Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
Péntek, 1961. március 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP „Mindennapi tettek — a népfrontmozgalom lelke“ Beszélgetés dr. Halász Jánossal, a Hazaf ias Népfront Somogy megyei Bizot tsógának titkárával Megkértük dr. Halász János elvtársait, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkárát, válaszoljon néhány időszerű, a falusi népfront- munkával kapcsolatos kérdésünkre. — Feltalálják-e magukat falusi népfrontbizottságaink a megváltozott körülmények között? — Nem szeretném, ha dicsekvésnek vélné bárki is szavaimat, ezért egy kedves epizódot mondok el. Ügy gondolom, ez jellemző egész falusi népfrontmozgalmunkra. Múlt heti ülésén a Fonyódi Járási Párt-végrehajtó Bizottság meghallgatta a járási népfrontbizottság beszámolóját. A beszámoló címe ez volt: »Mit tettünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért?-« Nagyon jól esett, hogy a vita végén így szólt a pártbizottság képviselője: »Nem volt elég hű a beszámoló, a népfrontbizottság sokkal többet tett a tsz- mozgalomért, mint amit saját érdemükről elmondtak.-« S noha sok helyütt még nem sikerült megtalálni a mai körülményeknek megfelelő módszereket, s többet is tehettünk volna, azt azért nyugodtan leszögezhetjük: falusi népfrontmozgalmunk a szocialista átszervezés eddigi szakaszában kiállta a próbát. Küzdünk az ellen a helyenként még jelentkező káros szemlélet ellen, amely lebecsüli a népfront szerepét, és csak választások idején tartja szükségesnek működését. — Igyekszünk elérni, hogy a népfrontbizottságok pezsgő életet éljenek, helyes, észszerű ötletekkel segítsék mozgósítani a lakosságot a különböző feladatok megvalósítására. — Az a tapasztalatom — folytatta dr. Halász János —, hogy eleven népfrontélet ott van, ahol a népfrontbizottság hasznos programot tűz maga elé. A mozgalom lelke a mindennapos tettekben van. A 247 községi bizottságunk közül például a múlt esztendő utolsó negyedében 160-ban rendszeresen üléseztek, és a falu népét érdeklő fontos kérdésekről tanácskoztak. Mi, a megyei népfrontbizottság tagjai és munkatársai a jövőben még több segítséget adunk a falusi mozgalomnak. 6 — Milyen szerepet szánnak a jövőben a népfrontbizottságoknak? — Terveink, feladataink nagyok, de nem megoldhatatla- nok. Szeretnénk, ha falusi bizottságaink ezután is nagy figyelmet fordítanának lakóhelyük szépítésére, az emberek igényeinek minél jobb kielégítésére. Népfrontbizottságaink a helyi tanáccsal hatékonyabban közreműködve segítik összegyűjteni a lakosság kívánságait, de részt vállalnak a nehezebbik részből: a társadalmi munka megszervezéséből, az anyagi erők biztosításából is. Csurgón például a népfrontbizottság tagjai felkeresik azokat, akik megfeledkeznek a községfejlesztési járulék fizetéséről, s megmagyarázzák nekik, hogy ezzel hátráltatják a község fejlődését. Fáradozásuk eddig sem volt hiábavaló. — Nagyatádon tavaly az államhatalom helyi képviselői gyakorta elmaradoztak a tanácsülésekről. A népfrontbizottságok felfigyeltek erre, s számos tanácstagot látogattak meg otthonukban. A társadalmi munka szervezésében már eddig is jelentős eredményt értek el népfrontbizottságaink. Egyetlen járásban, a fonyódi- ban például 700 ezer forint értékű munkát végeztek a falvak lakói a községfejlesztési tervek végrehajtásában. Több helyütt klubszobát létesítettek. E téren tovább akarunk haladni az idén. — Jelentős munka vár aktivistáinkra a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Arra törekszünk, hogy becsületet szerezzünk az állattenyésztésnek. E célból tapasztalatcserelátogatásra visszük a tsz-gaz- dákat olyan közös gazdaságokba, ahol már virágzó állattenyésztés van. A baromfitenyésztés felkarolása végett an- kétot szervezünk főként nőknek Kaposvárott és az arra alkalmas járási székhelyeken. Kutatókat, mezőgazdászokat, híres állattenyésztőket kérünk fel, hogy tartsanak előadásokat a gazdaságos állattenyésztésről mintegy 30 tsz-község- ben. A közeljövőben, talán még e hónapban megszervezzük az arany- és ezüstkalászos gazdák megyei találkozóját. — A tsz-eket segítjük azzal is, hogy jogászokat kérünk fel, tartsanak előadásokat a községekben á tsz-tagok jogairól, köteleségeiről, a közös vagyon védelmével kapcsolatos kérdésekről. Persze a felsoroltakon kívül még igen sok tennivalót találnak népfrontbizott- ságaink. Sokat segíthetnek, és minden bizonnyal eleget is tesznek a várakozásnak, kiváltképp, ha a falusi pártszervezetek és tanácsok is megadnak munkájukhoz minden lehető támogatást — mondotta befejezésül a népfront megyei titkára. Fiatal szakmunkások Tegnap még az iskola padjaiban tanultak, ma már a munkapad mellett végzik felelősséggel feladatukat. A Csurgói Napsugár KTsz-ben és a Faipari Vállalatnál meglátogattunk négy szakmunkást, kíváncsiak voltunk miként állnak helyt. * * * A cipészműhely szabász asztalánál Kollárovics József felsőrészkészítő dolgozik. Nemsokára két esztendeje lesz, hogy kib"»ö eredménnyel szabadult Enyhült, de nem szűnt meg a Siófoki Kenyérgyár kettős gondja A Siófoki Kenyérgyár kapacitása télen kihasználatlan, nyáron viszont alig tudja ellátni körzetét kenyérrel, süteménnyel. Ez különösen azért kellemetlen, mert a vállalat nem tudja kialakítani a nyári kenyérmennyiség előállításához szükséges szakmunkás törzsgárdát. Az üdülési idény befejezésével a pékek nagy része fölöslegessé válik. A télre elküldött munkásokat nyárra nemigen sikerül visszaszerezniük, mert közben másutt elhelyezkednek. Pedig feltétlenül szükség volna rájuk, mert azokkal a pékekkel, akiket télre is megtart a vállalat, nem süthetnek annyi kenyeret, amennyi a Balatan-parton elég volna. A törzsgárda hiánya tehát súlyosan veszélyezteti a Balatan-part nyári kenyér- és süteményellátását. Helyes próbálkozások A szakemberek már sokat gondolkoztak azon, hogyan tarthatnák meg télen is a sütőipari szakembereket, hogyan használhatnák ki a sütőipari üzemek kapacitását. Lehetővé tették, hogy a kenyérgyár télen nagyobb mennyiségű morzsát készítsen. Ez a próbálkozás enyhítette, de meg nem szüntette a siófokiak kettős gondját. A gyár vezetői most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a nyári hónapokban gyakorlati idejük egy részének letöltésére az ország különböző részeiből ipari tanulókat hoznak. 25—30 ipari tanuló munkája nagyjából elég lenne ahhoz, hogy a vállalat teljesíthesse az üdülési idényben ráváró feladatokat. Ez az elgondolás célravezetőnek látszik. Megvalósításához a minisztérium egyetértésére és támogatására van szükség. Járhatóbb út A Siófoki Kenyérgyárban akkor szűnik meg ez a kettős gond, ha a téli üdültetés nagyobb arányúvá válik. Azonban addig is biztosítani kell a törzsgárdát. Az a törekvésük, hogy Fejér megyébe is szállítson kenyeret a vállalat, nem sikerült. Ugyanis sem Enying, sem Székesfehérvár — érthetően — nem egyezett bele abba, hogy télen kapjon, nyáron ne kapjon kenyeret Siófoktól. Ezért a törzsgárda megtartásához vezető legjárhatóbb útnak a morzsakészítés bizonyult. Mivel a negyedévenkénti 9 mázsa morzsa készítése még nem elegendő a szakmunkások téli foglalkoztatására, célszerű lenne más hasonló elgondolás megvalósítása is. A gyár termelési adatai azt bizonyítják, hogy megnőtt a kereslet a fehér és a finomabb sütőipari készítmények iránt. A vállalat vezetősége ezért azt tervezi, hogy a téli kapacitásfelesleg lekötésére egyrészt bővíti a finomabb áruk választékát, másrészt még több előre csomagolt árut gyárt országos fogyasztásra. Ha az illetékesek ezt lehetővé teszik, megoldódik a kenyérgyár legsúlyosabb problémája. A téli kapacitásfelesleget lekötő gyártmányok készítésének szorgalmazása azonban nemcsak a törzsgárda kialakításának, hanem a gyár eredményeinek fokozása szempontjából is szükséges. Az üzem az elmúlt évben mintegy 569 ezer forinttal tudta növelni nyereségét. Erre a legforgalmasabb nyári hónapokban tett szert annak ellenére, hogy a téli, tavaszi és őszi hónapok veszteségét előbb pótolni kellett. Milyen lenne az eredménye, ha a kapacitást minden hónapban kihasználnák? Szegedi Nándor szik, kiváló szakember válhat belőle. * * * Házas Magdolna már régóta kedvet érzett a varráshoz. Elhatározását, hogy női szabó lesz, valóra váltotta. A Napsugár KTsz-be szerződtették ipari tanulónak. Az iskolát sikeresen elvégezte, s most mint szakmunkás korszerű varrógépen dolgozik hatvan munkatársával. Esőkabátokat készít Nagy figyelmet, szakavatottsá- got kívánó munka ez; különböző országokba jut el ez az áru. Szigeti József meós igazolja* hogy Magdolna nemcsak mondja, hanem valóban vigyáz is arra, hogy ne forduljon elő hiba. Mint KISZ-tit- kárhelyettes s a tánccsoport tasria esténként hasznos szór~Elvégezte a szabásztanfolyamot is. Apja is cipész volt, édesanyja is a ktsz dolgozója. Naponta 20—25 pár szandál felsőrészét készíti el. A múlt esztendőben 21 ezer forinto*. keresett. Ezenkívül 58 napi átlagbérnek megfelelő osztalékot is kapott. Zakócs János még csak 19 éves. Tavaly szabadult az autó-, motorszerelő szakmában. Ehkozást talál a vele egykoi- fiatalok között. Ö is azok között van, akik felajánlották* hogy társadalmi munkában készítik el az MHS részére az esőkabátokat. * « « Andik Ferenccel a Faipari Vállalat bútorasztalos műhelyében találkoztunk. Azt a tervet dédelgeti, hogy elvégzi a '■ipari technikumot. A vállalatnak nagy szüksége van szakemberekre, s ő, aki is. '"ri HORVÁTH JÓZSEF: (9 A felesége után ment. Az Néhány perc múlva tenyerén asszony hamuszürkére vált tartott egy darabka aranyat. itthon élvezheti az aranyifjúság örömeit. Dénes a minisz- magát. Tán még sohasem járt a hez a munkához már az általános iskolában kedvet kapott ’.Hofferka Gyula brigádvezető léna gyón elégedett a szótlan, régi emlékei, vonzódott a vi-gszorgalmas fiúval. Zakócs ak- déki élethez. Egy-egy vidékiékor sem tétlenkedik, ha éppen ember láttára felelevenedtekJtnincs autó vagy motor, amit régi emlékei, és szívesen kedé-Xszerelni tudna. Ilyenkor segít iyeskedett velük egy kicsit. Bi-*a vízvezetékszerelőknek, más- zonyos volt benne, hogy soha-Skor meg az esztergagépen for- sem látta még ezt az embert, imái ja az acélt. Nagyon szereti No, mindegy. Nyomban észre-^munkatársait. Ha így törek- vette, hogy idegenül érzi itt üzemének problémáit, gondjait, mint műszaki is bizonyára sokat tud majd tenni. H. S. képpel üldögélt a konyhában, Nézte, nézte szótlanul. Mint- tóriumban piszkálja a körmét, fővárosban". MraduiataT'félsze^ a hokedlin. Háatejka megsaj— ha a fureszelestol felforroso— Albert fia pedig a csokavari gek. A zugügyvéd ellenállha— f nálta. dott volna a nemes fém Át- helyőrség parancsnokának, tatlan vágyat érzett, hogy' No, jó, felmegyek Pestre, melegítette a tenyerét. Meg az Baltazár ezredesnek segédtiszt- megszólítsa: Az öregek segítenek a baromfinevelésben Megpróbálom... ereit is. Az asszony felkapta a fejét. mi hamvas, üde reménység Üti holmija már elő volt ké- csillan meg a szemében. De szítve. megdöbbent, amint az asszony * » * arcát fürkészte. Egy büszke ar- Borsizlky Dénes zugügyvéd a cot látott, szemében önbizalom háborús főváros éjszakai életévillant, nem puszta reményKf- nek hírhedt alakja volt. Kétes dés, hanem már valóra váltott üzleteibe senki sem látott be(Tudósítónktól.) A Berzencei Községi Tanács je. És mi tagadás, sokba kerül- _ jó kis bor, igaz? — szólt: Feltúrta az ajtót. Matejkáné nek a fiúk a papának, mert át a szomszédos asztalhoz. Ma tej ka azt várta, hogy majd ott állt a küszöbön. A pallér háború ide, háború oda, ezek, — Megjárja — felelt az is-Xmintegy négyszáz idősebb em- halasan pillant rá, tálán vala- pillantása az asztalra esett, mind-mind a tiszt urak, úgy meretlen, és ügyetlenül meg-^bert hívott össze a napokban flancolnak, ahogyan még so- hajtotta magát a zugügyvédgbeszélgetésre. Hunyadi István ha Folyton fejik a papát. Al- felé. — De azért minálunkXv. b.-elnök először az öregségi beriet kiváltképp az Isten sem jobb is megterem ^járadékról tartott előadást, győzi pénzzeL Egyre-másra — Hova valósi maga? Xmajd a baromfitenyésztéssel küldi könyörgő leveleit, most — Csókavári vagyok. ^kapcsolatos feladatokat ismeretért, most amazért életbevá- Borsiczkynek már a szájángtette. Hangoztatta, hogy az idő- gó az az ötszáz pengő, ezer volt a szó, hogy hiszen neki sjtsebb, de még jó erőben levő remenyek jóllakott öröme. le. A zugügyvédnek sok pén- pengő, kétezer pengő... No de főképp délceg fiacskájának^öregék sokat segíthetnek eb- ivro^v=t k„—- ”"1+ ° csak legyen egyszer béke, majd köze van Csókavárhoz, hanemSben az akcióban A jelenlevők móresre tanítja ő ezeket a inkább lenyelte a szót. A zug-*helyeselték az elhangzottakat, . .. . , , .... ... -4. . rr~ k°lyk°ket. fityinget sem ügyvéd oly ravasz volt, mintXs még ott a helyszínen több te magat, mint a rugóra jaro ky magánügyeit firtatni. Koz- kapnak! Keressék meg maguk- a róka. Ki tudja, mire lesz j—** —„u Matejkát bizonytalanság ke- ze volt, a pénz hatalom Na- rítette hatalmába. De hát most gyobb úr a hatóságoknál is. már nincs mit tenni. Ügy érez- Nem is volt tanácsos Borsiczjátékkatona: felhúzták, neki ismerten kitűnő összeköttető- nak, ami kell. mennie kell, egy-kettő, egy- sei voltak. Igen magas körök- kettő, lépteit sénki és semmi ben igénybe vették szolgálatait, sem tartóztathatja fel, nem lót- s alkalmasint viszonozták is. mint kétszáz baromfi nevelésére vállalkoztak. még ez az apró titok? Kedé Borsdczky mindennap a lyesen folytatta a diskurzust: Nyalka Huszárban fogyasztotta — Hohó, barátom, megen-5 . , .. ., . . el vacsoráját, a Körúton. Fele- ucdein hosv Csókaváron ió* ja, mert nőm lat hat ja, hogy az Nagyvonalúan dolgozott. Au- sé halá]a óta nincs háztar- borok ’vanník de tudorait?» asztallap szeléhez közeleg, lag szajaval pedig nem toro- tósa. A Nyalka Huszárban KórtoliuX még jobbat Van* tovabb> egy-ketto, egy- dott. Tudta, hogy a szakmab^ csak étkezett, innét indult éj- itt olyan bor, amit a királyoké szén húzódó új ipari övezetben h,-S;árják, e szakai körvadászatra, s egy- borának s a borok királyának^nemsokára több gyárat és üzemet e£y éjjel megfordult Budapest neveznek: arany ló hegyaljai & építenek. Ez az övezet több mint minrlnn i _ . . ... . , r ... . Moszkva új ipari övezete A szovjet főváros délnyugati réSzótlanul bement a szobába, fütyült irigyeire. ________________ m agára zárta az ajtót. Elfüggö- Elvégre az ő gondjait senki minden jelesebb mulatójában. Borsiczky vagyok, nyözött, és elővette a ládikó sem osztja meg vele. Itt van a Ezen az estén is gondtalanul mélyéről az egyik aranyrudat. két fia, Dénes és Albert. Mind- falatozott, amikor egyszer csak Hosszan tartotta a tenyerén, két fiú katonatiszt. Csak Is- feltűnt neki egy vidékies külmegbűvölten bámulta hideg ten és a kormányzói kabinet- sejű, nyúlt képű — Matejka András. — Talán u.,j4 ős; *300 hektárnyi területen húzódik el £ ;i Novije Cseremuskiban épült la- ^kónegyedek mögött. Az elmúlt hét 173 ezer forintot költenek községfejfesz- tésre Bedegkéren (Tudósitónktól.) Tavaly árokszabályozási munkákat végeztek Bedegkéren. A vízügyi igazgatóság mintegy 350 ezer, a megyei tanács 124 ezer forintot adott erre a célra. A helyi tanács a községfejlesztési alapból 61 ezer forintos hozzájárulást fizetett. Ugyancsak a múlt évben 117 ezer forintos költséggel tataroztatták a művelődési otthont, és járdát építettek. Az idei községfejlesztési terv szerint folytatják a járdaépítést, hidakat létesítenek, utat gyaluitatnak, utcát köveznek, és fejlesztik a könyvtárat összesen 173 ezer forintot fordítanak az idén a község fejlesztésére. A lakosság ezenfelül 45 ezer forint értékű munkával segíti a köves út építését. eEVXk esztendőben 1 700 000 négyzetméter _ , _ ... _ _______ ... , . . ^ * f ényét, s olyan mozdulatot tett, iroda egyik magasrangú tisztje férfi. Olcsó, de alig viselt ruha ügyvéd, s máris Matejka mel-£L. házaknak több mint 350 M0 la_ u ^kójuk van. Az új ipari övezetben középkorú kicsit jo? - mosolygott a zug-£ építettek itt Az riselt ruha ügyvéd, s mans Matejka mel Tl mintha le akarna törni belőle a megmondhatója, mennyibe volt rajta és fehér ing nyak- Iá telepedett. Pincér után né egy darabkát. De az arany került Borsiczkynak az, hogy kendő nélkül. Fél liter bor volt 'sott: nem hajlott a szorítása alatt, a két délceg fiú most nem va- előtte, azt kortyolgatta. Bor- — Halló, főúr, egy üveg szá-; Vékony fémfűrészlapot sze- lahol Ukrajnában hasal egy siczky vidéken kezdte pályá- raz szamorodnit! ■ 4ett elő szerszámos ládájából, sáros lövészárokban, hanem ját, s azóta is felelevenedtek (Folytatjuk.) gólyán vállalatok lesznek, amelyek tnem szennyezik be a levegőt. Az első két vállalat építését még az 5idén megkezdik. Valcerkedvelő sertések Herluf Svendsen mezőgazdasági szakértő hosszú évek tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy a sertések nagyon érzékenyek a zenére. A legfinomabb, legporha- nvór-abb sonkát azok a sertések adják, amelyeket hizlalás alatt könnyűzenével, főleg keringődal* lamokkal »szórakoztattak«.
