Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

VILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGY E IBI ZOT T SÁG A É S A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 63. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1961. március 15. * -----------------------' M AI SZ4MONK TARTALMÁBÓL: Jó reggelt, munka! (3. o.) Küzdelem a burgonya vírusbetegségei ellen (5. o.) A Munkás Színjátszó Stúdió Vilion-estjéröl (6. o.) „Méltó örökösei vagyunk 1848 eszméinek“ Ifjúsági gyűlés Kaposvárott Hruscsov beszéde Altmolmszbbí’n Az utóbbi években a Szovjetunióban több mint negyvenmillió hektár szűzföldet tettek művelhetővé A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei és városi bizott­sága az 1848-as forradalom 113. évfordulója alkalmából tegnap este gyűlést rendezett a Ki­lián György Ifjúsági Házban. Ujj Imre, a ' KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a gyű­lés részvevőit, majd Szabó György, a KISZ Somogy me­gyei Végrehajtó Bizottságának titkára mondott ünnepi beszé­det. — 1848. március 15-e forra­dalmi emlékét idézzük ma, a 113. évfordulón — kezdte be­szédét Szabó elvtárs. — Száz- tizenhárom esztendővel ezelőtt az Európán végigsöprő forra­dalom vihara Magyarországra is eljutott. A magyar nép Vas­vári Pál szavaival élve »... azt tévé, amit tőle az idő és kö­rülmény megköveteltek«. A forradalmi ifjúság forradalmi tettekre hívta a jogfosztott, agyonsanyargatott pesti népet a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért »►Talpra magyar, hí a haza« — visszhangozták az ódon pest-budai falak a költő hal­hatatlan szózatát, és a nép a forradalmi ifjúságot követve soha nem látott lelkesedéssel indult harcba az évszázados osztrák elnyomás, a feudaliz­mus ellen. Március 15-e ese­ményei nagy léptekkel vitték előre a függetlenség és a pol­gári átalakulás ügyét. Nem hiába írta Petőfi erről a nap­ról: »Nagyapáink és apáink< Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mi Huszonnégy óra alatt.« A vörös tollat kalapjuk mel­lé tűző fiatalok ezen a napon egyszerre esküdtek fel a há­romszínű magyar lobogóra és Somogybükkösd ezen a té­len alakult termelőszövetkeze­ti községgé. A falu egyéni pa­rasztjai mindnyájan beléptek a Szabad Föld Tsz-be. Ezen a tavaszon tehát a megnagyob­bodott szövetkezet gazdasági megalapozása került a helyi szervek munkájának homlok­terébe. A helyi tanács hétfőn tartott nyilvános ülése — amelyen részt vett és felszólalt Hor­váth János MESZÖV-elnök, megyei tanácstag is — a termelőszövetkezet gazdál­kodásának időszerű problémáit tűzte napirendre. A beszámoló megállapította: a mákot elve­tették, néhány nap múlva vé­geznek a zab vetésével is. Az őszi kalászosok fejtrágyázását viszont késve kezdhetik, mert csak a napokban kaptak 46 jára. A márciusi ifjak prog­ramja koruk leghaladóbb, leg­forradalmibb célkitűzése volt: a feudalizmus felszámolása, a köztársaság megteremtése. A legnagyobbak pedig, mint ami­lyen Petőfi volt, a kor legha­ladóbb gondolkodói közül is kiemelkedve még messzebbre néztek. Petőfi Sándor zseniáli­san előre látta a társadalmi fejlődés útját. Nem véletlen, hogy a reakciós erők, az úri rend képviselői népünk törté­nelme folyamán mindig igye­keztek meghamisítani, sőt sa­ját céljaiknak kisajátítani a 48-as forradalmi eszméket. Szabó elvtárs ezután a so­mogyi ifjak bátor kiállásáról beszélt. Felidézte, hogy a so­mogyi nép önvédelmi harcát az alig 26 éves marcali szolga­bíró, Noszlopy Gáspár szervez­te meg, akit Kossuth 1849. március 19-én kinevezett So­mogy vármegye kormánybiz­tosává A Szabadkáról elinduló néhány tucat önkéntes több ezer főnyi sereggé dagadt, és Noszlopy vezetésével rövide­sen felszabadította Kaposvárt a császári elnyomás alól. Hiá­ba volt azonban minden hősi áldozat — folytatta —, az 1848—49-es szabadságharcot leverte a túlerőben levő reak­ció. Az elbukott forradalom után az utókorra várt az a fel­adat, hogy kivívja a nemzet függetlenségét és az emberi szabadságot. Az uralkodó osz­tályok eldobták a nemzeti füg­getlenség zászlaját. 1867-ben kiegyeztek a monarchiával és az osztrák kétfejű sasnak ren­delték alá a magyar nemzetet. Az első világháborúban né­pünket az osztrák fegyveresek oldalán hajtották csatába, a császárért. A reakciós uralko­dó osztály minden erejét moz­gósította, hogy leverje az 1919-es Tanácsköztársaságot és mázsa pétisót. A tavaszi mun­kákban egyaránt részt vesz­nek a szövetkezet régi és új tagjai. Eddig a közös istállók­tól hordták a trágyát, most a háztáji udvarokból is kihord­ják. A nagyatádi járás négy köz­sége: Bakháza, Görgeteg, Kun­telep, Rinyaszentkirály kap villanyt az idén. A költségek­hez a községek I millió 200 ezer forinttal járulnak hozzá, a többit a megye fizeti. Ezzel befejeződik a járás falvainak villamosítása. Elkészült hat község távlati megsemmisítse a proletárdik­tatúra nagyszerű vívmányait Horthy és úgynevezett nem­zeti hadserege végiggyilkolta egész Dunántúlt. A Siófokon, Orgoványban, a nádasdi erdő­ben, Marcaliban, Iharosbe- rényben, Csurgón és másutt végrehajtott gyilkosságok a fa­siszta barbárok kegyetlenke­désének véres emlékeztetői maradnak. S mindez még nem volt elég. A 25 évig tartó fa­siszta rendszer besodorta or­szágunkat a második világhá­borúba. A negyvennyolcas esz­mék meghamisítói, ellenségei kitettek magukért az 1956 ok­tóberi ellenforradalomban is. Felmerül a kérdés: ki vál­lalhatja jogosan 1848—49 for­radalmi örökségét? Mi büsz­kén valljuk, hogy a 48-as esz­mék megvalósításáért a ma­gyar munkásosztály és forra­dalmi pártja tette a legtöbbet, ezért méltán valljuk magunkat 1848 igaz örököseinek. A mun­káshatalom teremtette meg a független magyar államot 1919- ben. Ez a rend biztosított elő­ször állampolgári jogokat a "•kunyhók lakóinak«, keresett gyógyírt a nemzet száz bajára. S bár 1919 forradalmát ismét eltiporhatták a nemzetközi re­akcióval szövetkezett »belső bitangok«, 48 eszméi felszaba­dulásunk után újra életre kel­tek és győzedelmeskedtek. 1848 eszméi a miénk, a szocializ­must építő magyar népé. 1848 zászlaját a mi korunkban csak az emeli magasba, aki a szo­cializmusért harcolj A Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai, miként dicső elődei, büszkén vallják magukat a 48-as hagyományok folytatói­nak és továbbfejlesztőinek. A mi forradalmi tettünk abban jut kifejezésre, hogy vállaljuk a harcot a szocializmus felépí­tésében — mondotta végezetül Szabó elvtárs. Az új belépők holdanként 200 forintot fizetnek a közös alapba. A tanácsülés javaslata alapján úgy tervezik, hogy ezt az összeget gépvásárlásra for­dítják. — 15 éves — fejlesztési terve. Eszerint Somogyszobon műve­lődési házat, törpevízművet, Lábodon fürdőt, bölcsődét, Há­romfán fürdőt, bölcsődét és óvodát, Görgetegen 8 tanter­mes iskolát és törpevízművet. Kutason törpevízművet és mű­velődési házat, Belegen óvodát építenek. Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ked­den beszédet mondott a szűz­földterület mezőgazdasága leg­jobbjainak tanácskozásán. A sok millió hektár szűz- és parlagföld megművelése gaz­daságilag és politikailag egy­aránt nagy jelentőségű — mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években a Szovjetunióban több mint 40 millió hektár szűzföldet tet­tek művelhetővé, sok százezer ember — főleg fiatal — köl­Kedden délelőtt az Ország­ház kupolacsarnokában adták át az 1961. évi Ko6Suth-díjakat. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a ter­melőmunka módszerének alap­vető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj 1. fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki DR. MANNINGER REZSŐ Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnökét, az Állatorvos­tudományi Főiskola tanszék- vezető egyetemi tanárát az ál­latorvostudományok területén az utolsó tíz évben elért, nem­zetközileg is elismert tudomá­nyos munkásságáért A Kossuth-díj 2. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki GÄL ISTVÁNT, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatóját a szénva- gyon növelése és feltárása, va­lamint a széndúsítás és isza- polási eljárás korszerűsítése terén végzett nagy értékű munkásságáért; DR. DONHOFFER SZILARDOT, az orvostudományok doktorát, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Kórélettani Intézetének igazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárt a testhőmér­séklet és az energiaforgalom központi idegrendszeri szabá­lyozására vonatkozólag vég­zett kutatásaiért; MEZEI BARNÁT, a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyára fő­mérnökét és SÄRDY LORÄNDOT, a BIOGAL főmérnökét a hazai antibiotikumok nagyüzemi gyártásának megteremtéséért és a fermentációs technológia szakadatlan fejlesztéséért (a díj egyenlő arányban meg­osztva); DR. MARÓTH KAROLY akadémikust, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem böl­csészettudományi karának tan­székvezető egyetemi tanárát egész élete munkásságáért, kü­lönösen »Die Anfänge der grie­chischen Literatur« című mun­kájáért. A Kossuth-díj 3. fokozatával és a vele járó 20 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki DR. POLINSZKY KÁROLYT, a kémiai tudományok kandi­dátusát, a Veszprémi Vegyipari Egyetem dékánját, tanszékve­zető egyetemi tanárt a techno­tözött át az azelőtt lakatlan vidékekre. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az egész embe­riséget ámulatba ejtő sikere­ket ért el. Megállapította, hogy e sikerek a szovjet szo­cialista rendszer győzelmei. A Szovjetuniónak az űrku­tatásban elért eredményeiről szólva Hruscsov kijelentette: nincs messze az az idő, ami­kor elindul a világűrbe az el­ső olyan űrhajó, amelyen em­ber lesz. A szűzföldek hasznosítása a szovjet nép történelmének ra­lógiai irányú vegyészmérnök- J képzés alapelveinek korszerű és hazai viszonyoknak megfe­lelő tudományos kidolgozá­sáért és gyakorlati megvalósí­tásáért; DR. GERLEI FERENCET, az orvostudományok kandidá­tusát, a Szabolcs-Szatmár me­gyei kórház főorvosát több mint három évtizedes sokolda­lú és kiemelkedő egészségügyi munkájáért; DR. TARJÁN IMRÉT, a fizikai tudományok kandidá­tusát, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem orvosfizikai intézetének igazgatóját, tan­székvezető egyetemi tanárt a kristályfizika területén elért tudományos és gyakorlati ered­ményeiért; TANDORI KÁROLYT, a matematikai tudományok doktorát, a Szegedi Tudomány- egyetem természettudományi kar függvénytani tanszékének docensét az ortogonális sorok .elméletében elért jelentős eredményeiért; ZSIDAI JÁNOST, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szorospataki üzemének csoportvezető vájárát a kor­szerű biztosításban, valamint az ifjúság és a bányászszakem­berek nevelésében elért kima­gasló eredményeiért; HARASZTI ISTVÁNT, a Dinamó Villamos Forgógép­gyár főmérnökét a technológia fejlesztése terén elért eredmé­nyeiért, a villamos forgógép­gyártás korszerűsítéséért és az új, korszerű villamos motor­sorozat bevezetése terén vég­zett odaadó, úttörő jellegű munkájáért; LITVIN JÓZSEFET. a DIMÁVAG Gépgyár lakato­sát 40 éves kimagasló szakmai munkássága elismeréséül és szakmájának magas szintre emeléséért; DR. SÖVEGJARTÓ JÁNOST, a műszaki tudományok kandi­dátusát, a Magnezi Tűzálló- anyaggyár kutatómérnökét a krómmagnezittégla minőségé­nek tökéletesítéséért, a magne­zitércek, valamint a dolomitok zsugorítására vonatkozó talál­mányaiért; LENGYEL LAJOST, a Kossuth Nyomda igazgatóját a könyvnyomtatás és könyvdí­szítés művészi színvonalának emelése terén elért eredmé­nyeiért; FEJES SÁNDORT, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetőjét a ha­zai korszerű nagyüzemi gyü­mölcsösök telepítési, üzemszer­vezési és agrotechnikai mód­szereinek fejlesztéséért; gyogó lapjai közé tartozik. A szűzföldek meghódítása a nép hőstette — mondotta. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szűzföldek megművelése el­választhatatlanul összefügg a Komszomol nevével. Nagysze­rű kezdeményezésnek nevezte a Komszomol Központi Bizott­ságának határozatát, amely szerint ebben az évben 15 000 fiatal építőt küldenek a szűz­földek dolgozóinak megsegíté­sére. (Folytatás a 2. oldalon.) TÖKE JÁNOST, a kemenesaljai Üttörő Terme­lőszövetkezet elnökét a terme­lőszövetkezet gazdasági és szervező munkájában elért eredményeiért; OLÁH JÁNOST, a Héki Állami Gazdaság igaz­gatóját a vezetése alatt álló ál­lami gazdaság racionális gaz­dálkodásának megszervezé­séért, kiváló növénytermelésig állattenyésztési, üzem- és munkaszervezési eredményei­ért; ALMÄSSY KÁROLYT, a Tokaji Állami Gimnázium tanárát és BAKONYI JÓZSEFET, a Tokajhegyaljai Állami Gaz­daság főkertészét a mezőgaz­dasági gyakorlati oktatásban — különösen a szőlészetben — elért eredményeikért (a díj egyenlő arányban megosztva); BEKEND T. IVÁNT, a történelemtudományok kan­didátusát, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem docensét és RÁNKI GYÖRGYÖT, a történelemtudományok kan­didátusát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének tudományos titkárát, a magyarországi ka­pitalizmus gazdaságtörténete területén végzett kutatásokban elért eredményeikért (a díj egyenlő arányban megosztva); SZITA FLÓRIÁNT, a pesterzsébeti Vasas Művelő­dési Ház igazgatóját a pester­zsébeti művelődési ház igazga­tójaként sok éven át kifejtett eredményes munkájáért. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett mun­kásságáért A Kossuth-díj 1. fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki FERENCSIK JÄNOS Kossuth-díjast, az Állami Ope­raház és az Állami Hangver­senyzenekar főzeneigazgatóiát kiemelkedő karmesteri tevé­kenységéért, különösen Bar­tók Béla műveinek hiteles tol­mácsolásáért. A Kossuth-díj 2. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki HOLLÓ LÁSZLÓ festőművészt a képzőművé­szek alföldi csoportjában ki­fejtett kiemelkedő művészi tel­jesítményeiért, egész élete munkásságáért. Az új Kossuth-díj ások nevé­ben dr. Manninger Rezső mon­dott köszönetét a kitüntetés»» kért. (MTI) a világszabadság vörös zászla­A szövetkezet megszilárdításának időszerű kérdéseit tárgyalta a somogybükkösdi tanácsülés Készül a nagyatádi járás községeinek távlati fejlesztési terve Kiosztották az 1981. évi KossutMíjakat

Next

/
Thumbnails
Contents