Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 41. szám. ARA 50 FILLER Péntek, 1961. február 17. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; Az első nap után Hills (3. o.) Ül OTTHONUNK cs. o.) , HUH :::::: Énekkar a pusztán (6. o.) "Üli :::::: A mostoha körülmények ellenére is igyekeznek megjavítani minden gépet a Böhönyei Állami Gazdaság szerelői ■ Hammarikjőld mossa a kezét... A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülése Megyénk állami gazdaságai­ban gyors ütemben folyik a gépjavítás, hogy mikor az ide­je eljön, az erő- és munkagé­pek jó állapotban álljanak a mezőgazdaság rendelkezésére. A Böhönyei Állami Gazda­ságban elmaradtak a gépek ja­vításává}. Ehhez az alkatr Ssz- hiányon kívül a helyi viszo­nyok okozta nehézségek is hozzájárultak. T arján Imre szerelő igen borúlátó emiatt. — Pár hét múlva itt a tavasz, és a »műhely-« lesz az oka, ha a gépek nem tudnak megindul­ni, vagy ha egyik-másik fel­mondja a szolgálatot — kese­reg. Éppen egy lánctalpas trak­tort javítanak. Sok alkatrész­ből van hiány, különösen a 2712-es és az NJ—412-es csap­ágyból. Már arra is gondoltak, hogy addig, míg megérkeznek a csapágyak és pótalkatrészek, kettőből egyet hoznak össze, csakhogy mindkettőnek azo­nos a »betegsége«. Genicz József, Horváth Jó­zsef szerelők a Zetor K—25-ös traktor forgantyús házát tisz­títják. Nemrég kapták meg a géohez az anyagot, s úgy goi- dolják, egy héten belül elké­szülnek vele. Az egyik sarok­ban egy szétszedett Hoffner árválkodik. Egyik részét a munkapadon javítja Bazsó Já­nos. Szerinte egy hét múlva ez a gép is készen lesz. Az idei átszervezéssel igen megnőtt a gazdaság gépparkja: 37 erőgéppel rendelkezik. Még­is ebben a 14x10 méteres he­lyiségben kénytelen dolgozni a tíz szerelő és az öt tanuló. Az egykori üzemegység műhelye korszerűtlen, és alkalmatlan a 8000 holdnál nagyobb gazda­ság központi javítóműhelyé­nek. Nincs külön erőgép- és munkagépjavító műhely. Nem megfelelő a műhely technikai ellátottsága sem. A villanyt is csak a múlt héten vezették be. Kevés a szerszámgép, mérő­műszer, készülék. A munkások hidegben dolgoznak, mivel a műhely nehezen fűthető. A gé­pek az udvaron, a szabad ég alatt állnak. A múlt hét végén a 17 db G—35-ös traktorból négyet ja­vítottak ki, egy javítás alatt van; a 2 db DT—413-as trak­tor közül az egyiket és az Sj— 100-as gépet javítják; a 7 db Szuper-Zetor közül egy ré­szen van, négyet javítanak; a 7 db K—25-ös traktorból ed­dig négy kész, egyet pedig most javítanak; a 3 Maulwurfból kettő kész. A múlt héten járt a gazda­(Tudósítónktól.) A Nagyatádi Községi Tanács legutóbbi ülésén az idei köz­ségfejlesztési tervet tárgyal­ták meg. Tamás Lajos tanács elnök ismertette a végrehajtó bizottság és a Hazafias Nép­front községi bizottságának tervjavaslatát, s azt vita után a tanácsülés elfogadta. 1961-ben 548 ezer forintot fordítanak Nagyatád fejleszté­sére a községfejlesztési alap­ból. 424 ezer forintos költség­ságban Nagy Pál, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgató­ságának mérnöke. A gépjaví­tás lassú ütemét látva a jegy­zőkönyvbe egyebek között eze­ket írta: »A jelenlegi gépjaví­tás nem biztosítja a gazdaság termelési tervében^ előírt mun­kák elvégzését.« A műhely te­hát ennyi gép főjavításának el­végzésére nem alkalmas. Már­is intézkedtek, hogy az épület­felújítási keretből átalakítási munkákat végeztessen a gaz­daság. A terv vázlatát' nyom­ban el is készítették. Március 15-ig el kell készíteniük a kor­szerűsítés tervét. A gazdaság vezetői szerint ilyen viszonyok között is el­készülnek a tavaszi munkák­hoz szükséges gépek javításá­val. A műhely rendbehozatala, megnagvobbítása után megfe­lelő helyen bonyolíthatja le a böhönyei gazdaság szerelőgár­dája a gépek javítását gél járda készül a Szabó De­zső, a Honvéd és a Tallián ut­cában. A Szabó Dezső és a Kolozsvári utca kövezését to­vább folytatják. A járási könyvtár állományának bőví­tésére 10 ezer, sportcélokra 15 ezer forintot költenek az idén. A gimnázium, az álMi i- nos iskola tanulói, valamint a KISZ és a nőtanács tagjai 750 munkaóra társadalmi munkát végeznek a parkosításnál. New York (MTI). A Bizton­sági Tanács szerda délutáni ülésén Irak képviselője is részt vett. Az első szónok Harrwnar- skjöld volt, aki hosszú beszéd­ben igyekezett védekezni. »Saj­nálkozását« fejezte ki Lu­mumba és társai meggyilkolá­sa miatt, de azzal érvelt, hogy a felelősség tulajdonképpen az ENSZ összes tagállamait ter­heli. A főtitkárnak és kon­gói képviselőinek ugyanis — szerinte — »nem volt megfe­lelő felhatalmazása arra, hogy az események fejlődését meg­állíthassa«. Azt bizonygatta, csak addig tudták megvédeni Lumumbát, amíg el nem hagy­ta leopoldville-i lakását, utána — mint Hammarskjöld mond­ta — »a húszezer főnyi ENSZ- haderő képtelen volt -megaka­dályozni azt, hogy Lumumbát elfogják«. A főtitkár ezután kijelen­tette, nem mondhat le, nincs joga lemondani ál­lásáról, elsősorban azért, mert a Szov­jetunió az ő lemondása esetén nem lenne hajlandó új főtit­kár megválasztásához hozzá­járulni, hanem háromtagú tit­kárságot akar. Másodszor azért nincs joga lemondani, mert hiszen csak a Szovjetunió bi­zalma ingott meg benne. Ha az úgynevezett el nem kötelezett államokkal együtt a tagok többsége ellene szavazna, akkor ter­mészetesen azonnal le­mondana. Végül a főtitkár öt pontból ál­ló javaslatot tett a kongói helyzet rendezésére. Hammarskjöld beszéde után a török küldött szólalt fel. Ki­fejezte a török nép sajnálko­zását Lumumba és társai meg­gyilkolása miatt, azonban ki­állt a főtitkár melletti Majd a csangkajsekista klikk delegá­tusa vállalkozott arra, hogy megvédje Belgiumot. Francia- ország küldötte rövid felszóla­lásában nem foglalkozott ér­demben a kongói üggyel. Chi­le képviselője kétszínűén el­ítélte a kongói eseményeket, de az ENSZ főtitkára mellett állt ki* Az ázsiai—afrikai delegációk körében egyébként szerdán délben és délután élénken vi­tatták Stevenson délelőtti ál­lásfoglalását. A legtöbb ázsi­ai—afrikai delegátus sajnála­tosnak tartotta Stevenson ál­láspontját, többen hangoztat­ták azt, hogy ha Gizengát nem lehet el­ismerni, mint a törvényes kormány vezetőjét, akkor nem lehet tudni, hogy tu­lajdonképpen ki képviseli a kongói kormányt. Kaszavubu tekintélye ugyanis a semmivel egyenlő, hatásköre pedig egyáltalán nincsen, az­az csak annyiban, amennyiben külföldi megbízói támogatják; A főtitkár pozíciójának kér­désében az ázsiai—afrikai de­legátusok azon az állásponton vannak, hogy részint bizalmat­lanok vele szemben, részint eljutottak addig a határig; hogy ennek a bizalmatlanság­nak már hangot kell adni. 580 000 sertés, több mint egymillió baromfi részére épül férőhely az idén 2,4 milliárd forintos beruházást kapnak 1961-ben a termelőszövetkezetek Az idén félmillió forintot költenek községfejlesztésre Nagyatádon Beghetto olasz állatkereskedő hízott marhákat vásárolt megyénkben A budapesti Állatórtékesítő Vállalat vezetői, Gállá József igazgató és Oblatt Lajos, az exportosztály helyettes vezető­je kíséretében tegnap Somogy­bán járt Angelo Beghetto olasz állatkereskedő. A délelőtti órákban a magyaratádi Már­cius 8. Termelőszövetkezet hí­zott marháit szemlélték meg. A kétéves közös gazdaság nagy erőfeszítéseket tett a marhahizlalás színvonalának emelésére, s azon igyekezett, hogy hízott jószágai megfelel­jenek az exportkövetelmó- nyeknek. Hízóállományuk egy részét a közös istállóban Nagy József és Bertalan Pál, a töb­bit pedig négy kisebb istálló­ban Róka Lajos, Bíró László, Balta József és Schottmann János gondozta. Az Állatérté­kesítő Vállalat két szakembe­re és Urai Ferenc, az Állatfor­galmi Vállalat igazgatója elis­meréssel szólt a látottakról, és hasznos tanácsokat adott a szövetkezet vezetőinek és ál­latgondozóinak a marhahizla­lás további fejlesztéséhez. A magyaratádiak munkájá­nak sikerét dicséri az a tény, hogy 25 növendékmarhát meg­vásárolt tőlük Beghetto úr. Csaknem ugyanennyi hízott marhát az Állatforgalmi Vál­lalat vett át a szövetkezettől tegnap belföldi fogyasztásra, zömben extrém minőségben. Az olaszországi szállítmányt szombaton indítják útnak a. répáspusztai állomásról. Az olasz kereskedő a Ka­posvári Állami Gazdaság tá- tompusztai üzemegységében folytatta tegnapi üzleti tár-. gyalásaitf Itt 135 jószág közül válogathatott. Az egyik istál­lóban 59 állatot vett szemügy­re, s közülük csupán 2 túlhí- aott marhát nem vásárolt meg. A Somogyi Néplap munka­társa megkérte Beghetto urat, nyilatkozzék a hazánkban, me­gyénkben szerzett tapasztala­tairól. Nyilatkozatában ezeket mondotta: — Apám is állatkereskedő volt, gyakran és szívesen járt Magyarországon. Emlékszem, 8—10 éves lehettem, amikor az volt a legnagyobb kedvtelé­sem, hogy az állomáson »ellen­őrizhettem« a magyarországi szállítmányokat. Az állatke­reskedői szakmával tehát egész fiatalon megbarátkoztam. Eb­be az országba 1948-ban jöt­tem először. Szombathely után Kaposvár volt az a város, amelynek vásárain mindig ér­tékes állatokat vehettem. A somogyi szarvasmarhák tet­szetőseit, ezért örömest vásáro­lok ezen a vidéken. Kell ne­künk hízott tinó is, üsző is, de legszívesebben az 500 kiló® bruttósúlyú növendákbikákért adunk pénzt. Ezekért hajlan­dók vagyunk felárat is fizetni. A jól meghizlalt növendékbi­ka húsát ugyanis — mivel a rostok között nincs zsír — jobban szeretjük, mint a zsíros üsző- vagy tinóhúst — fejezte be nyilatkozatát Beghetto olasz állatkereskedő. A termelőszövetkezetekben megkezdődött az 1961. évi építkezési program megvalósí­tása. A mezőgazdaság az idén több új épületet kap, mint ed­dig bármikor. Csaknem négy­ezer termelőszövetkezetben valósítanak meg valamilyen beruházást, s az építővállala­tok vagy házi brigádok kere­ken tizenkétezer épülethez vo­nulnak fel. A termelőszövetkezetek idei beruházásainak érté­ke 2,4 milliárd forint — csaknem fele annak az összegnek, amit az egész mezőgazdaság — az erdő- és vízgazdálkodással együtt kap, s amelynek jelentős része köz­vetve is segíti a közös gazda­ságok fejlődését. A rendelke­zésre álló összeget elsősorban olyan létesítményekre kon­centrálják, amelyek új ‘terme­lési kapacitást jelentenek, s üzembehelyezésük után azon­nal a termelés növelését ered­ményezik. Ezek közé tartoz­nak a sertés- és baromfiistál­lók, amelyekre az összes épít­kezési beruházásokból 1959- ben 7—8, 19'60-ban 14—16 százalékot fordítottak, az idén pedig harminchat százalékot. Ez az arány is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek rö­vid időn belül mind több húst adhassanak a lakos­ság ellátására. 1961-ben 580 ezer sertés részé­re épül süldőszállás, fiaztató, hizlalda és több mint egymil­lió baromfi részére törzsól. Ennek a programnak a meg­valósítása a többi között azt jelenti, hogy a termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban évi kétmillió sertés tartására (Tudósítónktól.) Megtartatta zárszámadó köz­gyűlését a fonyódi Magyar (Tenger Termelőszövetkezet. Az elmúlt év munkájáról, gazdál­kodásáról Kiss Ferenc, a szö­vetkezet elnöke adott számot Bevezetőben elmondotta, hogy a tervezett 30 forint 50 fillé­res részesedést nem sikerült elérniük. Ennek legfőbb oka az, hogy a 180 tag közül csak 130 dolgozott rendszeresen. — A jövőben fegyelmi eljárást indítunk azok ellen, akik el­hanyagolják a közös munkát — mondotta az elnök. — Azért van erre szükség, hogy a be­csületesen dolgozók ne csak ennyit kapjanak egységenként, mint most: 21 forint 40 fillér értéket lesz elegendő hely. Gondos­kodnak a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztéséről is. Itt elsősorban a növendékállatok megfelelő közös elhelyezése fontos, ezért összesen hetvenhétezer férőhelynyí növendékmarha-istálló épül. A szövetkezeti gazdálkodás belterjes iráhyú fejlődését is jelentős összegek segítik az idén. Növekszik a kertészeti üzemágak aránya: 16 500 hol­don gyümölcsöt és szőlőt tele­pítenek, s 16 000 négyzetmé­ternyi új üvegházat és meleg­ágyat építenek. Csaknem két­százmillió forint jut meliorá­ciós munkákra: 18 ezer hold új öntözőtelep épül, 4300 hol­don a meglévőt rekonstruál­ják, s 8400 holdon javítják a savanyú, szikes és homoktala­jokat. A szövetkezeti gazdák munkájának könnyítését több mint félmilliárd forintos gépi beruházás szolgálja. * A szövetkezetben különösért a tehenészek, a fogatosok és a kertészeti brigád tagjainak munkájáról nyilatkoznak nagy elismeréssel. Jelentős a fuva­rozó részleg eredménye is: 380 ezer forint bevételhez juttatta a tsz-t ez az üzemág. A közös gazdaság anyagi javai a ne­hézségek ellenére is tovább gyarapodtak 1960-ban. Beru­házásra 450 ezer forintot köl­töttek. Tiszta vagyonuk értéke egy év alatt félmillió forinttal nőtt. A gazdasági beszámoló után Jani János, a szövetkezet me­zőgazdásza ismertette az 1961-es év terveit, majd a köz­gyűlés megvitatta a hallotta­kat. degenek, elybeliek egyaránt legkedvel- k Balaton- ldváron az literemből átalakított söpi Cuk- szdát. Ezt mutatja, >gy napon ezer fo­nt forgal- at bonyo- t le a tél ónapokbar is. M-...—■ -.............. .............~r------- -------*­R endszeres munkára köteleznek mindenkit a fonyódi Magyar Tenger Tsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents