Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

Péntek, 1961. március 10. $ SOMOGYI NÉPLAP Eleven alapszervezeti munkát A VÁROSI PÁRTBIZOTT­SÁG a Textilművekben tar­totta meg legutóbbi ülését. Nemcsak a jelentés, hanem a pártbizottság tagjainak az üzemben szerzett tapasztalatai is anyagot szolgáltattak a na­pirendi pont, vagyis annak megvitatásához, hogyan dol­gozott az elmúlt négy évben megyénk legkorszerűbb üze­mének pártbizottsága, párt- alapszervezetei, pártcsoport­jai. Ha csupán arra utalunk, hogy ebben az időszakban kel­lett a Textilművek pártbizott­ságának, pártalapszervezetei- nek az ellenforradalmat köve­tően az üzem politikai és gaz­dasági életében rendet terem­teni, hogy eközben bővült az üzem, s növekedett mintegy 500 új fonóval a dolgozók szá­ma, hogy a tervet minden év­ben teljesítették, sőt túltelje­sítették, növelték a termelé­kenységet, hogy a városban a legjobban szervezték meg a szakmai továbbképzést, akkor már következtethetünk az el­múlt évek munkájára, és nem lehet elmarasztalni a Textil­művek kommunistáit. PERSZE EGYETLEN PART­TAG SEM VARJA, hogy dicshimnuszokat zengjenek munkájáról. Ehelyett inkább azt, hogy a pártbizottsági ülés mutasson utat, hiszen van mit nagyon sürgősen kijavítani a pártmunkában. Hogy csak né­hányat említsünk: túlságosan lassú a pártépítés; a pártban kevés a nődolgozó; nagyfokú az elvándorlás az üzemből; kampányszerű a termelési agi­táció. A városi bizottság tag­jainak véleménye szerint szin­te valamennyi fogyatékosság abból ered, hogy a gyár párt- alapszervezeteiben, pártcso­portjainál úgyszólván nincs pártmunka. A pártbizottság és az alapszervezetek, illetve pártcsoportok külön-külön élik a maguk életét. Ez utób­biak többsége nem végez terv­szerű munkát. Erejüket szét­forgácsolják, üléseik nem tar­talmasak, hiányzik a vita és a kezdeményezés. Legtöbbjük szemet huny a gazdasági és egyéb fogyatékosságok láttán, és elhanyagolja a nevelőmun­kát. Ezért elsősorban az üze­mi pártbizottság a felelős. Hosszú ideig hagyta, hogy a pártszervezetek, pártcsoportok magukra maradjanak, nem adott nekik kellő elvi, gyakor­lati, szervezeti segítséget. az üzem pártbizott­sága törekvő kommunisták­ból áll. Szinte észrevétlenül honosodott meg az a hiba, hogy megfeledkeztek az alap­szervezetekről. Ezt azonban gyorsan és könnyen fel lehet és fel is kell számolni. A vá­rosi pártbizottság ülése arra is rámutatott, hogyan. Ha a Textilművek pártbizottsága az idejében kapott elvtársi útmu­tatás szellemében dolgozik, élővé teszi a termelési agitá- ciót, a politikai, a kulturális munkát, akkor ismét az élvo­nalba kerülhet. Ha közelebb kerül a pártalapszervezetek- hez, a pártcsoportokhoz, akkor az élethez, a munkához kerül közelebb. Németh Gyula elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára azt mondotta, nincs vitatémá­ja a taggyűlésnek. Pedig le­hetne miről vitatkozni. Ha másról nem, arról, hogy miért romlott az utóbbi években 27 százalékkal a fonal minősége De a taggyűléseken erről sen­ki sem beszélt, pedig nem­csak objektív nehézségek okozták a romlást, hanem a felelőtlenség és a fegyelme­zetlenség is. Egészséges vita bontakozhat ki az alapszerveze­ti taggyűléseken, ha nem általá­nosságokról, hanem az üzem nevén nevezett gondjairól, az emberekről, a visszásságokról esik szó. Ehhez az kell, hogy az üzem pártbizottsága szoro­san együttműködjék az alap­szervezetekkel és a pártcsopor­tokkal, ismerjék az üzem prob­lémáit, és azokat tűzze a tag­gyűlések napirendjére. A TEXTILMÜVEKNEK tartalmas, eredményes párt­munkában is példát kell mu­tatnia a város többi üzeme előtt. Ezt nemcsak kedvező adottságai, hanem a gyár kom­munistáinak tapasztalata, be­csületessége, felelősségérzete is lehetővé teszik. Szegedi Nándor Lehúzódott a víz az ordacsehi tőzegmezöről Megkezdték a szállítást Sikeresen befejeződött a tő- zegüzemnek Fonyód térségéből Ordacsehi határába való áthe­lyezése. A Tőzegkitermelő Vál­lalat dolgozói az új területen határidőre lerakták a 2400 mé­ter hosszú keskeny vágányú vasutat Ez a munka több mint 1 millió forintba került Már az új mezőn is termel­tek ki tőzeget és ezt gúlákba Mérlegen a Kuntefepi Községi Tanács munkája (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács VB legutóbbi ülésén megtár­gyalták a Kun telepi Községi Tanács munkájáról szóló je­lentést Megállapították, hogy a v. b. vezetői a végrehajtó bi­zottság tagjait bevonják az ál­lamigazgatási munkákba, rendszeresen tájékoztatják őket a határozatok sorsáról, a felsőbb szervek utasításairól. A tanácsülésen a tagság 80—90 százaléka megjelenik. Az ad­minisztrációs munkában azon­ban több hiányosság tapasztal­ható, részben azért, mert nincs adminisztrátoruk, részben, mert gyakran változik a v. b.-titkár személye Megfelelő a tanács kapcsola­ta a lakossággal és a tömeg­szervezetekkel. Az állandó bi­zottságok azonban nem dol­goznak Nincs munkatervük, üléseket sem tartanak A tanács a legeltetési bizott­sággal együtt megszervezte a legelők javítását Az állatállo­mánynak jó minőségű és meg­felelő mennyiségű szálas- és abraktakarmányt biztosítottak. A községfejlesztés 1960. évi tervét túlteljesítették. 1961-re a faluvillamosítás céljaira 49 ezer forintot tartalékoltak Az utóbbi időben nagyobb gondot fordított a tanács a mű­velődésügyi feladatokra is. Az ismeretterjesztő előadások lá­togatottsága azonban nem ki­elégítő. A járási tanács v. b. utasí­totta a községi tanács v. b.-el­nökét a feltárt hiányosságok megszüntetésére. hordták. A sok esőtől a terüle­tet nagy kiterjedésű víz borí­totta el, és a tőzegkorpa túlsá­gosan átázott. Az utóbbi he­tekben a víz lehúzódott, és a tőzegkorpa szárazabbá vált Az üzem dolgozói megkezdhették a szállítást és az értékesítést. Mihelyt az időjárás engedi, a tőzeg kitermeléséhez is hoz­zákezdenek A munkaidő jobb kihasználásával akarják telje­síteni a tavalyinál 2 millió fo­rinttal magasabb tervet. Űj gép beállításával pedig meg­javítják a tőzegkorpa minősé­gét. Hat téglagyár indulásra kész A műszakilag jól megalapo­zott karbantartás eredménye­képpen a Somogy megyei Tég­lagyári Egyesülés nyolc gyárá­ból hatban befejezték a gépek javítását. Indulásra készen áll a Szigetvári úti, a tabi, a nagyatádi, a bőszénfai, a ka- posmérői és a kőröshegyi üzem. A tüskevári és az Arany ut­cai téglagyárban még tart a felújítás. Az Arany utcában kéthengerű keverőt építenek be, a tüskevári üzemben új körpályát létesítenek. Már­cius 15-re e két üzemben is elkészülnek a szereléssel. A felújítás mintegy 460 ezer fo­rintba kerül. Tciveiszodik Köícsén A mák és a borsó elvetése jelzi, hogy megkezdte tavaszi munkáját a kötcsei Jóremény­ség Termelőszövetkezet. Sok apró felvillanó kép, meginduló munkafolyamat hirdeti: mun­káskezet kér a határ. A kertészetben kezdtek hoz­zá legkorábban a tennivalók­hoz, hogy a tavasszal együtt megjelenjenek a friss zöldáruk is. Weisz József brigádvezető­vel február 7-e óta 13-an dol­goznak azon, hogy szépen fej­lődjék a paprika, a paradi­csom, a káposzta, a saláta és a karalábé. A déli órákban már lekerülnék a melegágyi ablakok, s a szépen fejlődő pa­lánták szabadon sütkéreznek a napon. De ahogy hűvösödik, gondos kezek visszarakják a tetőt. A tavaszt jelenti a baromfi- tenyészetben a február elején érkezett 1500 naposcsibe. A törzsállomány, a 600 tyúk és a 46 kakas már talál itt-ott egy kis zöld caipkednivalót, de a csirkéknek még szükségük van Weisz József és Bíró Miklós betakargatja a káposztapa­lántát. szárnyuk már tollasodik; Gut- tízezer csibét nevelnek fél az mann Henrik gondozó ügyel jelén. Egyik részét húscsibe’sént arra, hogy ezek az első csibék másik része nedia idejére elérjék a kívánt súlyt ertekeslüik’ maslk resze Aztán jön a következő cső- a szövetkezet törzsállományát a melegre, a fűtésre. Faikuk, port. Nagy feladat áll előttük; gyarapítja. Csipogj esi- besereg ve­szi körül Gutmann Henrik ba- romfigonda- zót. Fokozzák a szolgáltatást a kisipari termelőszövetkezetek Elkészült a fiókhálózat terve Az utóbbi hónapokban egy­re több bírálat érte megyénk szolgáltató üzemeit, kisipari szövetkezeteit amiatt, hogy el­hanyagolják a szolgáltatást, készárut gyártanak ahelyett, hogy több gondot fordítanánik a lakosság igényeinek kielégí­tésére, a cipő-, ruhajavitásra, a kislakásépítésre, és így tovább. E bírálatok hatására először az építőipari ktsz-ek fordultak az eddiginél nagyobb mérték­mérői, a csurgói, a barcsi épí­tőipari, valamint a Csokonya- visontai Vegyesipari KTsz pl. ezután kizárólag kislakásépí­tést vállal. A KISZÖV elkészítette azt a tervet, amelynek alapján a kisipari szövetkezetek javító fiókokat létesítenek, s bekap­csolják a szolgáltatásba azokat a falvakat, ahol nincs vagy ke­vés a kisiparos, vagy nem mű­ködik szövetkezet. Ahol fiókot ben a lakosság felé. A kapós- nem nyithatnak, ott felvevő helyet hoznak létre, és onnan gépkocsival szállítják a szövet­kezet központjába a javítani­valót Siófokon és a Balaton -parton mozgó motor- és autószerelő szervizt állítanak munkába. Továbbá a különféle részlegek felkeresik a nyári táborokat abból a célból, hogy kielégít­hessék azok szolgáltatási igé­nyeit. 1 millió 64 ezer forintot HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA (15) — Azt az egyet nem. Min­den egyebem a tied lehet. Nézz ide, éltünk, ahogy éltünk, de emberi életet éltünk, összetar­toztunk, és mindenben számít­hattunk egymásra. Aztán jött az arany, és mivé lettünk? Én nem is tudom, mi történt ve­lünk. De azóta nem azt tesz- szük, amit szeretnénk, és amennyi kitelik tőlünk. Ügy bizony, feleség. Valahogyan úgy érzem, mintha átkot vet­tünk volna a fejünkre. Nem adom ki a részedet, mert nem veszem a lelkemre, hogy egé­szen belepusztulj. Matej káné felháborodottan nekiesett az urának: — Micsoda ostobaság! Mit dumálsz te nekem? Az arany felét add ide! Megígérted! Vagy meg akarsz rabolni? — Gyilkos gúny, és iszonyatos düh villant az asszony hangjá­ban: — Hát ha nem adod, maid lesz, aki elveszi! Mintha vipera mart volna a húsába. Matejka felugrott, és torkon ragadta az asszonyt: — Elárultál, te, te,... mo­csok! Megöllek! Az asszony sikoltott volna, de a pallér tenyere a szájára tapadt Csak a szemével és a fejével jelezhette, hogy nem, nem beszélt a kincsről. Matej­ka elengedte, s megremegett a felindultságtól. — Hát persze, hogy befog­tad a szádat — mondta tagol­tan, rekedtesen. — Mert ha el­árulsz, te is ott végzed, ahol én! Rabolt pénz ám az, jól tu­dod! Es ha a szeretődnek fe­csegsz, hát csak csináld, majd megszerzi az az aranyat nélkü­led is, s megnézheted, kellesz-e még neki! De egyet mondok: hagyd azt az aranyat, ne is gondolj rá többé, mert minden lépés csak még több bajt hoz rád. És azt se feledd, hogy akármi történjék is, én az ara­nyat sem szép szóra, sem erő­szakra elő nem adom, inkább sírba viszem. Ne is erőltesd. Én a szavamat meg szoktam tartani. Most aztán eredj. In­tézd úgy, hogy többé ne talál­kozzunk. Ma tejkáné ismerte annyira az urát, hogy felfogja: most már kár minden szóért. A pallér, legalábbis ezúttal, nem fog en­gedni. — Hát jó, elmegyek — for­rongott, miközben megragadta a kilincset. — De ne hidd, hogy megszabadulsz az adóssá­godtól, Matejka. Ha a te ara­nyad rosszat hoz rám, akkor rád is rosszat hoz. Régen rossz neked, ha meg akarsz rabolni engem. Gondold meg, Matejka, még nem késő. Találkozunk! Gondolt egyet, s nekiállt, hogy összekapkodja néhány holmiját. Matejka elfordult, rá sem nézett többé. Akkor sem nézett fel, amikor az asszony elment. Még egy óra hosszáig üldögélt. Aztán feltápászko- dott, s kiment a fáskamrába. Egy régi rozsdás vaskályha állt a kamra szögletében, raj­ta mindenféle limlom. A pal­lér leszedte a rókmókot, le­emelte a vaskályha karikáit, és rendre kiszedte belőle a tíz rúd aranyat. Megtörölgette a rudacskákat s bevarrta egy vászon zsákba. Aztán kőműves­ládájába rejtette a csomagot, és magához vett egy kurtanye- lű ásót Elindult az erdő felé. Tizen­egy óra lehetett, az utcák nép- telenek voltak, senkivel sem találkozott. Az erdő szegélyén túl jókora tisztás terült el. Annak az ele­jén egy hatalmas, magányos tölgyfa ágaskodott. Matejka már napokkal ezelőtt kinézte ezt a helyet. Most egyenesen odatartott. , A fa tövében letette a ládát, és ásni kezdett. A gödör mé­lyült. A pallér kiemelte a lá­dából a zsákot. Leguggolt, hogy elhelyezze a gödör mélyén. De még egy darabig a kezében tartotta a kincset. Mintha egy láthatatlan erő visszatartói ta volna. Ujjai görcsösen fonód­tak a vászonzsákra. Hát ez lett a vége! Meg kell válni tőle... Itt ásítozik előt­te egy kis fekete gödör, mind­járt elnyeli az ő aranyát... Hát ezért hajszolta egy életen át? Ezért... Ügy érezte, egy ki­csit önmagát is eltemeti ebbe a gödörbe. Álmait, reménysé­gtől; mindenesetre. Elhelyezte a gödör mélyén a zsákot, és befödte az üreget Néhány száz méterrel odébb: gyeptéglákat vágott ki, és rá-: helyezte a friss hantra. Sokáig állt ott mozdulatla nul, mint a szomorú szívű sze-: rető halott kedvese sírja fő-: lőtt. Vajon látja-e még az ara- r. nyát? Erre csak tompa kétség-^ beejtő nemmel tudott felelni De hátha...? Egyszer talán el­jön majd érte. , Ösztönösen rátapodott ag gyeptéglákra, hogy minél szó-* ^fordítanak Marcali fejlesztésbe Az idén sokat költenek Mar­cali rendezettebbé tételére. Járdák építésére 100 ezer fo­rintot , a község központjának rendezésére 66 ezer forintot, a Kossuth Lajos utca szennyvíz­csatornájának építésére 20 ezer forintot, parkosításra 30 ezer forintot fordítanak. 192 ezer forintot adnak a múlt évben elkezdett építkezések befejezé­sére. 40 ágyas gyermekosztállyal rosabban eggyé olvadjanak agj**“* a k&Mat Teniszpá- környező réttel. Nehogy vala-jM* Ízesítenek nagyreszt tar­ki felfedezze a gödör titkát 5fdal™ munkával - 10 ezer Nem ez egyedül az ő titka 5üorint°t adnak hozza a kozseg- S amíg él gn^i mond le ról^üesztési alapból A többi semmi áron! gpenzt művelődési célokra ki­Hainalodott, amikor sárosán ^átftásokra, közmunkákra gyűrötten hazaérkezett. >-colok. ... Borsiczky tíz óra tájban« nyitott be lakására. Kitűnő J hangulatban volt. Titokban ab V f—1fR f|F\\FIXf ban reménykedett, hogy Ma-J- tejkánét még ott találja. De rjt tisztis7,olga egy levélkét adottá át neki: 3 »Drágám! Ma nem találko-5 zunk. A lövőnkről van szó'« Légy türelmes, óriási meeleoe-S test készítek neked SrőHVilrti 3 fogsz! Holnap délelőtt Kulba-X neknél várlak. Ezer csók: Ma-3 riád.« 5 (Folytatjuk.) » a Somogyi Népi api an!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents