Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-28 / 99. szám
Péntek, 1961. április 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP rr ___ rr F UTOHAZI FIATALOK Április 4-én a Barcsi Fűtőház dolgozói ve- sérigazgatói oklevelet és 6500 forint pénzju- ■almat kaptak jó munkájuk elismeréséül. Az íred menyek elérésében nagy érdeme van a lűtőház Petőfi Sándor KISZ-szervezetének is. * * * — Lelkesek, törekvők a fiatalok — mondja 3essenyei József főnök. Amiben csak tud, sept nekik, hisz maga is nemrég még KISZ-ve- íetőségl tag volt a dombóvári állomáson. Bár ;sak 32 tagja van az ifjúsági szervezetnek, így-egy taggyűlés összehívása mégis’ sokszor lágy gondot okoz. Ugyar.is a fiataloknak csupán egy része dolgozik a műhelyben, a többi jtazik. De a főnök úgy irányítja a munkát, rogy az alapszeivezet tanácskozása mindig ha- ározatkópes lehessen. * * # Az idén 37 fűtőházi fiatal — kiszisták és szervezeten kívüliek — jelentkezett az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A munkának nagy a becsülete előttük, s minden törekvésük, hogy jó szakemberekké váljanak. Tavaly a fűtőház 263 ezer forint értékű szelet, illetve kenőolajat, szerszámot, villamos rnergiát takarított meg, s ez nagyrészt a fia- aloknak köszönhető.' A Szakma ifjú mestere versenyben 1960-ban ők lettek az elsők az gazgatóság területén, öten neveztek be, s egy irány-, egy ezüst- és három bronzjelvényt szereztek. Az idén hárman versenyeznek ezért i címért. 16 kiszista szakmai továbbképzésre ár. Tarján Mária, Kun István, Vgi Ferenc gimnáziumban, Vízi Miklós technikumban tanul. Dömsödi Imre, Szegedi Mátyás az ipari anulókat segíti. Az Ifjú Gárda Komló“. János irányításával i munkaidő kihasználása, a munkavédelmi szabályok megtartása, a javítások pontos el; "«■ ■ Szegedi Mátyás forgattyűperselyt bővít. A mozdony gőzbeömlőjét és csapágyát javítja Bázel Antal és Pálhalmi János. végzése felett őrködik. Ennek is köszönhető, hogy nem akad egyetlen olyan gép sem, amit a javítás után vissza kellene vinni. Bázel Antal, Komlós János, Kővári Ferenc, Dömsödi Imre lakatosok itt is példát mutatnak. A fiatalok kiveszik részüket a ' társadalmi munkából is. A barcsi óvoda, fürdő, egészségház, bölcsödé építésénél 510 órát dolgoztak. A termelőszövetkezetek segítésére 750 munkaórát ajánlottak feL Szabad idejükben kirándulnak. A nyáron Esztergomba, Győrbe és Budapestre szeretnének látogatni. • * » Németh István — aki négy éve titkára a szervezetnek —, Dömsödi Imre, aki néha megsértődik (de hamar megbékül), Komlós János, Kővári Ferenc, Bázel Antal, Pető Zoltán, Simon Ervinné, Tallián Mária, Bede Zsuzsa a leglelkesebb KISZ-tagok: minden munkában szíwel-lélekkel részt vesznek. Akadályozza munkájukat, hogy nincs megfelelő helyiségük. Pedig lehetne, ha az igazgatóság akarná. Több mint egy éve megszüntették az állomás kultűrvárótermét azzal, hogy vendéglővé alakítják. Nem így történt. S azóta havonta egyszer oktatófilmet vetítenek benne, 2 óráig nyitva van, aztán mindig zárva tartják. Itt helyezhetnék el a televíziót, szórakozhatnának, tanulhatnának a fiatalok, s még eredményesebbé válhatna a KlSZ-szerve- zet munkája. Sz. L. Mikor készül el a kaposvári új kelleiöállomás? »Egy hónap múlva üzembe lép az új, korszerű kaposvári baromfikeltető állomás« — ezzel a címmel jelent meg február 21—i számunkban egy tudósítás, mely a megyei mező- gazdasági osztályon- kapott tájékoztatás alapján arról adott hírt, hogy az új keltetőállomás március 15-én megkezdheti működését. Március 15-e messze mögöttünk van, s a keltető még ma sem üzemel. Eltolódott az átadás napja? Nem. Másról van szó: egy felelőtlenül tett, teljesíthetetlen Ígéretről. Pedig eddig már 200 ezer csibe kikelhetett vcxlna. Az átadás határideje május 30-a, de az Építőipari Vállalat a megyei tanáccsal március 15-ében állapodott meg. Ha csak az építőkön áll a keltető üzembehelyezése, akkor nem volna semmi gond, de gépek és egyéb felszerelések is kellenek. A Fővárosi Malomszerelő és Gépjavító Vállalat azonban ham tartotta szívügyének a megígért határidőt. Mert például megjöttek ugyan a gépek, de nem érkezett meg minden alkatrész, a szerelők pedig február 26-a helyett csak március 28-ári kezdtek hozzá a munkához. Íme a magyarázat a késésre S a tanulság? Ne tegyünk merész ígéreteket, könnyelmű kijelentéseket. Mennyivel jobb lett volna például, ha a május 30-i átadással szemben május 15-ében állapodnak meg, de például április 28-án megkezdi az üzemelést a modem, 12 gépes keltetőállomás. V. M. A rágalom fertőjében Pletykázás, rágalmazás keseríti meg hosszú idő óta a so- mogysámsoni terrnelöszövetkezet vezetőinek napjait. Kilétüket gondosan titokban tartó, felelőtlen emberek hol az egyik, hol a másik vezetőségi tag becsületét kezdik ki, különböző hazugságokat híresztelnek róluk széltében-hosszában. S ha egyik hazugságukat kudarc éri, rögvest gondoskodnak arról* hogy másikkal nyugtalanítsák a falu népét. így járt Kelemen Ferenc tsz-elnök, akinek becsületességén eddig tucatnyi igaztalan vádaskodás szenvedett ki. Egyszer azzal vádolták, hogy pincéjét a tsz anyagából javíttatja. Azután ráfogták, hogy a rokonai által szövetkezetbe vitt lovakért többet fizettetett, mint másoknak. Egyes ellenőrizhetetlen hírek szerint húsz mázsa kukoricát illetéktelenül elvitt a közösből. De értek másokat is ennél furcsább, sőt nevetséges vádaskodások. Az állattenyésztési brigádvezetőre ráfogták, hogy ökröt lopott a tsz-böl, és így tovább. Tálán mondani sem kell, hogy a helyi tanács elnöke és a járási szervek minden mendemondának utánajártak, s mindannyiszor kiderült: nem szenvedett csorbát a megrágalmazott tsz-vezetők becsülete. De még ennyivel sem érik be a rágalmazók. Mostanában újabb aljas módszerhez folyamodnak: névtelen fenyegető levelekkel árasztják el a különböző vezető tisztségben levőket. Politikai céljaik világosak. Rágalmazással, s ha úgy nem megy, fenyegetőzéssel akarják félreállítani, lehetetlenné tenni a rendet, fegyelmet követelő vezetőséget. Illetékes szerveinknek meg kell keresniük, kik ólálkodnak a névtelenség mögé bújva a sötétben, kik akarják kedvüket szegni a szövetkezeti harcosoknak. A becsületes emberek igazságérzete is ezt követeli. V. J„ 100 holdon simazinozza, 40 holdon négyzetesen veti a" kukoricát a kaposvári Latinka Tsz Az idén a kaposvári. Latinka Termelőszövetkezet 230 holdon termel kukoricát. Már a múlt évben figyelemmel kísérte a gazdaság a másutt folyó simazinos kukoricatermesztést. A kedvező tapasztalatok hatására úgy döntöttek, hogy 100 holdon ők is megpróbálkoznak ezzel a módszerrel. A növényápolásnál sok munkaerőt tudnak megtakarítani a vegyszerezéssel. A 100 hold már készen áll a vetésre. Az idén lesz először a Latinka Tsz határában — 40 holdon — négyzetes kukorica. Jól trágyázott, sík fekvésű táblát választottak ki erre a célra. 22 ezer tövet számítanak holdanként, ez a mennyiség felel meg legjobban az adottságoknak és a talajerőnek. A két kísérlet — a simazi- nozás és a négyzetes vetés — mellett 90 holdon maradnak a régi gyakorlat, a soros vetés mellett. Alkalmuk lesz majd összehasonlítani az eredményeket, s jövőre kiválasztani azt a módszert, amelyikkel a legtöbb kukoricát termelhetik egy-egy holdon. Új utakon a kisasszondiak VT ALAMIKOR, nyolc-tíz ' évvel ezelőtt sok felejthetetlen nyarat töltöttem ezen a vidéken. Barangoltunk a szőlők között, úszkáltunk a cserjés övezte halastóban, virágot, gombát szedegettünk az erdőben. Régen volt... Most, hogy újra itt járok, sok emlék éled fel bennem, és valami furcsa, megmagyarázhatatlan éraés kerít hatalmába. Ki Hem volt még így? Más szemmel nézek körül, más gondolatokat ébreszt bennem itt minden. Ügy tűnik, semmi sem változott, közben lépésenként akad valami, mire megjegyzem: ez sem így volt akkor. S míg a régire emlékezem, keresem, kutatom, mi az, ami új, mi az, ami megváltozott. Kisasszon- don járok... I0RVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA (54) Benkő kirohanása. Hiszen BenAmitBemkő mond, azt a jó- nap reggel folytassuk. Rémé- írva, hogy kellemetlen számá- ofntetös^volt^^T^te^0^^" an ész sugallja, a realitások lem, hamar végzünk vele. ra ez a találkozás. . M ^t wS“maj^ zámbavétele a valódi kozer- Az értekezlet megszakadt — Állok elebe! — kemény í- szeretettel veszi körül gyér D LDUGOTT KIS FALU, bekötő útja sincs. A /nagy por a régi, de mellette , /már a mát jelzik az utat szete azzal jössz, hogy én ellenedJgelye2Ó villanyoszlopok. Fél vagyok. Hülyeség! En a po-Séwei ezelőtt hozták ide a réz- csékolas ellen vagyok. *gö drótok a világosságot. A Pillanatnyi csend támadt.5^llanyt követték a rádiók, Szerencsést váratlanul ^f^Sítt-ott már mosógép is áll a (takaros házakban. Csak • egy 'bánatuk van, hogy nincs út, (pedig már egy év óta ígérgetik, megvalósításáért a két köz- jség — Kisasszond és Kaposfő •— lakói 1 millió forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalták. Pedig de nagyon lek. S amit Szerencsés, az csak Mindenki sietett a helyére, tette magát Szerencsés. Tűs- meké+ és észre sem veszi bot>ufogó frázis, harcias felien- Szerencsés gondolataiba me- tént belevágott előre kigondolt xásait De éppen ez ingerelte íőzések. Mi lelte ezt a Szeren- rülve szedte össze feljegyzéseit, mondókájába: Szerencsést további” ellenkezéssé®*? Hát ez mái- nem ismer és távozni készült Benkő út- - Nézd, én úgyis tudom, re Hiszen nyiivánvaió, hogygkäi^~Sofc^rta jobban “érehetetlent? Ennek minden jat allta: mit akarsz mondani! - kezd- Benkő most tele van fortyogó^ttöá^vát^töű a^lötT Mert koldus-perspektíva«, ami nem _ Te jani; beszélni akarok te mdignalt hangon. — De elő- indulattal n :erül milliókba? Miért-dobá- veled. Ráérsz ma délután, szőr hadd mondjak én valamit. De mire Szerencsés ezt ígyStö^f fah, m^tt a dirib-daódzik ez a milliókkal? A.z ősz- mondjuk, úgy öt óra tájban? Sajnálom, hogy szesnbekerul- eigandolta, Benkő lehiggadt, és^°h föidecskéktt^itttsakötöt ályvezetők közül csak Pong- Addig bizonyosan elmennek a tunk egymással Errol en nem már nyugMt h£fflgon jelentette^ °ttte Wrtokába Bár ácz, az I. szerelde vezetője bo- vendégek. tehetek. Te hatalom vagy a tó; i+ ogatott Szerencsés demagóg Szerencsés kedvetlenül bó- Szálban, ésén... — Különben sem erről akar-^AQ^de^sak ez évtől nevez zónoklata alatt Pongrácz - Hntott> & némán eloldalgott. tam veled, öregek így SlujukaV ter^ö zt mindenki tudta róla- nem Aha, ’Tehát nem ^ Ä az tíőttl értekezletről? _ Hidd el, erről nem is érdemes.g^ettoietl köaSéK agy esz, de annal jobban összecsapás. Benkő még mégis — Igen, hát miről beszel- Holnapra kialszod a mérgedet,5 , , . .... ... . , nádja a szólamokat. Ha meg- akarja leckéztetni az osztály- nék? Te megtehetted volna, és majd csak megegyezünk va-? A faluval eg>ntt változtak m all ja azt a szót: »szociahz- vezetői értekezleten elhangzott h°gy előre szólsz nekem, lamiképp. /emberek is. Uj útra tértek, e lus«, elhagyja minden józan állásfoglalásáért. Még csak ez »nézd, nekem nem tetszik az Szerencsés szeme összeszű-/neí? ^ akárhogyan indultaké legfontolás, titáni erőt erez keU, Még ő akaHa felróni ne- idomszerüzem terve, gondol- kült. Nem erről? Hát miről5fa;,ta- ..gy?P.1, KoruK»an ^ imáiban, s rohanna vakon kem _ mérgelődött —, hogy juk csak át ezt a dolgot«, de akar beszélni Benkő? Alig ész-*\sen mUYf1íe^f meg °lyan.gc?” lőre, ha követik, ha nem, ha szembekei-iUtünk egymással, te nem szóltál semmit, és nyíl- revehetően összerezzent, de^üosan a natart, mint most. az élhoz ér, ha nem, kerül, ami- ö ^ annyit sem tett meg, válf szánt szándékkal rontottál Benkő éles, átható tekintetét»^52^? - szc*°all?'Lat; sose’n éban. Mindez persze nem ment íkönnyen. é Némileg kedvezőbb helyzetből indultak el, mint mások. :Mert ha sokat küszködött, bukdácsolt is az előző kis .szövetkezet, azért teremtett, némi alapot ennek a nagy közösségnek. A most behozandó marháknak |van istállójuk, bontási anyagból már készül a lovak férőptett többé a lényegre. Ez >en, ez a beszéd! Aki azt a sót, hogy »szocializmus« íondja, annak igaza van! kie kerül. Most is, amikor Sze- hógy előre szólt volna a kifo- nekem az értekezleten. ezúttal nem kerülhette el Sze-i encsés odavágta, hogy mi pe- gásairól.. Benkő kissé csodálkozó, kis- rencsés belső aggodalma. Mégig fütyülünk a kapitalisták- örákQn át töprengett, ho- sé bosszús képet vágott! ^ hanghordozása most már tán* Pongrácz^már ügyelem * *«Ja visszaverni Ben- _.Nem értelek, Janikám. *»é kedélyeskedő volt: ttt kő tamadasat. Oledaba állítot- beszélsz te? Hogy »szem- Panaszkodnak rád, testta érvéit. Megfogalmazott né- ^icerültünk^,' meg hogy én vér* Na, me ijedj meg, semmi hány frappánsnak vélt monda- »neked rontottam-«? Mi az istot, amelyekben sérelmének ten ez? Te előálltéi egy terv- Benkő hirtelenében nehézüce Haraszti titkárnője nesztelen hogy nemPhagyja magát. Nem akikrT«: ^ ker«tgelte a megfelelő szajptekkel az igazgató mögé neki, hanem Benkönek keU tartozik, meghánytuk-vetettük, vallat- Megint visszatartotta a, _ irrant, és a fülébe súgott va- b^dnia aderekát!................. a még majd vitázunk is rajta, "égi aggály, nehogy elkedvetle-íjhejye ts. I^ekeziTek az építkeimit Haraszti bólintott és az , v^a oral Akkor ezzel kész. Aa persze rossz er- nitse Szerencsést De Szeren-gzéssel, tapasztalták, hogy sok unit. Haraszti , ^ benyitott a partirodara, Ben- zes, ha az ember elgondol va- fshelven miiven mev er>ndnt rtekezlethez fordult: kő ^ vártl De most nem lamit, és arra nem kiáltanak a^6bJl nundeníde felel-gtelyen^ milyen nagy gondot — Elvtársak, sajnos az érte- azzal a felcsillanó derűvel, »hurrát«, hanem a gyengéit metes gondolat nyargalásaott./együtt ’a fagatok Ezze! egyen- ezletet fel kell függesztenünk, áradó jókedvvel fogadta, mint firtatják, de hát a rossz érzé- Megsejtett volna valamit Ben-Siő fontosságúnak tekintik a legérkezett a csehszlovák de- máskor, ha időt tudott szaki- sek elpárolognak, elpocsékolt kd? «sertésfiaztató építését- sürgöigáció, nekem kell fogadnom, tani egy kis beszélgetésre. Fá- milliókat viszont már nem ísen szükség van erre is hogy «vaslom, hogy ezt a vitát hol- radtas volt, sőt a* arcára volt lehet többé összekaparni. Most (Folytatjuk.) «mielőbb húst adhassanak’ az országnak, nagyobb jövedelmet biztosíthassanak maguknak, s túlszárnyalhassák a tervezett 28 forintos munkaegységet. Munkaegység, jövedelemelosztás ... Eddig nem ismert fogalmak, a közösségi élet teremtette meg. Jellemző a kisasszondiak átalakulására, érdeklődésére, hogy a téli ismeretterjesztő előadások során akkor gyűltek össze legtöbben a művelődési házban, mikor erről a témáról volt szó. Művelődési ház,— mennyivel másképp fest, mennyivel más a. jelentősége, mióta ki- gyúlt a villany. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy azelőtt nem volt gazdája. Volt. Hiszen a nagyterem falán, egy kis vitrinben ott őrzik a két évvel ezelőtti kulturális szemle megyei első díját és a tavalyi járási első díjat A klubterem berendezése jó munkájuk jutalma. A kocsma helyett a fiatalok mellett az idősebbek is mind többen találják meg itt a szórakozásukat esténként. Sakkoznak, rádiót hallgatnak, beszélgetnek. Nagy fejlődést jelent ez: a kibontakozó, szép klubélet. Ki gondolt volna erre még néhány évvel ezelőtt is? Senki. És ki hinné, hogyéz a kis falu meg tudta tartani magának a fiatalokat? Pedig így van. Az a kultúrcsoport, amely nevet szerzett a községnek, most nem működik. De annál nagyobb szerepük van a KISZ- szervezet színjátszóinak, az iskolás gyerekeknek. Klasszikus kabaré, mai tárgyú, főleg a falu életével foglalkozó darabok bemutatása, ismertetése szerepel tervükben. Kísérletnek szántá’k, és sikert arattak vele. Az előadásokon csaknem ott szorong az egész falu, s kiki számolgatja, mikor lesz a legközelebbi darab, a Rettenetes nyeremény bemutatója. Érdeklődnek, igénylik a kultúrát ... * * * ET ERESTEM Kisasszondon az újat, a megváltozatta*. Bár a házak a régiek, esetleg tatarozták, vagy új kerítést építettek, de az emberek... igen, az emberek megváltoztak. Másként dolgoznak, másként gondolkoznak, és másként élnek. Üj utakon indultak el. Vörös Márta
