Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
Szerda, 1961. febrjiár 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csökölyi tanulság SZINTE ESEMÉNYSZÁMBA MEGY a faluban, ha a járástól vagy a megyétől vendégek érkeznek. Azt mondják az emberek, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt van ez így. Pedig ráférne Csököly- re a gyakoribb látogatás. Ez derült ki.például abból a vizsgálatból : is, amelyet az úttörőcsapatnál tartott egy bizottság. Mert adva volt a tényanyag: az iskolába járóknak mindössze 38 százaléka tagja a csapatnak. Mi az oka vajon, hogy így alakult a faluban a helyzet? Induljunk ki abból a számadatból, hogy az iskola 173 tanulójából csupán 67 az úttörő. Mit mondanak érről a pedagógusok? Vajda Géza csapatvezető véleménye szerint azért csökkent a létszám az ellenforradalom előttihez viszonyítva, mert kötötté vált a foglalkozás, a próbázások minden romantikus vonásuk ellenére egysíkűak. Zsobrák Györgyné azt1 állítja, hogy a szülők ellenállása miatt nem növekszik a csapat létszáma: Zsugomts Imre igazgató is részben ennek tulajdonítja a jelenlegi helyzetet. Másrészt megemlíti: a faluban igen erős az egyház befolyása. Ez megnyilvánul abban is, hogy a tanulóknak több mint 40 százaléka jár hitoktatásra. EZ TEHÁT AZ EGYIK AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐ. A másik. viszont — és erről ugyancsak a beszélgetések során győződtünk mag —, hogy a szülők nem ismerik eléggé ■az úttörőmozgalom célkitűzéseit. Noha volt róla sző, hogy beszélgetésre hívják össze az úttörők szüleit (a szülők kérték ezt, ismerkedni, kívánván a mozgalommal), de ez még nem valósult meg. Pedig szükség lenne erre. Mert sokan még nem tudják, hogy a mozgalom mire neveli a gyermekeket Hogy az a többi között megszabja a pajtásoknak: tiszteljék, becsüljék szüleiket, segítsenek az idősebbeknek, ahol csak tudnak. Abban sok igazság van, amit a csökölyi pedagógusok elmondották , az úttörőmozgalom úgynevezett megreformálásáról. Mert valóban, arról lehet beszélni például, hogy fontos- e az úttörőknek a morze-jelek ismerete, viszont senki sem szól rá az úttörőcsapat tagjai közül arra a pajtásra, aki rosszul felel. Most van egy olyan irányzat, hogy az úttörőmunkának egyik leglényegesebb vonása a tanulás segítése legyen. . Ezt a jövőben egyre inkább számon kérik a csapatoktól. Éppen ezért igen dicsérendő a csökölyiek vállalása, hogy az az úttörő, aki elégtelenre felel, addig nem hordhatja nyakkendőjét, míg ki nem javítja a rossz jegyet. BESZÉLNI KELL a KISZ és az jittörők kapcsolatáról is. Szerencsés helyzet, hogy a KlSZ-titkár szintén pedagógus. De az már egyáltalán nem jó dolog, hogy — noha csak néhány hónapja titkár — szinte semmit sem tud az ifivezetők létezéséről, nem gondolt arra, hogy az úttörőmozgalom megerősítésére KISZ- fiatalokat, kaposvári középiskolákba járó csökölyi lányokat és fiúkat kell küldeni. Ezen sürgősen változtatni kell, már csak azért is, mert Vajda Géza csapatvezető egy személyben képtelen valamennyi ráváró feladat ellátására. Igen üdvös lenne, ha pedagógus kollégái nem várnának arra, hogy »-majd csak lesz valami«, hanem határozottabban segítenének az úttörőcsapat ügyeinek rendbetételében. Összefoglalva tehát a tapasztalatokat: váljék valóra a szülők kérése, hívják össze őket külön az úttörőügyeik megbeszélésére, még többet segítsenek a pedagógusok az úttörőmunkáhan. S ez vonatkozik a KISZ-fiatalokra, Simon Marikára és a többi, Ka- pq^várra járó középiskolásra is. , AZ ÚTTÖRŐCSAPAT eddig is, ilyen körülmények között is elért egy-két szép eredményt. A gyerekek szeretik a mozgalmat, szívesen, örömmel járnak a foglalkozásokra. S a szülők sem nézik rossz szemmel lányaik, fiaik délutáni elfoglaltságát. Ha a csökölyiek akarják az úttörőmozgalom fellendítését, az valóra is válik. Polesz György Előrelátó takarmánytervezést! Termelőszövetkezeteink többsége arra törekszik, hogy minél magasabb szintre emelje állattenyésztését, a gazdaság egyik legfőbb jövedelemforrását. Néhány helyen azonban — szerencsére nem sok van ilyan — túllőttek a célon: hirtelen és túlzott mértékben fejlesztették állományukat, a takarmányalap megteremtéséről pedig megfeledkeztek. Példa erx-e a lakócsai Március 15. Termelő- szövetkezet esete. Az éwégi leltározáskor kiderült, hogy a szükségesnél hét vagonnal kevesebb takarmányuk van. Vajon milyen hanyagság következtében került ilyen gond elé a szövetkezet? Az 1960-as évet 101 szarvas- marhával, 125 sertéssel és ugyanennyi lóval kezdte meg a gazdaság. Egy egész esztendőn át fáradoztak az állattenyésztés fejlesztésén. Sikerrel meg is valósították tervüket. 112 borjút vettek állományuk szaporulatához, értékesítették a meghizlalt jószágokat, a lovak számát 84-re csökkentették. Mindent egybevetve az évet, tekintélyesen megnőtt álfománnyal, 215 szarvasmarhával, 620 sertéssel zárták. Mégsem örülnek a szép fejlődésnek. Nem örülhetnek, mert valahogy kimaradt a számításból a takarmány biztosítása. Pedig megvolt rá a lehetőség. 317 holdon vetettek kukoricát, de növényápolását ügy végezték el, hogy csak 8 mázsás holdanként! termésátlagof adott. Árpájuk holdja 6 mázsa szemterméssel fizetett. A több mint 600 holdas rét szénatermésének jó része kárba veszett. A laza munkafegyelem ilyen keményen vágott vissza. Most az a legfőbb gondjuk, hogy valami üton-módom átmentsék az állományt a tavaszig, árrá az időre, amikor már lesz zöldtakarmány. Nagy kár lenne a keserves munkával, nagy anyagi áldozattal megszerzett jószágot a gazdálkodás harmadik évében szétszórni. Ezért kénytelenek a háztáji gazdaságok segítségét igénybe venni, hogy valahogy átvészeljék a takarmányhiány okozta nehézségeket. Idei tervüket — mely az állattenyésztésben csak igen csekély növekedést irányzott elő — már úgy készítették el, hogy elegendő takarmánya legyen a közös állománynak. Szigorú leckét adott a lakócsai Március 15. Tsz-nek a múlt esztendő. Minden bizonnyal levonják belőle a tanulságot, s az idén megfelelő mennyiségű takarmányt fognak termelni. A NYUGDÍJAS PÁRTTITKÁR Haja évről évre fehéredik, cél: holnap jobban élni, mint ban, s bizony néhanapján az kezében, lábában napról napra ma, s holnapután jobban, mint emberekben még él némi ké- jobban érzi a fölötte elszállt holnap. Mindig jobban. Ami- tely. Itt van például a közös hetven év remegését. Tavaly ben Józsi bácsi különb sok ügye. A párttitkár, a tsz-elnök, óta nyugdíjat kap, de közössé- potonyi empernél, az az, hogy egyszóval a faluban mindenki gért dobogó szíve nem hagyja az egész falu népével együtt elismeri, hogy a tsz-tagok az akar boldogulni. Ez ad értél pihenni. Marsi József elvtárs, a potonyiak Józsi bácsija nyugdíjasként másfél száz munkaegységet szerzett az elmúlt gazdasági évben. Ez a százötven munkaegység azonban nem mond el mindent. Nem méri azt a sok társadalmi munkát, amiből — valljuk meg — bővén , kijut rnanapsáq egy falusi párttitkárnak. Marsi elvtársnak meg éppen kijutott belőle, hiszen a párttitkári funkción kívül még vagy fél tucatnyi társadalmi megbízatás is nyomja a vállát. Elnökhelyettes a termelőszövetkezetben, tagja a tanács végrehajtó bizottságának, s ezzel bizony éppen elég munka, vesződség, éjfélbe nyúló érteelmúlt évben igazán szorgalmasan, dicsérendő lelkiismeretességgel vették ki' részüket a munkából, tehát a közös vagyon gyarapításából. És ezek után talán a jogosnál is nagyobb volt az emberek várakozása, Igen ám, de tavalyelőtt meg még előbb tengernyi baj volt a munkáfegyelemmel, a munka minőségével, és . ennek káros hatása nem múlt el nyomtalanul. A korábban rosszul művelt földeket nőm leheteti egy esztendő leforgása alatt megjavítani. Így bizony a tavalyi átlagtermésekkel sem dicsekedhetnek, alig haladták meg a régi egyéni színvonalat. A kevésből, a meglevőből pedig a legjobb szándék ellenére sem lehet többet elosztani, mint amennyit a köz lehetőségei megengednek. Ezt meg kell magyarázni a tagoknak, nehogy elkedvetlenedjenek. A kommunisták ebből is részt kéziét, utazgatás jár együtt. Félreértés ne essék, nem pa- ■ met, célt életének, ezért nem naszkodott ő emiatt, még csak nehéz hetven éves létére a tár- azt sem említette, hogy egyre sadalmi munka, jobban érzi a fáradtságot. A A szövetkezet elnöke beszél- panaszkodás nem az ő terme- te el, milyen nagy népszerű- szete. A dicsekvés sem. Csaló- ségnek örvend Józsi bácsi. Az dik, aki nagy szavakat vár tő- emberek bizálomryal mennek vállalnak, még ha nem néple. Csendes, halk szavú ember hozzá kisebb-nagyobb gond- szerű feladat is ez. A népsze- — nevezzük mi is így — Józsi jaikkal, bajaikkal. S ő igyek- rűség helyes tettekből születik. szik segíteni, amiben lehet, de S hogy a potonyi pártszervéze- azt sem restelli megmondani, tét ma tekintély, a dolgozók méghozzá szemtől szembe, Jia bizalma övezi, ez egyúttal el- valakinek nincs igaza. Magáról ismerés és biztatás a jövőre is: tudja, hogy az emberek önér- - , . . , . . , zetesek. 7többségük vágyik dz *»• csakls W érdemes dolgoz- igaz, őszinte szóra. Régebben nlnem volt mindig így Potony- Varga József bácsi,,ilyen a munkája is — és ezért nagyszerű. Olyan ember ő, mint a többi potonyi tsz- par iszt, van öröme és gondja, s keresi a jobb életet. Igaz, mi értelme volna is a küzdelemnek egy kommunista számára, ha nem lebegne szeme előtt a Kocát is. abrakot is ad a% állam Egyre népszerűbb akciók nyomában A fonyódi járás háztáji gazdasagaitól 275U hízót szándékozik mégvásárolni az idén az Állatforgalmi Vállalat. Eddig 1380 sertésre kötöttek hizlalá- si szerződést. Az előirányzatnak pontosan, a felére megvan tehát a fedezet. Milyen kilátások vannak a másik ötven százalékra? — Lehetőségeink jók, csak ki kell használnunk. Menni és menni kell a gazdákhoz, beszélgetni* velük, megmagyarázni nekik a hizlalás fontosságát — mondja Stefaich István, a vállalat járási kirendeltségének vezetője. Aztán rövid gondolkodás után hozzáfűzi: — Szívesebben látott ügyfelek vagyunk a parasztemberek otthonában, mint öt-hat évvel ezelőtt, a begyűjtés idején. Akkor bizony azért mentünk, hogy hozzunk tőlük, ma pedig? Adunk nekik kocát is, abrakot is, hogy legyen mit és mivel felnevelni és meghizlalni. Ezekre a mind nagyobb népszerűségnek örvendő akciókra terelődik a szó. A múlt évben 365 kocát juttattak a járás háztáji gazdaságaiba. A tsz-tagok és egyéni állattartók megkedvelték ezt az akciót, mert megtalálták benne számításukat. A hitelbe adott kocák egy része 825 malacot ellett, a többi vemhes. Ezután is ad a vállalat kocát a háztáji gazdaságoknak. S abrakot? — Azt Is adunk, minden szerződött hízóra másfél mázsát — közli Stefaich elvtárs. — Hogyan vélekednek az állami segítségnek erről a módjáról a gazdák? — Örömmel fogadták. Nagy elismeréssel nyilatkoznak róla ... De inkább hallgassuk meg őket — indítványozza. Ordacsehiben zsibor&s József portájára térünk be. Az udvaron góré. Nincs tele. A 600 négyszögöl háztáji kukoricaföld termését rakták be ide. BERKES! ANDRÁS "t^rT^részeTe^ésre SZ6_ g Kapóra jött az a három mázsa — Egyelőre többet nem^f kukorica, melyet a hizlalási mondhatok. ^szerződésre adott az állam. Egész éjjel nem aludtál.^Két süldőt szerződtünk, tavaly Csak bámultál magad elé. Reg-ájjcsak egy hízót tudtunk eladni gelre mintha kicseréltek vol-jja vállalatnak — mondja a fia- na. Mikor elmentél, csak any- & tál gazda. nyit mondtál: $ Horváth tíyula egyéni pa_ — Látod, tudják tó at áruló,»rasztként bevételének jelentős se- -méírie bélyegeznek^részét szerződött hízókból sze(39) c/fzuL^ és hűség Már előzőleg elmondtam Pé- — Az árulót hamarosan oda- csaságofcat is. Pista, megfigye- és mégis engem temek, hogy te nyomozol, és állítom a párt elé. Valamit lés alatt álsz. Pontosan isme- me& valamit megtudtál. Az orvostól már megtudtam. Ma érdekes rik minden lépésedet. S ha úgy újra felhívtam, közöltem vele dolgokat hallottam. • látják, hogy . nyomra bukáz újabb fejleményeket. — Tudok róla — hazudta kansz... őrizetbe vesznek, — A névtelen leveleket Glu- szemrebbenés nélkül Péter. — mert az igazi áruló jelentős bér küldi. Nincs más megöl- Pista... köztünk gyermekko- elvtárs, kiléte nem derülhet dás, ki kell neveznem főmér-- runk óta feszült volt a viszony, tó. nőknek. Nyugodj meg. Este fel- Nehéz erről beszélni. Megta- Az ablakhoz támolyogtál, kimegyek, beszélek Pistával. nultalak becsülni. Nézd... nem nyitottad. Látszott, hogy rosz- Ez volt az a végzetes beszél- kertelek... megmondom ak- szui vagy. getés, amelyik eltérített a párt kor is, ha megütöm a boká— Ne sírj édesem. Ne sírj.: Sírtam. Ebben a dögvészes világban: már csak te maradtál nekem, te vagy számomra a bizonyos-: ság. Mintha korbácsütés ért vol-i na. Csodálkozhattam, hogy attól- a naptól kezdve megtagadtad: gvl-Cb) dillclj' lív Cll“l HClt d »JCtl l AVI ld; liCt IHCgll L-uill d UOxVd” -p /, • « .* i m útjáról. Ezzel a szörnyű ha- mat Mindegy. Nem nézhetem ^ 5.ní?st mar KonyorteJe' mindazt, amiben addig hittél? zugsággal Péter véglegesen és tovább ezt a disznóságot, ame- nu* -°lytatta- visszayonhatatlanul leleplezte lyet veled elkövetnek. Csak — Az elvtársak azt üzenik: önmagát. egyet kérek. Add becsületsza- maradj nyugodtan és várj. Mikor hazaérkeztem, iá már vadat, hogy arról, amit most Rajtam keresztül majd üzen- beszélgettetek. A leváltásodról mondok, mindaddig nem be- nek. ' volt szó. szelsz, amíg azt nem mondom, — Kik ezek az elvtársak? — Nem tehetsz róla, Péter lehet. _ Neveit egyelőre nem mondtad. — Tudom, nem Remegve ültem. . említhetek. Minden pillanatNem. Mi taszítottunk arra: az útra. Nagyok az én bűneim. Van-e; í réz te. Balatonlellén ^mindenki 5 úgy ismeri, hogy jól ért a jószághoz. Felesége örömmel újságolja: — Megfialt az éjjel a i kocánk. Jöjjenek, nézzék meg fáz ólban a 14 apróságot. Négy süldőjük közül kettődre megkötötték a szerződést. A £ takarmányutalványt Bogláron, ja . Terményforgalmi Vállalat ^raktárában váltják majd be. — (Csakugyan kaphatok árpát érdre a papírra? — érdeklődik a megbocsátás számomra? Soha--* gazda. értettél egyet a döntéssel. — Szavamat adom — mondban lebukhatsz... Kiverhetik — Ma sem értek egyet vele. tad. belőled. Bízzál! Aludj nyugodÉs éppen erről akarok veled — Pista — iolytatta elcsukio Becsületes vagy. Hamaro sem tudom meg. Vadul száguldanak a felhők. Nagy fekete fellegek. Mint a< halotti zászlók. Fekete vitorlások a fekete égen. Honnan: jönnek és merre tartanak? Holnap tüntetés lesz. Ne vo-j Éppen ezért jöttem ma a |fonyódi járásba, hogy rrjeg- dmondjam: árpa az eddiginél nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, ha van rá igény — válaszol Rétsági Béiaf az Állatforgalmi Vállalat áruforgalmi ellenőre. — Kukóricánk van, most a hizlalás első szakaszában inkább árna kell a süldőknek — teszi hozzá magyarázatként Horváth elvtárs. — Ne siessenek, beszélgessünk még, s közben igyunk is — marasztal bennünket. A tórendeltség vezetője javasolja: látogassunk el Benedek Imre látrányi tsz-taghoz. Először — november közepe táján — három süldőre szerződött. Az abrakutalványt is megkapta. — Itt a papír — mutatja, Benedek bácsi — három meg kettő az_ öt. Igen, most utólag még két süldőt lekötöttem. Nem, abrákjutta- tás nélkül nem mertem volna aláírni a megállapodást. így azonban van mire alapoznia. A háztájiban termelt meg a részesedésre járó'kukoricához két és fél mázsa abrakot kap, ez elég lesz a hizlalásra. A pótszerződést azért kötötte meg, mert látta, hogy a faluban már többen az államtól kapott abrakkal hizlalják sertéseiket. Benedekek is borral kínálják az Állatforgalmi Vállalat képviselőit. Már az utcán ballagunk, amikor hozzám fordul Stefaich elvtárs, a kirendeltség vezetője: — Nos, , úg- van-e, ahogy mondtam? Igen, pontosan úgy: amikor kocát is meg abrakot is ad az állam, akkor jobb a tenyésztési, hizlalási kedv. Persze, hogy jobb, mint a kötelező be- evűjtés idején. Csak az kell, hogy a gazdák minél nagyobb számban ismerjék meg ezeket a kedvező akciókat, és éljenek a lehetőségekkel. Akkor a háztáji gazdaságok számottevően segíthetik az ország ellátási gondjainak enyhítését, a húsprobléma megszüntetését... Kutas József beszélni.. hangon Péter. — A párton be- san párttag leszel De ennek nulí fel! Most felkelek és tele-: — Nézd, Péter. Nem kell lül. vannak erők, akik újat feltétele hogv a párt felső ve- fonalok- Azt fogom TT1'vnr,an'1 zeteset... remelem erted ... Szerdán napfogyatkozás engem vigasztalni. Nem va- akarnak. Közéjük tártozom. gyök én olyan könnyű dió. Kapcsolatot tartunk egymás- Megmondhatod a pártközpont- sal. Most már megmondhatom ban azoknak, akik nem akar- neked, a pártközpontban név nak szóba állni velem, hogy szerint ismerik a pécsi ügy hamarosan csodálkozni fog- árulóját, de nem érdekük, hogy nak. az igazság napvilágra kerüljön. — Tudsz valamit? — kér- — Komolyan beszélsz? — dezte leplezett izgalommal Pé- Arcod sápadt volt. tér. — Ne idegesítsd fel magad. Rejtélyesen válaszoltál. Fogsz még hallani egyéb furmondani azonnal gyere hozzám. Aztán; visszafekszem az .ágyba, a val-j _ ______ ____ ____ w inm m tonnásomat az ágyra teszem. A5zas-(;- Budapestről nézve a fo.. ttornap dKarxam tiéd Mire ideérsz, én már ha-*gyatkoz^.s legnagyobb fázisá- i. lőtt leszek. Ülj mellém és neöban — 8 óra 50 nerc 18 máSok a tennivaló.. — Értem. Pécsre utazni.- — Maradj csak itthon. — Tudják, hogy tó az áruló? — Tudják. — Te is tudod? Koltai hosszan gondolkodott. A csillagászok és a nagyközönség is érdeklődéssel várja a február 15-x napfogyatkoban — 8 óra 50 perc 18 má- mozdulj. Olvass és maradj áísodperckor — a Hold a nap- mellettem. A te halottad va-jgkorongnak mintegy 96 száza- gyok. Gyere. Várlak. »lékát' fedi el. Budapesttől délÉs hozz megbocsátást & hózz»re a fogyatkozás mértéke kis- nyugalmat. Jse nagyobb, tőle északra ki(V ég e.) ísebb lesz. Budapesten a fogyatkozás kezdete 7 óra 42 perc 30 másodperc, vége 10 óra 4 perc. Az ország más pontjain az időadatok néhány perccel módosulnak. Az orvosok ismételten felhívják a nagyközönség figyelmét, hogy a- fogyatkozást ne figyeljék szabadszemmel, még kevésbé látcsővel, mert ezzel veszélyeztetik szemük világát