Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

SOMOGYI NÉPBAP 6 Kedd, 1961. április 2S. Kotcse látképe Á Somogy megyei Népi Együttes bemutató előadása A csehszlovákiai hangver- senykörútra készülő Somogy megyei Népi Együttes elutazá­sa előtt Kaposvárott is bemu­tatja »Elindultam szép hazám­ból. ..« című műsorát. Az együttes a legjobb tánc-, zene- és énekszámokból összeállított műsorát május 2-án mutatja be a Csiky Gergely Színház­ban. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa több mint 27 ezer fo­rintot költött az együttes ruha­tárának felfrissítésére. Az együttes a május 2-i előadáson teljesen új jelmezben lép szín­padra. A tánckar és a zenekar Sárosi—Csikvár pontozóját, Farkas—Csikvár Vízvári leánytáncát, Vujisics—Együd Délszláv táncok c. kompozíció­ját, Farkas—Csikvár Rondóját mutatja be a többi között. Az énekkar Smetana Ünnepi ka­rát, Kodály Fölszállott a páva, Bartók Négy szlovák népdal c. művét, Bárdos Tilinkósát, Ko­dály Kállai kettősét adja elő. A zenekar Borzók Verbunkos és friss, Farkas Gyula Czinka Panna c. szerzeményét szólal­tatja meg. A május 2-i bemu­tatkozás mintegy főpróbája lesz a csehszlovákiai fellépés­nek. Ahol nem pihennek a művészeti csoportok A legtöbb járás művelődési életében csend honol azóta, hogy lezajlottak a Latinka Sándor kulturális szemle be­mutatói. A községek, üzemek, földművesszövetkezetek mű­vészeti csoportjai közül csak azok dolgoznak, amelyek a me­gyei bemutatón is ott lesznek. A többiek »ülnek babérjai­kon«. Nem így a fonyódi járásban. Itt olyan mozgalmas a művelő­dési élet, mintha legalábbis most készülnének a körzeti bemutatókra. A járási tanács művelődésügyi csoportja ugyanis megszervezte a művé­szeti csoportok cseréjét Egyik község művészeti csoportja szombat-vasárnaponként ellá­togat a másik községbe, s így lehetővé válik, hogy a falvak megismerkedjenek közelebbről is egymás munkájával. i Vasárnap a Balatonnagybere- ki Állami Gazdaság népi együttese Ordacsehibe látoga­tott el. A múlt vasárnap a szöllőskislakiak szerepeltek Csehiben. Nemsokára a csehiek cA kúpentj és ami alatta van Egy év alatt két és fél millió forinttal emelkedett a falusi bankok betétállománya főnek 6 millió 700 ezer forintja volt betétként elhelyezve. , A falusi bankok hároméves működésükx alatt 2336 falusi lakosnak folyósítottak átlag 3000 forint kölcsönt. A nagy forgalom meghozta a várt ered­ményt: 119 ezer forint nyere­séggel zárták a múlt évet me­gyénk takarékszövetkezetei. viszik el Kislakra és Berekbe műsorukat. A szöllőskislakiak Gyugyon bemutatták a Nem vagyunk angyalok c. színmű­vet, a vörsiek az Érdekházassá­got Holládon. A kishegyiek Szöllőskislakra látogattak el meg Ordacsehibe. A nagybe- rekiek a Virágzik a hárs c. színművet adták elő' Balaton- szentgyörgyön. A balatonlel- leiek is ellátogattak ide a Kü­lönleges világnappal, s Bala- tonberényben is eljátszották a darabot A baráti-hegyiek (öreglak) Kisberényben adtak műsort Az öreglakiak So- mogyvámoson léptek fel. A fo­nyódi zenekar B.uzsákon és öreglakon adott hangversenyt. E felsorolásból is megállapít­ható, milyen sokat nyer egy- egy község a cserével. Olykor három-négy együttes műsorát is megtekintheti, jut minden szombatra vagy vasárnapra bemutató. A balatonboglári Vikár Béla Művelődési Hóz irodalmi színpada is bekapcso­lódik a cseremozgalomba: több községbe ellátogat Ballada-est című műsorával. S a még ed­dig nem »turnézó« együttesek is útra kelnek, hogy a falu ha­tárán kívül is bemutatkozza­nak. Egy pillanatra sem áll meg a művelődési élet, a csoportok állandóan látnak célt maguk előtt, mindig készülnek vala­hova. S ez az éltetője annak a pezsgésnek, ami a fonyódi já­rásban tapasztalható. E hasz­nos kezdeményezést más járá­sokban is követhetik. S akkor nem honol majd olyan csönd a bemutatók befejeződése után. Az iskolában voltam, va­lami ügyes-bajos dolgom akadt, s miután elintéztem, az igazgató még visszatartott. A megelőző napok valame­lyikén voltam már nála, s tudja, hogy mi járatban va­gyok, hogy az új falura jel­lemző minden apró kis adat érdekel, hogy vadászom az ilyenre, mert tudni szeret­ném az igazságot: hányadán is állunk most? A legutóbb elmondta a többi közt, hogy az egyik ta­nítványa egy vadonatúj tan­góharmonikával állított be hozzá a minap, s kérte, hogy vegye be az úttörőzenekarba. — Kitől kaptad a harmo­nikádat? — kérdezte meg­lepetten. — Az édesanyámtól — fe­lelte a gyerek. — Talán születésnapra kaptad? — kérdezte, tekint­ve, hogy a búcsú, húsvét el­múlt már. — Nem! — rázta fejét a gye­rek. — Csak úgy hozta, Pes­ten járt, és vette nekem! Persze erre azt mondhatja valaki, hogy ez kivételes eset. Mindig volt szülő, aki áldozott a gyerekére, aki hangszert vásárolt neki: sí­pot, furulyát, hegedűt, mért ne vásárolhatna kicsit drá­gább hangszert: tangóharmo­nikát? Végeredményben ez még nem mond semmit! Ap­ró dolog ez! És én azt hi­szem, hogy igaza van annak, aki ezt mondja! Nem is vontam én le be­lőle messzemenő követlcezte- tést, csak megjegyeztem. — Gyere velem! — húzott most megint magával az igazgató. — Üjra apró dol­got mutatok. Nem hinném, hogy jelentőséget tulajdoní­tana más neki, de már én ilyen vagyok! Persze én, is véletlenül jöttem rá. Elve­szett az egyik gyerek töltő­tolla, átnéztük a padokat, a táskákat, s végszükségből ki- üríttettem az osztály papír­kosarát is. Akkor tettem a felfedezést. Ekkor már ott is álltunk az egyik osztályteremben, ahova csak úgy találomra be­nyitottunk, s az igazgató ké­résére az egyik gyerek már ki is ürítette a papírkosarat. Hogy mi volt benne? Nem volna érdekes, ha leltári hűséggel felsorolnám a benne talált kacatot! Csu­pán az alábbiak közlését tar­tom érdemesnek: Volt benne a többi közt félig elfogyasz­tott sonkás zsemle s három vajaskenyér maradvány. (Ezt a maradványt úgy kell ér­teni, hogy tenyérnyi dara­bok.) — No, mit szólsz hozzá? — nézett rám kíváncsian az igazgató. Hümmögtem, vállat ráz­tam, aztán annyit szóliam csak, hogy ilyen apró jelen­ségből azért nem lehet mesz- szemenően következtetni. Kétségtelen, hogy évekkel ezelőtt nemigen hajigálták a sonkás zsemlét a kosárba, még a vajas kenyeret se, de hát ez még nem minden, eh­hez még sok ilyen apró adat kell, hogy általánosítani le­hessen. Ekkor szólt közbe az egyik tanítónő, aki a beszélgeté­sünket hallgatta: — No, egy apró adattal én is szolgálok! — ... Sebtében elmondta, hogy családlátoga­táson volt, és a sok minden mellett, amit a szülőkkel megbeszélt, a munkaköpeny dolgát is szóba hozta. Egyik­másik szülő ugyanis megta­gadta a munkaköpeny meg­vételét. ... — tudja, hogy milyen nehéz dolgom volt — folytatta —, sok szülő még ezek után is visszautasított! — Miért utasította vissza? — kérdeztem. — Éppen ez az érdekes. Az indoklás! Én is arra gon­doltam, hogy a pénzt sajnál­ják rá! Aztán a végén ne­vetnem kellett azon, ami ki­derült! Az egyik szülőnek például megmagyaráztam a munkaköpeny előnyét, hogy a gyerek a régi, kopott, ki­nőtt ruháját is elviselheti alatta, amit különben társ&i miatt szégyellne hordani. Tudja, mit felélt rá? — Ugyan mit? — Hogy éppen emiatt nem kívánatos! Mert ha kopott a gyerek ruhája — magyaráz­ta —, akkor veszünk neki újat! Megtehetjük! A régit meg eldobjuk ... Nem azért vesszük mi a szép ruhát a gyereknek, hogy a köpennyel eltakarja! « » * Hogy mit válaszoltam én erre, az most nem fontos. Annyi bizonyos azonban, hogy ezt az apró adatot is odaírtam a többihez. És biz­tos vagyok benne, hogy ki fog kerekedni a kép, hogy megtudom: hányadán ál­lunk! Talán nem is kell már sokáig gyűjtenem a sok ap- r ó adatot! P. B. Az elmúlt hetekben minden takarékszövetkezet mérleget készített tavalyi munkájáról. Hogy jól dolgoztak a falusi bankok, azt csaknem 34 millió forintos forgalmuk bizonyítja. Népszerűségüket a tagok szá­mának emelkedése is mutatja. 1960-ban mintegy ezren váltot­tak takarékszövetkezeti részje­gyet, s ezzel a taglétszám meg­haladta a 2200 főt. A tagok szá­mával együtt növekedett a’ részjegyek összege is. Az egy * évvel ezelőtti 409 ezer forintról. 570 ezer forintra emelkedett a* megyei részjegyalap. Bizalommal viseltetik a fa- A német vegyipart máir régóta úgy ismerik, lusi lakosság takarékszövet- mint a világ egyik leghírnevesebb vegyiparát kezetek iránt. Ezt a betetallo> Nem kevésbé ismeretes neve van a Vegyipar many gyarapodása igazolja leg-^ egyik ágának, a gyógyszergyártásnak. Elég, jobban. 1959 végén 1500 bete-^ha a sokféle gyógyszeréről ismert Bayer gyá­^réksz^etkei°tekbS egy? ^ meg'. azonban nem a Ba^r raKareKszovetkezetekben egy,* aszpirinról lesz szó, hanem a gyógyításnak ev múlva pedig több mint 2200^ egy másik végletéről: sehol sincs több ál­? vegyész, több sarlatán a gyógyszerkereskede- ) lemben, mint éppen Nyugat-Nómetországban. f Egy géplakatos esete foglalkoztatta a közel- f múltban a közvéleményt, aki lényegesen job- | ban ismerte az emberek hiszékenységét,, mint a gyógyászatot. Mint géplakatosnak sem ment rosszul a dolga, de amikor rájött, hogy sokkal többet keresnek azok, akik a betegeknek egészséget ígérnek, maga is beállt az emberi­ség e »jótevői« közé. Mert a beteg ember min­dent megad, hogy egészségét visszanyerje. Ö í is felcsapott hát csodaszergyártónak. * Hugo Bauer heidelbergi géplakatosról van szó. Ez a különben együgyű ember nem is tud­ta, hogy amit cselekszik, jogállamban tör­vénybe ütköző cselekedet. Nyu gat-Néme tor­s'zágban azonban nincs olyan törvény, amely megtiltaná, hogy bárki is csodaszergyártással foglalkozzék. Azt az 1901-ben hozott törvényt , ugyanis, amely a gyógyszergyártást kizárólag f a gyógyszergyárak monopóliumává tette, Hit- f lerója 1943-ban érvénytelenítették Azóta pedig ? senki sem gondoskodott új törvény meghcfea- ! táláról. Bauernek tehát nem kellett a remdőr- I ségtől tartani... Jöhetett a korszakalkotó sza- \ badalom: a testi elektróda. Ezt a hangzatos és 5 titokzatos neveit adta »találmányának*; Nem a vevőkben, hanem a boltosban volt a hiba A nemesvidi földművesSzo- vetkezet 1959. szeptember 9-én megbízta Barna Istvánt az ön- kiszolgáló élelmiszerbolt veze­tésével. A Szövetkezetek Mar­cali Járási Központja másfél év alatt hatszor tartott nála el­számoltatással egybekötött lel­tárfelvételt. Négv esetben volt hiánya összesen 7558 forint 24 fillér értékben. Ez azonban az utolsó fillérig megtérült. Az fmsz a hiányok keletke­zésének okát nem kutatta; ar­ra gondoltak, hogy a boltost a vásárlók meglopták, és. ezért komolyabb intézkedést nem tettek. Az FJK viszont az idén megvizsgálta ezt is, és gondat­lan, hanyag kezelést állapított meg. A textilbolt vezetője, Rech- nitzer Sándor átmeneti idő­szakra elvállalta az önkiszol­gáló bolt vezetését is. Rech- nitzer elvtárs, aki tíz éve hiány MODERN KURUZSLÓK nélkül számol el, hangoztatta, hogy odaadó, lelkiismeretes munkával az élelmiszerboltban sem keletkezhet hiány. A leg­utóbbi ellenőrzéskor bebizo­nyosodott, hogy korábban sem a vevőkben, hanem Barna Ist­ván boltosban volt a hiba. Rechnitzer elvtárs és kollektí­vája az élelmiszerboltban a próbaleltárig csaknem 130 ezer formte* forgalmat bonyolított le. A kiszolgálás udvariasabb, az áruellátás jobb lett. A bolt­ban és a raktárban rend ural­kodik, az árukezelés szaksze­rűbb. S ami a leglényegesebb: mindössze 70 forint úgyneve­zett normalizált hiányt vettek igénybe. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a szövetkezetek vezetői bátran váltsák le a sorozatosan hiánnyal elszámoló boltvezető­ket. Állítsanak helyükre meg­bízható, becsületes embereket, akik megvédik a társadalmi tulajdont, a szövetkezeti tag­ság vagyonát. Detnkó János FJK főellenőr. Nagy gyakorlattal rendelkező kazánfűtőt felveszünk. SOMOGY MEGYEI HÜSIPARI VÁLLALAT (9449) A Kaposvári Vasipari és Műszaki KTsz Áchim András n. 8 sz. gumijavító részlege vállalja textügumi-szíjak végtelenítését, autó-, trak­torgumik és minden egyéb gumiáruk javítását (SOM) Az elektróda alapanyaga és szerkezete egy közönséges drótezál, amelyet a mester kerekre görbítve mentőeszközként hoz forgalomba. A találmányhoz használati utasítást is kap, aki leszurkolja érte a honoráriumot. Ebben ez van: »Ezt a testi elektródát a legtanácsosabb nyak­láncként viselni úgy, hogy az közvetlenül bő-5 rönkre tapadjon.« j A prospektus egyébként tartalmazza még, ^ hogy a karika több mint ötvenféle betegségtől menti meg tulajdonosát, kezdve az érelmesze­sedéstől a cukorbetegségig. Gyógyítja a rákot, a szívbajt, a tüdővészt és a modern idők szülte sok egyéb nyavalyát. S mindezt potom huszon­öt márkáért. Az utolsó szalmaszál a beteg em­beriségnek. Igaz ugyan, hogy a »csodaszer« anyaga és előállítási költsége nem több, minti öt pfennig, de hát az ember itt nem az anya-? got, hanem az értéket fizeti meg. Mégpedig jól? megfizeti. Ezt az is igazolja, hogy Bauer 1953-? ban kezdte el a »találmány« sorozatgyártását,? és már az első héten 80 ezer karikát rendel-1 tek tőle. Azóta nyolc éven át zavartalanul? termelt a cég, kiterjesztette hálózatát egészJ Nyugat-Németországra, ügynököket és iroda-? kát tartott fenn — igazolva, hogy a kuruzsló-*| nak nemcsak a primitív karban mehetett jól. r A legújabb hírek szerint nagy beteg a fel találó, a diagnózis bizonytalan, nem használt a saját gyártmányú karika, tanácstalanok az ? orvosok is. Mi azonban — bár nem tartozunk * a mester kuncsaftjai közé — látatlanul is meg- i állapítjuk: Herr Bauer nem veit szívbajosf A TRANSZVILL keres vezető állásba azonnali belépésre villamosmérnököt vagy valamint gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust Ú A Kaposvári Kórház pályázatot hirdet VEZETŐ RAKTÁROSI állásra. Előnyben részesülnek, akik könyvelői képesítéssel (kálász), könyvelői gyakor lattal és anyagismerettel rendelkeznek. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Illetménye az E 410 kulcs­szám szerint a képességének megfelelően. __________________________(3577) G rafikai kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban Tehetséges fiatal képzőmű* vész szénrajzaiból nyílt kiállí­tás szombaton délután a Kilián György Ifjúsági Házban. Dom- by Lajosnak, a Balázs János képzőművészeti szakkör tagjá­nak első nyilvános kiállítását Ruisz György, a szakkör veze­tője nyitotta meg. Elmondotta, hogy a 18 éves kiállító már túlnőtte a stúdió jellegű mun­kákat, s alkotásai me' - e túl­mutatnak az átlagos rajztehet­ségen. Igényes, művészi kivite­lű rajzaj nagy reményekre jo­gosítanak. A megnyitó beszéd után a szép számmal megjelent kö­zönség megtekintette a kiállí­tást. A képek — tanulmányfe­jek, építömunkánk ellesett mozzanatai és néhány forma­lista kísérlet — megérdemelt sikert arattak. Különösen jól sikerült rajz a Parkban, a Ka- pos-part, valamint az Ági cí­mű alkotás. A kiállítás megrendezéséért elismerés illeti a szakkört, a KISZ városi bizottságát és az Ifiúsági Ház vezetőségét. A KAPOSVÁRI TEXTILMÜVEKNÉL íonóíanuló-feívéfel van 16—26 éves korú nők részére. (9420) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. II. Telefon 15-10, 15-11# Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka g. ul 3. Telefon 15-16. Felelős kiadó: VVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. q. 6. (F v. László Tibor) Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető i helyi postahivata.oknál és posiiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents