Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Csütörtök, 1961. február 9. SOMOGYI NÉPLAP r Építési napok Kaposvárott — Hat fogász ment vidékre — A jobb áruellátásért — A munkanormák felülvizsgálásáról MINT A MEGYEI TANÄCS ÉPÍTÉSI OSZTÁLYÁN HAL­LOTTUK, márciusban építési napokat rendeznek Kaposvá­rott. A városi tanács nagyter­mében kiállítás nyílik, ahol képeken és maketteken mutat­ják be a gazdaságos lakásépí­tés módszereit, ismertetik a helyileg feltárható, illetve ro­mos épületekből nyert építési anyagok felhasználásának módját. Szakemberek részvételével ankétot rendeznek a családi- ház-építés különböző kérdései­ről, bemutatják a legújabb tí­pusterveket, épületszerkezete­ket, előre gyártott elemeket. hat Államilag vizs­gázott FOGÁSZ ment ki a kaposvári rendelőintézet fogá­szati laboratóriumából a me­gyébe — újságolták az egész­ségügyi osztályon. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése következtében ugyanis nagymértékben megnöveke­dett a betegellátásban részesü­lők száma, s a fogorvosok kép telenek már az igényeket ki­elégíteni. A fogászokat Zá­kánytelepen, Böhönyén, Két- helyen, Nagybajomban, Ba- bócsán és Igaion állították munkába. A szakorvosi keze­lés és a szájsebészet kivételé' vei ezután ők végzik a fogtö­méseket, a foggyökerek keze­lését, köszörülését, szájüreg- lenyomatokat vesznek, s mufo- gakat, fogsorokat készítenek. Egyszerűbb esetekben a foghú­zást és a foggyökér eltávolítá­sát is elvégezhetik. * * * MEGYÉNK ÁRUELLÁTÁ­SÁNAK zavartalan lebonyolí­tását készítik elő a kereskedel­mi osztályon. Elküldték a Bei- kereskedelmi Minisztériumnak a megye kereskedelmére vo­natkozó árubeszerzési tervja­vaslatot. Á minisztériumban már meg is tárgyalták a ter­vezetet a nagykereskedelmi vállalatok vezetőivel. A tár­gyalás eredményeiről tájékoz­tatták a megyei tanács keres­kedelmi osztályát. Az osztály a minap hívta össze az állami és szövetkezeti kereskedelem ve­zetőit az első negyedév arányos áruelosztásának megbeszélésé­re. AZ IPARI OSZTÁLYON most elemzik a vállalatok in­tézkedési terveit, amelyeket a munkanormák felülvizsgálásá­ról készítettek. Máris megálla­pítható, hogy a vállalatok ve­zetői a pártszervezetekkel és a szakszervezetekkel karöltve gondosan felmérték a lehetősé­geket. Az intézkedési tervek tartalmazzák a termelőeszkö­zökkel való helyes gazdálko­dás rendjét és a gyártó kapaci­tás jobb kihasználására, a tech­nológiai eljárások felülvizsgá­lására, a bérezésre stb. vonat­kozó javaslatokat. Az ipari osztály az intézkedési tervek elemzése után iparáganként tárgyalja meg a vállalatokkal a további teendőket. Az egész megyében bevezetik a folyamatos védőoltást A Somogy megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más az idén az egész megyé­ben bevezeti a folyamatos kö­telez» védőoltási rendszert, amelyet próbaképpen tavaly Kaposvárott és a barcsi járás­ban alkalmazott. Az új rend­szer lényege, hogy a kötelező védőoltásoka. a gyermek, nem úgy, mint eddig, kampánysze­rűen, hanem amint eléri 9 megfelelő életkort, nyomban megkapja. A régi rendszerben évente egyszer vagy kétszer végezték a kötelező oltásokat, s az idő­pontot falragaszokon vagy más módon tették közzé. Most vi­szont a csecsemő-védőnő, aki körzetének valamennyi kis­gyermekéről kartotékot vezet, és így állandóan figyeli, ki mikor éri el az egyik vagy má­sik oltás beadásához szüksé­ges életkort, idézést küld a szülőknek. A gyermekek hat­hetes karukig például megkap­ják az első BCG-oltást, három- és négyhónapos korukig két ol­tásban részesülnek ■— három adagban kapják meg az együt­tesen beadott diftéria, szamár­köhögés és tetanusz elleni szé­rumot, egyéves korban pedig a himlő elleni oltást. Az új rendszer előnye, hogy a gyermek kevesebb ideig van kitéve a fertőzés veszélyeinek. A kampányszerű oltásnál né­ha csak hónapokkal az előirt kor betöltése után jutott szer­vezete a védőanyagokhoz. Azo­kon a helyeken, ahol tavaly az új rendszert kipróbálták, azt is megállapították, hogy a fo­lyamatos védőoltásokat lénye­gesen kevesebben mulasztják el, mint azelőtt a kampánysze­rű oltást. A védőnők a járási székhe­lyeken és a nagyobb közsé­gekben hetenként, a kisebb falvakban pedig havonta egy­szer vagy kétszer tanácsadást tartanak az új oltási rendszer­ről. Elkészült Nagyatád várossá fejlesztésének terve (Tudósitónktól.) A Nagyatádi Járási Pártbi­zottságon tanácskozásra jöttek össze a napokban a járási és községi vezetők, az üzemek és intézmények igazgatói, hogy megbeszéljék Nagyatád város­sá fejlesztésének tervét. Tor­ma István elvtárs, a pártbizott­ság titkára elmondotta, hogy aránylag rövid idő alatt város­sá fejlődik a járási székhely. A következő tíz év alatt előre­láthatólag mintegy 3 ezerrel nő a lakosság létszáma. A megbeszélés részvevőinek javaslatai alapján elkészítet­ték a várossá fejlesztés ter­vét. Az öt éves terv során 24— 25 emeletes lakóházat építenek a Baross, a Kossuth, a Hunya­di utcában és a Széchenyi té­ren lebontandó épületek he­lyén. A törpevízmuhöz szük­séges kutak fúrását már meg­kezdték. Három kutat fúrnak, vízhozamuk 12—14 ezer ember ellátását biztosítja. A Baross, a Kossuth, az Árpád, és a Hu­nyadi utcát, valamint a Szé­chenyi teret csatornázzák. Korszerűsítik a közvilágítást is. A főbb útvonalakon neon-, illetve higanygőz-világítást szerelnek fel. Rövid időn belül létrehozzák ' a Köztisztasági Vállalatot is. Ez gondoskodik majd a szemét elszállításáról, az utcák portalanításáról, a parkok és a terek ápolásáról. A távlati tervekben szerepel egy 600 személyes színház- és moziteremmel egybeépített kultúrkombinát létesítése. El­készülte után a jelenlegi mű­velődési házat a gyógyfürdő szállodájává alakítanák át. Az öt év alatt 8—10 általános is­kolai tantermet, 4 új bölcsődét építenek, a napközi otthont bő­vítik. Korszerű központi áru­ház^ új TÜZÉP-telep, sörki- szerelő-üzem, élelmiszer- és húsbolt, fedett piac létesítése és szállodabővítés szerepel még a tervben. Űj stranddal és sporttelep­pel is gyarapszik a járási szék­hely. A nagyatádi tsz-ek részé­re Bodvicán, Henészben és Kisatádon központi majorokat építenek. Az állami gazdaság Pálmajorban takarmánykeve­rő-üzemet létesít, mely a ter­melőszövetkezetek igényeit is kielégíti majd. így gazdálkodtak 1960-ban Megalapozta holnapját a kaposvári Latinka Sándor Tsz Nemrég tartotta zárszámadó közgyűlését a kaposvári Latin- ka Sándor Termelőszövetkezet. Egy esztendőt, a közös mun­kában az elsőt fejezte be, zárta le ez a közgyűlés. Először gyü­lekeztek össze ilyen alkalomra városunk földműveléssel fog­lalkozó lakosai. Várták ezt a napot. Várakozásukban nem csalódtak, hiszen a tervezett 26,97 forint helyett 35-öt szá-. molhatnak egységenként. Nem. volt egyszerű elérni a 35 fo­rintos részesedést. Nehéz, gon­dokkal teli gazdasági éve volt Kaposvár termelőszövetkezeté­nek, az 1960-as esztendő. • * * Szabadságzászló néven 635 hold földdel évekkel ezelőtt már működött egy termelőszö­vetkezet Kaposvárott. Amikor a múlt év januárjában a város gazdaemberei a közös munkát. • a nagyüzemi termelési módot választották, a régi szövetkezet .. v etkezet kölcsönösen segítette egymást. Ä Hűtőház például, mely feldolgozta a terménye­ket, a hulladékot — éppúgy, mint néhány üzemi konyha — odaadta a gazdaságnak, olcsó tsz tagjait. Az' indulás nehéz* ségeit a becsületesen dolgozók — Dacsev Péter kertészeti bri­gádvezető, Sebők József, Ne- mesvidi András, Bogdán Tó­dor, Kiss János, Biczó György, Kiss György, Tóth Imre és mások — példája segítette le­küzdeni. ök vonzották a ha­nyagokat, s szorgalmukkal sza. vak nélkül buzdítottak a jobb munkára. Az eredmény nem is maradt el. A tervezett 27 va­gon búza helyett 35-öt csépel­hettek, 16 helyett 18,20 mázsa — májusi morzsoltban számí­tott — kukoricát takarítottak be, egy hold cukorrépa 8000 forinttal fizetett. A növény- termelés és a kertészet révén a tervezettnél 940 998 forinttal többet, 1 millió 342 ezer 738 forint bevételt ért el a szövet­kezet Egy nagyüzemi gazdaságban legjobban az állattenyésztés jövedelmez, s még akkor is ér­Nagy József takarmányhoz juttatva az ál­latállományt. A városi telep­hely adta lehetőségeket jól ki­használtak. Szükség is volt er­re, mert — különösen a kez­detben — igén kevés volt a dolgos kéz. 252 tag vett részt rendszeresen a közös munká­ban. A tagságnak csak 57,7 százaléka a teljes értékű mun­kaerő. Egy tagra 7,7 hold föld megmunkálása jutott, — meg­lehetősen sok. Tehát nagy szükség van a gépesítésre. Gondjaik leküzdésében — mint Nagy József elnök mon­dotta — olyan támogatást kap­tak a pártszervezettől, a ta­nácstól és az ipari üzemektől, amely kedvezően hatott a gaz­daság életére. Nagyon nehéz volt a kez­det. Sokan szívesebben pih- holdnak a Latinka Sándor Tsz lantgattak hátra, mint előre. A sok fáradságot .követel. Akik lett a gazdája. A Szabadság- felvilágosító szó és a tapaszta- a Latinka Tsz állatállománya zászlótól átvett eszközökkel in- latok azonban rávezették az mellett dolgoztait, azok majd dúlt meg a munka. A szövetke- embereket a helyes útra. Kö- mindannyian több mint 300 :et városi jellege igen kedve- szűnhető ez azoknak is, akik egységet gyűjtöttek össze biZo­az alakulástól kezdve minden nyitva, hogy becsülettel, szor- tétovázás nélkül hozzákezdtek galommal végezték munkáju- a tennivalókhoz, s ez hatott a kát. Ha azonban az állatte- többiekre. A kibontakozó mun- nyésztés összesített eredményét kakedv, a szorgalom így vetett nézzük, azt látjuk, hogy még­Dacsev Péter beolvadt az újba. A várost kö­rülölelő több mint kétezer Herczegh Lajos demes vele foglalkozni, ha nagy lekötöttséget jelent, és zö feltételeket rejt magában, elsősorban kiváló áruértékesí- tési lehetőséget. A tsz vezetői igyekeztek ezt tovább bővíte­ni, s két elárusítóhelyet állí­tottak fel. Több üzem és a sző- lábat, így ragadta magával A talaj egyidejű lazítása, boronálása és egyengetése Bakuban megkezdték a ve­tés előtti talajmegmunkálást végző univerzális gépcsoport prototípusának gyártását. Az agregát Jevgenyij Csegodajev mérnök találmánya. Az erede­ti gép egyszerre három műve­letet végez: lazítja, boronálja és elegyengeti - talajt. Az uj gép felhasználása lehetővé te­szi a vetést megelőző talajmű­velés meggyorsnását, többszö­rösére növeli a munkatermelé­kenységet, meggátolja a talaj kiszáradását. Az agregátot 54 lóerős motorra szerelik. A traktort és az agregátot egy ember irányítja. A világon eddig még sehol nem alÍMlmaztak ilyen agregá­tot. a sem tudták elérni céljukat. En- .nek egyik oka, hogy nincs ele­gendő közös férőhely. Enéikül pedig egységes, jó állatállo­mányt kialakitani szinte lehe­tetlen. A gondozók szorgalmas munkája ellenére is kedvezőt­lenül alakult az állatszaporu­lat. A szarvasmarhaállomány például az előirányzott 38 he­lyett mindössze 14-gyel gyara­podott. Az egyik legfontosabb feladat tehát az, hogy minél előbb közös férőhelyet tér remtsenek. A közös gazdálkodásban el­töltött egy esztendő után 4 millió 599 ezer forint az álló­w y«11lLrKr\1 A fQPy BERKES! ARDRAS cAuilás és hűség (34) Azokban a napokban csodá­latos voltál. Nem törtél le, leg­alábbis azt mutattad kifelé. Hamarosan visszaszerezted ré­gi szakmai gyakorlatodat és viszonylag jól kerestél. Külön­munkákat is vállaltál s látszó­lag, nagy megnyugvásomra, beletörődtél a megváltoztatha­tatlan helyzetbe. Csak néha — amikor a híreket hallgattad — borult el az arcod. Szerettem volna ismerni gondolataidat, de magadba zárkóztál. A pos- nani események nagyon fel­izgattak és izgalommal lested a Lengyelországból érkező hí­reket. Bántott, hogy Gézához fűződő barátságod meglazult. Azzal magyaráztad, hogy Gé­za az oka, túlságosan merev. Megbíráltad egy-két helytelen intézkedését, nem tettszett ne­ki. Most nem törődsz vele. Meg aztán, te bukott ember vagy. Ilyen esetben a közele­dést azoknak kell kezdeniük, akik pozícióban vannak. Szá­modra nagyon kínos volna, ha hívásodra, mondjuk Géza azt Ha az embernek rosszul megy a sora, barátai nevét és tele­fonszámait nyugodt lelkiisme­rettel húzza ki a noteszából Sejtettem, hogy Géza és köz- ted más természetű — valószí­nűleg — politikai viták is voltak, amelyről nem akarsz beszélni. Aztán Petró bácsit vallattam s Feri bácsi kertelve bár, el­mondta a történteket. A nor­maszigorításra gondolok. Fi­gyelmesen végighallgattam az öreget s abból amit elmondott, úgy látom Gézának volt igaza és nem neked. Az volt az ér­zésem, hogy a Waldmann-féle bérdemagóg uszályába ke­rültél. Pistám, te voltál a gyár főmérnöke, tudnod kell, hogy milyen nagyarányú volt a nor- malázítás. Persze neked abban igazad van, hogy a becsült és a statisztikai normák megbíz­hatatlanok s talán abban is, hogy a normaszigorítás idő­pontját helytelenül választot­ták meg. A jelenlegi politikai légkör nem kedvező az efféle válaszolná, hogy nem ér rá. intézkedésekhez. De egyszer el kell kezdeni a rendcsinálást. Istenem, milyen buta is va­gyok én. Talán már csak óráim vannak hátra, s én normakér- 'déseken töröm a fejem, ami­kor még annyi minden mon­dani valóm van. Egyszer azt kértem tőled, hogy ha meghal­nék, ne temessetek, hanem hamvasszatok el. Ugye, nem felejtetted el a kérésemet? Megígérted! És Lacikára na­gyon vigyázz! Azonnal óvodá­ba küldeni. Nem jó, ha egy gyereket magányba zártan ne­velnek. Anyádra nagyon ügyelj, nehogy elkényeztesse a kicsit Tragikus volna. Tudod, csak a mostohától félek. Félté­keny volnék? Lehetőleg olyan alakú nőt vegyél feleségül, mint én voltam, mert akkor ruháimat nem kell' elkótyave­tyélned. Viszont ígérd meg, hogy azt a bőrpénztárcát, ame­lyet első ajándékként kaptam tőled, magadhoz veszed és so­ha senkinek sem adod oda. Pistám, a régi, lakattal záró­dó bőrkötésű emlékkönyvem­ben találsz egy takarékbetét­könyvet. Hatezerötszáz forint betét van rajta. Évek óta gyűj­tögettem. Neked akartam mo­torkerékpárt venni. Tied. Most lement a lázam, na­gyon jól érzem magamat. A felhőket bámulom. Alacso­nyan úsznak és sebesen. Min­den felnőnek nevet adok, mert minden felhő hasonlít valami­hez. Most úszott el az elefánt. Ugye az elefánt is tud úszni? Egyszer majdnem belefullad­tam a Dunába, pedig jó úszó voltam. Vizet nyeltem, meg­ijedtem és ordítozni kezdtem. A veszélyben sohasem szabad kiabálni, mert saját hangjától még jobban megijed az ember Lacika nagyon korán tanuljon meg úszni, mert az úszás na­gyon izmosítja a testet és jó alakot formál... Egy órácskát aludhattam és nem álmodtam semmit. S ha nem ébredtem volna fel? Apa azt mondta, álmomban fog ér­ni a halál. Nem fog fájni. Mi­lyen jó volna, ha az utolsó per­cig írhatnék és figyelhetném magamon a változást. Most már nem merek addig elalud­ni, amíg be nem fejezem az írást. Lényegében már min­dent megírtam. Az eddig leír­takból láthatod, hogy tulajdon­képpen mi történt. Még vala­mit azonban el kell monda­nom. Ez pár héttel a leváltá­sod után történt. Emlékszel, amikor megtudtam, hogy hó­napok óta nyomozol a pécsi ügyben? Péter felhívott telefonon és: megkért, hogy menjek fel hoz-: zá az iparigazgatóságra. Azl ügyedről akar beszélni velem.; Felkerestem. Felkínáltak ne gjükből. Arra törekedtek, á következő évek munkájához Szilárd alapot teremtsenek. Herczeg Lajos, a városi pártbizottság munkatársa — :aki a szövetkezet párttitkára is nemcsak a politikai nevelő- lés gazdasági munkában vett A ViAClCOlcui. rcmmuiwn IllUUtt clUclíl VtHl, ked egy mérnöki beosztást,Sírészt, hanem az építkezéseknél nem fogadtad el. Péter azt kér­te, beszéljelek rá, mert az elv-jj társak politikai tüntetésnek* minősítik, hogy te visszamenj tél fizikai munkára. Beszélge-J-is sokat segített, s irányításé­ival, hasznos tanácsaival sok [gondtól, költségtől mentette meg a közösséget. Az útkeresés, a gazdaság tés közben belépett a titkárnőjlmegszervezése, kialakítása ki­ás jelentette, hogy Gluber van^sérte az elszálió hónapokat. De az előszobában. Péter dühös^eredményes volt a munka. Egy volt, hogy hívás nélkül felen-Jtag átlagosan 143 munkaegysé- gedték, de már nem volt mit^get teljesített, és csaknem 10 tenni, mert Gluber a szobábaSezer forintot keresett. S akik- lápett. Most is nyugodt, szentnek példája szorgalmas mun- vedélymentes hangon beszélt.^kára serkentett, azok még gaz- Távozni akartam, de GluberJtoagabb részesedéssel búcsúz­megszólalt. itatták az első esztendőt. Kiss- ió voIt?a’ ha ^gota * Í^Ferenc például 540 munkaegy- maradna. Előtte ugyanis nemi 1 .... titok . . Ssegere 18 927 fonnt értékű ter­Maradj — mondta. Péter. Jjményt és készpénzt kapott, de Akkor tudtam meg, hogy Pé-? tér ígérete ellenére nem be-; szélt Gluberral. Persze te azti ugye nagyon jól tudod, hogya1 bikádt 14 olyan tag is, akinek Í20 ezer forint fölött volt a ré­szesedése. í Gluber volt a Koltai gyár fő-% mérnöke és műszaki igazgató-^ Elégedetten távozták a zár­ja közel harminc éven át. Két-^számadásról a Latinka Tsz tőjük beszélgetését nem zavar-ptagjai. Az első esztendő fára- tam, feszülten figyeltem. Adózása biztos alapot teremtett — Nem a legjobbkor jött5 , „ Erik bácsi űa holnap szamara. Erre az _Leülhetek? Megengeded? falapra lehet és fognak is épi­— Tessék. %teni. (Folytatjuk.) A Vörös Márts

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents