Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 53. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1961. március 3. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Mindennapi tettek — a népírontmozgalom lelke f3. oj OTTHONUNK (5. o.) Hogyan tér vissza az ember? (6. o.) tv 0§§ze§íte((ék a zárszámadások eredményeit a siófoki járásban A siófoki járásban 27 ter­melőszövetkezet készített zár­számadást. Az összegezett eredmény arról tanúskodik, hogy tavaly előbbre léptek a járás közös gazdaságai. Az 1959. évi 19-cel szemben három szövetkezet zárta mér­leghiánnyal a múlt évet Egyes növényféleségek átlagtermése növekedett, különösen szembetűnő a búza, a cukorrépa, a ku­korica és a szálastakar­mányok hozamának emel­kedése. Ezek az eredmények elsősor­ban a szövetkezetek szervezé­si munkájának — a terület tagokra való lebontásának — és a munkához való jobb vi­szonynak köszönhetők. No és a gépi segítségnek. 1959-ben mindössze 3, a múlt évben már 46 erő­géppel rendelkeztek a kö­zös gazdaságok — ez azt jelenti, hogy 5 millió 237 ezer forintot fordítottak gépek vásárlására. Hiba, hogy kevés a munka­gépjük, emiatt nem hasznosít­hatják kellően a traktorokat. Hatással van a növényter­melés eredményességére a megfelelő szervestrágyázás, a műtrágyázás és a kellő talaj­munka. E területen azonban a szövetkezetek a múlt évben lemaradtak, csak mintegy 50 százalékig tettek eleget trá- gyázási előirányzatuknak. Sok gazdaság nem élt kellőképpen a növényvédelem adta lehető­ségekkel. összegezve tehát: 1959-hez viszonyítva fejlődött a járás szövetkezeteinek nö­vénytermesztése, de ez az elő­rehaladás korántsem kielégítő, és nem olyan, amilyet az adottságok biztosítottak volna. A járás közös gazdaságainak állatállománya mennyiségileg gyarapodott, ez azonban nincs összhangban a minőség fejlő­désével. Ez elsősorban a 913- ról 1371-re nőtt tehén-, az 1217-ről 5614-re gyaraoodott baromfi- és a 4119-ről 5314-re szaporodott juhállományra vo­natkozik. Sikerült biztosítani az állatállomány többségének a megfelelő férőhelyet, a gon­dozást és a takarmányozást. Míg 1959 őszén és telén a ter- melőszövetkezetek takarmány­hiánnyal küszködtek, 1960-ban kellő mennyiségű takarmány volt, bár néhány helyen még egyoldalú a takarmányozás. A közös férőhelyek száma a múlt év végén 27 731 volt. A szövetkezetek összesen 21 millió 497 ezer forint hitelt fordítottak beruhá­zásokra. Különösen sok volt a gépi be­ruházás, erre 10 millió forint­tal fordítottak többet mint a megelőző évben. A tekintélyes mennyiségű saját erejű beru- zás alapján 5 millió 774 ezer 898 forint hitelengedésben része­sültek a járás termelőszövet­kezetei. A szövetkezetek árutermelé­sének helyzetét vizsgálva meg­állapítható, hogy bár 1959-hez viszonyítva előrehaladás tör­tént, de néhány növénynél — mint pl. a napraforgó, kukori­ca — lemaradás mutatkozik. Zöldségfélét 342 holdon ter­meltek a szövetkezetek, s eb­ből 2 millió 604 ezer forint be­vételük származott. A közös gazdaságok fel nem osztható szövetkezeti alapja a múlt év végére 24 millió 517 ezer 388 forint, a termelési alap pedig 20 millió 65 ezer 489 forint lett. Az előző esztendőhöz vi­szonyítva a szövetkezeti alap 129 százalékkal, a ter­melési alap pedig 49 szá­zalékkal növekedett. Munkaegységre 29 millió 969 ezer 876 Ft-ot fizettek ki a ter­melőszövetkezetek, ebből a készpénz 19 millió 989 ezer 915 forint volt. Egy-egy rendszere­sen dolgozó tagra 7091 forint jövedelem jutott. Az 1960. évi zárszámadáso­kon lényegesen jobb ered­ményről adhattak számot a siófoki járás szövetkezetei, mint 1959-ben. A tapasztalat bebizonyította, mennyire fon­tos, hogy a közös gazdaság jó terv szerint dolgozzzék, így az év végén nem érhet csaló­dás egyetlen termelőszövetke­zetet sem. 110,8 százalékra teljesítette 1960-as tervét Csökkentette a hálózati veszteséget Segíti az újítókat az Áramszolgáltató Vállalat — 1961-ben minden faluban lesz villany Somogybán — mondotta ki a megyei tanács ülése. E határozat megvalósí­tása nagyrészt az Áramszol­gáltató Vállalat dolgozóira vár. — Megoldjuk ezt a feladatot is — mondja határozottan Szako- nyi Gyula, a vállalat igazgató­ja. — Tavaly is megtettük kö­telességünket. Tervünket 110,8 százalékra, ezen belül hálózat- szerelési tervünket 114 száza­lékra teljesítettük. A tervbe vett tíz község helyett tizenötöt, tizenöt tsz helyett huszonegyet villamosítottak. A falvakban 45,2 km nagyfe­szültségű, 50,9 km kisfeszült­ségű, a termelőszövetkezetek­ben 22,2 km nagyfeszültségű és 1,9 km kisfeszültségű vezetéket építettek. Az előirányzott 31 millió 780 ezer forint helyett 36 millió 210 ezer forintos ter­vet valósítottak meg. — Energia-értékesítési ter­vünket is 110 százalékra telje­sítettük — tájékoztat Horváth László, a tervosztály vezetője. — A tavalyi és a régebbi adato­kat vizsgálva jelentős fejlődést láthatunk. 1952-ben például még csak 37 ezer fogyasztónk volt, s 15 millió kW óra ener­giát értékesítettünk. 1960-ban a fogyasztók száma már 76 ezer volt, az értékesített ener­gia 56 millió 442 ezer kW óra. Az elmúlt évben a vállalat egy százalékkal csökkentette a hálózati veszteséget, ez 376 ezer forint megtakarítást je­lent. A hálózati veszteség az 1952. évi 24 százalékról 19o0- ban 13 százalékra csökkent. Ezt úgy érték el, hogy »- új transzformátort építettek, és sok régi, nem megfelelő veze téket cserél1 k ki. Bár egyre ritkábbak a va­sárnapi áramszünetek, a jövő­ben is előfordulnak majd. A vállalat dolgozói ugyanis a há­lózati javításokat csak vasár­nap végzik, hogy az áramszü­net ne akadályozza az üzemek munkáját. Jelentősen csökken­tette az üzemzavarokat a ja­nuárban bekapcsolt új 100 ez­res toponári állomás, .nely nemcsak Kaposvárnak, hanem a vidéknek is szolgáltat ener­giát. Jövőre gyors visszakapcsolóval szerelik fel az állomást, hogy még rövidebbre szo­rítsák az üzemzavarok idejét. Igen eredményes a vállalat újítómozgalma. 1960-ban 114 újítást adtak be, közülük 80-at fogadtak el. A megtakarított érték 900 ezer forint. Az újí­tóknak 33 ezer forint díjat fi­zettek ki. Istvánovics István mérnök újításával a bábony- megyeri faluvillamosításnál 158 ezer forintot takarítottak meg. Virányi Zoltán technikus újítása a kiskorpáéi falu villa­mosításnál 127 ezer forint megtakarítását tette lehetővé, Papp József, Németh István, Pápics József brigádja elnyer­te a szocialista címet. A válla­lat 1960 első felében az újító­mozgalomban és a munkaver­senyben első lett az üzletigaz­gatóságok között. — Mindinkább rátérünk az önálló gazdálkodásra — mond­ja Horváth Imre főmérnök. — Sokkal tervszerűbben dolgo­zunk, mint az elmúlt években. Magunk készítjük el a terve­ket, ezzel is 500 ezer forintot takarítunk meg. A még hátralévő falvak vil­lamosítása után a tsz-ek, ál­lami gazdaságok, a puszták, települések következnek. Köz­ben állandóan javítják a há­lózatot, korszerűsítik a közvi­lágítást Kaposvárott a Bajcsy-Zsi- iinszky utcában 70, Tabon 40, Lellén 44, Fonyódon 25, Bogláron 6 új közvilá­gítási lámpát helyeznek el ebben az évben. Már az idén lerakják a Bajcsy- Zsilinszky utca kábelvezetékét is. 1961-ben 32 millió forintos építési tervet kell megvalósí­taniuk, s 83 millió forintnyi energiát kell értékesíteniük. Tervüket a munkaverseny fo­kozásával és az újításokban rejlő lehetőségek még jobb ki­használásával kívánják elő­mozdítani. A francia kormány késs tárgyalásokra as FLN vezetőivel Minisztertanács Párizsban Párizs (MTI). A francia kor­mány szerdán minisztertaná­csot tartott. De Gaulle beszámolt Burai­ba tunéziai elnökkel hétfőn folytatott tanácskozásáról, és ismertette álláspontját az al­gériai kérdésben. Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter a kormány ülése után újságíróknak kijelentet­te, hogy Franciaország hajlandó »minden előzetes feltétel nélkül tárgyalni a főbb al­gériai politikai szerveze­tekkel az önrendelkezés megvalósítására megtar­tandó népszavazásról-, és e politikai szervezetek kö­zött a miniszter első he­lyen említette az FLN-t. A miniszter szerint De Gaulle tábornok közölte Burgiba el­nökkel, hogy »Franciaország kész a különböző algériai po­litikai irányzatokkal, neveze­tesen az FLN-nel megvitatni az algériai önrendelkezés fel­tételeit-. A Rambouillet-ben hétfőn tartott tanácskozáson De Gaulle hangoztatta, hogy »Algéria jövőjét egyetemes választójog alapján, csakis ma­guknak az algériaiaknak kell eldönteniük .. ,- Mint az AP tudósítója rá­mutat, a francia kormány eddig ahhoz a feltételhez kötötte az FLN vezetőivel való tárgyalások megkez­dését, hogy előzőleg álla­podjanak meg az algériai tűzszünetben. * * * A francia minisztertanács szerdán több határozatot ho­zott Algériáról. Így elrendelte, hogy rendőrprefektúrát kell létesíteni Algírban és Oran- han. Eddig Párizs volt az egyetlen francia város, amely saját 'rendőrprefektúrával ren­delkezett. to* :iö* jó­A kormány elhatározta vábbó, hogy »Algériában : vőben a polgári hatóságok váhagyása nélkül nem lehet olyan intézkedéseket hozni* amelyek magánszemélyek sza­badságát érintik.« A minisztertanács végül jó­váhagyta a fegyveres erők mi­nisztériumának átszervezéséről szóló terveket Közös közlemény rcxbati tanácskozásról Rabat (MTI). II. Hasszán marokkói ki­rály, Burgiba tunéziai elnök és Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszter- elnöke rabati tanácskozásairól csütörtökön reggel közös köz­leményt adtak ki. Ebben kö­vetelik, hogy Franciaország mielőbb kezdjen közvetlen tár­gyalásokat az algériai ideigle­nes kormánnyal az algériai szabadságharc befejezéséről. A közlemény a többi között megállapítja: A három észak- afrikai kormányfő az algériai probléma legutóbbi fejlemé­nyeit figyelembe véve úgy véli, hogy semminek sem sza­bad akadályozni a francia kor­mány és az algériai ideiglenes kormány közvetlen tárgyaló a gyarmati uralom telj ez meg­szüntetés© alapján kell meg­teremteniük Algéria független­ségét. A közvélemény szerint a rabati tanácskozáson átfogó eszmecserét folytattak az algé­riai problémákról, miután meghallgatták Burgiba beszá­molóját De Gaulle francia el­nökkel folytatott tárgyalásai­ról. A közös nyilatkozat végül hangsúlyozza, e magasszintű megbeszélés alkalmából a. mo­hamedán vezetők megerősítet­ték azt az elhatározásukat, hogy megteremtik Észak-Afri- ka politikai és gazdasági szö­vetségét és örömmel állapítják meg, hogy már eddig is ta­pasztalható haladás ebben az sait. Ezeknek a tárgyalásoknak i irányban; Magyarországon mintegy 650 emberre jut egy orvos A járási, kerületi és megyei tanácsok egészségügyi osztá­lyai nyilvántartást készítettek a magyar orvosok képzettsé­géről, elhelyezkedéséről. Csü­törtökön az Egészségügyi Mi­nisztériumban tájékoztatták az újságírókat az összeírás ered­ményeiről. Az összeírás szerint 15 493 orvos működik hazánkban, vagyis mintegy 650 emberre jut egy orvos. Ez világviszony­latban is kedvező szám, hi­szen a Szovjetunión és Cseh­szlovákián kívül csak egy-két nyugati ország — mint Auszt­ria és Svájc — előz meg ben­nünket az orvosellátottságban. Ha azonban az orvosok területi elosztását nézzük, már nem ilyen örvendetes a kép. Orvo­sainknak több mint a fele ugyanis Budapesten és a vidé­ki nagyvárosokban dolgozik, ugyanakkor 145 vidéki körzeti orvosi állás betöltetlen. Igen nagy a szakorvosok számaránya. A 15 500 orvosból 9647-nek van szakorvosi ké­pesítése. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Kossuth-díj Bizottság előter­jesztése alapján határozatot hozott a Kossuth-díj ak oda­ítéléséről. A kormány megvitatta a földművelésügyi miniszter je­lentését az őszi vetések átte­vwwvwvwvyvvvwyvvwvvvvvyYVvvvvYvvYw wvw psÉryAivl i w.m ■ •« ti i; i J L f M ■ ■■■:, í.v­* Wb l ... leléséről, s a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra való felké­szülésről, s határozatokat ho­zott. A kormány jóváhagyta a földművelésügyi miniszter elő­terjesztését, amelynek értel­mében a gépállomások erő- és munkagépeket adhatnak el olyan termelőszövetkezetek­nek, amelyek a gépek szak­szerű üzemeltetését és megfe­lelő kihasználását biztosítani képesek. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Hosszú sorban vonulnak a Zetorok a toponári úton: a Növényvédő Állomás gépei. Mindet megjavították, s most Ivók László, Tóth József, Merkei József, Vati Gyula, Horváth József és Zsobrák Lajos társaikkal együtt elindultak, hogy bejárassák gépü­ket Nemsokára megkezdődnek az első növényvédelmi munkák: a gyümölcsfák perme­tezése és a vegyszeres gyomirtás. Azért próbálják ki a traktorokat, hogy a javítások közben észre nem vett, esetleges rejtett hibákat most, a munkák kezdete előtt felis­merhessék. Az egyesülés után munkához láttak a belegi szövetkezeti gazdák (Tudósítónktól.) Két termelőszövetkezet mű­ködött tavaly Belegen össze­sen 1270 holdon. Február 14-én egyesültek e közös gazdaságok. A megnagyobbodott szövetke­zet, a Kossuth Tsz gazdái* amint az időjárás megenged­te, hozzáfogtak a kora tavaszi munkákhoz. Kalászosokat az ősszel 360 holdon vetettek. E gabonafélék felét már fej trágyázták. Húsz fogat a trágyát hordja a bur­gonya- és a cukorrépaföldre. A szövetkezet három traktora előkészítette a talajt a mák és a cukorborsó alá. Most az elő­csíráztatott burgonya és a ta­vaszi kalászosok földjét szánt­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents