Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

Kedd, 1961. március 88. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az ordacsehi kommunisták és segítőik NEMZETKÖZI SZEMLE Egy csöndes hét és ami mögötte v»n MÉG A MŰLT ÉVBEN tör­tént. Egy éjszaka tolvajt csí­pett el az ordacsehi termelő- szövetkezet éjjeliőre. Nosza, lett nagy vibillió, amikor az esetnek híre terjedt a község­ben. Még ilyet: kecskére bíz­tuk a káposztát — mérgelőd­tek sokan, merthogy a nya- koncsípett ember nem akárki volt, lévén e«vike a szövetke­zeti vezetőségbelieknek. T -m is hallgattak sokáig a szégyen­letes dologról, s a közgyűlé­sen megvonták a bizalmat at­tól az embertől, aki — szó, ami szó — csúfosan megbukott a közös iránti hűségből. A veze­tőségből leváltották, helyébe pedig egy kommunistát vá­lasztottak. Még két másik párttag is helyet kapott a szö­vetkezet vezetésében. Nagy szó, jelentős dolog ez, hiszen eladdig nem volt kom­munista tagja a vezetőségnek. Persze az ordacsehi elvtársak annak idején megértették, hogy bírálat van ebben az ál­láspontban, s nem haragudtak miatta, sőt úgy vélték, kétsze­resen jól kell dolgozniuk, hogy megszerezzék a falu bizalmát. Jól tudták, hogy az emberek rájuk tekintenek, és magatar­tásuk döntő hatással lesz a szövetkezeti tagság álláspont­jának kialakításában. Ha nem voltak is benn a vezetőségben, azért, nagy felelősséget éreztek és vállaltak a közösért. Ami­kor vitatkozniuk kellett, na­gyon ügyeltek a módszerre, hogy senkit meg ne sértsenek, nehogy azt higgye róluk akár­ki is, hogy a sértett beszél be­lőlük. Már tavaly belátták: egyedül nem sokra mennek, s ahhoz, hogy eljussanak minden em­berhez, be kell vonniuk a pártszervezet munkájába mindazokat, akik hajlandók a kommunistákkal együtt többet vállalni a gondokból. S az ordacsehi elvtársak di­cséretére szolgáljon, a helyes ötleteket sikerült formába ön­teniük. Azokat kérték fel, akik a legtöbbet tették a nagy­üzemi gazdálkodás megterem­téséért. Ezekkel az emberek­kel rendszeresen megtanács­kozták tennivalóikat és a prob­lémákat, s arra kérték őket, vigyék el a párt szavát a töb­biekhez is. Hogy a párton kívüli aktí­vák kiválogatása helyes volt, azt bizonyítja az is, hogy az aktíva összetételén csak any- nyit változtatnak, hogy a ta­valyi gárdát újakkal egészítik ki. A múlt évben 25 főből állt a párton kívüli aktíva, számu­kat most 30-ra emelik. Lehető­vé teszi ezt az, hogy az aktí­vák szívesen és jól dolgoztak, példát mutattak a falu népé­nek, s nagy megbecsülést sze­reztek önmaguknak az embe­rek előtt. CSAK A LEG JOBB AKAI l°het mondani mindannyiuk- ról. Jellemzésükre csak néhá­nyat mutatunk be közülük. Muszti István és veje 1000 munkaegységet szereztek a múlt évben. A sertéshizlalási akcióban ők gyűjtötték a ’eg- több szerződőt. Czár György a kocsisoknak mutatott példát. A legkoráb­ban fogott be, és azt is meg­mutatta: mennyit lehet, kall dolgozni egy-egy nap alatt. Gyorsaságára, munkabírására jellemző, hogy tavaly alig ka­pott vetőgép után járó embert. Győré Ferenc neve mellé manapság mindenki odabigy- gyeszti a «szorgalmas« jelzőt. Minden áldott nap eljárt dol­gozni, s mindig oda állt, ahol a legnagyobb szükség volt szorgos munkájára. Felesége is kivette részét a munkából. Három ember. Közös jellem­vonásuk, hogy a legszorgalma- salbbak a tsz-ben. Hozzájuk hasonlít a'másik 22 párton kí­vüli aktíva is. Minden erkölcsi alapjuk megvan arra, hogy másokat szorgalmasabb mun­kára, odaadásra ösztönözzenek. Segítenek abban, hogy gyor­sabban változzék az emberek gondolkodásmódja, s mind többen érezzék magukénak a közöst. Csak természetes, hogy a kommunisták ezután még in­kább számítanak a párton kí­vüli aktívákra. Nélkülük nehe zen haladhatnának előre — szűri le a tapasztalatot Czár István elvtárs, a pártszervezet titkára. A legutóbbi megbeszé­lésen ők is követelték, hogy a vezetőség kérje számon a ta­goktól alanszabály előírta kö­telességük teljesítését. Fellép­tek a káros egyenlősdi és fe­gyelmezetlenség ellen, amely a háztáji területek elosztásakor, illetve a fogatok igénybevéte­lekor nyilvánult meg. Javasla­tokat tettek a premizálásra. Segítenek abban, hogy az 1600 hold szántóföldön gazdálkodó szövetkezet az idén eleget te­gyen tervében vállalt áuérté- kesítési tervének. Több mint 800 hízott sertést és félszáz hí­zott marhát Ígértek a népgaz­daságnak, s a kommunistákkal együtt azon lesznek, hogy ez ne maradjon papíron. Csirizé­ből eddig 1300-at adott iá a szövetkezet nevelésre előnyös feltételekkel a tagoknak, s szeretnék elérni, hogy a nyárig 6000 csirke nevelődjék fel a közösben. Nem utolsósorban ettől függ, hogy elérik-e sí ter­vezett 29 forintos osztalékot. ÍGÉRETES, SZÉP TERVEK­KEL vágtak neki az új eszten­dőnek az ordacsehiek. Az em­berek munkakedve nagy, s szorgalomról tanúskodik az egész határ. A kora tavaszia­kat elvetették, szántatlan föld­jük sincs már. A kommunis­ták és párton kívüli segítőtár­saik közös erővel alakítgatják falujuk jövendőjét. Varga József 400 férőhe­lyes juhho- dály épül az ordacsehi Március 15. Tsz-ben. Ké­pünkön: ifj. Molnár Jó­zsef, Kocsis Vendel és Gazdag István ácsok a fa­szerkezetet faragják. Korunk a gyors és gyökeres változások időszaka. Ezek a változások természetszerűleg mindig bizonyos robbanások- kal^ váratlan fordulatokkal járnák, és éppen ezért csak­nem minden napnak, hétnek megvan a maga érdekessége és szenzációs eseménye, amelyre rendszerint az egész világ köz­véleménye felfigyel. Ehhez vi­szonyítva az elmúlt héten aránylag csönd volt a világpo­litikában, de ez a cspnd sem­mi esetre sem a tétlenség csöndje. Bizonyos tekintetben csaknem valamennyi földré­szen új erők, új helyzetek van­nak kialakulóban, és ezek az új erők sok helyütt döntő jelle­gű változásokat idézhetnek elő. A világpolitika hivatalos fó­rumán, az ENSZ-ben az ame­rikaiak részéről jól érezhető -időhúzás« tapasztalható. Az élet azonban nem áll meg, és az események nyílt színvallás­ra kényszerítik az amerikai politikát is. Különösen sürgető a laoszi helyzet rendezése, amely az el­múlt héten az eddiginél is bo­nyolultabbá vált. Az amerikai kormány ugyan szavakban a semleges Laosz gondolatát kép­viseli, gyakorlatilag azonban a régi politikát folytatja, és ál­landóan fokozza a hadianyag­szállítást a lázadó Nosavan— Boun Oum-klikk számára, és egyúttal növeli távol-keleti fegyveres erőit. Laosz ellensé- geingjs^evékenysége, a SEATO agfésszív magatartása nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét fenye­geti, hanem rendkívül súlyos kihatással lehet az általános nemzetközi helyzetre is. A vi­lág közvéleménye éppen ezért fokozódó érdeklődéssel tekint a SE., xO tanácskozása elé. Nem kétséges, ha az Imperia­listák agressziót robbantanak ki, Laosz népe egy emberként hazája védelmére siet, és ezt az önvédelmi harcot nem né­zik tétlenül a világbékéért, a népek szabadságáért küzdő or­szágok fiai serh. Rendkívüli érdeklődéssel te­kint a világ közvéleményé az Algériai Nemzeti Felszabadító Front és a francia kormány tárgyalásai elé. De Gaulle és hívei sokáig manővereztek, de végül is nem térhettek ki a tárgyalások elől. Ezek várható eredményeiről ma még korai lenne jóslásokba bocsátkozni. Egy témy: a feltételek a tárgya­lásokra ma érettebbek, mint bármikor voltak. A nemzetközi közvélemény nyomása, a fran­cia nép széles rétegeinek kí­vánsága, és nem utolsósorban az algériai katonai helyzet en­gedékenységre kell hogy kész­tesse a francia kormányt az önrendelkezés kérdésében. Nem szabad azonban lebecsül­nünk a tárgyalások gondolatát szabotáló francia reakció ere­jét és a reakcióval szorosan összefonódott francia nagytőke kétségbeesett erőfeszítéseit. A na^-tőke érdekeit főleg a sza- harai olaj- és földgázlelőhe­lyek kiaknázási lehetősége ha­tározza meg. Hosszú és nehéz tárgyalásokra kell tehát szá­mítani. Ezek a tárgyalások semmi esetre sem jelentik még az algériai békét, de hogy egy­általában sor kerül rájuk, ez mindenesetre az algériai nép erejének a bizonyítéka. Aíri&a változatlanul a nem­zetközi^.érdeklődés homlokteré­ben áll továbbra is. Kongóban a helyzet lényegében változat­lan, egyre jobban bebizonyoso­dik, hogy Csőmbe, Kaszavubu és társai csupán bábok az im­perialisták kezében. Bárhogy alakulnak is az események ma már bizonyosra vehető, hogy a Gizenga köré csoporto­sult demokratikus, haladó szellemű, szabadságszerető erőknek döntő szavuk van és lesz a kongói válság megoldá­sában. A Dél-afrikai Unióban foko­zódik az elkeseredés és a harc a Verwoerd-kormány fajgyű­lölő politikája ellen. A Ver­woerd-kormány kizárása a Brit Nemzetközösségből nem­csak Dél-Afrikában, hanem különböző formában egész Af­rikában erősíti az eúenzeket a fehér fajüldözőkkel szem­ben. Különösen feszített a hely­zet Angolában: szinte egymást követik a gyamatosítók elleni felkelések. Az angolai helyzet és más események egyre inkább Por­tugáliára, illetve az egész Ibé­riai-félszigetre irányítják a vi­lág közvéleményének figyel­mét. Portugália az egyetlen olyan európai ország, amely mindmáig megőrizte összes ré­gi gyarmatait. Gyarmatainak területe huszonháromszor na­gyobb az anyaország területé­nél, lélekszáma pedig több mint másfélszerese. A portugál gyarmatokon végbemenő szé­gyenteljes eseményekre, a kényszermunka-rendszerre En­rico Galvao, a »Santa Maria« ó’.eánjárót elfoglaló portugál hazafiak vezetőjének emléke­zetes jelentése vetett fényt. A fasiszta Salazar-kormány ellen azóta a Portugáliában kibonta­kozó ellenzéki mozgalmon kí­vül világszerte felléptek a ha­ladó erők. A külföldre menekült por­tugál hazafiak közösen harcol­nak népük felszabadításáért a spanyol hazafiakkal, akiknek Franco elleni mozgalma egyre nagyobb méreteket ölt. Tizenhat évvel a fasizmus főerőinek legyőzése után Spa­nyolországban még mindig Franco tábornok fasiszta dik­tatúrája van hatalmon. A spa­nyol nép, sz-xx.-ságvágyát azonban nem tudta megtörni a féktelen terror. A fasiszta kor­mány félelmét saját népétől mi sem jellemzi jobban, mint az elmúlt év őszén hozott tör­vény, amely katonai zendülés­nek nyilvánít minden, még a' legcsekélyebb ellenzéki meg­mozdulást is. A fasiszta rend­szer nemcsak a szabadságküz­delem legbátrabbjait, a- kom­munistákat üldözi, hanem mindenkit, aki hangot ad az elégedetlenségnek, így a szo­cialistákat, anarchistákat, re­publikánusokat, a baszk na­cionalistákat, sőt még a rend­szert bíráló katolikusokat is. Szigorú megtorló intézkedések alapján tízezerszám szenved­nek politikai foglyok a rend­őrség és a katonai bíróságok börtöneiben. Az országban ál­landóan fokozódik a nyomor; kétmillió spanyol földműves jóformán nincstelen; az állan­dó munkanélküliek száma meghaladja a hétszázezret; Madrid határában ötezer csa­lád barlangokban és föld alá vájt üregekben lakik. A spa­nyolországi politikai foglyok helyzete kiváltotta az egész világ közvéleményének részvé­tét. Világszerte tüntetnek a Franco-rendszer ellen, és a hét végén Párizsban megkez­dődött az a nemzetközi érte­kezlet, amelyen nyugat-európai demokraták emelik fel tiltako­zó szavukat a spanyol önkény- uralom ellen. A közelmúlt politikai ese­ményeit figyelembe véve La- tin-Amerikáról kell még né­hány szóval megemlékeznünk. Az elmúlt hetekben több vá­lasztás zajlott le ezen a föld­részen. Különböző országok­ban más-más körülmények között járultak az urnák elé, de valamennyi szavazás ered­ménye a baloldali erők előre­töréséről tanúskodik. Chiléoen például 1946 óta először in­dultak legálisan, a kommunis­ta párt jelöltjei, és megkapták a szavazatok tizenkét százalé­kát. Argentínában a buenos- airesi pótválasztáson az észak­amerikai irányzatú kormányr párt minden jelöltje megbu­kott. A brazil elnökválasztás kró­nikája és Quadros hivatalba- lépése az előző hetek esemé­nyeihez tartozik, de az új re­zsim első politikai állásfogla­lásai ezekben a napokban bon­takoznak ki. A jelek arra mu­tatnak, hogy Quadros, a legna­gyobb latin-amerikai ország fiatal, 44 éves elnöke hajlan­ami-^hogy jobb kapcsolatokat akai HORVÁTH JÓZSEF: (30) Ez az álomkép kísértette Borsiczkyt most ,is, amikor Gyömörivel iddogált a telep büféjében. Nem is hallotta, mit na. A Szerszámgépgyárban dol­gozik. Felvettek a gyárba egy férfit, alá nemrég jött haza hadifogságból. Ez az ember el­Az újsághirdetések között semmi kétsége sem lehet ....... , , ... Matejka András fényképe volt tudott teljes képét osszealli-a­eléggé nehezen kivehető képet, de teljes bizonyosságot szerzett. Ez. az ember Matejka András. Órákon át tenyerébe hajtott fejjel gondolkodott. Megpró­bálta kitalálni a pallér törté­netét, de feltevéseinek mozaik­jaiból s a háziasszony mondat­foszlányaiból sehogyan sem ca virrasztóit fölötte, s kor már-már elbóbiskolt, ariaija szocialista országokkal, és a riadt, ffSh,ogy aZr,1arCCzVJ«zavakat azóta már tettek h mozdul, toleje hajol. Erezted ■ ''követtek. Brazília, mint isme­retes, a szocialista tábor több fecseg Gyömrci, csak akkor vesztette az emlékezőtehetsé- rezzent össze, amikor az óriás - — felállt, és kezet nyújtott neki. Ő maga is felkerekedett, s el­indult hazafelé. Kőbányán lakott, egy megle- , hetesen takaros albérleti szobá­ban. Háziasszonya megbecsül­te, mert rendesen fizetett, és mert az előző albérlőkben túl­ságosan sokat csalódott. Amyás_ kodott fölötte, é& szívesen tűrte £) gondoskodását. Amióta meg­halt az apja, borzasztó gyá­moltalannak érezte magát. A háziasszony ezen az estén resztéit májjal várta. Bor- siczky imádta a resztéit májat, és ha a háziasszony májhoz jutott, mindig számított albér­lőjére is. Miközben Borsiczky vacsorázott, az idős asszony furcsa történettel traktálta: — Képzelje, lelkem, mit me­sélt az öcsém, éppen most ment el, mielőtt maga hazajött vol­gét. Gondolja el, valaki azt sem tudja, kicsoda. Ügy hív­ják, hogy Szerencsés János. — Akkor hát mégiscsak tud­ják, kicsoda — dörmögte Bor­siczky. — Nem, más lehet armnk igazi neve, ezt a hadifogolytá­borban kapta, hogy nyuván le. hessen tartani. Most. azt mond­Borsiczky ják, próbálja megkeresni a háziasszony családját, ha ugyan van neki, mert ez cs n biztos. / ;• újság is látható. Elborzadt hogy ő... egyszer az még szembetalálkozhat Matej­ka Andrással. De minden erejét összeszed­ve palástolta viharzó érzéseit és a háziasszony mit sem vett észre. Borsiczky alig várta, hogy túlessen a vacsorán. Fel­kelt, nagyot nyújtózkodott. — Köszönöm szépen a fi­gyelmességét, Róza néni. Hm... ledőlnék egy kicsit. Lehet, ni. Ám tény, hogy a pallér él. forró leheletét, fogai csikordu- lását, s Borsiczky majdnem fel­kiáltott a rémülettől. Kora hajnalban elment ha-V zulról, pedig csak délután kel-? lett volna kezdenie. Bement a* forgalmi főnökhöz^ és kikö­jországa mellett hazánkkal ii [felvette a diplomáciai kapcso­latot. Mindezek a jelek gondolattól, "ol,v°U idáig; *adÍí??,sáJ' görögte hogy Engedjék el «3^ h „ ...................._- életben ban? VaJ°n mlt tud lelete- vállalattól. Nem ertettek, miert5arszágok meg akarnak szaka Ugl Ln n «mind 41 1 rl -| o/ _ 1 „ 4 A «W-. I A ....... arra mu aél-amerika bői, ha a nevét sem tudja? Emlékszik-e az aranyra? És a rejtekhelyre? Igen, ha erre emlékezne, talán ki lehetne be­lőle szedni a titkot. Borsiczky megremegett az indulattól. Elfogta az aranyláz. A? a halálos veszedelem, amely- lenni a csodálkozástól. De az' akar a fiatal, jóravaló sofőr: elmenni a telepről, de Borsicz- ky arra hivatkozott, hogy vi­déken akar munkát vállalni. Végül is elengedték. Felmondta a lakást is. ziasszony nem tudott dúlni az amerikai tőke fojto gató egyeduralmától. Ezt a vé ieményt erősíti annak a kül döttségnek a jelentése is, aitiel; njaz »élelmiszerek a béke cél há-Sjaira« programmal kapcsolat a pallér feltűnésével rá lesel­kedett, mégiscsak elhessegette ezeket a ragadozó gondolato­kat. Ha a pallér felismeri őt, mindennek vége. Nem lesz ir­galmas. Vajon egyáltalán fel­ismerné őt? Nem biztos. De kockáztatni nem lehet. I hogv még elmegyek, de most hozta a léíny képét a hirdetőiek nagyon fáradtnak érzem ma­közt, hálna valaki íelismeri? gamat Hanem... belenezhet- Itt van r;ék abba az újságba? Borsiczkvt szemernyit sem — Tessék csak, lelkem, én érdekel'- a háziassz'nv íecse- rnár kiolvastam. Elhatározta, hogy amilyen gése Nem szerette, ‘ ha evés Borsiczky mindaddig tartót- gyorsan csak lehet, eltűnik er- közben beszéltek hozzá. Csak ta magát, amíg be nem tette rol a kornyékről. No es ­az udvariasság kedvéért vetett maga mögött szobája ajtajai töprengett ha akárhol osz­egy unott pillantást az újság- Végül elvánszorgott az ágyá- szeakadunk^ Mié. t ne botol •óin közölt fényképre, és hoz. felkattintotta a kis olva- Nem’ nem máris r’é h-tt-íít. sólámpát, és szeme mohón ra- maradhatok Pesten. De szinte torkán akadt a fa- tapadt az újságra. _ Egész éttel nem hunyta le a lat. Megremegetf. a keze, Mereven nézte a keskeny és szemét. A pallér rettegett ar­1 tta, hogy albérlője kifordult magából fejjel jár. szavát venni, és mindig. szeme, mint akinek se éjjele, se nappala. hová^ban tett latin-amerikai látoga fásáról nemrégiben tért'vissz, egészen *az Egyesült Államokba. Ezt . LeszegettS-.rogramot az Egyesült Álla sem leire'5,-nők kormánya dolgozta k karikás aShcgy megszabaduljon meze gazdasági termékfölöslegétől ^amelyet másként nem tud el Néhány nap múlva Borsicz-‘/lielyezni. A latin-amerikai ky egy Szolnok megyei válla-jószágok sajtója a látogatássí latnál állt munkába, öttonnás/kapcsoldtban rámutatott: a teherkocsit kapott, és főképp a ^amerikai küldöttség tagjai megyei üzlethálózat részére /helyszínen győződhettek me; fuvarozott. ^hogy Latin-Amerika nép< Lassacskán megnyugodott./''1®1” ttérnek az USA Itt talán csak nem éri el a pal- 5kűgégébö 1«, mert az lér keze? *r,em segltl- inkabb (Folytatjuk.) ÍUél- \merika Jzetét. nagyiéi '- ába áss gazdasági helj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents