Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-29 / 100. szám
Szombat, 1961. április 29. 3 somogyi néplap cÁ (fekete éjszakából... Az iskolaudvar fái alatt is- kis puli, észrevetette magát, A növekedésben segítőtár- merkedtünk, s mindjárt vizs- szeretetet kért tekintetével és sakra talált nevelőiben s az gáztatni kezdtem, modorát gyámolítást... úttörőszervezetben, ahol őrskutattam. Értelme oly gyorsan nyila- vezetővé nőtt Orsós Pista! Ma — Menj csak előre, mutasd dozott, mint a kert tulipánja- már senki sem kifogásolja, inaz utat. nak szirmai, és lassan már kább büszke rá, hogy az éles A világért sem. Megmaka- nemcsak tágra nyíló szemével, eszű cigányfiú őrsébe tartoz- esolta magát. hanem éles eszével is magára hat... — Mégse én vagyok a fel- vonta a figyelmet. És ahogy az Darabos volt és modortalan. nőtt... — mondta mosolyogva ő értelme nyiladozott, úgy nyí- Szégyellte cigányságát, szélott meg nevelőinek szíve is. gyellte anyját, ha bejött az is- Elvadíthatták volna, félrelök- kólába. Fölényeskedni próbált, hették volna a minduntalan hogy levezesse zavarát. Ha tá- nyomukban sündörgő gyerme- borba küldték az iskola pénzén, ha az állami támogatásról esik szó, mindenki észreveszi: nem fogadja szívesen, szégyenkezik. A maga lábán szeretne állni már... Nevelői minden mozdulatát, cselekedetét lesik, és úgy nyesegetik apró hibáit, mint a jó kertész szeretett fájának ágait... Szerénységre nevelik, és Pista még mindig hajlott a jó szóra. Pista bizonyítványa színtiszta kitűnő, és az ősszel gimnáziumba megy.,. — Nem is figyel rám, ugye? — zavarta meg hirtelen gondolataimat. — ~sak mondd, csak mondd, fiú, szívesen hallgatom... — Nem dicsekedni • akarok, biztosan __w_____________________ „ ,____ két, de megérezték értékeit, és mondta már az igazgató bácsi, f ehér vasalt ing úgy virított fogták, hogy emelked- hogy mire készülök. elő napégette arca, bogárfekete hessék. — Ugyan már, mire?. — tetPistanak mar felig nyert tettem magam, ügye volt, tudta, nevelői már Felcsillant a szeme, hogy nem cigányt látnak benne... s újat mondhat. A pillanat ere_______________, „ ^ ezt meghálálta tanulással. Al- jét csak a hangosfilm fejezheta zavar legkisebb jele nélkül. s°s korában még maga sem né ki: Mesélt legnagyobb élményéről, tudta, miért, talán csak az ser- — Tanár szeretnék lenni! a televíziós közvetítésről. Mert kentette’ ..hogy tetszettek az Számtan tanár, habár az iro- ő is megjelent sl képernyőn egy ötösök. Büszke volt, hogy sons— cislmst is nsgyon szeretem..» úttörő rejtvényverseny alkal- kaphat rosszabb jegyet.. • Nyolcadikos korát meghatóéval. Idehaza, az iskola ké- De a nagy csata, melyet egyre zudtoló érveléssel bizonyított; s előre engedett a keskeny úton lefelé, a patakpart irányába. Nagy fekete szemével vizsgálódva nézett rám. — Beszélgetünk egy kicsit, jó? Ráérsz? Igaz, még nem is tanultál holnapra. — Nem baj, könnyű napunk lesz — mondta magabiztos fölénynyel, és sorolta a tantárgyakat: kémia, matematika, irodalom, történelem, testnevelés... Meglepetésemben csaknem elárultam magam. Jól emlékszem még, ezeket tartottam a legnehezebbeknek. Nem szóltam, csak kíváncsian kutattam minden mozdulatát. Leültünk a fűre egymás mellé. Fekete hosszú nadrágját gondoséin eligazította maga alatt, s láttam, divatos zakóját legszívesebben levetné, hogy megóvja a gyűrődéstől. S a hóhaja alatt, mintha ez a kontraszt is a régi és az új világ különbségét fejezné ki... Beszélni kezdett, értelmesen, szüléké előtt aszott arcú édes- inkább tudatosan kellett meg- anyja a pajtásokkal együtt fi- vívn;a még hátravolt. Előfura- gyelte, hogyan válaszol a kér- ... désekre Orsós Pista, » magyar- kodni a sotet éjszakából, szet- atádi úttörő... verni a megalázás láncát, és Mesélt nagy jókedvvel, büsz- kivívni helyét az iskola tanulói kén. Már nem is figyeltem sza- között, hogy a gyerekek egylegjobb, ha pontosan úgy írom ide, ahogy mondta: — Én olyan sokat kaptam a nevelőimtől... sohase adhatom vissza nekik... De szeretném kiemelni őket is, tudja, kikre TUS általán szoba álljanak vele, el- gondolok? A.cigányfiúkra, -lányokra. .. Mert tudnának ők is, csak nem értem, miért nem sének történetét... felejtsék egyszer s mindenkorNagyszülei még teknővájók ra, hogy cigány... voltak, apját eltemették. Most Tanult, hihetetlen ambíció- olvasnak, miért nem tanulnak anyjával él, és Gyurka bátyja val forgatta a könyveket, kitű- többet... segíti, a tsz-tag. Becsülik őket, n° memóriája van, s anélkül, — Szép hivatás — mondtam mert dolgoznak. Köztisztelet- hogy testileg «^verekedett Tartalmasabb nőtanácsi munkát ben álló cigányok. volna érte, mint mások pró halkan, elgondolkozva. MegOrsós Pista csupa szem, csu- is szóvá tette volna: »olyan va- pa fül gyerek. Csodálkozó gyök, mint ti, csak fekete a szemmel, nyitva felejtett száj- bőröm...«, behódoltak a gye- jal hallgatta tanítóját. Délután rekek. Micsoda öröm volt, ami- is ott csellengett az iskola kö- kor már vele is szívesen tán- rül, valami mindig erre a kör- coltak a lányok az iskolai ün- nyékre csalogatta, később fel- nepélyen, amikor észrevette, támadó tudásszomjának kielé- hogy olyan feladatokat bíznak gítő forrásához. Ügy őgyelgett rá, amiket »köztudomású-«, ci- a tanítók után, mint egy hálás gányra bízni nem szabad. hálták, anélkül, hogy valaha hatott a fiú Gondolata, s fölöslegesnek tartottam minden további szót... Egymás mellett indultunk el a zöldbe boruló park fái alatt, s ő udvariasan utat mutatott. — Viszontlátásra... Kaposvárott még találkozunk... Jávori Béla Arccal a parasztasszonyok problémái felé — tömören így lehetne megfogalmazni annak a vitának a lényegét, amelyet a Marcali Járási Párt-végrehajtó Bizottság folytatott azor, az ülésen, ahol a nőtanácsok munkája szerepelt napirenden. Ne csak fagylaltdélutánokat szervezzenek A vita célja az volt, hogy a párt járási vezető szerve értékelje az eddig végzett munkát, s elvtársi útmutatást adjon a jövőre nézve. S hogy ez az írás főként a hibákról s a belőlük következő tanulságokról beszél, annak egyáltalán nem az az oka, hogy a Marcali Járási Nőtanács és a falusi nőtanácsok munkájában nem akad dicsémivaló. Igenis akad — ezt a vitázók is elismerték. Mindamellett a vitából az derült ki, hogy a nőtanácsok még nem váltak azzá, amivé válniuk kellett volna. Még mindig nem sikerült munkájukból kiküszöbölni azt az egyoldalúságot, amely korábban meghonosodott a nőmozgalomban. Noha egyik-másik községben történtek helyes kezdeményezések, ennek ellenére a marcali járásban — állapították meg őszintén a felszólalók — a nőtanácsok még nem találták meg sajátos módszereiket, feladatukat a falu megváltozott társadalmi viszonyai között. Fokt Gyula elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője elmondotta, hogy a nagyszakácsi nőtanács tevékenysége például egy-két fagvlaltdélután és a nőnapi ünnepség megrendezésében merült ki. Szó se róla, szükség van a nők sajátos igényeinél fogva erre is, de a nőtanácsoknak ezenkívül száz tennivaló kínálkozik. S a legfontosabb, a leghálásabb ezek közül is a falu új arculatának megteremtéséből, formálásából adódik. Köztudomású, mily nagy szükség van a női kézre, szorgalomra, buzdító szóra, helytállásra ma a termelőszövetkezeti földeken. A közös gazdaságokban a munkaerőnek több mint fele nő! Az asszonyoknak döntő szavuk van a családban. Egyáltalán nem közömbös, milyen irányban befolyásolják férjüket, gyermekeiket. S az állat- tenyésztésben vajon nem hiányzik még sok helyütt az asszonyok aprólékos, figyelmes, szeretetteljes munkája? Valaki meg is jegyezte a vita közben szinte jellemzésül, hogy az asszonyok megszokták odahaza a tisztaságot, és erre az állatok etetésénél, gondozásánál is ügyelnek. Mi tehát a nőtanácsok feladata? Világos, hogy elsősorban az új munkaerkölcsre; a közös szeretetére, a helytállásra kell nevelniük, mozgósítaniuk. Kevés a parasztasszony a nőtanácsokban Csakhogy ehhez előbb el kell érni, hogy a nőmozgalom irányítására hivatott nőtanácsok összetétele is megváltozzék. Mert még kevés a nőtanácsokban a parasztasszony. Ez egyúttal .magyarázza is a nőtanácsi munka egyoldalúságát. A pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a mozgalmi életben az eddig is jól dolgozó orvos-, kisiparos-feleségek, pedagógusnők mellett, részarányuknak megfelelő helyet, szerepet kapjanak a vezetésben a szövetkezeti munkában kitűnt, köztiszteletben álló parasztasszonyok. Bátorítsák őket, bízzanak bennük, és segítsék őket, hogy beletanuljanak a közéletbe, s ne gátolja őket úgynevezett kisebbségi érzés. Talán mondani sem kell, hogy a Marcali Járási Nőtanács Végrehajtó Bizottságának kell ebben is a jó példát mutatnia. A nőtanács járási vezetői ne érjék be futó munkával, tartózkodjanak egy-egy faluban, ha kell, hosszabb ideig, s adjanak valódi segítséget, hogy a falusi nőtanácsok tartalommal tölthessék meg munkájukat. Több szerénységet a szülői munkaközösségekben Sok szó esett a vitában a nőtanácsi munka másik igen fontos területéről, a szülői munkaközösségekről is. Sajnos ezek a közösségek hivatásuktól eltérően, egyre inkább anyagi javakat előteremtő, gyűjtögető testületté válnak. Elharapódzott az állandó pénzkérés a szülőktől. S ráadásul igen gyakran nem is gondolják meg, mire költik ezt a pénzt. A Marcali Általános Iskola szülői munkaközössége például nemrégiben tízezer forintot (!) gyűjtött össze a szülőktől mondván, bált szeretnének rendezni. A bált meg is rendezték, ám a gyerekek csak 2 forint lefizetése ellenében léphettek be a bálterembe. Mondani sem kell, hogy ez mennyire megkeserítette sok szülő szája ízét. Váljanak politikai nevelő szervezetekké a szülői munka- közösségek, segítsék a pedagógusok munkáját, ez a fő feladatuk. A túlzott anyagi igények helyett szolidságra, szerénységre kell nevelni a szülőket. Adják meg a gyereknek; ami kell nekik, de ne rontsák-eí azzal, hogy minden iskolai rendezvényre új ruhát, új cipőt vesznek nekik — mondotta Szigeti István elvtárs, a párt- bizottság titkára. Egy alkalommal — folytatta — volt olyan gyerek, aki azért nem vehetett részt a tomavizsgán, mert szülei nem tudtak neki új tornaegyenruhát vásárolni. Vajon milyen lélki fájdalmat okoztak ezzel a gyereknek és szüleinek? A nevelés itt kezdődik — mondotta. A Marcali Járási Párt-végrehajtó Bizottság nagyon reálisan -és körültekintően vizsgálta a nőtanácsok munkáját. Aa őszinte megállapításokat remélhetőleg bátor tettek követik majd. V. J. A téli terv végrehajtását tárgyalta a Nagyatádi Járási Párt VB (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Pártvégrehajtó Bizottság a közelmúltban tárgyalta meg a téli terv • végrehajtását. A beszámolót Gémesi Sándor, a járási pártbizottság osztályvezetője és Seres László, a járási tanács v. b.-elnökhelyettese terjesztette elő. A járási és községi szervek helyesen alkalmazták a párt művelődéspolitikai irányelveiben foglalt útmutatásokat a terv összeállításában és megvalósításában — állapította meg a beszámoló. A társadalmi erők bevonásával a célokat sikerült elérni. A pedagógusok jelentős része lelki- ismeretesen dolgozott a téli tervben szereplő rendezvények megvalósításán. Különösen jó munkát végeztek a taranyi, HORVÁTH JÓZSEF: lábodi, mikei, szabási, kutasi •és somógyszobi iskolák nevelői. A tervezett 233 előadással szemben 246 előadást tartottak a falvakban. Az előadásokon csaknem 14 ezer hallgató Ijelent meg. A legnagyobb érdeklődés Taranyban mutatkozott meg: egy-egy előadáson Az előadók (55) — Azt mondják — folytatta jük egymást. Én... na, hiszen gattalak, mindvégig azt árez- Benkő —, mostanában keveset érted. Én nem akarlak bántani tem, hogy igaza van az öreg jársz ki a munkahelyre. Be- téged. Tudom, van neked elég Kulcsárnak, s a többieknek is, kérdezte— Én? Ezek után? Délelőtti bajod. De értsd meg, az utób- akik panaszkodnak rád. Fel£U^"t0\fdtál hOSy '®ngzöVagy & szerénytelen, kiderítetted "rólam, hogy aíkaí kritizáljanak. Van valami a Nemcsak gorombaskodsz az matlan vagyok a’ munkámra,: guhúztál. No, hát igaz ez? Szerencsés megint izgatottan vágott vissza: — Panaszkodnak? Az a leg- magatartásodban, az könnyebb! Ha én minden szemléletedben, ami rosszindulatú fajankóra hallgatnék .. s Benkő nyersen, nyomatéko- rék, rendes ember, én emlék- egy srófra jár már az eszetek, san félbeszakította: szem, amikor téged kiemeltek, Szerencsés leszegte a fejét, ™nd7árt"" 71h7ra‘i7Tm a torko— M* az, hogy rosszindulatú nem tudott hová lenni az és konokul hallgatott J P fajankók? Hagyjuk ezt a nyeg- örömtől. Most azt mondja, nem — Hát nézd csak, öreg, vedd állna s elmenne. Benkő felocsúdott gondolataiból, és fel-, élénkülve marasztalta. — Még egyet, Janikám. Kétl hét múlva szabad pártnapofi tartunk. A végrehajtó bizottság azt javasolja, hogy te tarts«;*0-®« vettek részt.^ egy előadást a nártnanon. ^általában jól felkészültek. A ^jövőben nagyobb gondot kell ^fordítani az előadások szemléltetésére és a közönségszerve- ‘zésre. , A könyvtári munkáról szólegy előadást a pártnapon. Szerencsés keserű szájízzel! egész emberekkel, hanem ami még az előbb meg a magatartásom-5^a uiegállapították: helyes volt szemet nagyobb baj, valahogyan nem rdj mondtál ítéletet...' >a letéti könyvtárakat tanácsi szúr az embereknek. Kulcsár érted meg őket. Mintha kisza- ___ Ejnye hát mi az ördö a ^kezelésbe adni. A járásban 24 b ácsi... Ismered őt, igazán de- kadtál volna közülük, nem iej*. téged? — csapott a válláraíezer kötetes letéti és 12 192 köTpilr rívn/loo /rvt-V-N Víz-»** ám 1 «nr-Crr A J—“ 72. , . ’ , • 1 <- « A járásban 9 felnőtt kórus van. Számukat növelni kell, el kell érni, hogy minden falunak legyen felnőtt kórusa. A télen a járási művelődési házban és a Lábodi Állami Gazdaságban fúvószenekar alakult. A járás 15 népi tánccsoportjában 160 fiatal tevékenykedik. Kiemelkedtek közülük a nagyatádi üzemek, valamint a sza- básiak és a kutasiak tánccsó- portjai. 8 községben kellett volna ezüstkalászos tanfolyafnot indítani, megfelelő számig hallgatóság hiányában azonban csak 5 helyen tudták megszervezni. Népközépiskola Lábo- don, Segesden és Bolháson működött. A nőtanácsok szervezésében 19 szabó-varró, kézimunka és sütő-főző tanfolyam indult 700 részvevővel. Alapismereti tanfolyamok Tarany- ban és Kisbajomban működtelt. Orosz nyelvtanfolyamot Nagyatádon és Csökölyben szerveztek. A dolgozók esti és levelező általános iskolájának VII. és VIII. osztályát 11 községben szervezték meg 300 részvevővel. A gimnázium levelező tagozatára 136-an járnak. Az előadók ezután a Latinka Sándor kulturális szemle járási bemutatójának tapasztalatairól számoltak be, majd a v. b.- tagok hozzászólásai után elfogadták azt a határozatot, amely a járás kulturális életének új feladatait tartalmazza. barátságosan Benkő. — Te, én^íetes saját . állomány van. A * költségvetésből 66 497 forintot, a községfejlesztési alapból pedat! Na, szóval a szabad párt-: napi előadás témája a követ-: le hangot! Azt sem tudod, ki- érti, mi lelt téged, úgy visel- ezt baráti figyelmeztetésnek, - S70cialista építés köz" ^ keSf’ ^/bürokrata és gondolkodj rajta. Most nem be„ kötelességünk harcolni a, Szerencsé fehmpta a fejét: is kívánom, hogy megfelelj. múlt minden maradványa, Így - Ügy? Hat o?... Majd akkor beszélgessünk er- az élősdiség ellen is. Amellett,! ° is, masok is Kulcsár ről megint, ha lesz róla mon- hogy nőttön-nő a dolgozó tőidig 16 500 forintot irányoztak (elő a könyvtárak fejlesztésére Rebben az esztendőben. A télen *96 könyvismertető előadás ‘hangzott el, s ezeken átlagosan (40-en vettek részt A József ről beszélsz. Tudd meg, hogy tisztességes emberek. Ezek a te barátaid! Ezek a javadat az öreg munkások beszélik, akarják, és nem rosszindulat, hanem aggodalom és segítő _ _ __________________ ______ s zándék vezeti őket. titkárnődet. Azt mondja, az a a haraszt, ha a szél nem fújja. 3kík’a mások vérét szívják'^szakban jelentősen emelkedett Szerencsés megint izgagan no elzár téged a külvilágtól. Én... felelős vagyok érted, Ja- hát érted Ráiuk kell uiial mu:5az olvasók és a kölcsönzött kö- replikázott: annyira jóindulatú, hogy nem dani valód De még egyszer megek öntudata, még kísért ag Attila olvasómozgalomba 310 is teged hibáztat, hanem a kerlek, gondolkozz! Nem zorog múlt vannak köztünk piócák,^fiatal nevezett be. A tervidő— Tudom, ismerem az ilyet. Te is csupa jóindulattal égettél le ma az értekezleten. Benkő. felállt, nagyot fűit. Elsétált az ablakhoz. — »Tízig kell számolnom« — gondolta, és fegyelmet erőltetett magára. Aztán leült Szerencséssel szemközt. Baráti, szinte kérlelő volt a hangja: , — Janikám, csillapodj le hát érted. Rájuk kell ujjal mu-j/az olvasók és tatai, le kell leplezni az élős-:»t'etek szamaEgyszerűen senkit sem enged ni. Az is igaz, amit az én sze- be hozzád. ménre vetettek az elvtársak, — Ha akarod — morgott hogy nem törődöm veled ele- diséget. Beszélj a normacsaláSzerencsés —, vigyétek el mel- get. Nem is keresek mentséget sokról, a lógósokról, a fegyel-; lőlern. , erre. Megpróbálok többet se- mezetlenkedőkről — Csakhogy én nem a tit- gíteni neked, kámőt hibáztatom, hanem té- Szerencsés elszürkült képpel hallgatott Nem mert megszógedet. Szerencsés meghökkent. Benkő könyörtelenül folytatta: — Visszatérhetünk a mai a herdálok-* ról, a tolvajokról, de kémé-) nyen. .Demény elvtárs, a pro-; már! Mi nem két napja ismer- felszólalásodra is. Amíg halijaim, félt. hogy valami osto- pagandistánk, majd segít ne-^ baságot talál mondani, s azzal ked, keresd fel már holnap.j Benkő közelebb jut az igazság- Ugye elvállalod? hoz. Márpedig azt nem szabad. Ügy tett, mint aki már fel- (Folytatjuk.) A télen minden községben és jelentősebb településen működött — sőt most is működik — színjátszó csoport. A 116 előadáson, műsoros rendezvényen 35 ezren jelentek meg. A csoportok nagy többsége olyan műsort, színmüvet adott elő, amely segítette az emberek tudatának átformálását. A télen 45 színjátszó csoportban hat- százan tevékenykedtek. Szerencse? Nemrégen kútgyűrűket vásá» rolt a szentborbási Béke Termelőszövetkezet a Babócsai Vegyesipari KTsz vízvári be- tonárukészítő részlegétől. S mire a gépkocsival Barcsra értek velük, azt vették észre, hogy a kilenc darab kútgyűrűből négy eltörött. — Szerencse, hogy a többi egészben maradt — vélekedtek a kocsit kísérő tsz-tagok. Szerencse? Az a véleményem: nem. Igaz ugyan, hogy egy kút- gyűrü nem kerül csak 147 forintba, de egyetlen termelőszövetkezetnek sincs kidobálni való pénze. Azt sem hiszem el* hogy azért törtek össze, mert útközben megáztak. Hiszen akkor a kútba helyezve valamennyi azonnal erre a sorsra jutna! Arra gyanakszom, hogy a cement keverési aránya lehetett ‘ rossz. Nézzen utána a ktsz vezetősége, hogy ilyen hiba többé ne forduljon elő! (SzalaH
