Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
SOMOGYI NÉPLAP e Szerda, 1991. március L Jelentős segítséget ad a Munkácsy Mihály Leánygimnázium .KISZ-szervezete az iskola oktató-nevelő munkájához ZICHY MIHÁLY (1827—1906) Hogyan készülnek a fiataltik az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek teljesítésére? Mit tesz a KISZ- szervezet, hogy az iskolai oktatómunkával párhuzamos? n elősegítse a fiatalok evzmei- politikai és erkölcsi nevelését? Megvalósul-e az alapszerveze- tek munkatervénet megannyi szép pontja? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Munkácsy Mihály Leánygimnáziumban. A KISZ-szervezet csúcsvezetősége még a tanév elején elkészítette munkatervét. A feladatok között első helyen áll a tanulás segítése. A félévi konferencián megállapították, hogv a KISZ-szervezet becsülettel eleget tett vállalásának. Ez megnyilvánult abban is, hogy az Ifjúsági Szövetség kongresszusa tiszteletére indított tanulmányi versenyen javult a fiatalok eredménye, s a kiszesek — az iskola tanulóinak mintegy 60 százaléka — 3,64 százalékos tanulmányi átlagot értek el a 3,28-as iskolai átlaggal szemben. Hozzájárult ehhez a meglepő jó eredményhez az is, hogy az alapszervezetekben megvalósították a gyengébb tanulók segítését, minden osztályban működnek a tanulópárok. A KISZ-szervezet gondoskodott arról is, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalom tanulási követelményének minél többen eleget tehessenek. Megszervezték a Kilián és az Ifjú Kommunista próbákat, emellett az Ifjúsági Akadémia előadásain is igen sok lány vesz részt. A fiatalok szeretik a próbákat, a foglalkozásokon mindig megjelennek, és harcos kiállásban sincs hiány. Ezt bizonyítja a kongói események megvitatásakor tapasztalt egyöntetű állásfoglalás is. Készülnek a fiatalok a Latinka Sándor Kulturális Szemlére is. Mintegy húsz leány egyéni számmal vesz részt a szemlén, indul az iskola kórusa és a Táncsics Gimnázium fiaival közös kamarakórus is. „JATEKGYA R“ — Vigyázz, kisfiam, a festéssel — magyarázza Stier Sándor tanító a mintafestést a Laczó-brigád egyik tagjának. vonatok, a gépkocsik és a babakocsik. Stier Sándor elmagyarázza, hogy az osztályozás alapja a A brigádvezetők felelnek egy-egy játék elkészítéséért. Minden gyerek más-más alkatrészt csinál. Ki az alvázat, ki a motorházat, ki a vezetőfülkét. S a végén közösen végzik el az összeszerelést. A kis hetedik osztályosok majd mindig a legegyszerűbb szerszámokkal — lombfűrész, reszelő, dörzspapír — dolgoznak, a játékok mindig szépek, olyanok, mintha igazi gyárban készültek volna. Amikor az utolsó simítás is kész a kocsin, következhet a festés. A babakocsik oldalára hattyúkat remekelnek a fiúk sablon segítségével. A lányok a főzés, varrás alapját sajátítják el. Az ő műhelyükben tűzhelyek és edények helyettesítik a szerszámokat. Azért senki se higgye, hogy kevesebbet tanulnak a lányok, mint a fiúk. ök gondozzák az iskola nyulait és aprójószágát is. Hogy hova kerülnek azok a játékok, amelyeket a tanulók készítettek? A napközi otthonos óvoda kicsinyeit örvendezteti meg velük az iskola. S a minőségi ellenőrök az óvodások. Szerintük kifogástalanok a »játékgyár« készítményei. A politechnikai óra a legkedvesebb óra — így mondják a gyerekek, mégpedig kórusban. Aki látta őket dolgozni, el is hiszi nekik. L. G. lányok a kakasokat és tyúkokat gyűrűzik, a kedvenc nyulat napoztatják. Valóságos gyárat varázsoltak a tanárok és a gyerekek a Csurgói 1. számú Általános Iskola politechnikai műhelyéből. Senki se gondoljon olyasmire, hogy gépek állnak a tanulók rendelkezésére, s azért neveztük gyárnak a műhelyt. Egyál talán nem. A foglalkoztatás a gyári termelést utánozza. Sza- lagszerűen készülnek a játékok. S hogy még életszagúbb legyen a politechnika óra, brigádokat alakított a gyerekekből Stier Sándor biológia-földrajz szakos tanár. Sose gondolta volna, hogy egyszer ilyen hasznát veszi annak, hogy egy évig asztalosoknál dolgozott. Amikor a tanulók belépnek a politechnikai műhelybe, az ügyeletes kiosztja a kötényeket. Ezek a kötények is itt készültek már az iskolában. A Napsugár KTsz műbőrhulladékkal lepte meg az iskolát. A lányok apró csíkokból, kockákból varrták meg a kötényeket. Mondani se kell, hogy a szülők és maguk a gyerekek is mennyire örültek ennek a »védőruhának«. A »játékgyár« az anyagot a Faipari Vállalattól kapja. A hulladókanyagból készülnek a pontosság és a kidolgozás. Mennél kevésbé tér el az eredeti mérettől az elkészített motorház vagy személyszállító kocsi, annál jobb jegyet ír be a noteszba. S a fiúk igyekeznek is, nagyon ügyelnek a pontosságra. Termelőszövetkezeti tagok! A televízió mindenkinek otthonába viszi a színházat, mozit, sportot, szórakozást Vásárolja meg a földművesszövetkezet szakiizletében! <3454) 40 tagú tánccsoportjuk van ugyancsak a fiúgimnáziummal közösen, és .rövidesen megkezdi próbáit a két középiskola színjátszó csoportja. A József Attila olvasómozgalomba 582- en jelentkeztek, szépen dolgozik az önképzőkör is. Az alapszervezetek gyakran rendeznek szellemi vetélkedést Sportolni is nagyon szeretnek a lányok. Ezt bizonyítja, hogy 400-an vettek részt a házi bajnokságokon, valamint szerepeltek az olmpiai jelvény- szerző versenyen, és kapcsolatot tartanak más középiskolák sportolóival is. Nem volna teljes a kép a KISZ-szervezet és az iskola munkájáról, ha nem szólnánk ©gy érdekes jelenségről, a pályaválasztás előzetes adatainak vizsgálatáról. Az a tapasztalat, hogy jóval kevesebben kívánnak orvosi, jogi egyetemre menni, mint az elmúlt években, viszont szinte megrohamozták a pedagógus pályát. Ha ez nem is száz százalékig a pedagógusképzés fölött vállalt KISZ-védnökségnek köszönhető, mégis figyelemre méltó és jó jelenség. Egy másik dolog a sokat hangoztatott »túlterhelés«, és itt főleg a szülők helytelen álláspontját kell bírálni. Sokan azt hiszik, hogy mivel az iskolai tananyag részben csökkent, ezért növelhetik az iskolán kívüli terheket, s különórákra küldik gyermekeiket. A lányokon észrevehető fáradságot viszont a közösségi munka rovására írják. Végső tanulságként megállapíthatjuk, hogy az iskola és a KISZ-szervezet közötti kapcsolat a kívánt színvonalon van. P. Gy. M a ötvenöt éve hunyt el Fétarvénott (Leningrad) Zichy Mihály, a magyar festőművészet kiemelkedő egyénisége. A haladás eszméinek következetes harcosa, zseniális illusztrátor, virtuóz akvarellista, a rajz felülmúlhatatlan mestere volt. Művészete világviszonylatban is maradandó érték. Képeinek sajátos, jellemző légköre van. Művészetét kora egyetlen festőjéhez sem lehet hasonlítani, olyannyira egyéni és eredeti. A legváltozatosabb témákat mindig saját hangulatuknak, szellemüknek megfelelően ábrázolta, s ezzel emelkedett ki eredetien és hatalmasan a magyar képzőművészet történetéből. Termékeny művész volt, több országban több ezer művet alkotott. A Zichy-család elszegényedett, nem grófi ágának leszármazottja Somogyból indult el külföldi útjaira. 1827-ben született Zalán. Kora ifjúságától vonzódott a képzőművészethez. Hamar kialakította egyéni arcát: egybekapcsolta a festői látást a politikai eszménnyel. A kor forradalmi hangulata benne is megérlelte a zsarnokok elleni indulatokat. A zalai házból hozott olvasmányok is elindítói, érlelői voltak növekvő indulatának. Bármerre járt a világon, mindig visszavágyott Zalába, akármilyen képet festett, a hazai, zalai táj mindig ott érződött művében. Életének nagyobb részét hazájától távol töltötte, hosszú évtizedeken át Oroszországban élt a tjárok udvari festőjeként. Igazi alkotó erejét azonban a haladás szolgálatába állította. Zichy Mihály grafikai alkotásainak, színpompás vízfestményeinek szépségével és gondolatgazdagságával, illusztrációinak realista kifejező erejével világhírnevet szerzett. Kora egyik legnagyobb grafikus- művésze volt. Grafikusi zsenialitása kitűnő irodalmi érzékkel párosult, ezért lett a magyar illusztráció megteremtője, Shakespeare. Goethe, Byron, Viktor Hugo, Madách, Petőfi, Arany művei mellett az orosz klasszikus irodalom nagy alakjainak — Puskin, Lermontov, Gogol — műveit illusztrálta. 1874-ben Zichy egy évtizedre búcsút mond Oroszországnak, Párizsba megy, majd hazajön. Ekkor született műveiben jelképes és nyüt ábrázolásban élesen bírálta a fennálló rendet, harcolt a reakciós politika ellen. Újult erővel jelentkezik műveiben awtiklerikaliz- musa. Párizsban érdeklődéssel fordul a munkásmozgalom felé, kapcsolatot keres'a magyar munkásmozgalom egyes vezetőivel. A haladás hívei lelkesedtek műveiért, a reakció gyűlölettel fordult szembe vele: 1831-ben visszamegy Oroszországba. Zichy Mihály a reformkor legizzóbb, a szabadságharcot közvetlenül megelőző éveiben szívta magába a hazaszeretet érzéseit, a Habsburg-elnyomás gyűlöletét. Harcos demokratizmusát hazai élményein kívül az orosz forradalmi demokraták és az orosz irodalom nagyjainak eszméi táplálták. Csennisevszkij követőjévé vált, barátai voltak a peredvizsnyi- kők között is. Mind nagyobb szenvedéllyel vallotta a forradalmi eszméket. Ez művészetében is érződött, s ez adta meg életművének igazi értékét. Ha Zichy Mihályról írunk, nem feledkezhetünk meg airo1 sem: az első között népszerűsítette Magyarországon az orosz nép haladó műveltségét. , Kép Vörs kulturális életéről Vörsön jártam, a megyének eme húsz híján kilencszáz lelkes kis végvárában, ahol négy évvel ezelőtt gyulladt ki a villany, 1959-ben pedig megalakult a termelőszövetkezet A hétszáz éves falunak ezzel a dátummal új történelme kezdődött. Viszonylag kevés idő alatt gyűjtöttem össze azokat a mozaik lapocskákat, amelyek megfelelően egymás mellé illesztve ennek a valamikori halászfalunak mai kulturális életéről adnak képet. Szentgyörgy felől jövet a bekötő úton az első, ami a vendég szemébe ötlik, ó, nem a megvénült templom tornya! Az efféle látvány olyan köznapi már, mint mondjuk a madarak családjában a veréb. Más látvány villantja fel az öröm picike szikráját, más és újabb. A csalókán ragyogó napfényben televíziós antennát pányváznak csillogva a drótok. Kérdezősködnöm sem kell, oda tartok, abba a házba, amelyik vénségére ilyen újmódi ékességet visel. Ez a művelődési otthon és ez a tanácsháza is. Az utcára néző egyik ablakban plakát virít a vándormozi műsorával. Tehát mozi is van! Mint megtudom, a hét utolsó napja a filmelőadásoké. Kedvelik a vörsiek a filmet, de azért folyamodnak már jó ideje, hogy vasárnapra tegyék át az előadások időpontját. Úgymond akkor még többen mennének moziba. Egyelőre teljesíthetetlen a kérés, mert az egész körzet műsornaptárét át kellene dolgozni. Ezt meg ki vállalná, nehéz igazságtevés lenne, hiszen majd minden faluban szombat, vasárnap szeretnék a mozielőadásokat. Meg hát nem igaz, hogy hétköznapokon nem ugyanolyan jó a műsorra kerülő film, mint ünnepeken! Hát a televíziót szeretik-e, van-e közönsége? Pauza István, az iskola és a művelődési otthon igazgatója restelkedve mondja, hogy haragban van a falu népe a televízióval. No, még ilyet sem hallottam mostanában! Hogy lehet ez, hisz ahol csak van televízió, népszerűsége vetekszik a filmével. Nem, a vörsiek haragja nem azért szállt a televízióra, mintha ellenségei volnának a technika vívmányainak, hanem azért, mert gyenge a vételi lehetőség, hol a kép élvezhetetlen, hol a hang. De így is akad nézője az adásoknak, kivált a fiatalok köréből, akik a televíziós klubban esténként találnak olvasnivalót, társasjátékokat, könyveket is. Ha már belefárad a szem a vibráló képekbe, van mit csinálni, mivel tölteni az időt. A falu 1200 kötetes könyvtára is itt van elhelyezve. Tavaly a község lakosságának 20 százaléka volt beiratkozott könyvtári tag. A téli tervben azt látom, hogy számuk 25 százalékra növekszik. Valójában ennél jóval többen olvasnak, mert az a tapasztalat, hogy a kölcsönzött könyvet elolvassa az egész család. Tehát hárman, négyen is. Ez eddig biztató, a vörsiek nem vehetik rossz néven, ha a többi tapasztalatomat sem hallgatom el. Hiányos a klubterem berendezése. Bár a klub naponta be van fűtve, nem mutat valami vonzó képet. Korszerűbb berendezés emelné a látogatottságot. Elkelne egy lemezjátszós rádió is, tekintettel arra, hogy a televízió többször makacsolja meg magát, mint ahányszor szórakoztat. Néhanapján rendezhetnének táncestet is a fiatalok, akik panaszolják a falu életének eseménytelenségét. A nagyteremben rosszak a kályhák, nem lehet rendesen fűteni. Jó lenne kicserélni a padokat is. Egyszóval hiányjel van bőven, ezzel magyarázom, hogy a művelődési otthon igazgatója türelmetlenül várja, mikor veszi át a termelőszövetkezet a vezetése alatt álló létesítményt. Nem azért, a tanács nem rossz gazda, mert például csak a könyvállomány frissítésére 4 ezer forintot fordít 1961-ben, de ketten, a termelőszövetkezettel többre mennek, a művelődési ház hamarabb lesz a falu életének centruma. Fontos ez? Igen, akikkel beszélgettem, azok is ezt vallották. S ide tartozik, hogy a fiatalok végett. Vörsön ugyanis azt panaszolják, hogy egyre kevesebb lesz a fiatalság. Van orvosság erre? Van! Ha a falu liemcsak munkával kínálja a fiatalabb nemzedéket, hanem igényének megfelelő szórakozási, önművelési lehetőségekkel is, kevésbé lesz szükség a marasztaló szóra. Marad a fiatalság anélkül. Egyébként nem lehet semmiképpen sem közönyösnek nevezni a valamikori vízi népet, Vörs mai lakóit. Igaz, beszédbe nehezen ereszkednek, a gondolkodó hallgatás a sajátjuk. De ha akarnak, sokra képesek. Visszahúzónak sem mondhatók, mert élnek a tudománnyal. Készek arra, hogy újat tanuljanak. Hogy nem a levegőből mondom ezt, álljon itt bizonyítani egy adat. A község a téli tervben vállalt nyolc ismeretterjesztő előadását mind megtartotta már átlag 70—90 hallgatóval. Nemrég rendezték meg a terven felüli kilencedik előadást, s még tartanak. Bár, ahogy közelednek a tavaszi munkák, úgy fogyatkozik az előadások hallgatóinak szám;!. A kép tehát apró szépséghibái ellenére sem rossz. Vörs kulturális élete egészséges alapja lehet a szélesebb hatósugarú kulturális felemelkedésnek ! Persze ehhez összefogásra van szükség és arra, hogy a tömegszervezetekben hatékonyabb segítőtársat leljen a művelődési otthon. I ászló Ibolya Somügy! Népfop Az MS2MP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-lu. 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Válialat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIHTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kapós .ári űzőmé ben. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Előfizethető a helv! po:».r >v rknál és p os tás kéz b e s i tő kn é) Előfizetési díj egy hónapra 11,-
