé ha­jolva találom. A szövetkezet gazdálkodásáról kezdünk be­szélgetni. Tavaly 40 forintos munkaegységgel zártak, s az idén is ekkora részesedést ter­veztek. Magabiztosan állítják, hogy tervük megvalósul. — Mi ennek az alapja? — kérdem. — Négy aranytartalékunk van: az emberek bizalma a tsz-ben; félmillió forint a bankban; szántóink felének rnegtrágyázása az idén; és ezek a nagy árkuspapírok, amelyekkel most bíbelődünk — válaszolja a könyvelő. — Az első kettőt értem — mondom —, a harmadikat sej­tem, a negyediket nem is ped- zem. — Akkor kezdjük a harma­dikkal — mond’a mosolyogva az elnök. — Földjeink igen kü­lönbözők: a homoktól az agya­gos földi ° minden meeta1 álha­tó. Tavaly a szántó 23 százalé­két istállótrágyáztuk. Az idén 30 százalékára jut istállótrá­gya, és csaknem 100 holdat zöldtrágyázunk. Más területek­re is sort kerítünk az ősszel. — Mit várnak ettől? — Igen szerényen számítva is legalább 15 százalékkal na­gyobb hozamot. Ez a célunk a somkóró területének növelésé­vel is. Az idén 80, jövőre 150 hold somkórónk lesz. Most értem meg az öreg Bü­ki első követelményt már teljesítették Harminc nagycsep^lyi fiatal jelentette be annak idején, hogy részt kíván venni az »If­júság a szocializmusért«-moz- galomban. Az első követel­ményt az alapszervezet szinte valamennyi tagja teljesítette már. Egy régi, hasznavehetet­len épületet bontottak el Szá­lai Imre KISZ-titkár vezetésé­vel, s anyagából nagyszabású munkához kezdenek: a párt- és a KISZ-szervezet részére ott­hont építenék. Ha ezt elvégzik, hozzálátnak a sportpálya rend­behozásához, ezenkívül segíte­nek a termelőszövetkezetnek is. A sportban sem vallanak szégyent a kiszesek. Az el­múlt években még egyetlen fiatal sem vett részt a sparta- kiádokon, most pedig a járási döntőn sakk- és asztalitenisz- csapattal szerepeltek. . Készül­nek a nyári versenyekre is: megkezdték az edzéseket, és valamennyi versenyágban részt kivannak venni a küzdelmek­ben. nyevácz bácsit, akitől az egyik munkahelyen azt kérdeztem, hogy vannak megelégedve a vezetőséggel. így válaszolt: »Jó szakemberek, mert arra törek­szenek, hogy minél nagyobb földre jusson istállótrágya.« A negyedik aranytartalékról, a lepedőnyi papírokról így be­szél a szövetkezet elnöke: — Pár héttel ezelőtt még nem értettük, mi szükség van az utókalkulációra. Ma már más a véleményünk. Még csak részadatok állnak rendelkezé­sünkre, de azok is nagyon ta­nulságosak. Itt van a növen- dékmarha-nevelés utókalkulá­ciója egyelőre gondozási és re­zsiköltség nélkül. Csak a takar­mány- és tejfelhasználás. Esze­rint háromhónapos korig a szopósborjú minden kilónyi súlygyarapodása — tehát az úgynevezett tejhús — 28 fo­rintba kerül. 3—12 hónapos korig visoznt 9,50 Ft-ban van az 1 kg-nyi súlynövekedés. A 290 kg-os növendékállat így ki­lónként 14 forintjába kerül a tsz-nek. — Mi következik ebből? — Elsősorban az, hogy szám­viteli adatokkal is alá tudjuk támasztani a szakemberek ál­tal ismert igazságot: az elvá­lasztásnál naivon kell ügyei arra,' hogy ne legyen visszaesés, mert akkor a 28 forintos, a leg­drágább tejhúsból adunk le. — A növendékmarha-i teve­lés utókalkulációja nálunk nem tárt fel lényeges hibákat — folytatja az elnök. — De gon­dolja csak el, egy-két hét múl­va már tudjuk azt is, mibe ke­rül 1 mázsa gabona, kukorica vagy takarmány előállítása. Is­merjük majd a fogat- és trak­tortartás önköltségét, a zöldség, az újburgonya-termelés ráfor­dításait. Tudja, sokszor úgy éreztem magam, mint az éjsza­kában repülő pilóta, akinek el­romlottak a műszerei. Kormá­nyozza ugyan a gépét, de soha­sem tudhatja, mikor ütközik hegyoldalba. Negyedik arany- tartalékunk — az utókalkulá­ció — a gazdaságos vezetés legfontosabb műszere. A tótúifaluiak tehát nemcsak termelnek, • hanem gazdálkod­nak is. N. S. Egybeszántják a klsparcellákat, és cukorrépát vetnek 17 holdon az újonnan zselicszentpáli Táncsics Tsz-ben. alakult Tegyük gazdaságosabbá a szarvasmarbatenyésztést A szarvasmarhatartás gaz­daságosságának problémája so­kat foglalkoztatja a gyakorla­ti szakembereket és a térmelő- szövetkezetek vezetőit, hiszen minden mezőgazdasági üzem­ben nagyon jelentős szerepe van a szarvasmarhatartásnak és tenyésztésnek. Közismert előnyei mellett a termelőszö­vetkezetekben nagymértékben emeli jelentőségét egyrészt az, hogy a jól trágyázott földön megtermelt többlettakarmány- nyal több állati termék állít­ható elő, másrészt olyan ál­landó bevételi forrást jelent, amelyből rendszeresen tudnak előleget fizetni. Sok tényező befolyásolja a tartás gazdaságosságát. Vegyük sorra közülük a legjelentőseb­beket. % ' Ne cserélgessük az állományt A termelőszövetkezetek egy részében az állami kölemnön vásárolt értékes előhasi üsző­ket és teheneket nem gondoz­ták, nerti takarmányozták ren­desen, s amikor azok nem, vagy csak nagyon keveset ter­meltek, túladtak rajtuk. Ké­sőbb újakat vásároltak, s ezek szintén leromlottak. Köz­tudomású, hogy a tehén akkor 3CSt$OOÍJ6»Saaí3ÍJSÍOíXSJÖÍSÍSaíSaí3íSe3SS{^ HORVÁTH JÓZSEF: ABANYKALITKA (38) ni, hogy az első feleségemmel; van nekem' egy elintézet len j ügyem, mert kiforgattam őt...- Arról én most nem is beszélek.] mi lesz, ha a te nagy buzgal­mad miatt előkerül az első fe- > leséged, és elcseveghetsz vele) termel olcsóbban, ha sokáig a tenyésztésben tartjuk. Többszörös kár éri azokat a termelőszövetkezeteket, ame­lyek nem állandósítják az ál­lományt. Egyrészt ahogy rom­lik az állomány termelése (ha­bár a képesség megvan benne a nagyobb hozamok elérésére), úgy nő az előállított termékek költsége. Tetemes ráfizetés adódhat így kis tételekből, s ez könnyen elveszi a termelő­szövetkezeti tagság kedvét a szarvasmarhatenyésztéstől. Ha egy elhanyagolt tehené­szetben csak 10 forint a napi ráfizetés átlagosan, 25—30-as létszámnál ez is 250—300, ha­vonta pedig 7500—9000 forint­ra rúg. S ez még nagyon óva­tos számítás! Ennél lényege­sen nagyobb szokott lenni a költségek és a bevétel közti különbség. Nem közömbös az sem, hogy egy-egy jó tehenet 8—10 °zer forintért vettek meg, és 4—5 ezer forintot kaptak érte a kiselejtezés után, mert sok­szor vágómarhának is' csak a gyengébb minőségű osztályban felelt meg. Ha csak azt vesz- szük alapul, hogy egy harmin­cas létszámú tehenészetben a nemtörődömség miatt évente 25 százalékos selejtezést kel­lett elvégezni, az is — a tehe­nenként! mintegy 4500 forin­tos különbözeiét számítva — 35—36 ezer forint ráfizetést iokoz. Termelőszövetkezeteink már rájöttek arra, hogy ezen (változtatni kell. mért, Júlia. Nekem igenis ez az aranyotokról.. a fontos, nem az a nyomorult — Hallgass el! arany! Júlia csodálkozó tekintettei nézett Szerencsésre: — De hát.. — És természetesen az elv-i társaid majd megkérdezik:] honnét van az a tiz kiló arany? Hát honnét lenne? — mondod? — Júlia — érintette meg — Mit gondolsz — kérdezte gyöngéden a vállát —, Júlia, végül —, hol lehet ez a Bor­figyelj ide. siczky? — Hagyj békén — rándított — Fogalmam sincs. Lehet, vállán az asszony. — Nem va- hogy soha többé nem kerül gyök rád kíváncsi. Istenem, elém. hová süllyedtem? Egy részeg — Nem baj — vágta rá Jú­disznó hever mellettem. lia. -- ----~ — Júlia — ismételte halkan. Szerencsés figyelmét nem nem érted? Átok fekszik Bar- »Bartalis építész kizsákmányo-fij szárazon Szerencsés. — Én kerülte el ennek a megjegyzés- talis aranyán! lásból szerezte azt az aranyat,? nem vagyok résreg. Térj ész- r.ek hangsúlya. Júlia hangja- — Ostobaság!. — legyintett és én visszavettem tőle.. .«< ban élesen csattanó indulat és fölényesen Júlia. — Én magya- Gyönyörű jelenet lesz, erűn-? bizonyos fajta megnyugvás ele- rázzam meg neked, »Szerencsés denki rak' g majd a meghatott-*] ovorlnff ÖCC701 A fAr+'i .Tiiliáva olirfrárennt«. Virtov a halwna — Ságtól. . . 136 Gl©g 3. tréfából Vedd tudomásul, hogy én egy2 — Egy szót sem! — suttogta te. — Hát természetesen lop-*klflze*°d° ... fojtottan Szerencsés. — Hát tam! Vagy esetleg azt, hogy/rnegteleIo&n hasznosítjuk A növendéknevelés Ez súlyos probléma. A fiatal állatok tartási és takarmányo­zási körülményei a tenyészetek ^ nagy részében nem kielégítők. SA növendéknevelés csak akkor ha kellő időben az al­uliatokat. A tenyésztésre kalmasakat tenyésztésre, a haszonállatoknak valókat hiz­lalásra állítjuk be. Sok terme­lőszövetkezetben növelik a költségeket, hogy ezeket so­káig bent tartják az állo­mányban. A rengeteg elpocsé­kolt takarmányon kívül a rá­fordított munkabér is felesle­gesen drágítja a szarvasmarha­tenyésztést. Az ilyen egyedek- nek a legtöbbször nincs te- nyészértékük. Üszőket tenyésztésben első­sorban a saját állomány után­pótlására, növelésére kell ne­velniük a termelőszövetkeze­teknek. Csak akkor adják el őket, ha nincs rájuk szükség. Évenként egy borjút Nem lebecsülendő szempont a szaporaság sem, amikor egy tenyésztési ág jövedelmezősé­gét vizsgáljuk. Az átlag terme­lésű tehéntől elvárjuk, hogy minden évben adjon egy bor­jút, mert csak így tudjuk a tejtermelést fokozni és a ter­melési költségeket csökkente­ni. Sajnos, azonban a termelő- szövetkezetek állományában gyakran állnak meddő, nehe­zen fogamzó tehenek anélkül, hogy megfelelő kezelésben ré­szesítenék őket. Előfordul, hogy későn fedeztetik be a tenyésztésre szánt üszőket. Mindez lényegesen emeli a költségeket, és rontja az ered­ményeket. Érdemes volna ki­számítani, hogy az ilyen ha­nyagságból származó kár mi­lyen mértékben rontja a gaz­daságosságot. Arra kell törekedni, hogy ereket a hibákat minél előbb felszámoljuk. A további te­nyésztői munkában becsüljük meg a jól fogamzó és rendsze­resen ellő tehenek utódait. Druzsin Imre fonyódi Járási főállattenyésztö. re. — Nem? — pattant fel fek­téből Júlia. — Még tagadod? Hát nincs benned szégyenér- zet? — Mondom, hogy nem va­gyok részeg. Ó, bárcsak részeg volnék, Júlia, ó, ha kiderülne, gyedett össze'. A férfi Júliára elvtársnak", hogy a babona emelte fürkésző tekintetét: hülyeség?! Tárolják gondosan a vegyszereket a tsz-ekben 5 Az utóbbi években mind na-jxábbi években az egyik teirme- Nos, Júlia, hát mindent — Nem úgy értem, Júlia — perciv sem elek veled iev to-Sgyobb teret hódítanak a mező- lőszövetkezet tagjai műtrágya vább! Az én életemet nem fo-*----------------------- ■---------------1, a ...... ______ t udsz. Mi legyen ezután? csillapodott le Szerencsés. — vább! Az én ‘életemet nem r°-<gazd as ágban a vegyszerek. A Júlia felkelt, és pongyolában Az arany maga az átok. 'Min- S,od tönkretenni! És engemetJújurgonyabogár elleni védeke­fel s alá sétált a szobában, dennek megrontója. Ami bűn nem kárpótol az a tudat, hogy/^ szinte el képzelhető hogy csak részeg vagyok... De Szerencsés attól félt, hogy na- és iszonyat van a világon, az a te Borsiczkydat börtönbegnövtjn yvédöszer nélkül. A pil- nem... Hallgass meg. Elmon- gyón megviseli az elbeszélés, mind az aranyból táplálkozik. d”6,'ak- Fei,, ®m ott ’^langósok magfogása kétes ered­dem neked, mi történt. Elmon- és még majd össreroppan. De — Hagyjuk ezt, János! — ahol akar. Nekem az a fontos.idényt hozhat, ha nem poro- dom, bár lehet, hogy okosabb most csodálkozva kellett lát- komorodott el Júlia. — Ez az hogy vegre feltörj, es annyi>7unjk keUŐ időben. A szupersze­lenne, ha sohasem tudnád meg nia, hogy története korántsem arany a tiéd. Még csak nem is penred legyen, amennyit J]ektív vegyszerek használata az igazságot. Hanem azt hí- gyakorolt ilyen benyomást az loptad. Találtad. Na és? Ha akarsz! , •' «lehetővé teszi, hogy például a szem, megfulladnék, ha elhalt- asszonyra. Amikor végül Júlia nem találod meg, lehet, hogy " " " "" f kukoricát nem kell kapálni. _ _ _____ _ __ Szerencsés tehetetlenül ver­g atnárn előtted. Júlia, én ma megszólalt, tárgyilagos száraz- ezer évig ott rejtőzik abban az Sődőtt Ügy zuhogtak rá Júlia5^'^“kivüT még" számoT~hé» megtudtam, ki vagyok! Sággal foglalta össze gondola- üregben. A tiéd, senki másé. duhkitörései, mint súlyos po-rt, használatosak Júlia hirtelen felült az ágy- tait: Megszenvedtél érte. rolycsapas Nvosrergott: fi ban és megborzongott. Szem- — Ez az egész a mi titkunk Szerencsés kimondhatatlanul — De hat mit csinálják, Ju ügyre vette a férjét. Semmit marad, fiam. Soha senkinek szenvedett. Nem, mégsem kel- ha? sem kérdezett, csak várakozóan sem szabad megtudnia. Megér- lett volna elárulnia titkát. — Amit akarsz. Menj tem, hogy halálosan gyűlő- — Én me° akarom mondani kohoz, es hallgasd meg, löd ezt a Borsiczkyt, mégis Benkőnek... — kezdte eltökél- Kor rád olvassa: Te lásig. A legtöbb helyen szak­szerűtlen a tárolás. A tavaly­------------------------- a vegyi h anyagok szőlőben, gyümölcsös­ében, csávázáshoz, fertőt leni1 és- j S^hez stb. Ezért minden termelő- szövetkezetben jelentős meny­kor rád olvassa: ÍTpi«^' hagyd futni azt a gazembert, ten, de Júlia úgy rontott rá, kapitalista.. ^ ^ . Nem a bosszú a fontos, nem. mint egy tébolyult fúria: Szerencsés, tenyerébe rejtet-A radt mérgező ve„v_ Hanem... Matejka András _ Megőrültél? Tönkre aka- a bogmmnú­meghalt. Szerencsés Janos el. rod tenni az egesz eleiünket? híg, .és határozott hangon ki-.f, „ j>rávatamási ban a Istenem, milyen különös az Tudod te, mi lesz ebből? Nem, mondta a végső szentenciát: érnaatárban tartják élet! De mondd csak, biztos te képtelen vagy előre látni. — Senki sem tudhatja meg,? ° . tárolá­vagy benne, hogy rátalálsz az Elősrer is képzeld csak el - s ^ történt Minden úgy ma-|^ ^ fgeL F. M sz. minisz­arany rejtekhelyére? itt elesse, gunyorossá vált a gLembe™ Telteri rendelet szabályozza. Esre­Szerencsés megreszketett, hangja —, beállít a parüroda- arra a ®“®™ber^'.v^ae§rint növényvédőszert a mező­ként megremeaett. Szerencsés Felugrott az ágyról, es megra- ra egy »derek elvtais", hiszen -» idegeid teliesen' fe]_ígazdasági üzemek minden más tatta. Ücy folytatta tovább az _ Júlia, én többé haliam f.eru e leieueaem, nexe ■ ilyen kötelesek tárolni. Élel­elbesrélést ' sem akarok arról az aranyról! «z kiló aranyam!« Ó, te mar- en beszelek Harasztival, el-* Kiviláeosodott, amire Sze- Én... azt akarom, hogy az az a- küldetlek szanatóriumba. rencsés befejezte. Sokáig mé- átkozott, gyilkos gazember — De Júlia. gül én magam megyek le az Íven hallgattak. Júlia szólni megbünhődjék! Fogják csak el, — Igen, igen! És azt, hogy aranyért Csókavárra, sem bírt a meglepetéstől. Szá- dugják fegyházba! ** * ~1”i ! ' * nézett az arcába. Szerencsés hanyatt feküdt, s tenyerét a feje alá rejtette. A tekintete a messzeségbe révedt. Halk, monoton hangon pereg­tek elő szájából a súlyos sza­vak. Elmondta Júliának teljes életét. Júlia gyakran felszisz- szent. s közbevetett egy-egy iz­gatott kérdést. Aztán megbű­völ ten hallgajott tovább. Időn- megremegett. Szerencsés Bosszút »elvtársak, én házasember va­guldva keringtek gondolatai, akarok állni megrabolt élete- gyök, de elfelejtettem monda­(Folytatjuk.) iszerraktárban vagy takar- Jmányraktárban, magtárban J növényvédősrert tárolni szigo- 2rúan tilos. i A különböző anyagok vegyes í tároláséból adódott, hogy a ko­helyett cementet szórtak a földekre. Azóta a szomszéd falubeliek így tréfálkoznak ve­lük: »Milyen eredménnyel ter­mesztitek a kaszakövet?« A múlt naplókban történt egy másik termelöszövetkezetban, hogy a villanyszerelési munká­nál nem akart kötni a »gipsz«. Később derült ki, hogy futort használtak. Ezek az esetek mo­solyogtatok’, de milyen nagy kár is származhatna abból, ha történetesen abraktakamiány helyett valamilyen mérgező anyag kerülne a jószág elé. A növényvédőszrrek felhasz­nálásánál is nagyobb elővigyá­zatossággal kell el iámi. Még a Növényvédő Állomás dolgo­zói is megteszik, hogy munka közben kézmosás nélkül rá­gyújtanak, vagy éppen táplál­koznak. A következő hetekben ér­keznek meg a növényvédőszer- szállítmányok a tsz-ekbe. Több mázsa mérgező anyagot kap egy-egy közös gazdaság. Ezért volt időszerű e néhány ^mban felhívni a tsz-vezetők figyel­mét a vegyi anyagok helyes tárolására. Beke György barcsi járási főmezögazdásit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents