Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 59. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. március 10. MAI SZAMUNK TARTALMABÖL: Eleven alapszervezeti munkát (3. o.) OTTHONUNK Húsz centi (5. O.) (6. o.) Egész népünk érdeke, a somogyi parasztság érdeke megkívánja az állattenyésztés gyorsabb üteme fejlesztését Megyei állattenyésztési aktívaértekezlet Kaposvárott A megyei pártbizottság és a megyei tanács tegnap Kaposvárott, a Béke Szálló nagytermében állattenyésztési aktíva- értekezletet tartott. Ezen részt vettek a megye és a járások mezőgazdasági szakirányító szerveinek vezetői, a felvásárló szervek képviselői és a meghívott termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, összesen mintegy háromszázan. Megjelent a tanácskozáson a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Bázler Béla, az Állattenyésztési Főigazgatóság Tenyésztési Igazgatóságának vezetője, dr, Kántor István osztályvezető és Farkas Pálné főelőadó, az Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében dr. Sághy Vilmos miniszterhelyettes és Lénárt Lajos főosztályvezetőhelyettes, továbbá az Állattenyésztési Kutató Intézet képviseletében dr. Horn Artur professzor. Az aktívaérteíkezle- tet dr. László István, a megyei tanács v, b.-elnöke nyitotta meg, majd Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót »Somogy megye állattenyésztésének jelenlegi helyzete és fejlesztésének időszerű kérdései« címmel. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolót Szirmai elvtársi beszámolóját a termelőszövetkezetek növénytermesztési eredményeinek ismertetésével kezdte, majd megállapította: — Azt tűztük ki célul a mezőgazdaság átszervezésének időszakára, hogy az állatállomány számszerűen ne csökkenjen, a tenyésztés és hizlalás színvonala ne essék vissza, és teremtsünk alapot az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Ezeket a célokat lényegében sikerült elérnünk. Megyénkben az állatállomány száma jelenleg magasabb, mint két évvel ezelőtt. Szarvasmarhát ma 108 ezer, sertést 318 ezer és juhot 47 ezer darabot számlál az állomány. A szarvasmarha 2,5, a sertés 29, a juh 11,5 százalékkal több, mint 1959 elején. Számottevően gyarapodott a tsz-ek közös állatállománya. Két évvel ezelőtt 100 hold közös szántóra 8.1 db szarvasmarha, ezen belül 3,2 db tehén, 12,2 db sertés, ezen belül 1,6 db koca és 7.2 db juh jutott. Az 1961. január 1-i adatok szerint ugyanekkora területre számítva 12,3 db szarvasmarhát (4,3 db tehenet), 25,4 db sertést (3,4 db kocát) és 9,4 db juhot tartanak a tsz-ek. A múlt évben szövetkezeteink számosállat-állománya 60,4 százalékkal gyarapodott. Ma 100 hold közös szántóra a tavalyi 12,2- del szemben 18 db jut. — Az elért eredmények azonban semmi esetre sem takarhatják el mindazt a nehézséget, hibát, némely helyen felelőtlenséget, sőt bűnt, amelyet több közös és háztáji gazdaság állattartásában tapasztalunk. A közös állattenyésztés kialakításában még csak a kezdő lépéseknél tartunk. A gyorsabb előrehaladás céljából szükséges néhány kedvezőtlen jelenségre ráirányítani a figyelmet. A tehenek aránya a közösben egy év alatt 39,7- ről 34.8 százalékra csökkent. Hasonló arányú volt a csökkenés a háztáji állományban is. Több tsz-tag eladta tehenét, s inkább marhahizlalással foglalkozik, és tejet a tsz-től vásárol. Ma a termelőszövetkezeti családok mintegy 40 százaléka nem tart tehenet. A tsz-ek között számos olyan van, amelyik vásárlás útján akar hízóba állítható szarvasmarhát szerezni ahelyett, hogy saját állománya szaporulatából teremtené meg a hízóalapanyagot. Hiba az is, hogy egyes tsz-ek az állatállományt nem fejlesztették kellően, a lehetőségekhez mérten, mások meg túlbecsülték lehetőségeiket, nagyobb állományt állítottak be, mint amennyinek eltartásához megvolt a takarmányuk. Törekedjünk a helyes arányok kialakítására, a valóságos adottságok józan mérlegelésével. A sertéstenyésztés helyzetének elemzésére áttérve megállapította: — Sertésállományunk 30 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, és 1935 óta jelenleg a legmagasabb. Számottevően növekedett a termelőszövetkezetek közös állománya. Tavaly a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda több mint 6 ezer kocasüldőt szállított a közös gazdaságoknak. A nagy számú állatmozgatás azonban kedvezőtlenül hatott a tenyésztési munkára. Az elvetélés és az elhullás tetemes kárt okozott a sertésállományban. Mindez kihatással volt a hizlalásra is. A tervezettnél 37 ezer darabbal kevesebb hízót tudott felvásárolni 1960-ban az Állatforgalmi Vállalat. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy bár az egyéni és háztáji gazdaságokban volt a sertésállomány 70 százaléka, ennek ellenére az egyéni állattartók és a tsz-tagok a szerződött hízóknak csak az 50 százalékát adták. Tehát ugyanennyi sertést hizlaltak meg a termelőszövetkezetek is, holott az összállománynak csak a 30 százalékával rendelkeztek. A hízóértékesítés lemaradásának okait vizsgálva a többi között rámutatott: a levágott sertések átlagos életkora 14— 15 hónap. Jobb takarmányozással és megfelelőbb tartási körülmények között 10—12 hónap alatt meghizlalhatunk egy- egy sertést. Ezután a juhtenyésztésről számolt be Szirmai elvtárs. — A megye juhállománya 1953 óta állandóan csökkent. Az év elején 47 ezer db volt, s ez az 1953. évinek valamivel több mint a fele, az 1935-ös állománynak pedig alig egyhar- mada. Jelenleg növekedőben van a juhállomány. Fontos feladatunk, hogy növeljük a létszámot is és a gyapjú- hozamot is. — A baromfitenyésztésben a legnagyobb az elmaradásunk — folytatta a továbbiakban. — A háztáji gazdaságokban megnőtt a baromfihús fogyasztása. Ezt helyeseljük. Viszont azt kérjük a kisállattenyésztőktől, hogy több baromfihúst adjanak közfogyasztásra. A tsz-ek- ben a nagyüzemi jellegű baromfitartás csak tavaly kezdett kialakulni. Mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban fordítsanak nagyobb gondot a törzsállomány megteremtésére, a toióállomány növelésére, a húscsibe-nevelésre, a kacsa-, liba- és pulykatenyésztésre. Ezután ismertette Szirmai elvtárs az 1960. évi állat- és állati termék-értékesítés alakulását. A felvásárlási előirányzatot szarvasmarhából 85,6, sertésből 66,3, baromfiból 61,1, tejből 89,2 és tojásból 80,1 százalékra teljesítettük. Ebben az évben 31 ezer vágómarhát, 98 ezer hízott sertést, 7400 mázsa vágóbaromfit, 350 ezer hektoliter tejet és 49 millió darab tojást vár tőlük a népgazdaság. Ebből szerződéssel lekötöttek február 28-ig 18 427 szarvas- marhát, a múlt évről áthúzódókkal együtt mintegy 68 ezer sertést, valamivel több mint 3700 mázsa baromfit és 5 millió 370 ezer tojást. Ebből látható, hogy lényegében minden cikkféleségnél lemaradás van. Ez nem járható út. Megengedhetetlen, hogy míg a munkás- osztály milliárdokkal segíti a parasztságot, addig a parasztság nem ad kellő mennyiségű élelmezési cikket igaz barátjának, testvérének, a munkás- osztálynak. Megteremtettük a feltételét annak, hogy gyorsabban jussunk előre, hogy több húst, tejet és tojást adhassunk közfogyasztásra. A továbbiakban a feladatokat foglalta össze Szirmai elv- társ^ Hangsúlyozta, hogy a közös állomány fejlesztésénél az anyagi lehetőségeket — a fétlhelyek számát és a takarmánybázist — feltétlenül figyelembe kell venni. Amelyik tsz rendelkezik üres állati férőhelyekkel vagy tud létesíteni istállókat, ólakat, és van kellő mennyiségű trl ármánya, az ennek megfelelően növelje számszerűen állatállományát. Ez elsősorban azokra a közös gazdaságokra vonatkozik, amelyeknél az állatsűrűség alacsony. Azok a tsz-ek viszont, amelyekben az állatsűrűség már elérte a most megkívánt mértéket, elsősorban állományuk minőségének javítására fordítsanak gondot. Szirmai elvtárs ezt követően a háztáji gazdaságok árutermelő szerepének, jelentőségének elvi kérdéseit elemezte a párt és a kormány átmeneti intézkedései alapján. Felhívta a figyelmet, hogy egy-egy terület felelős vezetői a közös és a háztáji állományt, a közös és a háztáji árutermelést összességében tekintsék, mert — amint hangsúlyozta — egész népünk érdeke, a somogyi dolgozó parasztság érdeke megkívánja az állattenyésztés, az állathizlalás, az állati termék termelés gyorsabb ütemű fejlesztését. A beszámolót vita követte. A vitában részt vett az országos szervek több küldötte, s felszólaltak: Maczká József, a tabi Győzelem Tsz elnökhelyettese, dr. Somogyi Jenő, a siófoki járás főállatorvosa, Weichinger János, a buzsáki Munka Harcosa Tsz mezőgazdásza, dr. Egyed Lajos megyei szakállatorvos, Balogh Lajos, a tapsonyi Rákóczi Tsz mezőgazdásza. A vitát Szirmai elvtárs foglalta össze, s az aktíva- értekezletet László elvtárs zárta bsi Újabb szputny ik-űrhaj ót lőttek fel a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A világűrkutatási mun- katerv alapján 1961. március 9-én a Szovjetunióban fellőtték a negyedik szputnyik-űrha- jót A földikörüli pályára vitt szputnyik-űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó fokozata nélkül 4700 kilogramm volt. A szputnyik-űrhajó a számítotthoz közeli pályán keringett. E pálya legalacsonyabb pontja 183,5 kilométerre, legmagasabb pontja 248,8 kilométerre volt a Föld felszínétől. A pályasíknak az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 64 fok 56 perc. A felbocsátás fő célja a szputnyik-űrhajó további szerkezeti tökéletesítése, valamint a rajta elhelyezett és az ember űrrepüléséhez szükséges feltételeket biztosító rendszerek tökéletesítése volt. A szputnyik-űrhajóban elhelyeztek egy kabint, benne kísérleti állatokat, egy Csernuska névre hallgató kutyát és más élőlényeket, továbbá távmérő és televíziós rendszereket, egy rádiórendszert pályamérésekre, valamint rádió adó-vevő berendezést. A berendezések az egész repülőút alatt kifogástalanul működtek. Az előírt kutatóprogram végrehajtása után az űrhajó-szputnyik még ugyanaz nap, utasításra leszállt a Szovjetunió megadott területén. A földet ért űrhajó előzetes vizsgálata azt mutatta, hogy a kísérleti állat közérzete normális. A negyedik szovjet szputnyik-űrhajó felbocsátása és sikeres visszahozása eredményeképpen értékes adatokat kaptak mind az űrhajó szerkezeti berendezéseinek és rendszereinek munkájáról, mind a repülőútnak az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. Az adatfeldolgozás és az adatok tanulmányozása folyik. A repülőúton részt vett élőlényeket megfigyelés alatt tartják. * * * Szenzációként hatott világszerte a negyedik szovjet szputnyik-űrhajó fellövésének és visz- szahozásának híre. NEW YORK A TASZSZ moszkvai központja még sugározta az új szovjet szputnyik-űrhajó felbocsátásáról és szerencsés visszatéréséről szóló hivatalos jelentést, amikor az amerikai hírügynökségek már kezdték ismertetni a jelentés első részét. Az UPI hírügynökség hangsúlyozta, hogy a szovjet tudósok immár másodszor hoztak vissza sikeresen a Földre szputnyikot kísérleti állattal. (MTI) Megvitatta és elfogadta Kaposvár városfejlesztési programját a város tanácsülése A szokottnál is népesebb volt a Kaposvári Városi Tanács csütörtöki ülése. Az ok: a nyilvános tanácsülés napirendjén Kaposvár városfejlesztési programja szerepelt Sok embert érdekelt, hova fejlődik húsz év alatt városunk. Ezért nemcsak a széksorok teltek meg, hanem még a karzat is zsúfolt volt. A tanácstagok már egy héttel korábban kézhez kapták a fejlesztési program sokszorosított mását. Takács György mérnök, a városi tanács építési és ipari osztályának vezetője azonban több módosítást jelentett be. Egyebek között azt, hogy vizsgálják felül a Szokola berek helyén tervezett sportliget ügyét: ne csak renoválják, hanem építsék újjá, korszerűvé a Szabad Ifjúság Filmszínházat; szabadtéri színpadunk ne Tüskevárra, hanem az épülő szakszervezeti székház mellé kerüljön; Kaposvár és Somogy megye mihamarább kapjon olyan televízió reléállomást, amely megszünteti a jelenlegi vételnehézségeket. Csak a kiegészítés is már egy dús program. Hát még az eredeti, amely figyelembe veszi, hogy Kaposvár húsz év alatt körülbelül 65 ezer lakosú várossá fejlődik. Az új Kaposvár a többi között 6880 új lakást, 132 új általános iskolai, 83 új középiskolai tantermet, 834 új óvodai helyet igényel. A program nyomán új arculatot kap a város. A belterületről eltűnnek majd az elavult épületek. A Május 1. utca Béke Szálló feletti szakaszán a földszintes házak helyére több emeletes lakótömbök kerülnek A már elkészült és most készülő városrendezési tervek a belvárosról, az épülő Kisgáti dűlőről, valamint a Petőfi. Arany, Honvéd utcák által bezárt, beépítésre váró területről intézkednek. Tizenkilenc felszólalás, több tucat hasznos javaslat hangzott el városunk iparával, lakás- helyzetével, oktatási programjával, sportjával és kulturális életével kapcsolatban. A tartalmas vita után a tanácsülés részvevői egyhangúlag megszavazták a városfejlesztési programot. Ennek talán leglényegesebb szakasza, hogy a tanács egyetért a terv elvi részévek Elveti viszont a légvárakat, s így nem épül a Szokola berekben sportliget, de fejleszteni kívánja a Szabadság parki és a Cseri úti sporttelepeket. intézkedik a program, hogy a belvárosban a vertikális építési mód uralkodjék, de épüljön minél több kislakás is, hogy megfelelő telephelyek álljanak fejlődő ipari üzemeink rendelkezésére, s hogy tovább növekedjék Kaposvár zöldövezete. Kiránduló- hellyé kívánják átalakítani a cseri erdőt. Még egy látszólag kicsi, de a kaposváriaknak fájó ügy került napirendre. A Bajcsy- Zsilinszky utcát a megyei tanács a kórház kérésére ketté akarja szakítani, úgy, hogy az utca kórházi szakaszát mindkét oldalon lezárja A jelenlevők szenvedélyes hangon keltek Kaposvár legszebb utcájának védelmére. A tanácsülés úgy határozott, hogy kéri a megyei tanács v. b.-t, változtassa meg az ezzel kapcsolatos döntését. , Mindmegannyi felszólaló hangoztatta: a város tanácsa fontos döntést hoz, amikor határoz a városfejlesztési programról. Ügy érezzük, a városi tanács tagjai helyesen döntöttek.
