Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

Csütörtök, 1961. március 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP Hol iánn»k az ismeretlen" földek ? Kiss Ferenc, a Nagybajomi Gépállomás dolgozója Belorusz traktorához három műtrá­gyaszórót kapcsolt. Így naponta 50 holdat tud beszórni műtrágyával. A fásítási hónap egyik legfőbb célkitűzése: talajvédő erdősávok létesítése Somogy a fában leggazda­gabb megyék közé tartozik. Volt idő azonban — a múlt század első felében —, amikor mintegy 190 ezer kát. holddal több erdő volt megyénkben, mint jelenleg. Az azóta letarolt erdők helyén mezőgazdasági termelést folytatnak. Az erdő- állományok alatt évszázadok során kialakult, helyenként másfél méternyi termőréteg — kiváltképpen a lejtősebb domb­oldalakon — a csapadékvíz eróziója következtében időről időre vékonyodott. Ma már — különösen a tabi, a siófoki já­rásban és a kaposvári járás északi felében — az egykor dú­san termő földek helyén nagy kiterjedésű földkopárok talál­hatók. E talajokon a mezőgaz­dasági termelés vajmi kevés haszonnal jár. A vízerózió földjeink szá­mottevő részén még napjaink­ban is pusztít. Ezt a káros fo­lyamatot nem szemlélhetjük tétlenül. Most, a tsz-ek meg­alakulása után mód nyílik az Reggel 9 óra után már az egész falu tudta. Pedig nem mondták meg senkinek, hogy ma lesz a »-pénzosztás«. Igaz, nem is kérdezte tőlük senki emberfia. Elég volt látni ezt a két vidám fiatalembert, a főkönyvelőt meg a mezőgaz­dászt, amint az állomásról vé- gigcipekedtek a kis falu egyet­len utcáján. Szó, ami szó, út­jukat nagy érdeklődés kísérte, bár a főszereplők nem sokat vettek észre ebből. A kis ab­lakok mögött óvatos női kezek elhúzták a függönyt, a hajlott hátú mamák meg a kiskapu­ban nézelődve közelről vették szem ügy re a duzzadó bőrtás­kákat. Szöcs Zoltán főkönyvelő, amint beért az irodába, meg­törölte verítékes homlokát, ki­öntötte a piroshasú százaskö- teget, a ropogós zöld tízeseket (Tudósítónktól.) A somogysárdi földműves­szövetkezetnek van egy na­gyobb teljesítő képességű per­metezőgépe. Ezt az elmúlt években a földművesszövetke­zeti tagoknak kölcsönadták gyümölcsfáik permetezésére. A gépet azonban nem használták ki megfelelően. Ezért az igaz­gatóság most úgy határozott, hogy Somogysárdon, Sömye- pusztán, Űjvárfalván és Na- daiosban permetező brigádot Megyénkben 1960 januárjá­ban 55-en, februárjában 124-en kaptak lakásépítési kölcsönt. Az idén januárban 84-en, tehát a tavalyinál jóval többen kezd­tek családiház-építéshez az Országos Takarékpénztártól kapott összeg felhasználásával. átfogó talajvédelem megszer­vezésére. A kártételek meg­akadályozásának egyik legha­tásosabb eszköze a talajvéde­lemmel kombinált erdősáv-te­lepítés. A terméshozamok növelése céljából az újonnan alakult termelőszövetkezetek a jövő­ben fordítsanak egyre nagyobb figyelmet a talajvédelmet szol­gáló erdősítésre és fásításokra. A 20 foknál meredekebb domboldalakat célszerű ismét teljes egészében erdősíteni, mert csak az összefüggő erüő képes ilyen terepviszonyok esetén a vízeróziót megszüntet­ni. A 4—20 fokos lejtőkön már 25 méter széles erdősávok is kellő talajvédelmet adnak. Ezeket az erdősávokat a lejt- vonal irányába merőlegesen, a rétegvonalak mentén egymás­tól ICO—200 méter távolságra ajánlatos telepíteni. A lejtős területeken létesített erdősá­vok megakadályozzák a csapa­déknak a lejtőről való lezúdu- lását, a talaj termőrétegének a és a csörgő zsákocskákat. Rú­zsa József mezőgazdász meg nyújtózkodott egyet, hogy ki­egyenesítse derekát. — Nem bánnám egy cseppet sem, ha minden hónapban be­tegre cipelnétek magatokat pénzzel — huncutkodott Mak­kal bácsi, a brigádvezető, az­tán utánanézett egy kis gyúj-i taléknak. A tűz már barátságosan ro­pogott, de még akkor is a pénz­halmazt néztük. 146 ezer fo­rintot egy helyen nem olyan gyakran lát az ember. Aztán sebtiben összetolták az aszta­lokat, gyors kezek metszették a zsinegeket a zsák nyakán. A forintosokat az írógép tartójá­ba zúdították, a ketteseket meg egy elárvult régi fiókba. Az íróasztal mélyéről előke­rült a kimutatás. A nevek mel­lett két szám, a már kifizetett alakít. E brigádok végzik el a permetezést a tsz-tagok háztá­ji gyümölcsösében. A földművesszövetkezet ez­zel elő akarja segíteni, hogy a gyümölcsfák bőséges termést hozzanak. Jó termés esetén na­gyobb mennyiségű, mintegy 450 mázsa gyümölcsöt adhat­nak majd a város ellátására a somogysárdi földművesszövet­kezet körzetének háztáji gaz­daságai. Februárban 109-en kértek köl­csönt. Az idén emelkedett az igénybe vehető kölcsön össze­ge. A felvehető legnagyobb kölcsön a városban 70, falun 55 ezer forint. Az idei év első két hónapjában főleg falusiak igé­nyeltek házépítési kölcsönt. lesodrását, és megelőzik víz­mosások keletkezését, tehát igen fontos talajvédelmi szere­pet töltenek be. A termelőszö­vetkezetek a talajvédelmet szolgáló erdősítésre ingyen csemetét és vissza nem térí­tendő fásítási beruházási hitelt kapnak. A talajvédelmet szolgáló er­dősávok telepítése legyen a március 10-én kezdődő fásítá­si hónap egyik legfőbb célki­tűzése. De nem kisebb jelentő­ségű a nyártelepítés sem. A nyárfa a számára kedvező ter­mőhelyeken gyorsan nő, és ér­tékes faanyagot ad. A legtöbb termelőszövetkezet területén vannak csatornák, vízfolyások. Ezeknek partjain ültessenek minél több nyárfacsemetét. Érdemes szántóföldön is tele­píteni nyárat, köztesként pe­dig növényt termeszteni. Hek­táronként 150—200 köbméter fát kaphatunk így 10—15 esz­tendő alatt. előleg és a végösszeg. Megkez­dődött a borítékolás. Kovács Györgyné pénztáros után még ketten számolták meg a pénzt, nehogy tévedés legyen. — Siessünk, igyekezzünk — biztatta társait a főkönyvelő. — Négy órára készen kell len­nünk. Most vitte el az elnök- helyettes az üzenetet, hogy a tagok akkorra jöhetnek. Hullanak a bankók, a szá­mok, nevek röpködnek, zizeg­nek a tízesek, csörren a váltó­pénz ... Az arcok kipirulnak. Tán a kályha melegétől? Attól is. De azt hiszem, inkább az örömtől: lám eljutottunk me­gint ehhez a szép naphoz. Amikor már az átvételt iga­zoló aláírások is gyarapodnak az íveken, valakinek eszébe jut: — Ma este dupla áldomást iszunk! Most van szövetkeze­tünk alakulásának második év­fordulója. A kis irodában már sokan tolonganak. Most következik Baranyai István. A kimutatás szerint 664 munkaegységet ír­tak neki jóvá a múlt évben. Felesége neve mellett 188 sze­repel, apja pedig 488 egységgel dicsekedhet. A járandóságból most 6288 forintot vesz át. Elnézem ezeket a törekvő embereket. Nem valami nagy a részesedésük — a tavalyi be­ruházások miatt alig több mint 20 forint —, de egyikük sem távozik elégedetlenkedve. Az ajtóból visszahívom az éppen távozni készülő Bara­nyai Istvánt. Megkérdezem tő­le: a pénzen kívül és a «csak­nem 7000 forint előlegen kívül mit kapott még szövetkezeté­től. — Nálunk a termény meg az állat a döntő — kezdi. — Ép­pen tegnap adtam el egy hízott bikát 10 300 forintért. Nemré­gen szállítottam le nyolc szer­ződött süldőt. Azokért 6000 fo­rintot kaptam. Választott ma­A Statisztikai Hivatal min­den év májusában összesíti a tanácsi szántóterületet. Az ösz- szesítés után adott hivatalos adataik alapján készítik el ter­melési tervüket a községek, a 1 járások, a megye. Az évenkénti összesítés rávi_ lágít egy egészen furcsa visz- szásságra is, amire eddig — azonkívül, hogy tudomásul vet­ték — senki se fordított különö- ] sebb gondot. Ezt a visszásságot í az úgynevezett ismeretlen föl­dek rovata takarja. Ebben az ■szerepel, hogy Somogybán 18 ezer hold szántó hiányzik. Egy kicsit furcsán hangzik ez, s mondhatná bárki: >-Mi az, hogy hiányzik, hiszen a megye terü­lete nem változott!« Fedig még sincs; illetve papíron megvan az 537 800 hold szántóterület, a valóságban mégis kevesebb. Ez úgy fest a gyakorlatban, hogy például egy termelőszövetke­zet a papíron szereplő szántó- területére elkészíti a tervet, el_ veti az őszieket, a tavaszi ka­lászosokat, s mikor az utolsó nö­vények vetésére kerül sor, ki­derül, hogy a papíron kimuta­tottnál jóval kevesebb szántó­föld áll rendelkezésére, holott a többi növényt az előirány­zott. területen vetették el. Hol van hát a föld, hová »tűnt« a megyéből a 18 ezer, illetve még ennél is több szán­tó? Áz „eltűnt" földek nyomóban Igen nehéz kérdés ez, és igen bonyolult a válasz. Bo­nyolult annál is inkább, mert Somogybán nem újkeleitű ez a probléma. Csakhogy míg az egyéni gazdálkodás idején az ismeretlen szántókból adódott hátrány nem volt érezhető, most, a termelőszövetkezetek megalakulásával sürgős megol­dást kívánó kérdés lett. A kö­zös gazdaságok eredményes munkájának alapvető tényező­je, hogy a tervben meghatáro­lacokért 2100 forint jött a ház­hoz. A most 300 kilós tinótól decemberben válók meg, szá­mítok érte vagy 8000 forintot. — A tehene három hete ellett. Szép már a kisborjú. A disznó­ólban két koca, négy süldő rö­fög. Közülük kettőt meghizlal a család részére, a másik ket­tőt eladja hízóként. És persze a baromfiállomány. A félesége a minap tett pénzzé 400 darab tojást. A tojóludak? Azokat csak azért tartja, hogy sok toll legyen majd lányai részé­re — igaz, hogy még csak óvo­dások. Közben tart a borítékok át­adása. Jön Báli János, s öröm­mel mondja, hogy e pénzhez hozzájárult gimnazista Űa is sok segítségével. Tarái József brigádvezető csak azt sajnálja, hogy nem számolhat el a pénzzel az asszonynak, ha ha­zaér, mert felesége éppen Har­kányban üdül. Jó állapotban lövő 150-es zetka eladó. Érdeklődni: Berzsenyi u. SÍ. SZ.____________ (1289) Böszénfán Fő u. 15. sz. alatti 2 szobás, konyhás, mellékhelyiséges ház gazdasági épülettel — 1400 n-öl területen — külön 400 n-öl szőlő­vel, azonnali beköltözhetőséggel sürgősen 25 000 Ft-ért eladó. Ér­deklődni ugyanott, Petró Dénes­nél. ____________•________(1290) H asznált tetőcserép eladó Zöldfa u. 47. sz. alatt: (1276) Eladó Bajatonmárián, Hl. sza­kaszban 800 n-öl szőlő. Érdeklődni lehet: Balatonkeresztúr, Rákóczi út 73, (2794) Eladó haláleset miatt Somogyfaj- szon 20 család Hunor rakodó, özv. Bajnok Mihályné,______________(2795) Balatonakarattyán (Csillag u. 77. sz.) 400 n-öles házhelyet elad­nám, vagy kifogástalan Pannónia motorkerékpárra átdserélr.ám. Bart József, Budapest, Vili., Gyulai Pál U. 12. sz. (3492) zott területen termeljenek. De nemcsak a termelőszövetkezet­nek, hanem — az árutermelést figyelembe véve — az egész népgazdaságnak érdeke, hogy rendeződjék az ismere'len terü­letek sorsa. Hogy mennyi bajt, mennyi gondot okoz ez a probléma, arra talán a legtipikusabb pél­da a kötcsei Jóreményság Tsz esete. Elöljáróban hadd jegyez,, zük meg, hogy itt 1932-ben mérték fel utoljára a földeket. Azóta már volt jónéhány hol­don művelési ágváltozás, de azt senki se jelentette, tehát hivatalosan semmi nyoma. ,A szövetkezet a gazdalajstrom alapján összegezett 1800 hold szántóterülettel alakult meg. Rendezték a földeket, táblásí- tottak, s a papíron lévő rajzok egy szép nagyüzem képét mu­tatták a kötcsei határiról. Ta­valy tavasszal a késői vetésű növényeknél aztán »kiugrott« a szántóhiány, hogy mennyi, azt még most sem tudják pon­tosan. Lehet, hogy 60 hold, de az is lehet, hogy 180. Így persze hiába pontos a terv, a gyakorlatban egyik növény ve­tésterülete kisebb, a másiké nagyobb, attól függően, mennyi­re fontos az illető növényféle­ség. Ezenkívül itt van a háztáji probléma is, de ezt kapcsoljuk össze a megyei tapasztalattal. A megengedettnél nagyobb két sor szőlővel a háztáji? »Marad­jon a tagnál.« Van egy fa aki­mért szántóban? »Adjunk hoz­zá még 10 négyszögölet, s ak­kor meg lesz elégedve a tag­ság.« Ilyenféle az álláspont nagyüzemi gazdaságainkban. Ezért van az, hogy az ismeret­len földekből 4000 holdat a háztáji terhére könyveltek. De ezenkívül hiányzik még a 18 ezer hold szántó! Azaz, ha készakarva mm silklanánk el a dolgok felett. meg lehetne könnyen találni. A papírforma — és a valóság Az elindulási pont: a műve­lési ágváltozás. Az engedélye­ket erre a megyei tanács adja ki. A népgazdaság érdekét fi­gyelembe véve helyes az a tö­rekvés, hogy lehetőség szerint ne csökkenjék a szántóterület — de a tényekkel mégis szem­be kell né2ni, A megyei tanács igen kevés művelési ágválto­zásra adott engedélyt az utób­bi időben, holott a kérelmek között szép számmal akadt olyan, ami már jó néhány éve megtörtént változást kívánt hi­telesíteni. Az engedély meg nem adása ebben az esetben igen helytelen. S mivel a kérés elintézéséről nincs igazolása a szövetkezetnek, jogos az az ál­hiedelem, hogy a megyében nem történt művelési ágválto­zás. Csakhogy ez papírforma, Két pedagógus verme kisebb lak­részt vagy házrészt nyári beköl­tözhetőséggel. Cím: Vigh György­né, Fehérvárcsurgó, Nevelőotthon. (1292) Gyermek-sportkocsi jó állapot­ban eladó. Dobó István u. 31. (1294) Kétszobás összkomfortos belvá­rosi házrész beköltözhetően eladó. Cím 158-as számon a Magyar Hir­detőben. (158) Mahiatővek olcsón kaphatók. Horváth Imre, Róma-hegy 37., Csa­logány közön felfelé. (152) Kaposmérőben Zrínyi u. 8. szá­mú ház eladó 300 n-öl területtel. __________________________________(151) Életjáradékra vagy részletre vennék szoba-konyhából álló ba­latoni nyaralót. Gulyás, Kadarkút, Árpád u. 13. (155) Május 1. u. 60. számú családi ház garázzsal, kerttel beköltözhetően eladó. (154) Marton Tibor erdőmérnök. n PÉNZES" ÍYIFOIRDUILÓ Somodorban Permetező brigádokat szervez a somogysárdi földművesszövetkezet Februárban 109-en kértek házépítési kölcsönt ment a valóságban más a hely- Meréuyi Károlyné zet A legtöbb helyen éppen ÜBIÍÜÜÍ: Üjiiiiiiiii APRÓHIRDETÉSEK Ijljií ADÁS-VÉTEL |jj;| ebből adódik a szántóhiány, ti ezt — ott, ahol előfordult —» tudja is a szövetkezet. Miké­ben például tíz év óta tény, hogy egy bizonyos nagyságú terület nem szántó, de nincs engedély a művelési ágválto­zásra, ezért nem lehet elismer­ni a szántó csökkenését. 5 eb­ben a járásban nem Mike az egyedüli ezzel az esettel, hi­szen csaknem 4000 hold szántó hiányzik. A háztáji földek és a műve­lési ágváltozás rendezetlensé­gén túlmenően az állami gaz­daságok és a termelőszövetke­zetek közötti területi viták is okai néhány száz hold szántó hiányának. Az állami gazdasá­gok — szintén felmérés nélkül — néhány helyen nagyobb földterülettel rendelkeznek, mint az elismert. Tavaly pél­dául így talált meg 170 holdat a lábodi Lenin Termelőszövet­kezet. Az ismeretlen területe­ket az is növeli, hogy az új ma­jorhelyeket, melyek legtöbb he­lyen a szántót csonkították, nem vonták le a területből. Mindenki tegye rendbe a maga portáját! Van tehát mód arra, hogy előkeressük az ismeretlen szántókait, és korántsem sza­bad kijelenteni, hogy az a 18 ezer hold föld már nem létezik* Rendbe hozni ezt a több évtize­des mulasztást nem lesz köny- nyű, de a munka nehézségét felülmúlja fontossága. Azt szokták mondani, mindenki te­gye rendbe először a maga por­táját. Hogy mennyire véghezs- vihető ez, bizonyíték rá a nagycsepelyi Kossuth esete. Az elmúlt év tavaszán kiderült* hogy a valóságban 117 holddal kevesebb a szántójuk, mind a földkönyvben. Megkerestek a földet, s ennek egy része lege­lő lett, más része cserjés. Az ősszel kérték a művelési ág- változás engedélyezését, meg is kapták. S az 1961-es tervük már a valóságos szántóterület­tel számol. Hol lehetne ezt a munkát el­kezdeni? Véleményünk szerint mindenekelőtt szembe kell néz. ni a reális helyzettel. A régi keletű — ma már tényként el­ismert — művelési ágváltozá- sokira utólagosan engedélyt kell adni. Tetemesen csökkenne így az ismeretlen szántó. A máso­dik lépés: rendezzük végre a háztáji területeket, s ezzel pár­huzamosan hajtsunk végre egy pontos, mérnöki határfelimé- rést! A hosszú idő óta összeku- szálódott szántó-ügyet ma már csak ilyen módon lehet végér­vényesen rendezni. De nem­csak lehet, hanem szükséges is, mert termelőszövetkezeteink aredményes munkája, áruter­melése nagyban függ attól, hogy tervük valóban a reális adottságokon nyugszik-e. Itt a legfőbb ideje, hogy a statisz­tikai összesítésből hosszú évti­zedek után eltűnjön az »isme­retlen szántó« rovat. Vörös Márta Siófokon Kenyérgyár úton szó ba-konyhás, mellékhelyiséges ház olcsón eladó. Varga, Hidfő-trafik, (15081) CSERE Elcserélném másfél szobás, üve- gesverandás házamat kétszobás kaposvári öröklakásért vagy laká­sért (különbözettél). Fonyódliget, Nagyenyedi út 10. Érdeklődni ugyanott. (121) Állas Nyugdíjasokat jutalékos üzlet­szerzőként foglalkoztatunk. Álla­mi Biztosító városi fiókja. (116) V E G V F S Középkorú gyermektelen házas­pár albérleti szobát keres. Aján­latokat 124-es számra a Magyar Hirdetőbe. (124) Nőirúha-szalonját Május 1. u. 3. szám alá helyezte át a Fehérne­mű- és Felsőruhakészítő KTsz. (3481»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents