Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, , 1961. március ti Körzeti bemutató Zákányban Ma rendezik meg Zákány­ban a Latinka Sándor kultu­rális szemle körzeti bemutató­ját. Őrtilas, Szentmi hályhegy, Samogybükkösd, Somogyud- varhely, Zákány, Zákánytelep művészeti csoportjai és szólis­tái mérik össze erejüket. Az őrtilosiak Egri Viktor Virág­zik a hárs című színművének egyik részletével, a szentmi- hályhegyiak a Kakonyai csár­da című népi játékkal, a gyé- kényesiek Tabi László Balato­ni csetepaté és Fehér Klára A teremtés koronája című víg­játékának egy-egy jelenetével szerepelnek. A helybeliek Gár­donyi Géza Fehér Anna című színművének második és har­madik felvonását mutatják be. A képen a Fehér Anna lako­dalmi jelenete látható. Beruházásra fordítja a visszatérítésre járó 39 ezer forintot a héthelyi fmsz tagsága (Tudósítónktól.) A kéthelyi földművesszövet- kezet múlt évi munkájáról és a további feladatokról Sas Jó­zsef, az igazgatóság elnöke szá­molt be a küldöttgyűlésen. Hangsúlyozta, hogy nyereségük Egészségügyi tanfolyam csurgói iparitanuló-iskolában (Tudósítónktól.) A csurgói 526. számú Ipari­tanuló Iskola első osztályos növendékei egészségügyi tan­folyamon vesznek részt. A he­tente megismétlődő előadáso­kon és foglalkozásokon megta­nulják, hogy miként kell bal­esetet szenvedett társukon szakszerűen segíteni. A tanfo­lyam 31 hallgatója az oktatás befejeztével — mintegy két és fél hónap múlva — közösen ellátogat a kaposvári kórház baleseti osztályára. Megtekin­tik a megyei véradóállomást is. a tervezett 299 ezer forint he­lyett 331 500 forint lett. A ter­vek között megemlítik: a szik- vízüzemnél motoros vízszi­vattyúval^ ellátott új kutat fú- ratnak, á somogyszentpáli és héthelyi italboltok berandezé- ■ sét korszerűsítik, és az önki- szolgáló élelmiszerboltba hű­tővitrint szereznek be E be­ruházások megvalósításához a földművesszövetkezet saját erőforrásainak növelése is szükséges. A célkitűzéseket helyeselte és elfogadta a tagság. A tagság képviseletében a küldöttgyűlés úgy határozott, hogy a vásár­lásra, értékesítésre és rész­jegyre járó 39 ezer forintot a szövetkezet pénztárában hagy­ják a beruházási program vég­rehajtásának segítésére. Lánctalpas traktorok lánc nélkül Három lánctalpas traktora van a Balatonboglári Állami Gazdaságnak. Mindhárom áll már hónapok óta. Az egyik Boglárop, a másik Rádpusztán, a harmadik pedig Lengyel­tótiban. Kezelőik kénytelenek voltak más munka után néz­ni, mert Soós Árpád főmérnök csak azt mondhatta nekik, amit Kaposvárott vagy Budapesten az anyagól Iái ó vállalat­nál hallott: »-Az idén nem indulhat meg egy traktor sem.« Erős gépek az SZ—100-asok. Tavaly a három együttesen annyit dolgozott, mint hét-nyolc univerzális traktor. Az ősz végén azonban, amikor már a három használt láncból sem lehetett egyetlen használhatót összetákolni, megállt mind­egyik. Ezzel a gazdaság egyik legfontosabb munkája, a talaj mélyforgatása maradt abba. Az oltványisikola létesítéséhez, a gyümölcs és a szőlő telepítéséhez meg a mélyszántáshoz e három lánctalpas gép egész évi munkájára van szükség. Nagy veszteség éri a gazdaságot az SZ—100-asok tétlensége miatt. Évente mintegy 250 ezer forint értékcsökkenést kell leírni, ha dolgozik ez a három gép, ha nem. A nagyobb veszteség mégiscsak az, hogy nem tudja végrehajtani éves szőlő— gyümölcs telepítési programját a gazdaság. Lánc nélkül nem megy a lánctalpas traktor. Amikor külkereskedelmünk SZ—100-ast vesz, gondoljon arra is, hogy évenként időszerű a lánccsere. Pótláncot, pótalkatrészt kellő mennyiségben — ezzél biztosíthatják a feltételét annak, hogy e nagy teljesítményű gépek folyamatosan működjenek. Százhúsz munkást foglalkoztat a Csabrendeki Háziipari Szövetkezet marcali üzeme Hogyan intézik a dolgozók bejelentéseit és panaszait a TRANSZVILL-nál? A kosárkészítők egy csoportja Mondhatná valaki, mi sem könnyebb, mint elintézni egy- egy bejelentést vagy panaszt. Ám a látszat ebben az esetben csal. A problémák, panaszolt, bejelentések elintézése gyak­ran bonyolult munkát kíván, több ember állásfoglalása szük­séges hozzá. Az is előfordul, hogy a panasz el sem jut oda, ahova él kellene jutnia. Mindenki külön úton A panaszok, bejelentések el­intézése nemcsak államhatalmi szerveinkre, hanem üzemeink­re nézve is kötelező. A válla­lati munkarendnek azt is meg kell szabnia, hogyan foglalkoz­zanak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, termelésre vonatko­zó javaslataival, esetleges egyéni sérelmeivel, vagyis mi az útja az ügyintézésnek. A TRANSZVILL vállalati mun­karendjében azonban nincs olyan fejezet, amely ezt meg­határozná Az üzem előző ve­zetőit kell ezért elsősorban hi­báztatni. A bejelentések, panaszok in­tézése azonban most is csak alkalomszerű. Többnyire úgy történik, hogy a dolgozók meg­említik a problémát az éppen arra járó sz. b.-ti tkámak, párttitkámak vagy igazgató­nak. Ők pedig külön úton, sa­ját hatáskörükben igyekeznek intézkedni. Az a szerencsésebb eset, ha a problémát egy-két telefonálással sikerül megolda­ni. Ekkor általában közük is ezt a panaszossal. Ellenkező esetben azonban rendszerint valahol elakad és el is sikkad az elintézésre váró.ügy. A szakszervezeti bizottság titkára például ebben az év­ben — mint mondta — hat pa­naszt jegyzett fel magának. Ebből hármat elintézett, kettő befejezetlenül fekszik valahol. Egy elintézetlenül maradt. A megtett intézkedéseknek azon­ban nincs nyomuk. Szóban in­tézkedik a$ igazgató és a párt­titkár is, közösen csak súlyo­sabb problémát vitatnak meg. írásos nyomuk csupán az egyeztető bizottság elé kerülő személyes nagyobb sérelmek­nek van. Szaporodnak a vitás ügyek 1960-ban 42 fellebbezést vi­tatott meg a vállalat egyezte­tő bizottsága. Az idén csak az első két hónapban 23-at. A vi­tás ügyek e nagyarányú sza­porodásának nemcsak a leltá­rakból következő kártérítési határozatok, valamint az az oka, hogy az új vállalatvezetés rendcsinálás közben több régi vitás kérdést elevenít fel. In­kább azért szaporodik az egyeztetőhöz kerülő vitás ügyek száma, mert a bejelen­tések és panaszok elintézése tervszerűtlen, szétfolyik. Az a szemlélet lett uralkodóvá, hogy a panaszok csak abban az eset­ben intéződnek el, ha az egyez­tető bizottság elé kerülnek. Itt említjük meg, hogy noha a vállalati egyeztető bizottság igyekszik lelkiismeretesen dol­gozni, még sok hibát vét. Er­ről tanúskodik a megyei ügyészség február 10-én lefoly­tatott vizsgálata is. Nyolc na­pon belül nem intézik el a pa­naszt. A bizottsági ülésekről nem készítenek jegyzőkönyvet, A fellebbezés lehetőségére nem figyelmeztetik a pana­szost. És többnyire csak szó­ban értesítik az ülés időpont­járól a dolgozókat. Perus Imre gondnoksági segédmunkást azonnali hatállyal elbocsátot­ták, de nem engedtek neki fel­lebbezni. Sokkal rosszabb a helyzet a termelés meggyorsítására vo­natkozó bejelentések, javasla­tok, kezdeményezések hivata­los elbírálása, intézése terén. Nem véletlen, hogy a múlt év­ben a TRANSZVILL-nál volt az újítással kapcsolatos leg­több panasz. Lapunk is több­ször felhívta a figyelmet arra, hogy a műhelyekben elakad egy-egy javaslat vagy kérés. Például nem orvosolták kel­lően azt a panaszt, hogy a for­gácsolóműhelyben nincs ele­gendő szerszám a gépekhez, vagy hogy kevés a villanyégó a gépeken, s a munkások kény­telenek azokat egymástól el­lopkodni, ha dolgozni akarnak. Meg sem indokolták a hibák okait. Ebben főként a műhe­lyek vezetői a ludasak. Nem továbbítják az üzem vezetői­hez a műhelyben hallott prob­lémákat. Nincs meg a bejelen­tések, panaszok intézésének »szolgálati útja«. Másként lesz áprilistól? Az új igazgató azt mondta, hogy amikor ide került, látta, hogy a dolgozók panaszainak, bejelentésednek intézése nem úgy megy, ahogy kellene. Mi­vel akkor más, fontosabb prob­lémák vártak megoldásra, ő is elnézett a zavaros, áttekint­hetetlen ügyintézés fölött Ezen az állapoton, mint ígér­te, nagyon sürgősein változtat­ni fognak. Kétszeresen is biz­tosítani akarják minden beje­lentés, panasz elintézését. Egy­részt úgy, hogy kiépítik az ügy­intézés szolgálati útját. Más­részt minden héten egy meg­határozott időpontban a dol­gozók az igazgatónak is beje­lenthetik panaszaikat Azon­ban az itt elhangzott problé­mákat is a szolgálati útnak megfelelően oldják meg, és az intézkedést írásban is rögzítik. A termeléssel kapcsolatban el­hangzott panaszok és bejelen­tések elintézését a termelési tanácskozás jegyzőkönyveiben foglaltak pontos végrehajtásá­val is akarják biztosítani. Az üzemgazdasági osztály és a többi osztály is felel a terme­lési tanácskozáspkon felvetett problémáit megoldásáért. Ezek­ről az intézkedésekről ugyan­csak a titkárságon gyűjtik az írásos bizonyítékokat. Áprilistól már így akarnak dolgozni. Persze, hogy ez a terv megvalósuljon, már most hozzá kell látni a munkához. A panaszok, bejelentések elin­tézéséhez mielőbb ki kell épí­teni a megfelelő utat. Ehhez nagy körültekintésre, tervsze­rűségre, következetességre van szükség. 1955 óta élüzemszinten dol­gozik a barcsi vasútállomás. A szocialista brigádmozgalom ki­alakulása óta állandó a ver­seny az állomás dolgozói kö­zött. Az év első két hónapjá­ban Maróti Béla szolgálattevő brigádja érte el a legjobb ered­ményt. A felszabadulási munkaver­senyben kiváló eredmények születtek. Baleset és kocsisé­rülés egyáltalán nem fordult elő. Az állomás dolgozói jól A címben megjelölt szám nem végleges, ugyanis —amint Breier István, a szövetkezet el­nöke mondotta — a közeljövő­ben a kosárfonó. részleget, amely jelenleg negyven dolgo­zót foglalkoztat, két műszak­ban kívánják működtetni, így még mintegy negyven új mun­kás alkalmazására nyílik lehe­tőség. — Mivél foglalkozik a szö­vetkezet, elsősorban a marcali üzem? — Az éppen ott-tartóz- kodó elnök adta meg a felvi­lágosítást. — Szövetkezetünk hat köz­ségben mintegy hatszáz em­bert — elsősorban nőket — foglalkoztat. Vesszőből font kosaraikat, bútorokat, többféle szőnyeget, konfekciós árut — elsősorban gyermekruhát — és kézimunkákat készítünk. — Marcaliban milyen rész­leg működik? — Legrégibb tagjaink gyer­mekruha varrásával foglalkoz­nak. Mintegy negyvenen van­nak, s az ő lelkiismeretes, jó munkájuk is eredményezte, hogy bővíthettük marcali egy­ségünket kézimunka — egyelő­re horgolói —, valamint vesz- szőfeldolgozó részleggel. Az előbbiek otthonukban, a kosár­»Szegény ember! Szerétéi­ből követte el szörnyű tettét. Azért, mert eltiltották felesé­gétől, • gyermekétől. Biztosan arra gondolt: ha már az övé nem lehet az asszony, a gyer­mek, ne legyen másé sem ... « Ilyen vélemények keringenek a megyében, a városban a fe­leségét, gyermekét, anyósát és apósát, majd önmagát meg­gyilkoló Somlai Józsefről. Szeretetből kiirtani egy csa­ládot, lemészárolni egy ártat­lan apróságot, a békésen hor­goló feleséget és szüleit? Mi­csoda ellentmondás ... ! A té­nyek azt bizonyítják: hideg szervezett munkával kocsitar­tózkodási tervüket 108, kocsi- kirakásd tervüket pedig 104,7 százalékra teljesítették. Tavaly az állomás nyolc dol­gozója kapta meg a »-kiváló dolgozó« jelvényt és oklevelet. A legutóbbi termelési tanács­kozáson értékelték az állomás munkáját. Kiváló eredményt Várhegyi György váltókezelő és Lovász Ferenc átmenesztő ért el. Mindketten túlteljesítet­ték a versenyfeltételeket. fonók pedig már itt, saját épü­letünkben dolgoznak. Munkáik egyelőre belföldi piacra kerül­nek. A második negyedévben tízezer dzsunka-kosarat aka­runk külföldre szállítani. Az egyik szobában, körül a fal mellett asszonyok, lányok ülnek, kezükben még kissé lassan jár a főzött vessző, de azért szépen formálódnak a fővel, pontosan kitervezett, előre megfontolt szándékú, szadista módon végrehajtott gyilkosság volt ez, kegyetlen bosszú ... — Kegyetlenség, bosszúállás jellemezte — így emlékeznek rá egykori katonatársai. Ami­kor a katonák nagy része rá­döbbent az értelmetlen, célta­lan háborúra, s ahol és amikor csak lehetett, kibújtak a pa­rancsok teljesítése alól, Som­lai József kivált társai közül. Már abban is elütött tőlük, hogy 18 éves korában önként jelentkezett, korengedménnyel vonult be katonának. Tipikus megtestesítője volt a fasiszta eszmékkel megfertőzött fiata­loknak. »Hős« akart lenni ... Ezt nem látják sokan, ami­kor így vélekednek róla-’bá­tor katona volt. Bátornak len­ni felemelő célokért, eszmé­kért — szép dolog. De hősköd- ni értelmetlenül, cél nélkül, csupán mert megfizetik — vi­tézi címmel, földdel —, nem dicséretes cselekedet. Somlai József ilyen ember volt. Feltűnni akaró, nagyszá­jú, kötekedő, mindenbe bele­avatkozó önkéntes. Szeretett éjszakai vállalkozásokra men­ni, gyilkolni, foglyokat ejteni. Kósza hírek keringenek »vi-* modern alakú, közkedvelt dzsunkák Terveikről érdeklődünk. — A már említett két mű­szak bevezetésén kívül vessző- főzőt állítunk fel az udvarban, áttérünk a demizsonfonásra is, majd pedig fokozatosan bő­vítjük az üzemegységet mun­kaigényes, finomabb termékek előállítására. lalkozásokon levágott orosz katona fejéről, jó céllövő-tu- lajdonságalról, amiket a fog­lyokon próbált ki. Társai nem szerették. Ö sem becsült sen­kit. Csak a karrier lebegett előtte. A vitézi cím, föld meg­szerzésének, a könnyű életnek a lehetősége. A második vi­lágháborúban ki is hősköd te magának a vitézi címet. Borda Valériát, amikor 1959- ben megismerte, először cse­lédnek hívta magához. S csak akkor vette feleségül, amikor a gyerek világrajöttét már nem tudták megakadályozni. Somlai részeg botrányaival, verekedéseivel hírhedt alakja volt az éjszakai életnek Ka­posvárott. A Színház parkban levő bronzoroszlán hátáról, ahova részegen mászott fel egy éjszaka, rendőrök húzták le. Egyszer megtámadott egy ha­zafelé tartó pedagógust, és vé­resre vert egy csőszt. Megtet­te, hogy miután a bíróság ál­tal törvényesen elválasztott felesége otthagyta, s áz a szü­leihez költözött, rájuk tö:.te a lakásajtót. Ezért nég; napi börtönbüntetésre ítéltél:.' Ilyen ember volt hát Som­lai József... Sz. L. Szegedi Nándor Élüzemszinten dolgozik a barcsi vasútállomás P. L. A gyilkos arcképéhez tézi« tetteiről, az éjszakai vál­Szépítik őttllőllát: 1 (1443) Legszebb ajándék a műalkotási Látogassa meg iparművészeti bemutatónkat! Vásárlás részletre is*! KÉPCSARNOK, Kaposvár, Ady Endre u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents