Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1961. március Ä A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának jelentése IPAR A megye szocialista ipara az elmúlt három esztendő alatt évenként átlagosan félmilliárd forinttal termelt többet, mint 1957-ben. Az évenkénti átlagos növekedés meghaladta a 15 százalékot. Országosan 12 százalék volt az átlagos növekedés. 1960-ban a minisztériumi ipar 63 százalékkal, az állami helyi ipar 25 százalékkal, a szövetkezeti ipar 39 százalékkal, a szocialista ipar ösz- szesen 54 százalékkal növelte termelését 1957-hez képest. Az ország szocialista iparának termelése 1960-ban mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1957. évit. Az elmúlt három évben jelentősen megnövekedett az egyes termékek termelése: 1960-ban termelt mennyiség az 1957. év százalékában: Termék Égetett tégla 132,3 Pamutfonal 156,1 Cukor 115,9 Sajt 320,7 Gyümölcs- és főzelék- konzerv 438,2 Bútorlap , 145,8 Lakásbútor 237,1 Péksütemény 138,0 Némely cikk — egyebek között a vaj, a vörösáruk és a sertészsír — termelése visszaesett. A megye egyes vállalatai számottevő exportot bonyolítottak le. Így például a Kaposvári Tejipari Vállalat 1960-ban termelésének majdnem 10 százalékát, a Kaposvári Hűtőipari Vállalat majdnem egy harmadát, a Kaposvári Cukorgyár és á Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat több mint egy- harmadát exportálta; a Nagyatádi Konzervgyár pedig termelésének majdnem a felét adta el külföld részére. A megye szocialista építőiparában a saját építés-szerelési munkák volumene 1960-ra csaknem megkétszereződött az 1957. évihez viszonyítva. Ezen belül az állami építőipar termelése 95 százalékkal emelkedett * A hároméves terv időszakában az állami építőipar erőinek koncentrációja csak kis mértékben javult. Az 1960. szeptember hó végén folyamatban levő építkezések 1 millió Ft generálköltségvetési összegére 9,3 fő munkáslétszám jutott, 3,3 fővel több ugyan, mint országosan, de csak 0,3 fővel több, mint 1957. szeptember végén. A többi között ez a köA hároméves terv végrehajtásának egyik legjelentősebb eredménye a mezőgazdaság szocialista átalakítása volt. A tervidőszakban a dolgozó parasztok tömegesen léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, és a tervidőszak végére zömmel termelőszövetkezeti parasztokká váltak. A termelőszövetkezeti tagok száma az 1957. év végi háromezerről csaknem 71 ezerre, a családok száma pedig kétezerről mintegy 53 ezerre gyarapodott. A nagyarányú termelőszövetkezeti belépések folytán Somogy megye a tervidőszakban termelőszövetkezeti megyévé fejlődött. A szocialista szektor térhódításával a vetésszerkezet is megváltozott a hároméves terv időszakában. 1958—60-as évek vetésterülete az 1955—57-es évek százalékában: Kenyérgabona 80,6 Takarmánygabona 130,9 Kukorica 103,9 Burgonya 107,5 Lucerna 143,3 Vöröshere 137,3 Emellett még emelkedett az ipari növények, az aprómagvak és a zöldségfélék vetésterülete. A vetésszerkezet ilyen irányú eltolódása a belterjes gazdálkodás fokozottabb alkalmazását teszi lehetővé. Az egy munkásra jutó termelési érték 1960-ban 14 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. E növekedés évenként 4 százalékos átlagos emelkedésnek felel meg. Az egy főre eső termelési érték változásában azonban közrejátszottak olyan okok is, amelyek nem a vállalat jó vagy rossz munkájának következményei. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett szerkezeti változás, vagyis az a körülmény, hogy az egyes iparágak, vállalatok nem egyformán fejlődtek, és az arányok eltolódtak. Ha az arányeltolódások hatását kiküszöböljük, az egy munkásra jutó termelés három év alatt 20,5 százalékos emelkedést mutat, s ez a termelékenység jelentős növekedését igazolja. A három év alatt elért 1,5 milliárd forint értékű termelésnövekedés 57 százaléka a munkáslétszám növekedéséből, 43 százaléka pedig az egy munkásra jutó termelés termelékenység) emelkedéséből adódott. Ez az arány kedvezőtlenebb volt mind a tervezett, mind a tényleges országos arányoknál. A szociálista iparban foglalkoztatottak száma három év alatt 28 százalékkal emelkedett, s 1960-ban elérte a 12 832 fős évi átlagot. Ez a növekedés jelentősen meghaladta a hároméves terv országosan jóváhagyott létszámemelkedését. A munkások létszáma a hároméves terv időszakában 2770 fővel (38 százalékkal) nőtt. Növekedett a kifizetett bérek összege és az átlagkereset is. 1960-ban a szócialista ipar 208 millió forint munkabért fizetett ki, 38 százalékkal többet, mint 1957-ben. rülmény is gátolta a kivitelezési idők csökkentését. Nem volt kielégítő a vállalatok szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítése, a vállalt kivitelezési időket számos építménynél 20—30 százalékkal — esetenként ennél nagyobb mértékben is — túllépték. A szocialista építőipar 1960-ban átlagosan 3473 munkást, 44 százalékkal többet foglalkoztatott, mint 1957-ben. Az állami építőipar esetében ez a növekedés 35 százalékos volt. 1960-ban az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelés az állami építőiparban 13 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A hároméves terv végrehajtása során a növénytermelés hozamai is emelkedtek. így pl. kenyérgabonából 20 kg-mal, kukoricából, burgonyából 160 kilogrammal termett több kát. holdanként, mint a tervidőszakot megelőző három év átlagában. A szocialista szektor termésátlagai általában meghaladták az egyéni gazdaságokét. A növénytermelés vonatkozásában azonban nem minden területen teljesült a hároméves terv előirányzata. Kenyérgabonából — az előirányzottnál nagyobb arányú vetésterület csökkenése következtében — a hároméves terv időszakában 18 százalékkal kevesebb termett, mint az 1955—57. években, annak ellenére, hogy az átlagtermés emelkedett. A növénytermelés hozamainak emelését szolgálta a műtrágyafelhasználás növelése. A hároméves terv időszakában körülbelül háromszor annyi műtrágyát használtak fel a megyében, mint az 1955—57. években. Egy kát. hold szántó-, kert és szőlőterületre jutó műtrágya 80 kilogramm volt, 52 kilogrammal több, mint a tervidőszak előtti három évben. A tervidőszakban mintegy 13 ezer kát. holdon végeztek ta- lajjavítást, döntően termelőszövetkezeti közös területen. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági munkák gépesítése, növekedett az erő- és munkagépek állománya. A hároméves terv időszakában az állami gazdaságok traktorállománya 470 darabról 851 darabra, a gépállomásoké 1005 darabról 1567 darab rá, a termelőszövetkezeteké pedig 22 darabról 435 darabra gyarapodott. A traktorállomány növekedése következtében az egy traktorra jutó szántóterület az 1957. évi 360 kát. holdról 189 kát. holdra csökkent a tervidőszak végére. A tervelőírásnak megfelelően kedvezően alakult az univerzál traktorok aránya is. A gépállomások 1960-ban mintegy 1 millió 420 ezer nor- málholdnyi gépi munkát végeztek, csaknem háromszor annyit, mint 1957-ben. Teljesítményük 93 százalékát termelő- szövetkezetek részére végezték. A tervidőszakban a megye szarvasmarha- és juhállománya növekedett, a sertésállomány lényegében egy szinten maradt, a lóállomány — a fokozott gépesítés következtében — csökkent. A szarvas- marha- és sertésállomány az országos tendenciáktól eltérően, a ló- és juhállomány azzal megegyezően alakult. A tervidőszakbah a szarvasmarha-állomány ugyan emelkedett, a tehenek aránya azonban 49,6 százalékról 45,8 százalékra csökkent, nagyobb arányban, mint országosan (49,3 százalékról 48,1 százalékra). Míg országosan a sertésállományban a kocák aránya 8,1 A hároméves terv időszakában a foglalkoztatottság növekedése és az ipari munkások keresetének emelkedése, a nyugdíjemelés, a pedagógusok, közalkalmazottak és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése, a családi pótlék emelése, a termelőszövetkezetbe lépett parasztság pénzbevételének emelkedése folytán a fogyasztás egyre nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom 27 százalékkal volt nagyobb 1960-ban, mint a tervidőszakot megelőző 1957. évben. Az áruforgalomban az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 29, a ruházati cikkeké 18, az úgynevezett tartós fogyasztási cikkeké és egyéb iparcikkeké 34 százalékkal emelkedett. A forgalom ilyen arányú növekedése az életszínvonal emelkedését tükrözi. A lakosság 1960-ban többet költött élelmiszerekre és ruházati cikkekre, mint a hároméves tervidőszakot megelőző 1957 évben. Az úgynevezett tartós fogyasztási és egyéb iparcikkekre fordított kiadás növekedésének mértéke az előbbieknél is nagyobb arányú volt. A termelőszövetkezetbe lépett parasztság élelmiszer- szükségletének jóyal nagyobb részét fedezi az élelmiszeripari késztermékekből; ennek következtében a földművesszövetkezeti forgalomban megnövekedett az élelmiszerforgalom aránya (az 1957. évi 47 százalékról 1960-ban 51 százalékra). A tervidőszak utolsó évében egyes időszakosan hiányként mutatkozó élelmiszerek kivéte1958—60 között összesen 3521 lakás (az országosnak 2,7 százaléka) épült megyénkben, 42 százalékkal több, mint az 1955—57. években. A lakásoknak 12 százaléka állami erőből, 44 százaléka pedig OTP- kölcsönnel épült. Ez az arány az előző három évben 23, illetve 27 százalék volt. Az új lakások építése mellett államunk nagy súlyt helyezett a lakóházak tatarozására is. Az elmúlt három évben az ingatlankezelő vállalatok összesen 26 millió forintot fordítottak lakóházak tatarozására, felújítására, csaknem 11 millió forinttal többet, mint az 1955—57. évben. Fejlődött a vízszolgáltatás is, bár még mindig nem kielégítő. százalékról 7,6 százalékra csökkent, Somogy megyében az 1957. évi 9,2 százalékos arány maradt a tervidőszak végén, sőt a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 13,2 százalékról 13,9 százalékra emelkedett. A hároméves terv időszakában növekedett a mezőgazdaság árutermelése. Egyes termények és a vágóbaromfi 1960. évi felvásárlása ugyan nem érte el az 1957. évi szintet, azonban vágósertésből 4, vágómarhából 23, tejből 28, tojásból 14 százalékkal többet vásároltak fel 1960-ban, mint a hároméves terv megindulását megelőző évben. Az állami gazdaságok 1960-ban 8 százalékkal több hízósertés-, 20 százalékkal több hízómarhahúst és 53 százalékkal több tejet adtak az államnak, mint 1957-ben. A termelőszövetkezetek egyre nagyobb mértékben járultak hozzá az ország élelmiszer-ellátásához. Míg 1957-ben a kenyérgabonafelvásárlás 3,2 százalékát adták, 1960-ban már 62 százalékát. 100 kát. hold kenyérgabona-vetésterületre vonatkoztatva az egyéni gazdaságok 176 mázsájával szemben 1960-ban 371 mázsa kenyérgabonát adtak az államnak. Az állatok és állati termékek felvásárlásához is egyre nagyobb mértékben járultak hozzá a termelő- szövetkezetek. Míg 1957-ben a felvásárolt hízósertés, hízómarha és a tej egy-két százalékát, 1960-ban már a hízósertés- és hízómarha-felvásárlásnak egyharmadát, a tejfelvásárlásnak egynegyedét adták. lével — mint pl. sertéshús, rizs, tej és tejtermék — az áruellátás általában kielégítő volt Jelentősen javult a citrom-, a narancs- és egyéb déligyü- mölcsellátás. Az 1960-ban forgalomba hozott kenyér minősége és súlya nem mindenkor felelt meg a követelményeknek. A ruházati cikkek közül jelentősen megnövekedett a konfekcionált cikkek forgalma. 1960-ban 25 százalékkal több férfi, 38 százalékkal több női és 43 százalékkal több gyermek konfekcionált felsőruházati cikket vásároltak, mint 1957- ben; a pamut- és gyapjúszövet eladása ezzel szemben 20 százalékkal csökkent. Annak ellenére, hogy kötöttáruból 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, műszálárukból, különösen nylon kötöttáruból és nylon harisnyából az ellátás nem volt megfelelő. Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek iránt megnövekedett kereslet eredményeképpen három-négyszer több bútort, két-háromszor több porszívó gépet és mosógépet, 25 százalékkal több parkettke- félŐt, másfél-kétszer több építőanyagot vásároltak 1960-ban, mint a tervidőszakot megelőző 1957. évben. Televíziós műsorvevőből a három év alatt ösz- szesen 982 darab került forgalomba. A megnövekedett vásárlások mellett egyes cikkekből — mint például rádió, villamos- sági cikkek, háztartási kisgépek, olajkályha és fürdőkád — nem volt kielégítő az áruellátás. A vállalati kezelésben levő vízművek (Kaposvár, Siófok) víztermelése az 1957. évi 2393 ezer köbméterről 1960-ban 2545 ezer köbméterre emelkedett. Ezt az emelkedést főleg a hároméves tervidőszakban létesített új kutak eredményezték. A hároméves tervidőszakban 55 községet kapcsoltak be a villanyvilágításba, ezzel a községek 93 százaléka rendelkezik villannyal. 1959-ben Kaposvár város közvilágítását 1,1 millió forint költséggel korszerűsítették. A város fő utcáin 133 lámpahelyet láttak el korszerű fénycső- és higanygőz-világítással. A további korszerűsítés jelenleg folyamatban van, újabb 72 higanygőz- lámpát szerelnek íeL 1959-ben megépült 46 millió forintos költséggel a Kaposvár —Balatonlelle közötti 52 kilométer hosszú műút, ezzel közvetlen összeköttetés létesült Kaposvár és Budapest között. Az elmúlt három évben 10 község kapott bekötő utat, és ezzel 1960 végén a községeknek több mint 70 százaléka rendelkezett köves úttal. EzenA hároméves terv időszakában megyénk területén — 1959. évi árakon számítva — 1,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg az állami szervek. A mintegy 1,3 milliárd forint beruházás 39 százaléka a mezőgazdaság, 27 százaléka az ipar fejlesztését szolgálta, a kommunális és igazgatási feladatok ellátáséira 25 százalékot fordítottak. A beruházások összege évről évre növekedett: a teljes ösz- szeg 38 százaléka 1959-ben, 40 százaléka pedig 1960-ban valósult meg. összetételét tekintve a beruházások legnagyobb hányada (42 százaléka) építés, ennél alig kisebb része (41 százaléka) gép volt, egyéb jellegű beruházásra 17 százalékot használtak fel. A tervidőszakban az építési, valamint az egyéb jellegű beruházások aránya jelentékenyen csökkent, és igen számottevő mértékben emelkedett a gépjellegű beruházásoké. Míg 1958-ban az összes beruházási eszközöknek csak 23 százalékát fordították gépek és technológiai berendezések beszerzésére, 1960-ban ez az arány már 47 százalék volt. Rendeltetését tekintve a felhasználás háromnegyedrésze alaptevékenységet előmozdító, negyedrésze pedig kommunális célokat szolgáló beruházás volt. A három év során több nagy jelentőségű létesítményt adtak át rendeltetésének. Pl.: a Kaposvári Textilmüveknél nagyarányú bővítés keretében egy új, 16 128 orsós fonóüzem kezdett termelni. A fejlesztés során beépített berendezéseket szovjet géphitel keretében 51MŰVELŐ A hároméves terv időszakában az óvodai férőhelyek száma 15, az óvodákba beírt gyermekek száma 25 százalékkal emelkedett. 1960 végén 5326 volt az óvodai férőhelyek száma, az óvodába beírt gyermekek száma pedig 5901 fő. Számításaink szerint a hároméves terv időszakának végén minden negyedik gyermek járt óvodába a megyében. Az 1960—61. tanév elején 48 és fél ezer tanuló (10 százalékkal több, mint 1957-ben) járt általános iskolába, a középiskolai tanulók száma pedig meghaladta a 3 és fél ezret (14 százalékkal növekedett 1957- hez képest). A hároméves terv időszakában csaknem 11 ezer általános iskolai tanuló — némileg kevesebb, mint az előző 3 évben — végezte el a VIII. osztályt; ugyanekkor 2158 középiskolai tanuló érettségizett, csaknem egytizedével több, mint az előző három évben. Az elmúlt három évben az általános iskolai tanerők száma csak 6,4 százalékkal emelkedett, a középiskolai tanerők száma viszont az 1957—58. tanév eleji 184-ről 177-re csökkent 1960 végére. Államunk tovább fejlesztetA megye egészségügyi ellátottsága a hároméves terv időszakában tovább javult, de még nem kielégítő. A kórházi ágyak száma 1960 végére 11,2 százalékkal, az orvosok száma pedig — az országos 10,6 százalékkal szemben — 11 százalékkal emelkedett 1957 végéhez viszonyítva; növekedett a körzeti orvosok száma, ugyanakkor csökkent az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma. Az összes biztosítottak szákívül 26 és fél kilométer termelőszövetkezeti bekötő utat létesítettek a tervidőszakban. Az elmúlt három évben Somogy megyében nagymértékben emelkedett a propán-bután gázpalackkal rendelkezők száma. 1960 végén 5252 gáz* fogyasztó volt a megyében, 2823-mal több, mint 1957 végén. lították a termelés szolgálatába. Számottevő mértékben — éven ként 212 ezer darab fiú- ruhával — fejlesztette kapacitását a Kaposvári Ruhaüzem új, korszerű üzemrésze segítségével. Az általános iskolai helyhiány enyhítésére 74 osztályterem létrehozását írta elő a terv — ennél lényegesen több: 103 valósult meg, főként községekben; de ennek keretében épült fel a minden tekintetben korszerű kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola is. Ezekkel epvidejűleg Tabon 4 tantermes gimnáziumot és művelődési otthont építettek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek — hosszúlejáratú hitelek felhasználásával — jelentős beruházásokat hajtottak végre a tervidőszakban. Például mezőgazdasági gépek beszerzésére csaknem 54 millió forint, állatok vásárlására (a bevitt állatok árának térítésével együtt) több mint 148 millió forint összegű hitelt vettek igénybe a három év alatt. Nagymértékben növekedett egyes mezőgazdasági létesítmények befogadó képessége is: így például a tehénistálló-fé- rőhelyek számát több mint 5 ezerrel, a sertésfiaztató-féröhe- lyek számát csaknem 6 ezerrel, a süldőszállás-férőhelyek számát több mint 28 ezerrel* a juhhodály-f érőhelyek számát csaknem 19 ezerrel növelték három év alatt, nagyobbrészt hosszúlejáratú állami hitel felhasználásával. A tervidőszakban az állami szervek csaknem 231 millió forintot fordítottak felújításra, nagy részét (46 százalékát) az iparban. DÉSŰGY te a középiskolák esti és levelező tagozatát is. Az 1960—61. tanév elején már 2057 dolgozó járt esti és levelező tagozatra, 162 százalékkal több, mint az 1957— 58. tanév elején. Ezenkívül az általános iskolát végzett 14—15 éves fiatalok továbbképzésére létrehozták a továbbképző iskolákat. Az elmúlt tanév elején a megyében már 15 községben és Kaposvár városban működött ilyen iskola. A hároméves terv időszakában fejlődött a megye könyvtárhálózata is: a könyvtárak száma (fiókkönyvtárakkal együtt) 95-tel, a könyvállomány 85 ezer kötettel, az olvasók száma pedig 13 ezer fővel emelkedett. Ezzel a könyv- állomány a tervidőszak végére túlhaladta a 286 ezret, az olvasók száma pedig az 51 ezret. A mozik látogatottsága is nőtt a három év alatt. A hároméves terv időszakában 11,6 millió fő látogatta a mozielőadásokat, 1,2 millióval több, mint az 1955—57. évben. A rádióelőfizetők száma az 1958— 60. évben 17 ezerrel emelkedett, és 1960 végére meghaladta a 70 ezret. A televízió-előfizetők száma az elmúlt év végén 818 volt. ma a hároméves terv időszakában majdnem megkétszereződött megyénkben, a termelőszövetkezeti biztosítottaké pedig csaknem 31-szeresére nőtt. A biztosítottak számának ilyen nagyarányú növekedése a kórházak és rendelőintézetek túlzsúfoltságát idézte elő. 1960- ban a kórházi ágykihasználás 95 százalékra emelkedett. A rendelőintézetekben az egy kezelésre jutó idő 1957-ről 1960- ra 1,6 perccel csökkent. (Folytatás a 6. oldalon.) ÉPÍTŐIPAR MEZŐGAZDASÁG VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS KERESKEDELEM EGÉSZSÉGÜGY BERUHÁZÁS
