Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
Péntek, 1961. április 21. SOMOGYI NÉPLAP Premizálás a termelőszövetkezetekben Zákányi Istvánná, a homokszentgyörgyi földművesszövetkezet felvásárlója hetenként 22 000 db tojást vesz át. Bojtor Béláné ezer tojás átadására szerződött, s ennek nagy részét már a felvásárló helyre vitte. Minden száz hold szántóra 55 szarvasmarha jut Csákányban A marcali járás községei közül a föld arányához mérten Csákányban a legnagyobb a szarvasmarhaállomány. A La- tinka Sándor Tsz közös istállóiban és a háztáji gazdaságokban csaknem 550 'szarvasmarhát tartanak számon, vágj is minden száz hold szántóra 55 szarvasmarha jut. Évről évre szaporodik az állomány. A statisztika tanúsága szerint még sohasem volt ennyi tehén, borjú és hízómarha a községben, mint amennyi most van. A szövetkezeti tagok maguk teremtette közös istállóiban a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. A gondos takarmányozással, az állattenyésztők szakszerű és lelkiismeretes munkájával olyan állapotokat teremtettek* hogy igényes külföldieket is elhozhatnának ide látogatóba: íme egy kép hazánk fejlődő nagyüzemi mező- gazdaságából. A szövetkezeti vezetők most a szarvasmarhaállomány minőségének fejlesztésére törekszenek. Van mit tenniük, hiszen a tagok belépésükkor legrosszabb tehenüket vitték a közösbe. A 74 egyedből álló tehénállomány egy részének tenyésztésben tartása nem gazdaságos, nem célszerű. Az állomány minőségét úgy javítják, hogy közben ne csökkenjen a tehénlétszám. A tenyésztésből kivont tehenek helyébe mái eddig 23 előhasú üszőt állítottak be. A háztáji gazdaságokban levő — a háztáji méreteit meghaladó és a tsz-gazdák által is eladásra szánt — tenyész- üszőket azonban már képtelenek felvásárolni. A piackutató szerveknek fel kell figyelniük erre a jelenségre, és a Csákányban fölöslegesnek mutatkozó jószágnak piacot kell biztosítaniuk. ■ Az elmondottakból követke zik, hogy a csákányiaknak — a járási irányító szervek megítélése szerint is — elsősorban a szarvasmarhára kell nagy figyelmet fordítaniuk. S nem csupán a tenyésztés, hanem az igen jól jövedelmező hizlalás is elsőrendű fontosságú. A Latinka Tsz szíves-örömest kész meghizlalni minden tenyésztésre alkalmatlan és más haszonállatot. Az idén például a tervezett 64-gyel szemben 70- nél is többet akarnak meghizlalni. Májusban küldik el a hízómarhák első csoportját, nem egy közülük minden bizonnyal kiváló minőségű lesz. Októberben számítják eladni az utolsókat. A hízóban levő bikák és tinók súlya már most meg-' haladja a 300 kilogrammot Az 1000 hold szántójú termelőszövetkezet, előreláthatólag csupán a közösben hizlalt marhából és sertésből 500—550 mázsa húst ad az idén a népgazdaságnak. A szövetkezet vezetői már a jövő esztendőre is gondolnak, s válogatják azokat az egyede- ket, amelyekből 1962-ben lesz hús és zsír. Ez a fajta gondolkodás méltó az' új nagyüzemek vezetőihez. & szövetkezeti mozgalom történetében a múlt év volt az az időszak, amikor a legtöbb szó esett a premizálásról, amikor a legkiterjedtebbben alkalmazták a jobb, eredményesebb munka külön javadalmazásának ezt a módszerét Vita is támadt, a kísérletezés közben hiba is fordult elő, de egy év tapasztalatai bebizonyították: helyes, ha a szövetkezeti tagok öntudatának fejlesztésével egyidejűleg építünk közvetlen anyagi érdekeltségükre a közös gazdaság erősítésében, a termelés fokozásában. Ezért javasolták' országos, megyei és járási szerveink a szövetkezeteknek, hogy az idén is bátran folyamodjanak ehhez az eszközhöz — de most már nem a botladozások lehetőségét is nagymértékben magukban rejtő próbálkozások útján, hanem az eddig bevált tapasztalatokból leszűrt irányelvek alapján. Javasolt irányelvekről van szó, nem pedig kötelezően előírt sablonokról. Az irányelvek közül bármelyik szövetkezet kiválaszthatta azt. amelyiknek alkalmazásától a legjobb eredményt remélte. A tervismertető közgyűlések napirendjén fontos kérdésként szerepelt a premizálás mikéntjének megvitatása is. De azóta is latolgatják sok helyen: jobban járunk-e, mint tavaly, nem csalódunk-e számításunkban? Jobban keli járniuk, nem csalódhatnak, ha megértik, hogy szorgalmasan, becsülettel kell dolgozniuk egész évben. Ahol tavaly nem vették ki a földből azt az értéket, ami benne rejlett, ott rendszerint éppen az anyagi érdekeltség növelését hanyagolták el. Ezekben a szövetkezetekben is felismerték most a premizálás jelentőségét. Ennek egyik módja az, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiség bizonyos hányadát — 20—50 százalékát osztják ki prémiumként. Hasznára válik ez a tsz-nek is és közvetlenül a tagságnak is. Vegyünk egy példát. Az egyszerűség kedvéért — mondjuk — 1 holdra 90 mázsa burgonyát terveztek, s az ennél nagyobb hozam 50 százalékát fordítják prémiumra. Ha 120 mázsát takarítanak be, akkor 15 mázsa a prémium, a másik 15 mázsával pedig a közös gazdaság készlete gya rapszik. Ha nem premizálnának, akkor — példánknál maradva — esetleg csak 90 mázsa lenne a termés, de a meghatározott prémium arra ösztönzi a tagokat, minél nagyobb arányban szárnyalják túl a tervezett hozamot, mert akkor több jut nekik prémium fejében is. Ezért törekszenek maid arra, hogy családtagjaikat is bevonják a munkába, és így idejében végezhessenek a kapálással, szedéssel stb. A termelési terv túlteljesítése nemcsak közvetlen anyagi előnnyel jár — közvetettebb módon is szolgálja a tagság javát. Több terményért több pénzt kap a szövetkezet, s ebből az összegből gyarapíthatja közös vagyonát, és többet fizethet munkaegységre is. És éppen ez a premizálás alapelve: ösztönözzön a többtermelésre, a jobb munkára — s ezáltal szolgálja a közös gazdaság erősítését, és mind közvetve, mind közvetlenül a tagság anyagi helyzetének javítását. Minden olyan úgynevezett premizálás, amely a termelés emelése nélkül növelné a tagok részesedését, helytelen és megengedhetetlen. Osztani csak abból lehet, amit megtermeltek, prémium csak abból a terven felüli termésmennyiségből jár, amit szorgalmasabb, odaadóbb, gondosabb munkával, nagyobb erőfeszítéssel állítottak elő. Az az eljárás, amit eddig ismertettünk, a premizálás) >»k csak egyik módja. Ebb.n az esetben a terven felül termelt mennyiség bizonyos hányadát, a többlettermés 20—50 százalékát adják ki prémium címén. Szőlőnél, kukoricánál, burgonyánál, takarmányrépánál célszerű ezt természetben kiadni. A cukorrépánál viszont többlettermésből járó prémiumot pénzben vagy cukorban fizették, illetve osztottak ki tavaly is a tsz-ek. Az ordacsehi Március 15. Termelőszövetkezetben például éppen a cukorrépatermelésben mutatkozott meg a premizálás üdvös hatása. A feltételek ismertetése után tüstént akadt gazdája minden parcellának, s bármilyen volt is az időjárás, a cü- korrépatáblát nem lepte el a gaz. Pedig év közben még csak találgatták, mennyi lesz a jó munka külön jutalma, a betá- karítás után viszont kiderült, hogy holdanként mintegy 50 mázsa a többlettermés, s a meghatározott arányban megkapták a prémiumot. A másik módszer: az egész termésből való premizálás. Tavaly erre nemigen volt példa megyénkben, az idén azonban szinte a tsz-ek többségében alkalmazzák. A fanyódi járásban például — amint Nemes János. a járási pártbizottság titkára tájékoztatott bennünket — az egész termésmennyiség 10 százalékát fordítják erre a ,‘élra feltéve, hogy a tervezett hozamokat elérték vágy ' túlhaladták. A somogybabodi Petőfi Termelőszövetkezetben kuko- licából 30 mázsa csőtermést irányoztak elő. Ebből 3 mázsát kap a tsz-tag, ha egész évben gondosan megművelte parcelláját és ősszel a szárat is letakarította. Kiszámítottak, hogy a tervezett hozam elérése esetében a prémiumon felül annyi munkaegységet írnak jóvá egy-egy hold után, ameny- nyire 750 forint értékű részesedés jut. A területet a premizáló szövetkezetekben családokra bontják. A prémiumot — tehát a megtermelt mennyiség 10 százalékát — nem a terület, b • - nem a kukoricatermelésben teljesített munkaegységek arányában osztják el a tagok között, a munkacsapaton belül. Miért jó ez a módszer? Lássunk erre is egy példát. Szintén az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy egy csapat 20 hold kukoricát termel. A parcellák között a talajerőt illetően még mindig vannak különbségek. A dűlő egyik részén 35, a másik helyen esetleg csak 25 mázsát terem egy hold, holott mindegyik azonos munkát kapott. Igazságtalanság volna az utóbbi parcella művelőjét kihagyni a premizálásból csak azért, mert gyen gébb minőségű föld jutott neki, de legalább annyiszor és olyan gondosan megkapálta a kukoricát, mint a többiek. Az első parcellán pedig a terméstöbbletet nem kizárólag a gondos munka hozta létre, hanem az is, hogy frissen trágyázott a föld. E különbségeket kiegyenlíteni, az igazságtalanságokat elkerülni csak úgy lehetséges, hogy a munkacsapat 20 holdját együtt vesszük számításba. S ha ez a terület a tervezett 600 mázsával szemben 700 mázsát termett, akkor 10 százalék, vagyis 70 mázsa a prémium. Ezt a 70 mázsát tehát annyi munkaegységre osztjuk el, amennyit az egész munkacsapat a 20 hold kukorica termelésére fordított. Nem csökkenti ez a módszer az egyéni felelősséget? Nem csökkenti, hanem növeli. Hiszen a mondjuk 10 tagú csapat minden tagjának munkájától közvetlenül függ a termésmeny- nyiség, a prémium alakulása. A munkacsapat ösztönzi tagjait, az egyéni felelősséget fokozza a kis közösség fegyel me, munkaerkölcse. A munkacsapatonkénti premizálás — amelyben személy szerint mindenki a végzett munkája alapján kap prémiumot — azért jó tehát, mert közvetlenül összekapcsolja az egyén, a kis és a nagy közösség érdekét, erősíti a tagokban a közösségi érzést, érdekeltté teszi őket abban, hogy ne tűr- ,jék meg a hanyagságot, szorit- ák becsületes munkára társaiHGRYÁTH JÓZSEF: (48) ra. Hiszen csak rá kell nézni egészen megfiatalodott az új: módiban! Szerencsésnek na-j gyom is imponált az az új módi, a figyelmet keltő elegancia.- De azért benne megszólalt az< íkat. De előnyös azért is, mert (nem kell parcellánként lemérem a termést, hanem a munkacsapat területén termelt össz- Jmennyiség mázsálási adata — Nem, nem, ezt még meg- gasba. Nem, nincs ereje el- »-nagyságos árnak" szólítania, varratom neked. Jó, nem kell lemcezésre. Még meghallja valaki, viselned a gyárban, ez legyen Az arany és Júlia jóvoltából Amire hazamegy a gyárból, pomokosság is: mi lesz, ha a gyár-falapján számíthatják ki a próbán szembeötlik a h irtelen y m i irmot, változás? Azzal mégsem áll-* hat oda, hogy kihúzták a köl-ff TaVäty BlÓg SOfc 1)6^611 tapo- csömkötvényét, hiszen errőlfgatóztak, s a premizálás örve egy alkalmi ünneplők Hát nem Szerencsés; Pompás körűimé- íehérre ________________________ ö rülsz, te ven mackó? Mi? nyék köze jutott. Előszőr ls mindenki tudott volna. Am, Ju-Salatt részes művelést folytatLehajolt és egy gyöngéd csó- semmiféle pénzüggyel nincs Pf5 falatok varjak. Júlia való- üa eltökéltségével nem hasz-*tak. Visszaütött ez az elvtekot lehelt Szerencsés homlo- dolga. Júlia magára vállalta és ságos konyhaművész. Szeren- naji a józan ellenkezés. ff___________________________ k ára. Ezzel le is vette a lábé- az öreg Bettiik segítségével csfs PP™ győzött ismerkedni^ a Aminthogy hiába tiltakozott* ról a férjét szépen el is igazítja ezeket az újféle, sohasem kóstolt íz- Szerencsés a gyakori társasva-ff De mostanában mindig így “gyeket. Tény, hogy ennek az ^ y<^ ételekéi s a csorák, a kissé túlságosan fé-í történik ez náluk- Júlia tér- ordongo* asszonynak bőven van cos paiac:kozotrt dótok nyesre sikeredett vendóglátá-ff s»™*« el. Pénze. Keze alatt életre kelt kaL ^ etkezes valóságos cere- ^ ^átt is. Rövid idő alatti momava lett. Júlia maga szed egy ^ társaság szokott a há_* a a fer?e tányérjára, meghatóan zukíhaz. Ez azzal kezdődött,8 önzetlen. Szerencsés kapja a hogy Júlla meghívta vacSoráraff legfinomabb falatokat. Szeren- unokafivérét, . Bottlik Elemért.* A pusztakovácsi Dimitrov esés eleinte borongósan vette Bottlik Elemér magánéletéi* Termelőszövetkezet- kürtös- tudomásul az új házirendet, de - ... «pusztai üzemegységében jelen.—~—----------—---------_ avön-ffédpn el Kari- aztán megszokta. A jót könnyű y e, es semmi 1_^tósszerepük van a fiataloknak: d ik az életén. S ezt, a démoni ' ^'. - J megszokni. Csak egyetlen új- zonyosat sem lehetett tudni fog-ff szép számmal és szorgalommal donsággal nem tudott igazán lalkozása felől. Ügy tudták ró-S veszik ki részüket a mezőgaz- megbarátkozni. Nem fért a fe- ta, hogy mérnöki diplomái a ff űasagi munkából, iébe. miént ragaszkodik Júlia ...................... . . 8 Az fizemeavsétJ ifiústá l enség. Ügy ütött vissza, hogy a közös kukorica és'széna fele vagy nagyobb része a háztáji gazdaságokba került, a szövetkezet állatállományának pedig nincs elegendő takarmánya. A mértéken felüli premizálás vagy a részes művelés miatt ilyen bajok adódtak Berzen- cén, Csökölyben, Gyugyon, Marcaliban, Mesztegnyőn, Sző- kedencsen, Szegerdőn, Igáiban, Szentgáloskéren és másutt. Hogyan tűrhették ezt a szövetkezeti vezetők? Ilyen »premizálásnak« nincs létjogosultsága. A közös gazdaság erősítse az elsődleges — a közös a létalapja a szövetkezeti parasztnak. A vehetők szilárd helytállása kell ahhoz, hogy jottányit se engedjenek a premizálás hegyes elvétől. Ne engedjék, hogy bárki is jogtalan anyagi előnyre tegyen szert a közösségi érdek rovására. Hasznos dolog a premizálás, jó hatása van a prémiumnak, örömmel fogadják azt a tsz-tagok. De emlékeztessük is rá őket egész évben, hogy mik azok a feltételek( amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy prémiumban részesülhessenek. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is van helye a közvetlen anyagi érdekeltség fokozásának. Zárná rdiban, Szó Iádon, Siófokon a közös sertésállomány fejlesztésében nagy része van annak is, hogy adtak prémiummalacot az ellető kanásznak. A szöllősgyöröki Kossuth Tsz-ben a kifejt tej, a hízómarhák súlygyarapodása és a borjúnevelés eredményessége alapján jutalmazzák az állat- gondozókat. Es ez így van rendjén. Mert ha kap prémiumot a jószággondozó, akkor még lelkiismeretesebben látja el az állatokat, s ebből az egész tagságnak haszna származik. Akadnak olyan szövetkezeti vezetők, akik elvtelen engedménynek tartják a még oly helyes premizálási módszerek alkalmazását is. Egyesek a közös gazdaság gyengülését féltik ettől, s ezért ellene vannak. Nem elvtelenség, nem visszalépés, nem szükséges rossz a helyes premizálás, hanem a közös termelés fellendítésének egyik módszere. Ahol prémium nélkül, csali munkaegység-jóváírással is meg tudják oldani a termelés növelésének feladatát, . ott nem kell premizálni* hiszen a premizálás nem kötelező. Ha a tagságnak öntudata már olyan fokon áll,' hogy külön anyagi juttatás nélkül is becsülettel megteszi dolgát, akkor nem is lenne indokolt a premizálás bevezetése. De a munka szerinti jövedelemelosztás elveinek megfelelő premizálási módszer helyes és jó ott, ahol erre szükség van. Premizáljanak hát a közös gazdaságok, hogy minél több termést takaríthassanak be, minél több árut adhassanak az országnak, minél jobb életet teremthessenek tagjaiknak. Kutas József lenkézik, aztán nem ellenkezik. a vagyon. Tudomásul vette, hogy élete új Szerencsés mohón élvezte mederben folydogál, hanyatt sok jótéteményt. Egyszer-más- féküdt a habokon, és bódultán szór rosszallóan megjegyezte úszik, amerre viszi a víz. ugyan, hogy Júlia túlságosan tudo^suí ^ üj beendet, de Júlia démoni erővel uralko- elhalmozza minden jóval, de A kiirtöspusztai tsz-íiataiok bekapcsolódnak az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalomba erőt, az aranytól kölcsönzi. Sze- tóttá a szemrehányást, rencsés pedig abbahagyta a — Drága szivecském, te any- viaskodást azzal a kínzó gon- nyit szenvedtél, s annyit nélküso gon- nyit szenvedte!, s annyit neucu- jébe, miént ragaszkodik Júlia ... 5 Az üzemegység ifjúságát öszdolattal, hogy az arany uralgó- löztél életedben, hogy sohasem althoz, hogy ő minden étkezés- ’ üe akamu'kor megKerdez'gszefogó. KISZ-szervezet leg- dik rajta. Hadd uralkodjék, ez kárpótolhatlak érte. után megegyen egy szelet saj- »pillanatnyilag éppen ál-*utóbbi taggyűlésén a fiatalok a végzete, ezzel szemben tehe- Fedig Szerencsés ugyancsak tot. De Júlia azt mondta, ebből lást változtatott«. Elemér leg-*Faár László helybeli párttitkár töüen. habzsolta az életet. Júlia nagy nem lehet engedni, ez kómilfó. közelebb két hasonszőrű cim-5— 310 leik«® KlSZ-tag is — ja-Volt idő, amikor az arany háztartást vezetett be. Nemso- Eleinte az is kellemetlen ér- . . i . ffvaslatára úgy döntöttek, hogy őrjöngő szeszélye oly mélyre kára új lakásba költöznek, zéseket okozott Szerencsésnek, ■|a ls ma§av 02 -2e ^bekapcsolódnak az »Ifjúság a taszította, hogy onnét csak Gondoskodott új berendezésről ahogyan Júlia kiöltöztette. A lencsésekhez. Júliának határo-Jszocjai izmusért« mozgalomba, csodával határos módon emel- is. Háztartási alkalmazottat legjobb belvárosi üzletekben zottan imponáltak az aranyif-ff Aki netán úgy gondolná, kedhetett fel megint. Most vett fel. Szerencsés alig tudta vásárolta cipőit, fehérneműit, Shogy csak pillanatnyi feilánpedig? Mintha ezek a démoni meggyőzni a romlatlan falusi nyakkendőit. Júlia ügyet sem *golásról van szó, az ugyancsak «sók felröDÍtették volna a ma- lányt, hogy nem szabad őt vetett Szerencsés aggodalmad- (Folytatjuk.) Stéved. A kürtöspusztai fiúk és lányok ugyanis azt is megbeszélték, hogyan válthatják valóra a mozgalom célkitűzéseit. Elhatározták, hogy magukra vállalják a 30 hold silókukorica és a 15 hold cukorrépa ösz- szes munkáit, s beneveztek az ifjúsági munkacsapatok országos versenyébe. Az ősszel politikai kört indítanak, azon részt vesz mind a 22 fiatal, aid a mozgalomba jelentkezett. A művelődési há2 építésében is segíteni akarnak. Tánc- és színjátszó csoportot alakítanak, valamint kirándulásokat, természetjáró túrákat szerveznek.