Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

SOMOGTI NÉPLAP 8 Péntek, 1961. április 21. Görbe utakon Sok kifogás hangzik el ma­napság Keresztény Gyula, a fo­nói földművesszövetkezeti bolt vezetője ellen. A vásárlók ki­fogásolják durva, fölényes mo­dorát, vevőkkel szembeni ma­gatartását, s már-már ott tar­tanak, hogy szabotázst ígérget­ve más falvakba vagy Kapos­várra utazva szándékozzák be­szerezni szükségleteiket. Rá­adásul a következő esethez ha­sonló megjegyzések, cselekede­tek háborítják fel joggal a vá­sárlókat. A gépállomás igazgatója a fizetés napján igyekezett be­szerezni a szükséges árut. Rá- tási és élelmezési cikkeket. S minthogy ez a szokása, kérte a harminc doboz cigarettát is. — Nincs ám' cigaretta — mondta a boltvezető kajánul. — Hogyhogy nincs? — Egyszerűen nincs. 1Még Kaposvárott sem lehet kapni. Mit szívsz különben? — Kossuthot. — Kossuthot? Hát neked azért van ám... fizetsz egy korsó sört? Az igazgató felháborodott: — Van cigaretta, vagy nincs? — Mondom, hogy neked van... Mikor megyünk át az italboltba...? — Vedd tudomásul, hogy az én három forintom pontosan annyi, mint másé — mondta megütközve az igazgató, és ki­fordult a boltból. S mivel nem egyedi esetről van szó, érdemes utánanézni... Várakozással tekintünk a Belorusz Állami Ének- és Táncegyüttes vendégjátéka elé Nem titkolhatjuk, hogy igen sokan türelmetlen várakozással tekintünk a hétfői nap elé, amely kivételesen szép kultu­rális eseményt ígér. A jól- rosszul sikerült tánczenei es­tek után — minden bántó szándék híjáin jegyezzük ezt meg —, ezúttal joggal számí­tunk egy olyan találkozásra, amely a művészet erejével a közönségét képes kimozdítani puszta közönségi mivoltából, s ismét új barátokat szerez egy nép dalainak és táncainak. Mint már jeleztük, a hazánk­ban tartózkodó Belorusz Ál­lami Ének- és Táncegyüttes jó néhány sikeres fővárosi és vi­déki fellépés után hétfőn, áp­rilis 24-ón érkezik Kaposvárra, s a Csiky Gergely Színházban tart előadást. Sajnos csupán egyet, jóllehet az érdeklődés­ben nincs hiány.. A korábban itt járt szovjet népi együttesek ugyanis őszintén megkedveltet­ték a kaposvári közönséggel is a szovjet népművészet dalokba és táncokba foglalt értélteit. Képünkön: A Belorusz Állami Ének- és Táncegyüttes egyik csoportja. Hol maradtak a munkásfiatalok? Vasárnap tartották meg Ka­posvárott a Latinka Sándor kulturális szemle első két elő­döntőjét. Nem mehetünk el szótlanul a táncsoportök, szóló- táncosok, szavalok, énekes és hangszeres szólisták, zeneka­rok vetélkedése mellett, mivel Balatonfüredeíp rendezik meg a dunántúli iródalmi napokat­A Veszprém megyei Pártbi­zottság és a megyei tanács az idén is megrendezi Balatomfü- reden a dunántúli irodalmi la­pokat, illetve a dunántúli írók kétnapos találkozóját. A ren­dezők a találkozó időpontját július 14—15-ben állapították meg. Az irodalmi napokon a du­nántúli írók a dunántúli me­gyék lapszerkeszjtőségei irodal­mi rovatának, folyóiratainak és könyvkiadóinak munkássá­gát beszélik meg. A Magyar Írók Szövetsége és a Kiadói Főigazgatóság egy-egy képvise­lője tartja majd a vitaindító előadásokat. A tanácskozás első napján este irodalmi műsort ad a bu­dapesti előadókkal kibővített Veszprém megyei irodalmi színpad. Az est műsorát az 1960. október 1-től 1961. már­cius 31-ig megjelent irodalmi termésből állítja össze az író­találkozó rendezősége. Azok­ból a művekből, amelyek az előbb említett időszakban a napilapok kulturális mellék­leteiben, a folyóiratokban és könyvekben megjelentek. Táborozás, országjárás a barcsi járási úttörők nyári tervében leg­A barcsi járás úttörői elké­szítették nyári tervüket Esze­rint a barcsi fiúcsapat két hétre Bélaíelepre megy június­ban 50 fővel, a leányok augusz­tusban üdülnek ott ugyancsak ötvenen. A homokszentgyör- gyi vegyes úttörőcsapat a Bükkhen tölt tíz napot. A so- mogytamócai, kálmáncsai, szu- loki, csokonyavisontai és dná- vaszentesi úttörők a falujukhoz közeli erdőkben táboroznak. Országjárásra 11 község úttörői indulnak, Potony, Lad, Bolhó, Darány, Lakócsa stb. úttörői is­merkednek meg hazánk szebb tájaival Valamennyi úttörőcsapat el­határozta, hogy a nyári szün­időben segítenek a termelőszö­vetkezetekben. A babócsai út­törők szorgalmasan készülnek a nyárra: vállalták, hogy a já­rás munkásőreinek kiképzésé­hez terepasztalt készítenék. Már most megkezdték az út­törőik az előkészületeket a jú­nius 4-i járási béketalálkozóra, amit a KISZ-szel és a nép­fronttal közösen rendeznek meg. Kidobott pénz? Néhány termelőszövetkezet vezetősége, tagsága érthetetle­nül azt tartja, hogy fölöslege­sen kidobott pénz, amit a biz­tosításra költenek. A heresznyei Petőfi Tsz ta­valy azért nem akarta borsóját biztosítani, mert — úgymond — két-három' hét múlva úgyis leszedik. De. nem szedhették le, mert elverte a jég. A kár nem térült meg. A barcsi Vörös Csillagban 42 hold terméséi tette tönkre a jég, s nem kap­tak érte egyetlen fillért sem, mert nem volt érvényes bizto­sításuk. Ha így gondolkodtak volna a bolhói Határőr Tsz- ben is, akkor 46 700 forint jég­káruk nem térült volna meg. A szuloki Rákóczi Tss-nek 20 500 Ft jégkára maradt volna megtérítetlen, ha nincs bizto­sítva. Tanultak-e ebből a szövetke­zetek? A legtöbb — a barcsi járás 30 tsz-éből 24 — megkö­tötte az új általános vagyon­biztosítást. Ez egyszerű, olcsó, s kiterjed minden elemi csa­pásra, egyéb kárra, a szövet­kezet egész vagyonára. Néhány tsz azonban nem él a lehető­séggel, s az általános vagyon­biztosítás helyett csak részbiz­tosításokat óhajt kötni. A bar­csiak jégverés ellen, a péter- hidaiak állatkár ellen tartják fölöslegesnek a biztosítást, pe­dig az utóbbiaknak tavaly 26 000 forint értékű állatuk hullott el. Vonakodnak az ál­talános vagyonbiztosítás meg­kötésétől a tótújfaluiak és a ladiak is. Az általános biztosítás adta lehetőséggel élni csak az elma­radott emberek nem akarnak. De amikor baj, elemi csapás éri őket, kapkodnak fűhöz­fához, csakhogy akkor már ké­ső. Idejében meg kellett volna kötniük a biztosítást, a város nagyon sokszor emlí­tett gyengéit mutatta meg. Elöljáróban érdemes elmon­dani, hogy a kulturális szemle körzeti és járási bemutatóin a tavalyinál jóval több csoport vett részt, s az együttesek ma­gas színvonalon tolmácsolták ének- és táncszámaikat, a szín­darabokat. S kiváltképpen ör­vendetes volt, hogy emelkedett a szemlén megjelent paraszt- és munkásszereplők száma. A kaposvári elődöntőkről nem mondható el ugyanez. Még hát­ra van ugyan a színjátszók ve­télkedése, ez azonban mit sem változtat a helyzeten, legfel­jebb szépit egy kicsit az össz­képen. Míg vidéken jelentős fejlődést tapasztaltunk az idén, sajnos Kaposvárott csak visszafejlődésről beszélhetünk. S ennek oka a legnagyobb üzemek, vállalatok, intézmé­nyek távolmaradása. Nyugod­tan feltehetjük a kérdést: miért nem képviseltetik magu­kat a város művelődési életéről számot adó szemlén az üze­mek? S továbbmenve: van-e egyáltalán művészeti munka a kaposvári üzemekben? Ha ki­elégítő volna, nem ilyen gyé­ren szerepelnének a bemuta­tón! A tánccsoportok és a szólis­ták vetélkedője régen volt ilyen szegényes és siralmas, mint az idei. Csak három együttes jelent meg a hót be­nevezett csoportból. A járási székhelyek területi bemutatóin ennél jóval több csoport mérte össze erejét, pedig ott jóval kevesebb az üzem, vállalat, in­tézmény, mint Kaposvárott. Egy szövetkezeti, egy középis­kolás és egy üzemi-honvédségi együttes szerepelt az ÉDOSZ- ban megrendezett elődöntőn. Áz elődöntő sikertelensége minden 'bizonnyal a városi be­mutatóra is rányomja majd a bélyegét, Még szomorúbb képet muta­tott a város művelődéséről a szavaiéit, énekes és hangszeres szólisták, zenekarok elődöntő­je. A műsorválaszíás, az elő­adás magas színvonalú volt, nem itt volt a hiba. A Nyomda­ipari Vállalat két szavalóján és az Ifjúsági Ház munkásfia­talokból álló fómczenékarán kí­vül kizárólag középiskolások szerepeltek. Ez az elődöntő in­kább a diákok vetélkedője volt. A Közgazdasági Techni­kum, a Táncsics Mihály Fiú- és a Munkácsy Mihály Leány- gimnázium tanulói versenyez­tek a továbbjutásért. Nagyon örülünk annak, . hogy az idén ilyen sok középiskolás jelent­kezett (bár az is közrejátszott ebben, hogy a Helikon-ünnep­ségen csak az az iskola vehet részt, amely a kulturális szem­lén is szerepelt), de azért job­ban örültünk volna annak, ha a munkásfiatalok és a közép- iskolások egyformán képvisel­tették volna magukat. A ta­valyi elődöntőin jóval kevesebb középiskolás és jóval több munkásfiatal szerepelt. A Tex­tilművek például csaknem tíz szavaiéval jelent meg a szem­lén. Az idén egyet sem neve­zett be. Ugyanígy sorra vehet­nénk a többi üziemet is'. Mit csinálnak a vállalatok, üzemek művelődési felelősei.’ hogy még egy szavaiét sem tudnak az elődöntőre küldeni? S milyen lesz a hamarosan megnyíló Szakszervezeti Szék­ház tartalmi munkája, ha nem tud az üzemekben folyó művé­szeti munkára biztosan támasz­kodni? Az illetékes művelődési vezetőknek el kell gondolkod­niuk azon, rendben van-e min­den Kaposvár üzemeinek, vál­lalatainak, intézményeinek mű­velődési életében. L. G. Htikac te*z a útláp uépe? Másnap történt; Meg- sebesség, a rakétaelv, hallgattam a nagy ese- az űrből való visszaté- ményrői szóló íegfris- rés módozata és mi sebb beszámolókat, s kéntje. Á legelső kér- ahogy a hírek elhang- dés mindjárt ezt érin- zottak, kisiettem az tette: hogyan sikerült utcára. Kíváncsi vol- Gagarinnak visszatér- tam a falu véleményé- nie a földre? Volt, akit re. Vajon mit szólnak az érdekelt, hogy áll- az emberek századunk hat meg egy test szenzációjához ? Hogy az emberek »semmiben« mit szólnak hozzá, afelől nem volt kétsé­gem. Ismerem én a falumat! Igen ám, de még inkább ismerem azt az egy-két meg­rögzött embert, akik a legkézzelfoghatóbb tu­dományos eredményre csak legyintenek: »-Népi voltam én ott, kérem!« »Hiszem, ha látom!« »Ez is csak propaganda!« Nemegy­szer ütötte meg a fü­lemet ehhez hasonló vélekedés a mestersé­ges holdak, az űrraké­ta sikeres útja halla­tára s a kísérleti álla­tok földkörüli utazá­sakor. S bár megható volt figyelni, ahogy a többség évszázadok földrajzi, technikai, csillagászati eredmé­nyeit hónapok, hetek leforgása alatt magáé­vá tette, mégis • ve­gyült némi keserű íz az örömbe. Ez a meg­rögzött kisebbség, ezek »hitetlenek« a sok vita, magyarázat és bizonyíték ellenére is makacsul kitartottak véleményük mellett. Vajon most mit mon­danak? nem esik le? Hogy miért kék féuyü a föld, amikor inkább zöld lehetne, hiszen a mezők, erdők zöldje látszik leginkább felül­ről? Nem sorolom fel az összes kérdést és a válaszokat sem. A be­szélgetés során a leg­többen megnyugodtak, vagy tovább kérdez­tek: mindenesetre lát­szott, hogy mélysége­sen elgondolkoznak a hallottakon. Abban nevettem el magamat — Tegyük fel, hogy magán :-.k van igaza, hogy az űrhajós cl bújt, és a mi újság jaink a történetet csak agy megírták. He ki szén az amerikai újsá­gok is róla írnak! Az amerikai elnök is elis és miért meri, hogy őket ebben megelőztek! Ehhez mit szól? — Én azt nem ol­vastam. — Nem olvasta, nem olvasta, de az előbb hallotta, hogy nem­csak én mondtam, ha­nem a többiek is ezt mondták. Akkor itt mindenki összebeszélt és hazudik? ... Néz­ze —- kezdtem újra ma gyarázkodni —, annak idején azt se hitték el az emberek, hogy repülőgép megmarad pedig mind egyetértet- levegőben. Arra is azt tek, hogy az űrhajó felbocsátása rendkívü­li esemény. Miután szétoszlott a beszélgető csoport, s ki-ki ment a dolgára, Z. Ferenc váratlanul visszatért hozzám. Minden bevezetés nél­kül azt mondta: — Nézze, nekem megmondhatja, ugye. mondták, hogy leesik. Azt is hazugságnak tartották. De azt már maga is elhiszi, igaz-e' — Azt igen, mert lá­tom. — No de amíg ma ga nem látta, addig is csak repültek, nem igaz? — Igaz, igaz. No és akkor az előbb nem mondott miért nem lehetséges. amíg nem látja — Talán lehetséges is — feleli, s bizalma­san közelebb hajol de lássa, úgyis hiába csinálják. — Miért csinálják igazat? — Hogyhogy nem mondtam igazat? — néztem rá csodálkoz­va. «ffgarÄ hába? *—'kérdem^meg lotteK; lepetve. — Nézze, én azt — Mert érvénytelen nem mondtam, hogy lesz. Nézze, magának kilőtték, hanem hogy megmondom, valaki a rakéta vitte fel — megjósolta, hogy két javítottam ki szavait, ezerben lesz a világ — tfo, az már édes vége. Kár erőlködni beszélgettek. Alig vár- mindegy, de akkor se hát, kár a pénzért, fá ták, hogy odaérjek, s lehetséges. radságért. — Hát hogy történt . És -én mé® “* hit' maga szerint? Az első utca sarká­nál csoportosulás áll­ta el az utamat. Mon­danom se kell, hogy Gagarin repüléséről kérdezhessenek. Per­sze a legtöbb kérdés még nekem is friss leckeszámba ment ek­kor, új volt előttem is, illetve megfejthetetlen veit még a súlytalan­ság elviselésének prob­lémája, a kozmikus tem, hogy ez az ember nem hisz senkinek, — Nézze, elbújtatták, hogy csak a szemének és föl se ment. Aztán hisz, hogy csak abban az újságok megírták hisz, amit lát, amit — pillantott rám dia- tapinthat! dalmasan. No, tessék! — De, jó ember! — P. B Hattpak a földtől A világűrből ér­kező, fülünknek oly kedves emberi han­gok után megszó­lalt egy hang a föld­ről is. S miközben emberek ezrei és tíz­ezrei ujjongtak a nagy tudományos siker hallatán, ez az ember itt lenn a föl­dön keserű szájízzel, az örök kételkedők savanyúságával haj­togatta nagyon is igyéni véleményét ‘leképpen: — Hát hiszen az oroszok nagyon ér­tenek hozzá, hogyan :ell szóval tartani a ilágot. Micsoda propaganda! Ügye­sen csinálják. Soka­kat be is hálóznak a nagy szólamokkal, de engem ugyán nem! Csak nevetek rajta. Mondja, ma­ga érti ezt, meg tud­ná magyarázni, hogy hogyan mehet egy űrhajó 28 000 kilométeres sebes­séggel? Mit gondol, elhiszem, hogy em­ber ült benne? Magnetofonról köz­vetítették. legfeljebb a hangot. Es hogy földet ért épségben? Na, ne hülyéskedje­nek! Csak mondják a magukét, de hihe­(teilen az egész, sem mit sem tudnak megmagyarázni... — Olvasta maga a Népszabadságot? — Nem én! — Pedig ott na­gyon sok érdekes adatot közöltek. Ér­demes lenne magá­nak is elolvasni... — Nem olvasom én! — Aztán miért nem, ha szabad ér­deklődnöm? — Egyszerű. Mert nem akarom elhin­3. B. lukén küldte, Vesén folytatta, de be Is fejezte dicstelen pályafutását Hábli Elemér boltvezető Meglepetésszerű leltárfelvé­telt tartottunk a vései földmű­vesszövetkezet 10. számú ön­kiszolgáló élelmiszerboltjában. Megtudtuk ugyanis, hogy a bolt új vezetője, HábU Elemér nem a legáldásosabban tevé­kenykedett előző munkahelyén, a Szövetkezetek Csurgói Járási Központja irányi fásához tar­tozó inkei földművesszövetke­zet egyik böltjáben, tudniillik 10 ezer forintnál nagyobb ösz- szegről nem tudott számot ad­ni. Hogy mégis ismét boltveze­tő lett, ez • elsősorban a vései fmsz vezetőinek "köszönhető". Mi, a marcali járás földmű­vesszövetkezeti hálózatának vezetői nem akartunk csak az előzmények alapján dönteni, hanem elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk az új boltvezető munkáját. Varga János leltár­ellenőrt bíztuk meg ezzel a fel­adattal. • A dolog ment a .maga rend­jén. Amikor lezárták az üzleti könyveket, és ebédszünetet tartottak, a boltvezető szállító­levelet hamisított és azt eljut­tatta a varászlói 3. sz. bolt ve­zetőjéhez, Bárányos Istvánhoz. A címzett elfogadta ugyan a számlát, mivel azonban nem vett át árut Háblitól, a hamisí­tott okiratot átadta a leltárel- lenőrnek. Dicséretet kapott ér­te. Hábli pedig? Megkapta a munkakönyvét — mehet más állást keresni. Fizetéséből 1200 forintot levontak a leltárhiány fejében.. A kár tehát megtérült, a vései szövetkezet pedig meg­szabadult a kártevő boltveze­tőtől. Demkó János FJK főellenőr. Észak szülötte Moszkva (TASZSZ). Először fordult ölő, hogy gyermek született a Föld legészakibb részén, a 80. szélességi kör vi­dékén a »Druzsnij« északi­sarki szovjet obszervatórium­ban. Az újszülöttet Natasának hívják. Apja Kir Gobi főmér­nök, (MTI) Tanácskozás az elfekvő anyagok értékesítésének lehetőségeiről Szerdán délelőtt a Béke Szál­lóban értekezletet tartott a Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat megyénk ipa­ri és mezőgazdasági üzemeinek képviselői részére. A vállala­tok képviselőivel megbeszél­ték az egyes műszaki anyagok beszerzési iehetőségeit, illetve a feleslegessé vált gépek és al­katrészek értékesítésének mód­ját. A Műszála Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat szoros összeköttetésben áll a legkü­lönbözőbb profilú üzemekkel, nyilvántartja az országban le­vő elfekvő készleteket és a vál­lalatok anyagszükségletét. Így rövid idő alatt bárhová átirá­nyíthatja a keresett cikkeket. Az értekezletem ismertették a már hét éve működő vállalat eddigi eredményeit- A Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat — mivel megyénkben nincs lerakata —< kéthetenként egy-két napra megbízottat küld Kaposvárra, s az ő feladata lesz az anyag­igényekről és az elfekvő anya­gokról szóló bejelentések fel­vétele és továbbítása. A televízió az amerikai gyermekek életében Hitrom amerikai szakember vizsgálatokat .folytatott annak megállapítására, hogy egy nagy amerikai városban mit látnak a gyerekek a televízióban dél­után 4 és este 9 óra között. A műsorokban a következők for­dultak elő: 12 gyilkosság, 3 ön­gyilkosság, számtalan verekedés és lövöldözés, egy guillotine általi halál és egy olyan eset, amikor egy ló halálra tapossa a darab hősét. Megállapították azt is, hogy az átlagos ameri­kai gyerek (3 és 16 év között) az ébren töltött idejének egy- hatodát tölti a televíziós képer­nyő előtt. Somogyi Néplap Az MSZMP So mag > egyel Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi posts'*ivr*' jknál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra U

Next

/
Thumbnails
Contents