Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 38. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1961. február 14. ................................................................................ Kík MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: m A valóságra épüljön üli Űüh a végleges termelési terv (S. o.) :::::: A fazekas világot hódított Hifii (5. O.) :::::: Kevesebbet, de alaposabban (6. o.) JÉ Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Vénusz bolygó tele irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása II TASZSZ közleménye a szovjet automatikus bolygóközi állomás fellövéséről Moszkva (TASZSZ). A világűrkutatási program­nak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunió­ban tökéletesített többfokozatú rakétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely auto­matikus bolygóközi állomást vitt a Vénusz bolygó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi állomás 1961. május második felében éri el a Vénusz térségét. A felbocsátás fő feladatai a következők: Kozmikus objektum bolygóközi pályára vitele módszereinek ellenőrzése, a nagy távolságú rádió­összeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőr­zése, a naprendszer méreteinek pontosabb meghatá­rozása, valamint több fizikai kutatás elvégzése a vi­lágűrben. A bolygóközi állomásban elhelyezett készülékek működése normális. Az automatikus bolygóközi ál­lomás súlya 643,5 kilogramm. Az automatikus bolygóközi állomás a Földről adott utasításra 922,8 megaherz frekvencián sugároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjet­unió állami címerét ábrázoló jelvényt visz magával, A kapott adatok szerint az automatikus bolygó­közi állomás a számítotthoz közeli pályán halad. 1961. február 12-én, magyar idő szerint délelőtt 10 órakor az állomás Földünk felületétől 126 300 ki­lométerre volt, a keleti hosszúság 86 fok 40 és az északi szélesség 6 fok 04 koordináták által meghatá­rozott pont fölött. A Vénusz felé tartó kozmikus rakéta sikeres fel­bocsátása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer bolygói felé. (MTI) 99A világűrkutatás legszenzációsabb eredménye“ (MTI) A Vénusz bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátá­sa világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpí­tették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva ter­jedelmes beszámolókban fog­lalkozik a szovjet tudomány­nak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter »a világűrkutatás legszenzációsabb eredményé­nek« nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott auto­matikus bolygóközi állomás május második felében eléri a Vénusz térségét Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lovell, az ang­liai Jodrell Bank obszervató­riumának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vál­lalkozásukhoz. Lovell bejelen­tette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes, a vi­lág egyik legnagyobb rádióte­leszkópjával rendelkezik — nyomon kíséri majd a szovjet automatikus bolygóközi állo­mást, amikor a Vénusz körül­belül két hónap múlva földkö­zelbe kerül. H. Massey professzor, az an­gol országos űrkutatási bizott­ság elnöke kijelentette: »Az oroszok rendkívül ér­dekes és izgalmas vállal­kozásba kezdtek. Különö­sen figyelemre - méltó, hogy az automatikus bolj*- góközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bo­csátották feL Ügy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették, és a kitűzött célok nagy jelentősé­gűek.« Varsó (MTI). Az MTI varsói tudósítója jelenti: A lengyel rádió és televízió vasárnap esti adását megsza­kítva közölte, hogy a Szovjet­unióban automatikus bolygó­közi állomást indítottak útnak a Vénusz felé. A nagy ese­mény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot, és min­denfelé osztatlan örömet kel­tett Varsói csillagászok rámu­tatnak, hogy a Vénusz-rakéta fellövése a szovjet tudósok újabb kimagasló eredménye. „Bámulatos“.. • — hangoztatják a nyugati visszhangok is Párizs (MTI). Az AFP hír­ügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményé­ről beszámoló jelentésében a következőkét írja: »Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjet­unió. Első ízben lőttek fel űr­rakétát a naprendszer egyik bolygója felé. Első ízben alkal­mazták a felbocsátásnál a két­fokozatú ugrást.« Az AFP emlékeztet a Szov­jetunió űrkutatási eredményei­re, és felhívja a figyelmet ar­ra, hogy éppen a szovjet em­berek küzdötték le első ízben a Föld vonzóerejét, amikor fel­bocsátották a Lunyik I-et. Bi­zonyossággal elmondható — jegyzi meg a hírügynökség —, hogy a szovjet emberek óriási erejű rakétákat szerkesz­tettek, amelyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Mars vagy a Vénusz felé. A Szovjetunió évekkel megelőzte az Egyesült Államokat Amerikai vélemények Washington (MTI). Az MTI washingtoni -tudósítója jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményé­nek híre villámgyorsan be­járta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízióállomások mindegyik híradósa. Az UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét »fantasz­tikus rakétasikemek« nevezi. A hírügynökségek washingto­ni tudósítója rámutat, hogy az amerikai űrhajózási szak­emberek véleménye szerint »a Vénusz-rakéta fellövé­sével a Szovjetunió mint­egy három évvel megelőz­te az Egyesült Államok­ban tervbe vett hasonló kísérletet«. Clifford Case köztársasági párti szenátor, az amerikai szenátus űrhajózási és űrku­tatási bizottságának tagja »rendkívül érdekes ered­ménynek« nevezte a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szov­jetunió végrehajtott, Washington. Mint az AP közli, az angliai Hurstmonceux obszervatóriu­mának szóvivője kijelentette, a leglényegesebbnek azt tart­ja, hogy az automatikus boly­góközi állomást egy mestersé­ges holdról bocsátották fel. Washingtonban az amerikai országos űrhajózási hivatal tisztviselői hangoztatták, hogy véleményük szerint a Szov­jetunió által az automatikus bolygóközi állomás felbocsá­tásánál alkalmazott technika »újabb haladást jelent« a vi­lágtér kutatásában. Rendkívül nagy jelentőségű eseményről van szó A szovjet űrrakéta célpontja:- A VÉNUSZ A Vénusz az ég legfényesebb »csillaga« — bár mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Vénusznak nincs, csupán a Nap világítja meg, tehát tudományos értelemben nem számít csillagnak. A magyar nép esthajnalcsillagnak nevezi, mivel á nyu­gati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban lát­ható. A Naptól való 'távolság szerint a Merkur után a Vé­nusz a második bolygó. Távcsövön keresztül általában világos, sík, fehér szí­nű égitestnek látják. Ami azonban a távcsőben látható, az csak a bolygófelszín felett lebegő összefüggő felhőzet. Ma­gát a bolygó felszínét eddig még senki sem látta. A Vénusz főbb adatai a következők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer; a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, legnagyobb tá­volsága 259 millió kilométer, keringésének időtartama 224,1 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesszük, akkor a Vénusz térfogata 0,9J. A Vénusz átlagos sebessége pályáján 35 kilométer má­sodpercenként. A Vénusz megvilágított féltekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérsék­lete mínusz 20 mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyok, hogy a bolygó végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval ala­csonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengelyfor­gása kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a félgömbjét fordítaná a Nap felé. A Vénusz légkörének felfedezése orosd csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. június 6-án ész­lelte elsőnek a Vénusz atmoszféráját. A Vénusz világos korongján semmiféle állandó részlet nem vehető ki éppen a felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pontosan még nem ismeretes. Színképelemzések tanúsága szerint a Vénusz légkörében sokkal nagyobb százalékarányban for­dul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban vagy egyáltalán nem találjak. A legutóbbi években kimutatták a sarki fényt is a bolygó légkörében. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a Vénuszon. Hosszú ideig urallcodott az a nézet, hogy a Vénuszon buja növényzet van, amely a Föld karbonkorszakbeli növényvilágához hasonlítható. Az újabb kutatások során nyert hőmérsékleti adatok alapján azon­ban ma már sok kutató úgy' véli, hogy a Vénuszon nincs élet. Az eddig szerzett ismereteinkből arra lehet követ­keztetni, hogy az ember nem létezhetne a Vénuszon, és ,ki­zárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek véleménye szerint a Vénusznak lehetségesek óceánjai, s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek a Föld tengereiben. A Vénuszon esetleg meglevő élet érdekes és fontos kérdéseire a választ a jövőbeli kutatásoktól várják.- Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő, amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Vénuszhoz vezétő utat megteszi. Korábban a tudósok általában a Föld—Vé­nusz utazásra 146 napot számoltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a Föld felszí­néről 27,3 kilométer'másodperc sebességgel indul. Termé­szetesen az a tény, hogy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mestersé­ges holdról indították útjának, csökkentette a szükséges kezdősebességet. (MTI) Prága (MTI). Az MTI prá­gai tudósítója jelenti: Dr. Vladimír Guíh docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia csillagvizsgáló in­tézetének igazgatója kijelen­tette, a szovjet bolygóközi ál­lomás kibocsátása hatalmas lépést jelent a szovjet tudó­soknak a naprendszer felderí­tésére irányuló tevékenységé­ben. Az a tény, hogy néhány nap alatt hat és fél tonna sú­lyú mesterséges bolygót lőt­tek ki földkörüli pályájára, most pedig bolygóközi állo­mást bocsátották fel a Vénusz felé, azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellen­őrizték a mesterséges bolygó kilövésének pon­tosságát. Ennek a pontosságnak igen nagy szerepe van, mert a Vé­nusz távolsága a Földtől feb­ruár 12-én huszonháromszor volt nagyobb, mint a Föld és a Hold távolsága. Május kö­zepén pedig, amikor a rakétá­nak a Vénuszra kell érnie, ez a távolság 63,36 millió kilo­méter lesz. Dr. Vladimír Sváb, a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia atomkutató intézetének igazgatója: Az egész emberi tudomány szempontjából nagyjelentősé­gű eseményről van szó. A bolygóközi állomás ré­vén olyan lehetőségek nyílnak a bolygóközi tér­ség kutatására, amilye- ; nekkel eddig nem rendel­kezett az emberiség. Olyan új adatok birtokába ju­tunk, amelyek. lehetővé te- szik a naprendszer keletkezé­sének és fejlődésének alapo­sabb megismerését. Feltárulnak a világűr titkai Szófia (MTI). Az MTI szó­fiai tudósítója jelenti: »Nagyszerű, csodálatos új­ság. Ez a hír minden ember szívét megdobogtatja« — han­goztatta a szovjet automatikus űrállomásról a szófiai rádió kommentátora. A szovjet tu­dománynak és technikának ez az újabb diadala nemcsak az emberi felfedezések új korsza­kában nyit új utakat, de fel­tárja az emberiség előtt a vi­lágűr titkait, amelyeket az emberiség évszázadokon át hiába kutatott. (Folytatása a 2. oldaton} j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents