Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-30 / 76. szám
Csütörtök, 1961. március 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP A ZSELICSÉG GONDJAI Jj ZS8*ÍDS8fl 14 {tÖZSSQS ahben &ye„raás községei mögött Ért- gonddal küszködik a hét tszcs npt/I HnCfV S7 111 nOtfll. "T\/TÍ-«4- n T ó D az év ben lépett a közös gazdái- kodás útjára. A dimbes-dom- bos, erdőségekkel tarkított területen 1976 család 14 456 hold földdel alakított tíz termelőszövetkezetet és hét termelőszövetkezeti csoportot. Noha a Zselicség legtávolabbi pontja is mindössze 22 kilométerre van a várostól, mégis gazdaságilag is, politikailag is meglehetősen elmaradt ez a vidék. A gazdák túlnyomó többsége szegényparaszt volt, s a mezőgazdasági kultúra mesz- sae elmaradt itt a Kaposvölhető tehát, hogy az új nagyüzemi gazdaságok nehéz körülmények között kezdik munkájukat. Ráadásul nem egységes a nagyüzemek arculata: a termelőszövetkezetek mellett ott találjuk a közös gazdálkodás egyszerűbb formáját, a termelőszövetkezeti csoportot is. S a csoportok helyes megszervezésében, munkájában semmilyen gyakorlati tapasztalatra nem támaszkodhatnak sem a megye vezetői, sem' maguk a gazdák. Éppen ezért most, a kezdet kezdetén sok Gépesítik az útőrök munkáját. Fonyódon, a 7-es országúton Pintér Sándor az útpadkát gyalulja. A fonyódi szakaszmérnökségen 15 ilyen gép működik. Mint a Kaposvári Járási Pártvégrehajtó Bizottság megállapította, első lépésként a gazdálkodás és a jövedelemelosztás egységes irányelveit kell kidolgozni. Gondot okoz az is, hogy kevés a földterület, illetve nagyságához mérten munkaerőfelesleg mutatkozik. Ezért a munkaigényes növények termelésén kívül az a legcélszerűbb, ha az adottságoknak megfelelően jó állatenyésztést alakítanak ki. Következésképpen közös férőhelyeket kell teremteni. A Zselicségnek jutó beruházás összegéről még nem döntöttek, az előzetes lebontás szerint azonban minden közös gazdaság kap hitelt egy vagy két fiaztató, egy sertésszállás és egy ásott kút építésére Nagy szükség van a saját erők felhasználására, az egyszerű szerfás építkezésekre. Az ilyen építkezés egyrészt lényegesen kevesebbe kerül, másrészt rövid idő alatt elkészülhet a közös férőhely. Érdemes kertészetet létesíteni nemcsak azért, mert a város jó értékesítési lehetőségeket biztosít, hanem azért is, mert sok munkáskezet foglalkoztathatnának így. Több községben — mint például Zselickisfaludon, Simonién, Gál os fán, Szilvásszent- mártonban — számottevő földterület hever évek óta parlagon. Ezek egy része állami tartalék, más része olyan föld, amelyet gazdái elhagytak. Mivel a zselicségi községekben minden talpalatnyi területre szükség van, ezek a földek sem maradhatnak megműveletle- nül. A megoldás módja a kényszerhasznosítás. A kényszer- hasznosított földek után két- három . évig adókedvezmény jár. Az olyan területet, amelyet nem érdemes művelés alá fogni, legjobb, ha erdősítik, vagy legelőt létesítenek rajta. Azonban jóllehet már két hónapja megkapták a megoldásra vonatkozó felvilágosítást, még egyetlen engedélyt sem kértek' a tsz-ek és a tszcs-k a művelési ágváltozásra. He a zselicségi nagyüzemi gazdaságok eredményesen akarnak dolgozni, okvetlenül szorosan együtt kell működniük az erdőgazdasággal. Különösebb nehézséget nem okozhat a tennivalók összehangolása, mert a mezőgazdaságban nyáron, az erdőgazdaságban pedig télen van a fő munkaidő Fuvarozás vállalása, télen a munkaerő átadása biztosítaná egyrészt azt, hogy a közösség rendszeres előleget osszon, másrészt a tagoknak a mező- gazdasági »holtszezonéban is lenne munkájuk. Igen fontos, hogy az erdőgazdaság határozott intézkedésekkel gátolja meg a közös gazdaságokat sújtó vadkárokat. A domborzati viszonyok miatt ezen a területen a gépesítés csupán nehéz traktorokkal oldható meg, a szállítást, a betakarítást csaknem lehetetlen géppel végezni. Ezért szükséges — eltérően más községektől —, hofo» több lovat tartsanak, s hogy a fogaterőt minél jobban kihasználják. Minden zselicségi községben rendben megindultak a tavaszi munkák. Sok helyen — mint ZseHcskisfaludon is — négy-ötéves trágyát hordanak a zöldekre. ft gondok csökkentéséhez elsősorban az szükséges, hogy az új nagyüzemi gazdaságok — kialakítva a munkaszervezeteket — folyamatosan végezzék munkájukat. A járási pártbizottság elhatározta, hogy legkésőbb másfél hónapon belül minden zselicségi községbe, ahol arra szükség van, megfelelő szakembert biztosít. Jó lenne, ha a régebbi termelő- szövetkezeteket patronáló vállalatok átcsoportosítással most ezeknek a fiatal gazdaságoknak nyújtanának segítséget. Vörös Márta JÖZSEf: AR AN YKALITKA (32) megalkudnia. De amikor leg- találkozott SzerenBenkő minden vasárnap érzre! Ki az a lány? Vagy asz- életét? Na és, ha Júlia apja meghívta ebédre. Benkőné is szony? egy volt likőrgyáros? Nem a szívesen látta. Szerencsés — Lány. Bottlik Júlia. Az likőrgyárost és nem a likőrgya- érezte, hogy Bemkőék igyekez- osztályomon dolgozik. De ter- rat, hanem Júliát akarja élnék az otthon melegét nyújts- mészetesen nem marad ott, ha venni. ni neki. De vasárnaptól vasár- összeházasodunk. Benkő megijedt Szerencsés napig? Ügy él, mint egy ki- — Á, úgy? — borult el Bér- hirtelen kedélyváltozásától. Ha vert kutya. Pedig már van egy ke ábrázata. — Hát jó, Jani- ez az ember visszazuhanna a kis pénzecskéje is. Akármikor kám, majd még beszélünk er- búskomorságba, ezt nem tud- berendezkedhetne egy rendes rcl. Most nagyon sietős a dől- ná elviselnk ^ hát miért nem läkssbäB gom. ^ Egyébként" Benkő annyira el- Szerencsés maga is elszán- meS> hogy ° * rosszto 'foglalt az utóbbi időben, hogy tyolodott. Mi ez? Nem volt akarja visszatartani? Hja, az csak futtában találkozhatnak, kétséges előtte, hogy Benkő emberek gyakran nem a lábuk Ö maga is sokat dolgozik. De szándékosan hagyta abba a be- eJé néznek jártukban-keltük- Benkő? Amióta pártmunkás, szelgetesí, es valami oka van , _ . , .. alig van magánélet rá, hogy elkomorult. Konokság ben. Benkone is észrevette Szerencsés mindinkább olyan villant a szemében. Milyen cí- Benkő töprengését. O azt tartárs után vágyakozott, akinek men aljar ebbe beleszólni Ben- tóttá; ilyesmibe a még oly jó egészen kitárulhatna. Az é-e- kő? Mi nem tetszik neki? Hon- barátnak sem szabad beleszól- kig tartó haliga tagság után net ismén Bottlik Júliát? Na. . . • _ most annyi beszélni valója azt jó volna tudni, miért ellen- ma. Ez annyira magánügy, van... Most annyi, de annyi kezik. Ámde Benkő nem adott igazat öröm éri. Még sincs, akivel Az első alkalomra kérdőre az asszonynak. Valami azt súg- együtt örvendezhetne életének fogta Benköt Benkő nyugal- ta neki h most nem szabad sjkeres fordulatain. mat erőltetett magara, es De az a lány ott, az osztá- szólag egykedvűen felelte: lyon... Bottlik Júlia. Milyen — Nézd, az a lány nem hoz- közelebb kedves, figyelmes, szolgálat- zád való. Ez a véleményem, eséssel, megdöbbent. Szeren- kész ez a lány. Júlia 32 éves, Tudom, hogy ez neked rosszul- csds archan összeesett, halálo- iól ápolt. Különösen esik, de en akkor sem hazudok .... , , megnyerő a modora. Választó- neked Kérdeztél tehát felelek. ^ ^m^ltaek iatezott es kosán beszél. Kereskedelmi is- — És mi a kifogásod Juha kerülte Benko tekintetet. Nem, kólát végzett annak idején, s ellen? — replikázott élesen ezt nem lehet kibírni. Benkő most anyagkönyvelő az építési Szerencsés. megfogta Szerencsés két karosztályon. És ami a legfőbb, _ Nézd, pajtás, ez a lány -át; láthatóan szívesen veszi a kö- egy burzsuj csemetéje. Nagy ' , .. . . , zeledését. Márpedig Szerencsés burzsuj volt az apja. Ez nem Nézd, Jamkam, vedd úgy, meglehetősen gyakran talált igazi munkáslány. Ez gyáros- hogy én a múltkor semmit sem hivatalos elfoglaltságot abban nak. készülődött az . életbe. Ha mondtam.* Rájöttem, hogy nem a szobában, amelyben Bottlik most nálunk dolgozik, nem jó- y{helyes ha beleszólnék. Júlia dolgozik. Ezt Júlia is kedvéből teszi. Tudod te hogy ^ ^náls^ észrevette. mennyire más az o viiaguK, b Még egyetlen lépést sem tett mint a miénk? Sohasem fogja- De ha elveszed, en éppen ebben a dologban, Júlia előtt tok megérteni egymást, sem árulta el érzelmeit, ami- szerencsés nem válaszolt, kor óvatosan szóba hozta tér- Bosszl}sarl elköszönt Benkőtől. vét Benkő előtt. Benkő maga lapokon át nem mutatkozott, adta fel a kérdést: Benkő észrevette, mennyire le— örülök, hogy ki virultál, verte lábáról Szerencsést ez a Janikám, Mindig jókedvűnek beszélgetés. Vajon mennyire télén felderült Szerencsés: látlak, te vén morcos. Csak érett Szerencsés terve? Júlia _ Hát igazán nem haragúdnincs valami taklimakh eno- tudja e már? Talán már meg is Hiszen az gott? egyeztek az esküvőben? így ta- ” _ . . — Ahogy vesszük, testvér, lálgatta Benkő. Szerencsés vi- Benko nyakaba borult e: Szándékomban áll a nősülés. szont haraggal gondolt Benkő- megölelte. _ Hát ez igazán nagyszerű! re. Hát ezért fogta idáig a kefe én szamár, mit sem vettem zét, hogy most meg elrontsa az Á prilis 7 — az egészség napja Az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója, dr. N. J. Candau bejelentette, hogy április 7-én. az idei Nemzetközi Egészség Napján elsősorban a balesetek elhárítására helyezik a fő hangsúlyt. Dr. Cr.ndau szerint számos országban 5—19 éves korú gyerekek 'óval gyakrabban esnek áldozatul baleseteknek, mint bármilyen más oknak. »Ennek ellenére — mondotta az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója — a balesetelhárítás tudományos módszer ai- vel csak nemrégiben kezdtek foglalkozni, holott ezen a téren igen nagy eredményeket lehet elérni.-« Egyetértés t1 gyetértés, méghozzá Bedegkéren, ahol pedig állító- ^ lag ilyen sosem volt. Néhány napja azonban olyan nagy egyetértés van a belső viszály tépázta községben, hogy mindenütt erről beszélnek: egyetértés, egyetértés. És ez nemcsak holmi szólam, hanem a községnek mintegy kiegészítő neve. Emígy mondják ma már: bedegkéri Egyetértés. És sokat mond ez a két szó. A két községrész, Bedeg és Kér örökös viszályának elmúlását és azt, hogy a Kossuth és az Oj Élet Tsz tagjai végre magot vethetnek a két földterület között húzódó barázdába. Egyesült a két szövetkezet, s ezt hívebben nem is jelölhetnék, mint az új névvel: »Egyetértés«., Persze a konok kéri és bedegi koponyákban még ott lapul a régi szokás — lenézni és kigúnyolni a másik község- részt. Ennek kigyomlálása, nyesegetése csak ezután következik. Mert kell, hogy következzék — hogy tartalmat is adjanak az időszerű névnek. R. F. Címzett a Nagyatádi Konzervgyár [V em volt nehéz kideríteni 'L' hol készítették. Hiszen az uborkásüvegen ez áll: Nagyatádi Konzervgyár, I. osztályú ecetesuborka.« A több mint tíz forint értékű konzerv, amelyet a 301-es csemegeüzletben vásárolt egy háziasszohy, romlott volt. Már jóval nehezebb volt megállapítani, ki a ludas abban, hogy romlott uborka került a család asztalára. A gyár tette-e el rosszul, vagy a kereskedelem árusította a szavatossági idő lejártán túl? Ha persze a gyár az eddig jól bevált szokás szerint a szavatossági időt világosan feltünteti a cédulán, sokkal könnyeb volna ezt eldönteni. Azaz hogy tulajdonképpen a szavatossági idő rajt van az üvegen, csak — mint a bolt vezetője mondotta — nem könnyű azon eligazodni, mert az — úgymond — rejtjeles (!), s ő se tud mit kihámozni az üveg zárjába vésett titokzatos szavatossági monogramokból. Így annyit érnek, mintha nem is volnának. A bolt egyik vezetője szerencsére tudja (nem a rejtjelből), hogy a szóban forgó uborka a legutóbbi termésből való, az idén kapták, a szavatossági idő nem járt le, tehát a hibát Nagyatádon követték el. Sajnos nem ez az első ilyen panasz. Nagyobb gonddal kellene eltenni, tárolni a. konzerveket! Romlott áru forgalomba hozatala, azaz a vásárlók t iá- sa (még ha nem szándékos is) méltatlan iparunkhoz és kereskedelmünkhöz. Sz. M, Miért nem szabad házaknái árusítani romiandó élelmiszert? A napokban a városi tanács kereskedelmi osztályához és szerkesztőségünkhöz is többen fordultak panasz- szal a miatt a rendelet miatt, amely megtiltja, hogy nyers húst, gombát, tejet és tejterméket — tehát romlandó élelmiszereket — házaknál árusítsanak. Pedig ez a rendelet nem kívánja sújtani a családokat, hanem azokat az akadályokat akarja eltávolítani, amelyek megnehezítik a városok tervszerű ellátását. A háznál történő árusítás azonban nemcsak a tervszerű ellátást gátolja. Nehezebb így a tej és a tejtermékek minőségének ellenőrzése is. Pedig erre igen nagy szükség van. Az elmúlt évben csak a Minőségvizsgáló Intézet 142 esetben talált vizezett, hamisított tejet, tejfölt, amit a. gazdák házakhoz, illetve piacra akartak vinni. S nemcsak a minőségrontás miatt kellett megtiltani az ilyenfajta árusítást, hanem mert az így forgalomba hozott tej és tejtermékek gyakran fertőző betegségeket is terjesztettek. Sokan már nemcsak a saját háztáji gazdaságukból származó tejjel, tejtermékekkel üzleteltek, hanem összevásárolták falujukban a tejet, túrót, tejfölt stb., s vitték a piacra vagy házakhoz. Közben a termelőszövetkezetben a legkevesebb munkaegységet szerezték, mert az üzletelés miatt nem jutott idejük becsületes munkára. Sz. L. olyan... éppen úgy tekintek majd rá, mint rád. Baráti szeretettel. Mintha varázsvesszővel érintették volna az arcát, oly hir(FoLy tatjuk.) Kapinyák Károly, a Takarékosság Termelőszövetkezet egyébként nyugodt természetű főkönyvelője szokatlan dühvei csapta le a tollszárat: — A csuda vinné el ezt a vacak író- szerszámot! Ilyen özönvíz előtti eszközökkel nem lehet dolgozni! Váratlan kitörését döbbent csend fogadta. Egy ideig úgy látszott, hogy hozzászólás nélkül száll el a vélemény, de az elnök, igaz, csendesszerényen, mégis megkockáztatta: — Talán a hegyet kellene kicserélni. Ha jól tudom, van is ott a fiókban egy dobozzal. — Ezt én nem bírom kérem! Hogy az ember mást se csináljon, mint tollhegyet cseréljen!? Alig két hete tettem bele újat! Erre már az éppen bent tartózkodó mezőgazdász is megszólalt: — Hát bizony, ilyen sűrű csere számottevő kiesést jelent a termelésből. Talán o. tintával van baj — vélekedett töprengve. vettem alig két hónapja, és mindössze három hete veszett el a dugó belőle. A három vezető gondokba merülve nézett maga elé. Hogyan találjanak kiutat ebből a nagy és egyelőre megoldhatatlannak látszó problémából? soká késlekedett. Másnap este már gyönyörű, acélszürke töltőtollal és ugyanolyan csavaros ceruzával — egy irodában ilyesmire is szükség van — és e két írószerszám pihente tőjéül szolgáló zippzá- ras bőrtokkal tért haza. Az egészért — TÖLTŐTOLL A csendet a főkönyvelő törte meg: — Az a javaslatom, elvtársak, vásároljunk az iroda részire egy , töltőtollat. Nem vágja földhöz e nagy gazdaságot, és eny- nyit csak igazán megérdemelnek az adminisztratív dolgozók. A javaslatot rövid vita után határozattá emelték, és megbízták Kapinyák Károlyt a töltőtoll beszerzésével. Mivei a főkönyvelőnek amúgy is dolga volt a megyeszékhelyen — kisfiának kellett megfelelő nagyságú és színű cipót vásárolnia _ a ielentős vétel leh ogy pazarlással senki se vádolhassa — mindössze 280 forintot fizetett. Amint többeknek megjegyezte, drágábbat is ajánlottak neki, de ő — ismerve a szövetkezet teherbírását — az olcsóbbikat választotta. A vásárlást ■követő reggel, amikor Kapinyák főkönyvelő éppen az újonnan beszerzett töltőtollat próbálgatta a tiszta ívpapíron neve ulS- írásának gyakorlásával, az egyik növény- termesztő brigád vezetője kopogott be az irodába: — Kapinyák elvtárs, a Zsiga Naca .EÍvEití -l/KJ u í ti vy uc. j u* ■ - ^ .... ni, -i Azt meg most bonyolításával nem is nemnek eltörött a kapája. Azt mondja, ő már nem vesz, adjon neki a tsz. A főkönyvelő arcán szétfutott egy veszt jelző vonás, és a következő pillanatban már zuhogott is a szó a brigádvezetőre: — Hát mit gondolnak, mi a tsz? Fejőstehén? Most már kapát is biztosítson? Arról nem volt szó az alakuláskor! Hogyne! Még csak ez hiányzik! Tudja, hány kapál vásárolhatnék akkor? Nem is szólva arról, hogy nincs is benn a költségvetésben! Egyszóval: a Naca néni kérjen kölcsön kapát, és ne próbáljon ilyen ürüggyel kibújni a munka alól. — Micsoda bagatell ügyekkel zavarják az embert fontos munkája közben! — dohogott, aztán amikor becsukódott az ajtó a brigádvezetö mögött, nagy élvezettel írta le immár harmincadszor az új tollal, vigyázva minden betűre, kacskaringóra »Kapinyák Károly, a Takarékosság Tsz főkönyvelője.« — sk —