Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

Szombat, 1961. április 29. 3 somogyi néplap cÁ (fekete éjszakából... Az iskolaudvar fái alatt is- kis puli, észrevetette magát, A növekedésben segítőtár- merkedtünk, s mindjárt vizs- szeretetet kért tekintetével és sakra talált nevelőiben s az gáztatni kezdtem, modorát gyámolítást... úttörőszervezetben, ahol őrs­kutattam. Értelme oly gyorsan nyila- vezetővé nőtt Orsós Pista! Ma — Menj csak előre, mutasd dozott, mint a kert tulipánja- már senki sem kifogásolja, in­az utat. nak szirmai, és lassan már kább büszke rá, hogy az éles A világért sem. Megmaka- nemcsak tágra nyíló szemével, eszű cigányfiú őrsébe tartoz- esolta magát. hanem éles eszével is magára hat... — Mégse én vagyok a fel- vonta a figyelmet. És ahogy az Darabos volt és modortalan. nőtt... — mondta mosolyogva ő értelme nyiladozott, úgy nyí- Szégyellte cigányságát, szé­lott meg nevelőinek szíve is. gyellte anyját, ha bejött az is- Elvadíthatták volna, félrelök- kólába. Fölényeskedni próbált, hették volna a minduntalan hogy levezesse zavarát. Ha tá- nyomukban sündörgő gyerme- borba küldték az iskola pén­zén, ha az állami tá­mogatásról esik szó, mindenki észreveszi: nem fogadja szívesen, szégyenkezik. A maga lábán szeretne állni már... Nevelői min­den mozdulatát, cse­lekedetét lesik, és úgy nyesegetik apró hibáit, mint a jó kertész sze­retett fájának ágait... Szerénységre nevelik, és Pista még mindig hajlott a jó szóra. Pis­ta bizonyítványa szín­tiszta kitűnő, és az ősszel gimnáziumba megy.,. — Nem is figyel rám, ugye? — zavarta meg hirtelen gondola­taimat. — ~sak mondd, csak mondd, fiú, szívesen hallgatom... — Nem dicsekedni • akarok, biztosan __w_____________________ „ ,____ két, de megérezték értékeit, és mondta már az igazgató bácsi, f ehér vasalt ing úgy virított fogták, hogy emelked- hogy mire készülök. elő napégette arca, bogárfekete hessék. — Ugyan már, mire?. — tet­Pistanak mar felig nyert tettem magam, ügye volt, tudta, nevelői már Felcsillant a szeme, hogy nem cigányt látnak benne... s újat mondhat. A pillanat ere­_______________, „ ^ ezt meghálálta tanulással. Al- jét csak a hangosfilm fejezhet­a zavar legkisebb jele nélkül. s°s korában még maga sem né ki: Mesélt legnagyobb élményéről, tudta, miért, talán csak az ser- — Tanár szeretnék lenni! a televíziós közvetítésről. Mert kentette’ ..hogy tetszettek az Számtan tanár, habár az iro- ő is megjelent sl képernyőn egy ötösök. Büszke volt, hogy sons— cislmst is nsgyon szeretem..» úttörő rejtvényverseny alkal- kaphat rosszabb jegyet.. • Nyolcadikos korát megha­tóéval. Idehaza, az iskola ké- De a nagy csata, melyet egyre zudtoló érveléssel bizonyított; s előre engedett a keskeny úton lefelé, a patakpart irányába. Nagy fekete szemével vizsgá­lódva nézett rám. — Beszélgetünk egy kicsit, jó? Ráérsz? Igaz, még nem is ta­nultál holnapra. — Nem baj, könnyű napunk lesz — mond­ta magabiztos fölény­nyel, és sorolta a tan­tárgyakat: kémia, ma­tematika, irodalom, történelem, testneve­lés... Meglepetésemben csaknem elárultam magam. Jól emlék­szem még, ezeket tar­tottam a legnehezeb­beknek. Nem szóltam, csak kíváncsian kutat­tam minden mozdula­tát. Leültünk a fűre egy­más mellé. Fekete hosszú nadrágját gon­doséin eligazította ma­ga alatt, s láttam, di­vatos zakóját legszí­vesebben levetné, hogy megóvja a gyűrődéstől. S a hó­haja alatt, mintha ez a kont­raszt is a régi és az új világ különbségét fejezné ki... Beszélni kezdett, értelmesen, szüléké előtt aszott arcú édes- inkább tudatosan kellett meg- anyja a pajtásokkal együtt fi- vívn;a még hátravolt. Előfura- gyelte, hogyan válaszol a kér- ... désekre Orsós Pista, » magyar- kodni a sotet éjszakából, szet- atádi úttörő... verni a megalázás láncát, és Mesélt nagy jókedvvel, büsz- kivívni helyét az iskola tanulói kén. Már nem is figyeltem sza- között, hogy a gyerekek egy­legjobb, ha pontosan úgy írom ide, ahogy mondta: — Én olyan sokat kaptam a nevelőimtől... sohase adhatom vissza nekik... De szeretném kiemelni őket is, tudja, kikre TUS általán szoba álljanak vele, el- gondolok? A.cigányfiúkra, -lá­nyokra. .. Mert tudnának ők is, csak nem értem, miért nem sének történetét... felejtsék egyszer s mindenkor­Nagyszülei még teknővájók ra, hogy cigány... voltak, apját eltemették. Most Tanult, hihetetlen ambíció- olvasnak, miért nem tanulnak anyjával él, és Gyurka bátyja val forgatta a könyveket, kitű- többet... segíti, a tsz-tag. Becsülik őket, n° memóriája van, s anélkül, — Szép hivatás — mondtam mert dolgoznak. Köztisztelet- hogy testileg «^verekedett Tartalmasabb nőtanácsi munkát ben álló cigányok. volna érte, mint mások pró halkan, elgondolkozva. Meg­Orsós Pista csupa szem, csu- is szóvá tette volna: »olyan va- pa fül gyerek. Csodálkozó gyök, mint ti, csak fekete a szemmel, nyitva felejtett száj- bőröm...«, behódoltak a gye- jal hallgatta tanítóját. Délután rekek. Micsoda öröm volt, ami- is ott csellengett az iskola kö- kor már vele is szívesen tán- rül, valami mindig erre a kör- coltak a lányok az iskolai ün- nyékre csalogatta, később fel- nepélyen, amikor észrevette, támadó tudásszomjának kielé- hogy olyan feladatokat bíznak gítő forrásához. Ügy őgyelgett rá, amiket »köztudomású-«, ci- a tanítók után, mint egy hálás gányra bízni nem szabad. hálták, anélkül, hogy valaha hatott a fiú Gondolata, s fölös­legesnek tartottam minden to­vábbi szót... Egymás mellett indultunk el a zöldbe boruló park fái alatt, s ő udvariasan utat mutatott. — Viszontlátásra... Kapos­várott még találkozunk... Jávori Béla Arccal a parasztasszonyok problémái felé — tömören így lehetne megfogalmazni annak a vitának a lényegét, amelyet a Marcali Járási Párt-végre­hajtó Bizottság folytatott azor, az ülésen, ahol a nőtanácsok munkája szerepelt napirenden. Ne csak fagylaltdélutánokat szervezzenek A vita célja az volt, hogy a párt járási vezető szerve érté­kelje az eddig végzett munkát, s elvtársi útmutatást adjon a jövőre nézve. S hogy ez az írás főként a hibákról s a be­lőlük következő tanulságokról beszél, annak egyáltalán nem az az oka, hogy a Marcali Já­rási Nőtanács és a falusi nő­tanácsok munkájában nem akad dicsémivaló. Igenis akad — ezt a vitázók is elismerték. Mindamellett a vitából az de­rült ki, hogy a nőtanácsok még nem váltak azzá, amivé vál­niuk kellett volna. Még min­dig nem sikerült munkájukból kiküszöbölni azt az egyoldalú­ságot, amely korábban megho­nosodott a nőmozgalomban. Noha egyik-másik községben történtek helyes kezdeménye­zések, ennek ellenére a marca­li járásban — állapították meg őszintén a felszólalók — a nő­tanácsok még nem találták meg sajátos módszereiket, fel­adatukat a falu megváltozott társadalmi viszonyai között. Fokt Gyula elvtárs, a pártbi­zottság osztályvezetője elmon­dotta, hogy a nagyszakácsi nő­tanács tevékenysége például egy-két fagvlaltdélután és a nőnapi ünnepség megrendezé­sében merült ki. Szó se róla, szükség van a nők sajátos igé­nyeinél fogva erre is, de a nő­tanácsoknak ezenkívül száz tennivaló kínálkozik. S a leg­fontosabb, a leghálásabb ezek közül is a falu új arculatának megteremtéséből, formálásá­ból adódik. Köztudomású, mily nagy szükség van a női kézre, szorgalomra, buzdító szóra, helytállásra ma a ter­melőszövetkezeti földeken. A közös gazdaságokban a mun­kaerőnek több mint fele nő! Az asszonyoknak döntő sza­vuk van a családban. Egyálta­lán nem közömbös, milyen irányban befolyásolják férjü­ket, gyermekeiket. S az állat- tenyésztésben vajon nem hiányzik még sok helyütt az asszonyok aprólékos, figyel­mes, szeretetteljes munkája? Valaki meg is jegyezte a vita közben szinte jellemzésül, hogy az asszonyok megszokták odahaza a tisztaságot, és erre az állatok etetésénél, gondozá­sánál is ügyelnek. Mi tehát a nőtanácsok feladata? Világos, hogy elsősorban az új munka­erkölcsre; a közös szeretetére, a helytállásra kell nevelniük, mozgósítaniuk. Kevés a parasztasszony a nőtanácsokban Csakhogy ehhez előbb el kell érni, hogy a nőmozgalom irá­nyítására hivatott nőtanácsok összetétele is megváltozzék. Mert még kevés a nőtaná­csokban a parasztasszony. Ez egyúttal .magyarázza is a nő­tanácsi munka egyoldalúságát. A pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a mozgalmi életben az eddig is jól dolgozó orvos-, kisiparos-feleségek, pe­dagógusnők mellett, részará­nyuknak megfelelő helyet, sze­repet kapjanak a vezetésben a szövetkezeti munkában kitűnt, köztiszteletben álló paraszt­asszonyok. Bátorítsák őket, bízzanak bennük, és segítsék őket, hogy beletanuljanak a közéletbe, s ne gátolja őket úgynevezett kisebbségi érzés. Talán mondani sem kell, hogy a Marcali Járási Nőtanács Végrehajtó Bizottságának kell ebben is a jó példát mutatnia. A nőtanács járási vezetői ne ér­jék be futó munkával, tartóz­kodjanak egy-egy faluban, ha kell, hosszabb ideig, s adjanak valódi segítséget, hogy a falu­si nőtanácsok tartalommal tölthessék meg munkájukat. Több szerénységet a szülői munkaközösségekben Sok szó esett a vitában a nőtanácsi munka másik igen fontos területéről, a szülői munkaközösségekről is. Sajnos ezek a közösségek hivatásuktól eltérően, egyre inkább anyagi javakat előteremtő, gyűjtögető testületté válnak. Elharapód­zott az állandó pénzkérés a szülőktől. S ráadásul igen gyakran nem is gondolják meg, mire költik ezt a pénzt. A Marcali Általános Iskola szü­lői munkaközössége például nemrégiben tízezer forintot (!) gyűjtött össze a szülőktől mondván, bált szeretnének rendezni. A bált meg is ren­dezték, ám a gyerekek csak 2 forint lefizetése ellenében lép­hettek be a bálterembe. Mon­dani sem kell, hogy ez mennyi­re megkeserítette sok szülő szája ízét. Váljanak politikai nevelő szervezetekké a szülői munka- közösségek, segítsék a pedagó­gusok munkáját, ez a fő fel­adatuk. A túlzott anyagi igé­nyek helyett szolidságra, sze­rénységre kell nevelni a szü­lőket. Adják meg a gyereknek; ami kell nekik, de ne rontsák-eí azzal, hogy minden iskolai ren­dezvényre új ruhát, új cipőt vesznek nekik — mondotta Szigeti István elvtárs, a párt- bizottság titkára. Egy alkalom­mal — folytatta — volt olyan gyerek, aki azért nem vehetett részt a tomavizsgán, mert szülei nem tudtak neki új tor­naegyenruhát vásárolni. Vajon milyen lélki fájdalmat okoztak ezzel a gyereknek és szülei­nek? A nevelés itt kezdődik — mondotta. A Marcali Járási Párt-végre­hajtó Bizottság nagyon reáli­san -és körültekintően vizsgál­ta a nőtanácsok munkáját. Aa őszinte megállapításokat re­mélhetőleg bátor tettek követik majd. V. J. A téli terv végrehajtását tárgyalta a Nagyatádi Járási Párt VB (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Párt­végrehajtó Bizottság a közel­múltban tárgyalta meg a téli terv • végrehajtását. A beszá­molót Gémesi Sándor, a járási pártbizottság osztályvezetője és Seres László, a járási tanács v. b.-elnökhelyettese terjesztet­te elő. A járási és községi szervek helyesen alkalmazták a párt művelődéspolitikai irányelvei­ben foglalt útmutatásokat a terv összeállításában és meg­valósításában — állapítot­ta meg a beszámoló. A tár­sadalmi erők bevonásával a célokat sikerült elérni. A pe­dagógusok jelentős része lelki- ismeretesen dolgozott a téli tervben szereplő rendezvények megvalósításán. Különösen jó munkát végeztek a taranyi, HORVÁTH JÓZSEF: lábodi, mikei, szabási, kutasi •és somógyszobi iskolák nevelői. A tervezett 233 előadással szemben 246 előadást tartot­tak a falvakban. Az előadáso­kon csaknem 14 ezer hallgató Ijelent meg. A legnagyobb ér­deklődés Taranyban mutatko­zott meg: egy-egy előadáson Az előadók (55) — Azt mondják — folytatta jük egymást. Én... na, hiszen gattalak, mindvégig azt árez- Benkő —, mostanában keveset érted. Én nem akarlak bántani tem, hogy igaza van az öreg jársz ki a munkahelyre. Be- téged. Tudom, van neked elég Kulcsárnak, s a többieknek is, kérdezte­— Én? Ezek után? Délelőtti bajod. De értsd meg, az utób- akik panaszkodnak rád. Fel­£U^"t0\fdtál hOSy '®ngzöVagy & szerénytelen, kiderítetted "rólam, hogy aíkaí kritizáljanak. Van valami a Nemcsak gorombaskodsz az matlan vagyok a’ munkámra,: guhúztál. No, hát igaz ez? Szerencsés megint izgatottan vágott vissza: — Panaszkodnak? Az a leg- magatartásodban, az könnyebb! Ha én minden szemléletedben, ami rosszindulatú fajankóra hall­gatnék .. s Benkő nyersen, nyomatéko- rék, rendes ember, én emlék- egy srófra jár már az eszetek, san félbeszakította: szem, amikor téged kiemeltek, Szerencsés leszegte a fejét, ™nd7árt"" 71h7ra‘i7Tm a torko­— M* az, hogy rosszindulatú nem tudott hová lenni az és konokul hallgatott J P fajankók? Hagyjuk ezt a nyeg- örömtől. Most azt mondja, nem — Hát nézd csak, öreg, vedd állna s elmenne. Benkő fel­ocsúdott gondolataiból, és fel-, élénkülve marasztalta. — Még egyet, Janikám. Kétl hét múlva szabad pártnapofi tartunk. A végrehajtó bizott­ság azt javasolja, hogy te tarts«;*0-®« vettek részt.^ egy előadást a nártnanon. ^általában jól felkészültek. A ^jövőben nagyobb gondot kell ^fordítani az előadások szemlél­tetésére és a közönségszerve- ‘zésre. , A könyvtári munkáról szól­egy előadást a pártnapon. Szerencsés keserű szájízzel! egész emberekkel, hanem ami még az előbb meg a magatartásom-5^a uiegállapították: helyes volt szemet nagyobb baj, valahogyan nem rdj mondtál ítéletet...' >a letéti könyvtárakat tanácsi szúr az embereknek. Kulcsár érted meg őket. Mintha kisza- ___ Ejnye hát mi az ördö a ^kezelésbe adni. A járásban 24 b ácsi... Ismered őt, igazán de- kadtál volna közülük, nem iej*. téged? — csapott a válláraíezer kötetes letéti és 12 192 kö­Tpilr rívn/loo /rvt-V-N Víz-»** ám 1 «nr-Crr A J—“ 72. , . ’ , • 1 <- « A járásban 9 felnőtt kórus van. Számukat növelni kell, el kell érni, hogy minden falu­nak legyen felnőtt kórusa. A télen a járási művelődési ház­ban és a Lábodi Állami Gazda­ságban fúvószenekar alakult. A járás 15 népi tánccsoport­jában 160 fiatal tevékenykedik. Kiemelkedtek közülük a nagy­atádi üzemek, valamint a sza- básiak és a kutasiak tánccsó- portjai. 8 községben kellett volna ezüstkalászos tanfolyafnot in­dítani, megfelelő számig hall­gatóság hiányában azonban csak 5 helyen tudták megszer­vezni. Népközépiskola Lábo- don, Segesden és Bolháson mű­ködött. A nőtanácsok szervezé­sében 19 szabó-varró, kézimun­ka és sütő-főző tanfolyam in­dult 700 részvevővel. Alapis­mereti tanfolyamok Tarany- ban és Kisbajomban működtelt. Orosz nyelvtanfolyamot Nagy­atádon és Csökölyben szervez­tek. A dolgozók esti és levele­ző általános iskolájának VII. és VIII. osztályát 11 községben szervezték meg 300 részvevő­vel. A gimnázium levelező ta­gozatára 136-an járnak. Az előadók ezután a Latinka Sándor kulturális szemle járá­si bemutatójának tapasztalatai­ról számoltak be, majd a v. b.- tagok hozzászólásai után elfo­gadták azt a határozatot, amely a járás kulturális életének új feladatait tartalmazza. barátságosan Benkő. — Te, én^íetes saját . állomány van. A * költségvetésből 66 497 forintot, a községfejlesztési alapból pe­dat! Na, szóval a szabad párt-: napi előadás témája a követ-: le hangot! Azt sem tudod, ki- érti, mi lelt téged, úgy visel- ezt baráti figyelmeztetésnek, - S70cialista építés köz" ^ keSf’ ^/bürokrata és gondolkodj rajta. Most nem be„ kötelességünk harcolni a, Szerencsé fehmpta a fejét: is kívánom, hogy megfelelj. múlt minden maradványa, Így - Ügy? Hat o?... Majd akkor beszélgessünk er- az élősdiség ellen is. Amellett,! ° is, masok is Kulcsár ről megint, ha lesz róla mon- hogy nőttön-nő a dolgozó tő­idig 16 500 forintot irányoztak (elő a könyvtárak fejlesztésére Rebben az esztendőben. A télen *96 könyvismertető előadás ‘hangzott el, s ezeken átlagosan (40-en vettek részt A József ről beszélsz. Tudd meg, hogy tisztességes emberek. Ezek a te barátaid! Ezek a javadat az öreg munkások beszélik, akarják, és nem rosszindulat, hanem aggodalom és segítő _ _ __________________ ______ s zándék vezeti őket. titkárnődet. Azt mondja, az a a haraszt, ha a szél nem fújja. 3kík’a mások vérét szívják'^szakban jelentősen emelkedett Szerencsés megint izgagan no elzár téged a külvilágtól. Én... felelős vagyok érted, Ja- hát érted Ráiuk kell uiial mu:5az olvasók és a kölcsönzött kö- replikázott: annyira jóindulatú, hogy nem dani valód De még egyszer megek öntudata, még kísért ag Attila olvasómozgalomba 310 is teged hibáztat, hanem a kerlek, gondolkozz! Nem zorog múlt vannak köztünk piócák,^fiatal nevezett be. A tervidő­— Tudom, ismerem az ilyet. Te is csupa jóindulattal éget­tél le ma az értekezleten. Benkő. felállt, nagyot fűit. Elsétált az ablakhoz. — »Tízig kell számolnom« — gondolta, és fegyelmet erőltetett magára. Aztán leült Szerencséssel szemközt. Baráti, szinte kérle­lő volt a hangja: , — Janikám, csillapodj le hát érted. Rájuk kell ujjal mu-j/az olvasók és tatai, le kell leplezni az élős-:»t'etek szama­Egyszerűen senkit sem enged ni. Az is igaz, amit az én sze- be hozzád. ménre vetettek az elvtársak, — Ha akarod — morgott hogy nem törődöm veled ele- diséget. Beszélj a normacsalá­Szerencsés —, vigyétek el mel- get. Nem is keresek mentséget sokról, a lógósokról, a fegyel-; lőlern. , erre. Megpróbálok többet se- mezetlenkedőkről — Csakhogy én nem a tit- gíteni neked, kámőt hibáztatom, hanem té- Szerencsés elszürkült képpel hallgatott Nem mert megszó­gedet. Szerencsés meghökkent. Benkő könyörtelenül foly­tatta: — Visszatérhetünk a mai a herdálok-* ról, a tolvajokról, de kémé-) nyen. .Demény elvtárs, a pro-; már! Mi nem két napja ismer- felszólalásodra is. Amíg hali­jaim, félt. hogy valami osto- pagandistánk, majd segít ne-^ baságot talál mondani, s azzal ked, keresd fel már holnap.j Benkő közelebb jut az igazság- Ugye elvállalod? hoz. Márpedig azt nem szabad. Ügy tett, mint aki már fel- (Folytatjuk.) A télen minden községben és jelentősebb településen műkö­dött — sőt most is működik — színjátszó csoport. A 116 elő­adáson, műsoros rendezvényen 35 ezren jelentek meg. A cso­portok nagy többsége olyan műsort, színmüvet adott elő, amely segítette az emberek tu­datának átformálását. A télen 45 színjátszó csoportban hat- százan tevékenykedtek. Szerencse? Nemrégen kútgyűrűket vásá» rolt a szentborbási Béke Ter­melőszövetkezet a Babócsai Vegyesipari KTsz vízvári be- tonárukészítő részlegétől. S mi­re a gépkocsival Barcsra értek velük, azt vették észre, hogy a kilenc darab kútgyűrűből négy eltörött. — Szerencse, hogy a többi egészben maradt — vélekedtek a kocsit kísérő tsz-tagok. Szerencse? Az a véleményem: nem. Igaz ugyan, hogy egy kút- gyűrü nem kerül csak 147 fo­rintba, de egyetlen termelőszö­vetkezetnek sincs kidobálni va­ló pénze. Azt sem hiszem el* hogy azért törtek össze, mert útközben megáztak. Hiszen ak­kor a kútba helyezve vala­mennyi azonnal erre a sorsra jutna! Arra gyanakszom, hogy a ce­ment keverési aránya lehetett ‘ rossz. Nézzen utána a ktsz ve­zetősége, hogy ilyen hiba töb­bé ne forduljon elő! (SzalaH

Next

/
Thumbnails
Contents