Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. március 2S. PÁLYÁT VÁLASZTOTTAK (Tudósítónktól.) Még néhány hónap, és bezárulnak az iskolák kapui, vége lesz az 1960/6Í-es tanévnek. Az általános iskolákban az elmúlt hetekben ültek össze a társadalmi bizottságok, hogy megvitassák. eldöntsék, kik azok a tanulók, akiket továbbtanulásra javasolnak. A Nagyatádi Kísér., leti Általános Iskola 98 végzős tanulója közül 54-en jelentkeztek továbbtanulásra. A bizottság valamennyi jelentkező felvételét javasolta. 20 tanuló megy ipari pályára. — És mi lesz a többiekkel? — kérdeztük Selmeczy Miklós igazgatótól. Farkas Sándor szerelés közben. — ök sem kallódnak el, a mezőgazdaságban dolgoznak, és természetesen a továbbképző iskolában tanulnak két éven át — mondotta. A végzős nyolcadikosok kő zül megkérdeztünk néhányat, hova mennek a tanév befejezése után. Béres Etelka a következőket válaszolta: — Jó rendű tanuló vagyok. A textilipari technikumba kértem felvételemet. Textiltechnikus vagy mérnök szeretnéd lenni. Édesanyám már 12 éves kora óta dolgozik a fonalgyárban. Sokat beszél nekem munkájáról. Megszerettem ezt a szakmát. Bízom benne, hogy a felvételim sikerül. Farkas Sándort kerékpárszerelés közben találtuk a szünetben az iskola előcsarnokában. Ö a gimnáziumba szeretne bejutni. Hogy mit akar az érettségi után csinálni? A géplakatos szakmába jelentkezik ipari tanulónak. Jó rendű, szorgalmas, szófogadó gyerek. Édesapja az erdészetben dolgozik. A szakmát ő is ott szeretné megtanulni. Sándor szabad idejében fúr-farag, mindig szerel, barkácsol valamit. Béres Etelka a .textiltechnikumba készül Harmadiknak egy kerekarcú, szőke cop- fos leányt kérdeztünk meg. Gelencsér Mária pálmaj őri kislány nem ákar tovább tanulni. Édesapja mellett az állami gazdaságban dolgozik majd a növénytermesztő brigádban. Minden végzős növendék megtalálja helyét az életben, kiki a saját kedvének, érdeklődési körének megfelelően. Sokan továbbtanulnak, töb_ ben dolgozni mennek. Mindegyiküket társadalmunk szerető gondoskodása veszi kö_ rüL „Sárkányvér" kapható néhány nyugatnémet üzletben Johann Kruse hamburgi pedagógus, aki kimerítő tanulmányodat végzett a boszorkánymesterség és fekete mágia előfordulásáról korunkban, kijelentette, hogy Nyugat-Né- metországban ma is vagy tízezer ember foglalkozik efféle veszedelmes babonákkal. Kruse egy teológusok és tudósok részvételével megtartott hamburgi konferencián elmondotta hogy Nyugat-Németországban ma is vannak »üzletek-«, ahol olyán különös, kellékeket lehet beszerezni, mint pl. »sárkány- vér« vagy »ördögtrágya«. A boszorkányokban való hit nemcsak a falvakban fordul elő. Néhány évvel ezelőtt Hamburgban letelepedett egy bányász, akiről széles körben elterjedt, hogy varázslatos receptjeivel meg tudja szüntetni a »gonosz szellemek« befolyását. A bányász »kezeléséhez« olyan praktikák tartoznak, mint pl. vérrel bemázolt pa- pírszeletkék, amelyeket nyitott sírba kell bedobni. Kruse a konferencián számos példát említett olyan emberekről, akiket korunkban Nyugat-Német- ország különböző területein boszorkányoknak minősítettek, kizárták a társadalomból, sőt esetenként súlyosan fenyegették testi épségüket. Mint mondotta, nemegyszer előfordul, hogy ha egy parasztembernek tönkremegy az arató-kombájnja, ezt a balesetet »a boszorlcá- nyok« titkos működésének tulajdonítja. s Lövöldöző-mozi Máj na-Frankf urtban »►lövöldöző- mozit« rendeztek be a rendőrség részére. Itt olyan filmeket mutatnak be, amelyekből a rendőrök megismerhetik a bűnözők üldözése közben előadódó különböző helyzeteket. A rendőrök rá is lőhetnek a vásznon megjelenő gengszterekre, bizonyságot téve yorsan működő reflexióikról. Gelencsér Mária, a kis copíos. * A NŐKRŐL * Tolsztoj, aki annyi érdekes \és jól ábrázolt női alakot örökített meg írásaiban, egyszer a J következőképpen nyilatkozott ta nőkről: J — Csak akkor mondom ki a fnőkről a végleges igazságot, *amikor egyik lábammal a sí- oromban leszek. Akkor majd beszélek, de azonnal belebújok a Jkoporsómba, magamra húzom: * »Most aztán csinálhattok veilem, amit akartok!« BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJÁN OA évvel ezelőtt, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Művelődéstörténetünk egyik legnagyobb alakjának élete indult él ezen a napon, aki emberségével, alkotóművészetével, egész életművével a születése idejéhez fűződő képeket tárja felénk: rügyfakadás, magvetés, gyü- mölcsnemerités — megújulás, újjászületés. Ifjúsága valódi rügyfakadás, amelynek éltető melegét édesanyja gondoskodó szaretete sugározza feléje, és nyomában a gyermek megsejti küldetését: áldozatos, nagy életre kell felkészülnie. Négyéves korában már komponál, órákat tölt hangszere mellett. Édesanyjától ötéves korában megtanulja a kottaírást. Csupa öröm ez idő tájt az élete, gondolatai nincsenek feledésre ítélve, leírhatja őket. Pozsonyi gimnazista korában teljes odaadással tanul, jónevű tanárok tanítják zongorázni, és az intézeti ünnepélyeken elragadtatott tapsokat *kap. Mint érettségizett ifjú azzal a céllal iratkozik be a Budapesti Zeneművészeti Főiskolára, hogy annyira magáévá tegye a muzsikát, amennyire csak lehetséges. Két tanszakot végez egyszerre, zongorát és zeneszerzést. Tanulmányaiban tüneményes gyorsasággal halad, korának egyik legkitűnőbb zongoraművészévé válik. Főhivatásaként azonban elsősorban a zeneszerzést érzi. Zeneszerzői tanulmányát betetőzi párizsi útja alkalmával Debussy megismerésével. így a zeneművészet és tudomány teljes fegyverzetének birtokában indul el, hogy a magyar muzsika magvetője, a magyar zeneműveszet megne- mesítője legyen. A zseni tökéletes éleslátásával méri fel az akkori óriási ellentétet zenei műveltség és zenei magyarság között. Az előbbinek kettőssége, kétfajta- sága, felemássága szíven üti. Az ún. magas műzene vagy komoly zene a hangversenytermek magyarnak hitt vagy magyarrá erőszakolt zenéje külföldi, nagyrészt német mintákat másolgatott a hanyatló romantika nyelvezetével. Másrészt a kávéházi »cigányzene« uralta a zenei közitudatot, melynek dallamkészlete a századforduló táján teljesen elvesztette a hagyományokhoz kapcsolódó értékét, és a dzsent. rik, a semmittevők dóridéinak lett kiszolgáló zenéje. Ebbe a görbe tükörbe beletekintve Bartókban megfogant a gondolat: megteremteni a zenei magyarságot, megalkotni a magyar műzenét. Ez az úttörő felismerés vezeti el nagy kortársával, Kodállyal együtt a legélőbb, legegyetemesebb zenei hagyományhoz, az alaphoz, melyre bizton lehet építeni, a magyar népdalhoz. A z 1905. év a magyar szellemtörténet »nagy perc«-e, amikor megjelenik Ady Űj versek című kötete, amikor Móricz Zsigmond bontogatja szárnyait, amikor Bartók Kodállyal együtt leás né- piségünk gyökeréig, és feltárul előtte a nép zenéjében egy több mint ezer éves, egységes, sajátosan magyar és művészi ÉRDEKESSÉGEK /FURCSA FELIRATOK URCSASÁGOK ELMOZDÍTANI TILOS MÉLYÉRTELMÜ MEZTETÉS FIGYELEgy Bed rútban elhunyt frari- cia üzletember értékes régi porcelángyűjteményét a francia államra hagyta. Hatalmas ládába csomagolva nemrég megérkezett a küldemény Párizsba. A ládán a következő felirat volt: »A francia kormánynak, Párizs. Kéretik nem megdönteni!« ÉLELMES BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG Mexikóban egy leleményes biztosítótársaság a futbaübí- rók öltözőjében plakátokat helyezett él a következő szöveggel: »Az ön foglalkozása életveszélyes. Ne felejtsen el még a mérkőzés előtt nálunk baleseti és életbiztosítást kötni. Biztosítási ügynökünk a stadionban tartózkodik. Gondoljon azokra, akiket szeret, és akikről gondoskodni akar!« KÜLÖNÖS TOLVAJ A Szöulban állomásozó- amerikai csapjatok parancsnoksága napok óta nyomoz egy különös tolvaj után, aki egy Szöul környéki út mentén vagy száz méter drótvezetéket lopott le a villanypóznákról. A tolvaj az egyik villanypóznára a következő cédulát tűzte: »Helyezzenek, kétszázezer hüant (160 dollár) erre a villanypóznára, és akkor azonnal visszaadom a vezetékeket. Nem akarok lopni, de elbocsátottak a hadseregből, és ezért kénytelen vagyok valami pénzt szerezni, hogy eltarthassam a családomat!« A califomiai Shasta-gáton a következő figyelmeztető felirat áll: »A kormány tulajdona. Elmozdítani tilos.« A gát súlya 12 millió tonna. HÖLGYEK, FIGYELEM! Az egyik amerikai napilap a következő tanácsot adja a nőknek az 1961. évi divatra vonatkozólag: »Ebben az esztendőben a nők legfontosabb tartozékai a lábak; a többi felszerelési tárgyat akár otthon is hagyhatják!« A MINDENNAPI ÉLET DIPLOMÁCIÁJA Egy clevelandi kisiparos a következő hirdetést akasztotta műhelyének kirakatába: »Szakszerűen megjavítjuk mindazokat a háztartási készülékeket, amelyeket az ön férje már egyszer megjavított.« néphagyomány. A két nagy elő» szőr indul a magyar zenetörténet folyamán tudományos céllal kutató, gyűjtő útra. Esztendőket töltenek kicsi, kultúrhul- ladékoktól még meg nem fertőzött falvakban, a Dunántúl lankáin, a székelyföldi havasok közt, a Zoborvidéken, a Tisza—Duna közt, együtt élve,; együtt érezve a néppel, besimulva annak egyszerű, de ma- gasr' erkölcsiségű törvények által irányított életébe, gyűjtve népzenénk igazgyöngyeit, melyeket az irigy idők szándékosan rejtettek el a nemzet egyeteme elől, de amelyeket híven megőrzött a nép. Amikor Bartók jegyik gyűjtő útjáról hazatért, sugárzó örömmel momdtja barátainak: »Szegény vagyok, egy krajcárom sincs, de ez a több száz kotta'ap, amit magammal hoztam, mégis nekem minden kincsnél többet ér, mert ez a magyar nép lelke«. Megvoltak tehát a népiség gondolatának elpusztíthatatlan tartópillérei, és Bartók ezekre konstruálta a magyar zeneművészet hatalmas épületét; Szenvedélyesen hátat fordít a Strauss Richard-os, Wagner- utánérzéses stílusnak, nyelvezetnek, formavilágnak, és keze nyomán megújul zenénk, nagyszerű műzene-irodalm at teremt. Színpadi zenéjében (A kékszakállú herceg vára> Fából faragott királyfi, Csodálatos mandarin) először valósul meg magyar dalműben a népdal példája nyomán művészi fokon a magyar énekbeszéd, a szép és nyelvileg—zeneileg helyes szövegkezelés. Zenekari, szóló- és kamarazene műveinek dinamikus sok- szólamúságával, a merész harmóniai és ritmikai reformok egész sorával a korabeli újító törekvések vezéregyéniségei közé emelkedik. A zenekari Concerto, a Hegedűverseny, a Cantata profana óriása lehajol a gyermekszívekhez — mert ez is az ő nagysága, hogy őszintén, igazán gyermek is tudott lenni —, és csodálatos gazdagságú gyermekzeneirodalmat alkot (Gyermekeknek sorozat, Mikrokozmosz, Kórusok), melyek ma is mindennapi kenyere zenét tanuló és éneklő ifjúságunknak., JLf indezekből folyóan számunkra Kodály megállapítása az iránymutató: ’ »Ha majd egykor azokhoz is eljut Bartók művészete, akiktől ered: a dolgozó néphez, s az megérti, akkor lesz ő valóban a miénk akkor lesz általános és mély zenei műveltségünk«. Számunkra nincs szebb, eszményibb feladat, mint ennek a gondolatnak élni. Nyakas József zeneiskolai igazgató. ppw \bi% rn: ■-M* S Uí &. Családi házak építését, tatarozását rövid határidőre, kedvezménye»* áron biztosított anyagból (hozott anyagból is) vállalják az alábbi kisipari szövetkezetek: Ádándi Vegyesipari KTsz Babócsai Építőipari KTsz Barcsi Építőipari KTsz Balatonföldvári Építőipari KTsz Balatonlellei Vegyesipari KTsz Csokonyavisontai Vegyesipari KTsz Csurgói Építőipari KTsz Felsőmocsoládi Vegyesipari KTsz Fonyódi Vegyesipari KTsz Kadarkúti Vegyesipari KTsz Kaposvári Építőipari KTsz Kaposmérői Építőipari KTsz Lengyeltóti Vegyesipari KTsz Marcali Építőipari KTsz Mezőcsokonyai Vegyesipari KTsz Nagyatádi Építőipari KTsz Nagyhajóim Vegyesipari KTsz Siófoki Építőipari KTsz Somogyvári Vegyesipari KTsz Tabi Műszaki KTsz Kivitelezés előtt bizalommal forduljanak tervkészítésért és árajánlatért A SZÖVETKEZETEKHEZ. {3Sl0)
