Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

Szombat, 1961. március 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Van még rejtett tartalék Üzemeink tavaly 27 millió forint terven felüli nyeresé­get ajánlottak fel. Amikor ezt teljesítették, némelyek azt mondták, hogy ezzel í, ián ki is merültek az úgynevezett rej­tett tartalékok. Nos, ezt a helytelen szemléletet egy újabb adat cáfolja meg: megyénk üzemei a feszítettebb tervek ellenére is fel­ajánlották, hogy az idén 23 millió forinttal növelik terven felüli nyereségüket. A Textilművek például négy és fél mil­lió, a Ruhaüzem 2 millió 600 ezer, a Barcsi Fűrészüzem 1 millió, a Kaposvári Faipari Vállalat 200 ezer, a Mértékutá­ni és Vegyesruházati Vállalat 100 ezer, a Malomipari Válla­lat 1 millió, a Fonyódi Tőzegüzem 150 ezer forinttal növeli eredménytervét. E tervet nem létszámemeléssel, hanem csakis a termelé­kenység fokozásával lehet elérni. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy kihasználják a rejtett tartalékokat, akár az alkatrész- és anyagellátás folyamatosabbá tételéről, akár a szállítási vagy egyéb időveszteség csökkentéséről, akár a pa­zarlás megszüntetéséről vagy a műszaki fejlesztésről van szó. Minél előbb kapcsolódik be egy-egy felfedett rejtett tar­talék a termelésbe, annál biztosabb a terv és az azon felül vállaltak teljesítése. Ahol a múlt évben is felelősséggel, előrelátóan dolgoz­tak, sikeresen túlteljesítették a vállaltakat. A tavalyi fel­ajánlások teljesítése buzdít mindenkit. A 23 millió forint me­gyénk üzemeinek adott szava. És ez még jobb munkára kell hogy serkentsen. Sz. N. A tsz nem tojás felvásárló Furcsa jelenségre hívta fel a megyei felvásárlási operatív bizottság figyelmét Horváth János, a MÉSZÖV elnöke. Azt tapasztalták ugyanis, hogy helyenként a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek felcsaptak tojásfelvásárlónak. A tabi Gvőzelem, az istvándi Üj Élet meg a somodori üzemegység­ben a répáspusztai Első ötéves Terv kezdett ebbe az új vál­lalkozásba. Persze nem másoktól, hanem tagjaiktól vesznek tyúktojást, s a közös gazdaság nevén tovább adják a Barom­fifeldolgozó Vállalatnak. Ki talál ebben furcsát és kivetnivalót? Hiszen az a fon­tos, hogy a tojás eljusson a termelőtől a feldolgozó iparhoz, onnan pedig a fogyasztóhoz. Ez igaz. A felvásárlásnak azon­ban megvan a maga rendje. A háztájiban — szerződésre vagy szabadon — a földművesszövetkezetek veszik meg a to­jást. Ez a tevékenység — ahogy mondani szokás — a profil­jukba vág. A termelőszövetkezet viszont nem a felvásárlás­ra, hanem a termelésre társult parasztemberek közössége. Megvenni a tojást és tovább adni — ez nem termelő, hanem kereskedelmi tevékenység. Ezért nem vág a tsz profiljába. K. J. Megyeszerte megemlékeznek az 1846-as forradalom évfordulójáról Március 15-e megünneplésé­re készülnek a KlSZ-bizottsá- gok és alapszervezetek. Vala­mennyi járási székhelyen ün­nepi megemlékezéseket tarta­nak március 14-én. Kaposvá­rott a város fiataljai a Kilián György Ifjúsági Házban ren­dezendő gyűlésen köszöntik az évfordulót. Ezen a napon az iskolákban az utolsó tanítási órán elevenítik fel a 113 éve történteket. Március 15-én mindenütt koszorúzás! ünnepségeket tar­tanak a 48-as szabadsághősök szobránál. 800 vagon jeget vermeltek a földművesszövetkezetek (Tudósítónktól.) Az idei tél aránylag gyenge volt, és rövid idő állt rendel­kezésre a jégvermek megtölté­séhez. Ennek ellenére a föld­művesszövetkezetek 800 vagon jeget vermeltek és tárolnak. Ez a mennyiség azonban kevés lesz, s augusztusban nagy mennyiségű műjég is kell majd. A kaposvári járásban azok az fmsz-ek, amelyeknek kevés a jegük, szerződést kö­töttek a Kaposvári Hűtőipari Vállalattal jégszállítasra. A barcsi fmsz jéggyára járásuk összes fmsz-ét ellátja jéggel, sőt a nagyat: fi járásnak is tud adni. A csurgói járás fmsz-ei a nagykanizsri jéggyárral kö­töttek szállítási szerződést. Sulák Gyula, a mezőgazdász — Hát ami azt illeti, nem éppen az elsők között léptem be a szövetkezetbe — mondja kicsit restelkedve Sulák Gyula, a balatonszabadi Dózsa Tsz parasztemberből lett mezőgaz­dásza. Egy kicsit elgondolko­zik, mintha azon tűnődne, ér­demes-e ilyen őszintén vallani. Aztán kisvártatva tovább gom­bolyítja a megkezdett gondolat fonalát. — Nézze, az igazat megvall­va, féltem a szövetkezettől. Nem dicsekvésből mondom, de nekem nem volt szégyen­keznivalóm egyéni gazda ko­romban. Nem volt sok földem, de amit egy kisgazda kihozha­tott a földből, azt én kihoztam a 11 holdból. Hazudnék, ha pa­naszkodnék. Persze, csak keve­sen álltak olyan jól, mint én. Képzelje, nálam minden Két hold földre jutott egy számos­állat. Abrakot csak a jószág gyomrán keresztül vittem piac­ra A hizlalásból jött hozzánk a pénz. Nemcsak ezt féltettem a szövetkezettől, de megfor­dult bennem az a gondolat is, hogy vajon egy keresetből, a magaméból el tudom-e tartani majd a három gyereket. A fe­leségem beteges, őrá jó, ha itthon számíthatok. Szóval mi­nek folytassam, azt hiszem, elég, hogy megértsék, miért okozott annyi fejtörést, míg a belépési nyilatkozat alá oda- kanyarítottam a nevem. — No, de utána megpróbál­tam beleélni magam, hogy úgy jó, ahogy cselekedtem. Ügy véltem, ha már belefogtunk a nagyüzemi gazdálkodásba, markolja meg mindenki a szerszámot, mert csak így me­hetünk valamire. Ez nem üt­között nagy nehézségbe, ugyan­is a mi szövetkezetünket elég­gé egyívású emberek — jobbá­ra egykori cselédekből lett új­gazdák — alkotják, és ez segí­tett abban, hogy jobban meg­értsük egymást. Persze ne gondoljon senki afféle eszmé­nyi egységre, hiszen a legjobb családban is van néha kisebb összezördülés. S bár teljesen kezdők voltunk, s úgyszólván semmi nagyüzemi gyakorlattal nem rendelkeztünk, mégis már az első év végén 25 forintot ért egy munkaegység. Hogy sok-e, kevés-e ez? őszintén szólva, a jövedelem kevesebb volt, mint amit egyéni gazdaságomban elértem. De azt is meghány- tuk-vetettük, rosszabbul így sem élünk, mint azelőtt, mert a közösbe vitt vagyontárgyaink után kaptuk a visszatérítést, és az sokat pótolt Hiába próbálom, a mostani Sulák Gyulában nem tudom felfedni a régi, a belépés előtt kétkedő, töprengő embert Megváltozott. Szavaiból, em­berekről alkotott véleményéből a jövőért, a nagy közösségért aggódó ember jelleme tűnik ki. Örömmel látja, hogy a tsz-ta- gok többsége már tudatosan vallja magáénak a szövetkeze­tét, s csak páran vannak, akik még nem tudtak vagy nem akartak beleilleszkedni a falu új életébe, s akik nem találják a helyüket. Ezek sehogy sem tudják megérteni, hogy a tsz az övék, s úgy gondolkoznak* mintha nem is maguk volná­nak a gazdák. — Pedig amíg az efféle Gon­dolkozástól meg nem szabadul­nak teljesen, addig kiugró eredményekre aligha tehetünk szert, csak önmagunk körül tipródunk — mondja. Sulák Gyula tavaly kitűnő eredménnyel végzett el egy hathónapos kertészeti tanfo­lyamot, s szakképzettséget szerzett. Politikai ismeretei is kitágultak, gazdag tapasztala­tai, szorgalma alapján a tagság a 600 holdas közös gazdaság mezőgazdászának tette meg. Ha valaki azt kérdezné tő­lem, mit tartok a legutóbbi nagy átalakulás legnagyobb eredményének, azt válaszol­nám: azt, hogy öntudatban meggazdagodott, Sulák Gyulá­hoz hasonló nagyszerű embe­rek százait nevelte ki, és hozta felszínre a mozgalom. Varga József Kirakat rendezés. Ülést tartott a Somogy megyei Gyógyszerész Szakcsoport Megható ünnepség zajlott le csütörtökön este a TIT helyi­ségében. A Somogy megyei Gyógyszerész Szakcsoport és a TIT által rendezett előadói est előtt Duha Tivadar, a me­gyei tanács főgyógyszerésze meleg szavakkal köszöntötte a 87 éves Vasdényei Elemér so- mogysámsoni gyógyszerészt, és átadta a 65 esztendős munkás­ságáért adományozott vasdip- lomát. Vida Béla, a Gyógyszer- tár Vállalat igazgatója pénz­jutalmat nyújtott át az ünne­peiknek. Kollégái sem feled­keztek meg róla. A szakcso­dekozott Vasdényei Elemér­nek. Az idős, de még ma is dolgozó gyógyszerész elérzéke- nyülve vette át az ajándékokat, köszönte meg a feléje áradó szeretetet. Ezután Nagy Lajosné, a Ha­zafias Népfront munkatársa tartott előadást arról, hogy mi a szerepe és feladata a gyógy­szerészeknek a népfront mun­kájában. Végül dr. Zajta Erik gyógyszerész-vegyészmérnök, az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerismertető Osztályá­nak munkatársa »Elképzelések az öregkor gyógyszeres kezelé­séről« címmel tartott előadást Termelőszövetkezeti építőhrigád alakult Gamáson A 3004/3-as kormányhatáro­zat kimondja, hogy a termelő- szövetkezetek szakképzett em­berek Belépésével építőbrigá­dot alakíthatnak. Ez a brigád végezheti el a saját és a kör­nyező nagyüzemi gazdaságok építkezéseit, valamint a terme­lőszövetkezeti tagok lakásépí­tését. A gamási kisiparosok felfigyelve érre a lehetőségre, levelet írtak a Megyei Terme­lőszövetkezeti Beruházási Iro­dához, és bővebb felvilágosí­tást kértek, majd — a megyé­ben első ízben — a közös utat port egy ezüstszelencét aján­termelőszövetkezeti iépítőbrigádot alakítottak. Hat HORVÁTH JÓZSEF: tam meg, hogy hol tartja a; pénzét, képzeld, színaranyat: vásárolt a pénzen, s az ara nyat elrejtette. Amikor láza-; doztam, mindig oda vágta: 06) Borsiczky halkan Rittyentett. rád. Nos, úgy látszik, a cél már laktam én vele! Pedig mi nem Ejha! A nyuszi már hegyezi a egészen közel van. Máriának voltunk szegény emberek. Sze- fülét, talán nemsokára kiug- sejtelme sincs az ő valódi szán- gények? Mi nagyon gazdagok rik a bokorból. Áldom az dókáról. Azt hiszi, teljesen ön- vagyunk! eszemet — ujjongott fel —, zetlenül, önmagáért szereti őt hogy még csak egy árva cél- De éppen ez a hiedelem sodor­zást sem kockáztattam meg ja az én utcámba! — gondolta Máriának! Borsiczky, s nagyon elégedett Maga sem tudta pontosan, volt. hányadán áll ezzel az asszony- Fél tizenegykor a főhadnagy belemelegedett: nyal. Amikor megismerkedtek, elhatározta, hogy korán leiek- ~ Tudd meg, nekünk kiló­Borsiczky csak azt a kötélhág- szik. A tisztiszolga hozzáfogott szmm-a^van ^nyunk. ^ Ez ,gy így kellj Borsiczky arcán pír futott át. Megremegett az izgalomtól. Tehát most! De kitűnően pa­lástolta érzéseit. Érdeklődő, naív arcot vágott. Az asszony ács, öt kőműves, egy nádazó írta alá a belépési nyilatkoza­tot. A brigád megegyezett a ter­melőszövetkezet vezetőségével, »Nemcsak az enyém, a tied is.5hogy keresetük 40 százalékát Fele-fele.« De ez az aljas gaz-Xkészpénzben, 60 százalékát pe- ernber most nem akarja kiad-Jdig munkaegységben kapják ni a részemet. Pedig ma is ki-gmeg. A szövetkezet vezetősége követeltem tőle. Szóba sem állt&irányítja munkájukat, s a kivi- velem. De az az enyém! Én is/telezés éppolyan formában zaj­koplaltam érte. Csak a jó Isteneik le, mint az építőipari vál- a megmondhatója, mennyit Salatoknál. Más szövetkezetek- szenvedtem én. gnél való építkezésre szintén a Az asszonyt sírás fojtogatta. Teljesen őszintén csengett a; szava, amint ezt elbeszélted vezetőség köt megállapodást. A termelőszövetkezeti építő­brigád létesítése igen nagy előnyt jelent. Jó lenne, ha a megyében több termelőszövet­kezet élne ezzel a lehetőséggel. Az építőbrigád tagjai például, ha tíz kilométeren túl dolgoz­nak, napi tíz forint különélés! díjat kapnak. Ezenkívül háztá­ji föld és a munkaegységben megállapított termésmennyi­ség jár nekik. Az építkezés így lényegesen olcsóbb, mivel a brigád az FM-norma alapján dolgozik. A munka lebonyolí­tása is egyszerűsödik. A tabi járásban különösen nagy je­lentősége van e szövetkezeti építőbrigád megalakulásának, mivel itt az elmúlt esztendő­ben meglehetősen nehézkesen ment a házi kivitelezés, ugyan­is nem volt szakember. A ga­mási építőbrigád létrejöttével megoldódik ez a gond. A járás több termelőszövetkezete jelen­tette be már igényét, így a jö­vő héten munkához is kezd a gamási Aranykalász új építő­brigádja. mnftjüjra meghirdették a roezogazaasagban csőt látta Matejkánéban, amely az ágyazáshoz, amikor valaki a kőművespallér pénzéhez ve­zet. De az ismeretség csakha­mar frivol kalanddá vált, s ma már ennél is több. Borsiczky már-már önvizsgálatot tartott: lehetséges, hogy szereti az asszonyt? De amikor gondolat­ban idáig jutott, fölényes mo­soly jelent meg szája szögleté­ben. Áh, arról szó sem lehet. Hülyeség. Ez a viszony nagyon kellemes. De nem több. Bor­siczky mohón habzsolta az érett asszonynak szerelmét, s Mintha szóról szóra hinné _ . az egészet. Hinné? igenis, w-ijdoleozó fiatalok termelési versenyeit szí! Ez így van, ennek így kellj: C J ültéből. Ó, papa, milyen nagy- lenme! ~ győzködte magát. V Szép eredményeket hozott a szerű a szimatod! Szólni sem Borsiczky szerelmesen ma-gmezőgazdaságban dolgozó fia­bírt a meglepetéstől. gához vonta a zokogó Matej-italok 1960. évi termelési verse­Matejkáné minden figyelmét kánét. Óriási diadalérzet vett ínye. A KISZ Központi Bizott- koncentrálni próbálta, nehogy erőt rajta. Hiszen ez fejedelmi Jsága, a MEDOSZ elnöksége a egy szót is elvétsen. bér kitartásáért és fáradozó-^földművelésügyi .—-.-r — Matejka örökölt is, és úgy sáért! Hej, papa, ha tudnád...; kuporgatott egész életében, Égető szomjúságot érzett. Ki-: mint egy güzü. A falatot is ki- sietett, hogy igyék. Meg aztán haja is zilált. A tisztnek agyá- spórolta a számból! Rongyok- időt is akart nyerni. Csak oko- ba hasított a felismerés: nyíl- ban jártunk, odúban éltünk, san! Amikor visszatért, erői te ván kenyértörésre került sor a mert mindenáron pénzt akart tett nyugalommal fordult Má kulcsot tolt az előszoba zárá­ba. Mária jött váratlanul. Borsiczky az első pillanatban őszintén felderült, de nyomban látta, hogy valami rendkívüli történt. Mária megállt a kü­szöbön, aztán lassan a kerevet- hez lépett, és hallgatagon le­ült. Feldúlt volt az arca, s a férjével. Bosszúságot érzett. — Mi történt? Beszélj, egyelőre alig tudott betelni kedves! — biztatta az asszonyt, vele. Még sohasem volt dolga — Szakítottunk. Örökre. Ha ilyen heves és odaadó asszony- tudnád, hogy gyűlölöm azt a nyal. De szerelem? Ugyan, gazembert! — szakadt ki belő- Borsiczky terve készen volt ar- le a vad indulat. Könnyezett, ra az esetre, ha majd célhoz — Most tőle jössz? — kér- ér: a papa lesz olyan szíves dezte Borsiczky. kieszközölni számára egy vá- — Ühüm — szipogott Matej- ratlan áthelyezést. No, nem a káné. Aztán hátravetette a fe gyűjteni. És folyton sorsjegye- fiához: két vett. Tizet, húszat is egy- — Nézd, kedvesem, nem ta-j szerre. Néhány évvel ezelőtt gadom, nagyon meglepett i pedig megütötte a főnyere- amit elmondtál. De nekem tej ményt. vagy a fontos, semmi más! Borsiczky könnyű szédülést érzett. Lázasan csillogott a sze­me, úgy csüngött az El volt ragadtatva tulajdon színészi képességeitől, miköz-L„ ... asszony ben felfogd az asszony végte-Jriy4t­lenül hálás pillantását. * — De azt a pénzt is eltitkol- —» ____ ... ... f, t a. Félt, hogy ha a világ tudó- tA1 i„v~5vetkezetek miniszterrel egyetértésben ez évben is meg­hirdette a termelési versenye­ket. A fiatalok szocialista munkaversenye és újabb nagy­szerű eredményei elősegítik a falusi ifjúság részvételét az Ifjúság a szocializmusért«- mozgalomban, s a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások fiataljai így szorgos munkával teljesíthetik a mozgalom első követelmé­minden szaván. _ ____ ______ Ú jra megindul a termelőszö­de vl,™ tivoli holy- Jé.: - Tdbbé liM a* »kft. J»« . szór«,.™., <*y « Jg™ «g**® orsegbe s hogy hova? Ez - ^ va,am£ A| a disznó nyo. ütött> vert. hogy hallgassak a otthonod, ne is gondolj tobbe^szagos versenye. Újdonság vi- legalabbis Matejkane szamara morús4gban tartott engem. Ha vagyonúnkról, és mondjak le arra 32 emberre- gszont, hogy kiterjesztették a — szigorú katonai titok ma- te látnád, micsoda akolban mindenről. Csak nemrég tud- (Folytatjuk.) Síversenyt a falusi KISZ alap­szervezetekre is. Szerepel a versenypontok között a tsz-ek baromfitenyésztőinek vetélke­dése is. Itt a cél a baromfiál­lomány növelése és a húster­melés fokozása. Országos egyé­ni versenyt hirdettek a terme­lőszövetkezetek ifjú tehenészei, fejőgulyásai, valamint a ser­téstenyésztők részére is. Ugyancsak verseny indul a »Termelőszövetkezet legjobb ifjú traktorosa« címért. Változatlan marad az állami gazdaságok ifjúsági munkaver­senye, a gépállomások ifjú traktorosainak országos verse­nye viszont bővült a traktoro­sok brigádversenyével. A termelési versenyek felté­teleiről szóló tájékoztatót a já­rási KISZ-bizottságoken sz®* rezhetik be az érdeklődők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents