Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

SOMOGTI NÉPLAP 3 Szombat, 1961. február 4. A városfejlesztés múlt évi adataiból: 25 ezer négyzetméternyi út és járda épült — 3620 folyóméterrel bővült a vízvezetékhálózat — 17 utcában végeztek portalanítást — A lakosság csaknem félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett Az elmúlt évben a városi ta­nács sok millió forintot költött Kaposvár csinosítására és kom­munális célokra. Üj létesítmé­nyekkel gazdagodott a város, s ezek megkönnyítették a lakos­ság életét. Jelentős összegeket fordított a tanács a munkás-» lakta peremrészek és az utób­bi években nyüt új utcák víz­ellátására. Vízvezetékhálózat épült 3620 folyóméter hosszú­ságban a többi között a Bar­tók Béla, a Duna, a Tisza, a Körös, a Szegfű, a Liszt, az Er­kel utcában. Ennek megvalósí­tásához számottevő társadalmi munkával és pénzzel járult hozzá az érdekelt lakosság (kb. 180 ezer forint). A fonodái új lakótelepen és az Esze Tamás utcában a villanyhálózatot bő­vítették. Huszonhárom utcában épí­tettek, illetve újítottak fel utat és járdát. Egy év alatt több mint 13 ezer négyzetmé­ternyi aszfaltozott kocsiút, 12 ezer négyzetméternyi aszfalt- járda épült, több mint egy kilométer hosszúságban csator­náztak. Betoncsatornózással megoldották a Jókai lige'b&n a víz' levezetését, s víztelenítet­ték a Gilice utcai telkeket is. Az út- és járdaépítést a lakos­ság több mint negyvenezer fo­rint értékű társadalmi munká­val siettette. A kisiparosok társadalmi munkában újítot­ták fel a játszótereket. A ta­nulóifjúság is kivette részét a város csinosításából: a virá- gosításban és a parkosításban Asszonyok a somogyzsitfai Hunyadi Tsz vezetőségében (Tudósítónktól.) Amikor András János, a so- mogyzsitfai Hunyadi Tsz elnö­ke befejezte zárszámadási be­számolójának ismertetését a művelődési otthon nagytermé­ben, úgy látszott, a tagság be- lenyugvóan és megjegyzés nél­kül tudomásul veszi a hallot­takat. Fedig ezek nem szolgál­tattak okot a megnyugvásra, hisz a többi között ilyen ada­tok szerepeltek benn: 100 tag egyáltalán nem vett részt a közös munkában, s ez mintegy 360 ezer forint terméskiesést okozott a szövetkezetnek. Eb­ből természetszerűleg követke­zett a jövedelem csökkenése is: a tervezett 35 forint he­lyett mindössze 24 forint 30 fillér jutott munkaegységen­ként. A csendet Bencsila Vineéné törte meg. Azoknak az asszo­nyoknak a nevében szólt, akik rendszeresen dolgoztak a kö­zösben. Kemény szavakkal, de jogosan bírálta a tétlenkedő­lset, akik a legnagyobb mun­kaidőben távolról szemlélték erőfeszítéseiket. Nem hagyta szó nélkül a férjek magatartá­sát sem, akik nem engedték őket dolgozni a közösben. Vé­gül erélyes intézkedések foga­natosítását kérte a közgyűlés­től és a vezetőségtől. Hasonló ►mmmwvvm' SERIES! ANDRÁS hangnemben szólaltak fel má­sok is. A közgyűlés végül határoza­tot fogadott el főképp a mun­kafegyelem megszilárdításiáról, majd a vezetőség nagyobb ré­szét megerősítve beosztásában, két férfi helyett szorgalmas asszonyokat — Varga János­áét és Bájhuber Ferencné munkacsapatvezetőt — válasz­tottak a vezetőségbe. 1400 munkaórát dolgoztak tel­jesen ingyen. Befejezéshez közelednek a Kapos medrének rendezési és szélesítési munkálatai. A vá­ros három és fél millió forin­tot áldoz erre a célra. Az új Kapos-hidakat már átadták a forgalomnak. 17 makadámú tat portalaní- tottak, a tanács útkarbantartó részlege ezenkívül huszonkét kilométernyi földes gyalogutat tett járhatóvá salakozással. Javult a lakáshelyzet is. Ta­valy 188 lakás, illetve lakóház épült állami és saját erőből, Az Ingatlankezelő Vállalat több mint 330 állami tulajdonban levő épületet változtatott la­kályosabbá. Étire a célra csak­nem nyolcmillió forintot for­dítottak. A városi tanács a jö­vőben is segíti az egyéni csa- ládiház-építést, ezért az eddig átadott 131 házhelyen kívül to­vábbi 150 házhelyet bocsát az OTP rendelkezésére a Füredi és a Kisfaludy utcában. A lakosság egy év alatt csaknem félmillió forint érté­kű társadalmi munkával segí­tette a városfejlesztést. ör­vendetes ez, s arra mutat, hogy városunk lakossága, ta­nácstagsága egyre nagyobb fe­lelősséggel és öntudattal szol­gálja szűkebb hazájának szé­pítését, gazdagítását. Istvándi .fesjvKetek Egy hét sem lenne elég, de legalább ennyi időt kellene az embernek eltőltenie ebben a barcsi járási kis faluban. Annyira összesűrűsödik itt a tegnap és a ma, annyi érdekes, megírásra váró kérdés merül fel már csak egy beszélget ésben is. Hát még ha az ember jobban megismeri a falu lakóit, s ők is beszédesebbé válnak ... Egy már jól estébe hajló délutánt töltöttem a faluban, de hevés, igen kevés volt ez az idő. Így hát csak a sebté­ben megjegyzetteket tudom átnyújtani az olvasóknak. hogy jön a kis cigány lurkó mamája megkérdezni, jól ta­nul-e csemetéje, s van-e még könyv, mert vesz neki, hátha lesz másodikos is a fiú ... EGYKE CIGÁNYOK Vannak jócskán a faluban, gyerekeik jelentősen megeme­lik az iskola alsó tagozatának létszámát. Már ha csak az el­ső osztályt nézzük, a kisdobo­sokat, találunk Orsós Mária I-et, Il-f, Ill-t (össze is vesz­tek, hogy ki legyen az I), s érdekesség, hegy valamennyi kis cigányapfóság Orsós az osztályban, ámbár nem azono­sak a sziäeik. Úgyhogy a tanító- néni, ha már nem bírja a lár­máit, így szól rájuk: — Orsósok, csend legyen! És az Orsósok azonnal el­hallgatnak, hiszen szeretnek ők tanulni. Ezt példázza a jeles rendű Júlia és a néhány jó rendű kislány és legényke. Jól­eső érzés volt látni a kis gön­dör hajú Sanyit, amint csillo­gó szemmel csak ennyit mond: — Tanító néni, tanulok! Csak ennyit mondott, nem többet, mégis milyen sok mindent juttat ez a két szó az ember eszébe. Az előítéleteket, a »cigány nem ember«-korsza- kot. S akkor itt azt látja a (látogató, hogy együtt játsza­nak a gyerekek, látja és hallja, A beruházások elosztásáról és a sertéstenyésztésről tárgyait a Fonyód! Járási Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizottsága (Tudósítónktól.) A Fanyódi Járási Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizott­sága a napokban a termelőszö­vetkezetek munkájáról tár­gyalt. A beszámolót Frolyó Imre, a bizottság elnöke tar­totta. Az új húsboltban A Honvéd utca elején levő ma­gáncukrászda he­lyén szép, tágas húsboltot létesí­tett a Somogy megyei Élelrni- szerkiskereske- delmi Vállalat. Képünkön: Bog­nár Ernő üzlet­vezető Fehér Já- nosnét szolgálja ki. Az állandó bizottság meg­vizsgálta egyebek között a beruházások elosztását. Nagy létesítményeket azoknál a szö­vetkezeteknél terveztek, ahol a legnagyobb volt a férőhely­hiány, és ahol az állattenyész­tés fő üzemág. A bizottság ja­vasolta, hogy a beruházási ke­reteket a jövőben is e szempon­tok alapján osszák el. Felhív­ták ^ figyelmet a helyi anya­gok feltáráséra és építőbrigá­dok szervezésére. Ott ugyanis, ahol lelkiismeretesen felmér­ték a helyi adottságokat, anyagokat, a jól megszervezett építőbrigádokkal végzett épít­kezések lényegesen olcsóbbak voltak, mintha vállalattal dol­goztattak volna. A szöllősgyöröki Kossuth Tsz gazdálkodását helyszíni ülésen elemezték. Ezt a tsz-t a járás egyik legjobb állattenyésztő szövetkezetének tartják. A bi­zottság a járás tsz-eiben a ser­téstenyésztésben mutatkozó gondozási, tartási hibákat is feltárta. Megállapította, hogy sok malac hullott el a balaton­szentgyörgyi Csillag Tsz-ben, s a munkafegyelem sem volt kielégítő. Az állandó bizottság javaslatot tett a hibák kija­vítására. c/badás és hűség (30) Apád nyugdíját megvonták, csak ötvenhárom végén kapta vissza újra, az én keresetem nem érte el a havi ezer forin­tot. Hárman éltünk belőle. Gondolhatod, hogy ruházko­dásra már nem tellett. Semmi­det sem adtuk el, éltünk, aho­gyan tudtunk. Ezt a hosszú hó­napok alatt úgy, ahogyan meg­szoktam. De sohasem tudtam megszokni a megalázást. Volt barátaid elfordultak tőlem, ha az utcán találkoztam velük, el­fordították a fejüket, nem vet­tek észre, vagy átmentek a túloldalra. Senkisem kérdezte meg, hogy miből élek, van-e valamire szükségem. Az üzem­ben egy alkalommal termelési értekezleten vettem részt. Csak egy alkalommal, mert több értekezleten már nem jelen­tem meg. A műhelyben a megenge­dettnél nagyobb volt a selejt. Jól tudtam, hogy mindez a helytelen technológia követ­kezménye, a sajtoló szerszá­mok edzésével is baj van. El­határoztam, hogy felszólalok és elmondom észrevételeimet. De nem került rám a sor, mert az egyik nagyhangú csoportveze­tő azzal indokolta a túl magas selejtet, hogy az üzemben olyan egyének dolgoznak, akiknek nem érdekük a ter­melés. Ki kell rugdalni az osz­tályellenséget és jól fog men­ni a munka. — Mert kérdem ón, elvtár­sak — folytatta Schaffer —, a szocializmust akarja építeni példának okáért az az egyén, akinek a férje hazaárulásért börtönben ül? Könnyen belát­ható, hogy nem. Nahát, erről van szó. Mindenki rám nézett. “'Hat­van szempár szegeződött rám, pedig Schäffer a nevemet sem ejtette ki. Nem tudom, érted-e? Hall­gattam hát, végeztem a dolgo­mat. Revolverpadon dolgoz­tam, munkatársaim, az egy­szerű emberek szerettek. Azt hiszem, nekik köszönhettem, hogy nem »rohadtam« le poli­tikailag, hogy megmaradhat­tam becsületesnek. És még va­laminek. Ötvenegy tavaszán felkerestem apám régi barát­ját, dr. Gyimóthy Szilárd ügy­védet. Gyimóthy valamikor jó­nevű ügyvéd volt, jártas a po­litikai perekben. Sokszor for­dult meg házunkban. Negyven­hétig a Kisgazda Pártban te­vékenykedett. Mindig jó élete volt, mert minden időben fel­találta magát. Emlékszem, a parlamentben, mint nemzet- gyűlési képviselő nagyhatású beszédet mondott a háborús és népellenes bűnösök szigorú megbüntetéséért, mint ügyvéd elvállalta a háborús és népel­lenes bűnösök védelmét és va­gyont szerzett. Azokban az években is politikai perekben vállalt ügyvédi megbízatásokat és nagyon sokszor eredménye­sen. Viszonylag fényűzően élt. Megrögzött agglegény volt. Szerettem volna ügyedről megtudni valamit, hiszen még ítéleted sem volt ismeretes előttem. Egyszer azt mondták, tíz évre, máskor, hogy élet- fogytdglanra ítéltek el. Olyan hírek is keringtek, hogy már nem élsz. Gyimóthy a Váci utcában lakott. Kivettem egy nap sza­badságot és felkerestem. Gyimóthy a régi barátsággal fogadott s már-már azt hit­tem, hogy nem tud a letartóz­tatásodról. Tudott róla. — Szilárd, maga nem fél tő­lem? Hangosan felnevetett. — Ugyan, drágám, miért fél­nék egy ilyen ragyogó fiatal- asszonytól? — Nem úgy értem ... — Hanem? — Hát, hogy a férjem bör­tönben van, szóval, politikai félelmet gondolok... — Ne tréfálj, drágám. Ilyen alapon önmagámtól kellene el­sősorban félnem ... Mi újság van, hogyan élsz, beszélj már magadról. Jólesett ez a közvetlen, em­beri hang, szinte átmelegítette egész testemet. Elmondtam jö­vetelem célját. Figyelmesen végighallgatott, nem szólt köz­be. Időnként finomkodó moz­dulattal csak kinyújtott muta­tóujjával megsimogatta bal halántékát. — Értem — mondta, mikor befejeztem. — Nehéz ügy ez, drágám. Őszintén szólva nem szívesen avatkozom bele. Ar­ról természetesen szó sem le­het, hogy férjed ügyét elvál­laljam. De a régi barátság kedvéért valamit kiagyalok. Sokat nem ígérhetek, de talán annyit sikerül megtudnom, hogy férjedet mennyire ítélték el, hol, melyik börtönben tölti a büntetését. Még hosszasan beszélgettünk. Gyimóthy annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy eb­ből az ügyből levonom örök időre a következtetéseket és szakítok a kommunistákkal való kacérkodással. Visszame­gyek apámhoz, bocsánatot ké­rek tőle. Valószínűnek tartot­ta, hogy te kettős életet éltél és azért kerültél börtönbe, mert bizonyára felismerted a kommunista vezetés hibáit. Nem vitatkoztam vele, nem akartam kockáztatni az eset­leges eredményt. Hallgattam hát. Gyimóthy aztán arról be­szélt, hogy hamarosan változás következik be, s az lesz majd a nagy ünnep, amikor az ame­rikai tankok betörik a börtö­nök kapuit. Rend lesz az or­szágban. A kommunizmusnak még az irmagját is kiirtják... S ha ebből az alapállásból néz­zük a te sorsodat, megállapít­hatjuk, hogy szerencséd van. Pár nap múlva ismét felke­restem Gyimóthyt. Előzőleg te­lefonáltam. Felkészült a talál­kozásra. itallal, süteménnyel várt, a vázákban még virágok is illatoztak. — Sajnos, még semmi bizta­tót sem mondhatok. Tudod, drágám, a férjed ügye a bizal­mas politikai ügyek közé tar­tozik, s az ilyen ügyektől fél­nek az emberek. De bizonyos Nagy »divat« volt még nem is olyan régen az egyke. »Ne aprózódjék a földi elég egy gyerek is« — mondták az em­berek. És most a szó szoros értelmében nyögik ennek a gondolkodásmódnak az igáját. Mert a jómódú református község lakói tanulni küldték fiaikat, lányaikat, s azok nem jöttek többé vissza Istvánéiba. Nem jöttek, s ezért — bár a közelmúltban valamelyest ja-' vult a helyzet — a tsz-ben még mindig jóval az ötven fe­lett van az átlagos életkor. Az egyke miatt az 1958—59-es tanévben három, az 1959-60- as tanévben négy fiatal végez­te el a nyolcadik osztályt) Nem, nem tévedés ez. Három és négy! Nem volt több. Akad, aki azt mondja, hogy Istvándi olyan kihalófélben levő falu^ A tavalyi népszámláláskor 3140 volt a lélekszáma, az ezt megelőző számláláshoz viszo­nyítva 150-nel csökkent né­pessége. Elmentek az embe­rek — főleg a fiatalok — sze­rencsét keresni, s talán talál­tak is, mert mostanában csu­pán húszegynéhányan tértek vissza Komlóról, az útépítők­től. De ők sem lépitek be a tsz-be, inkább csak »besegíte­nek« az öregeknek. És ahova nem jön vissza a gyerek, ott miként élnek az öregek? Álljon itt egy idős há­zaspár véleménye: — Akkor lett volna ez a vi­lág (már mint huszonnégy év­vel ezelőtt, mert akkor háza­sodtak össze), de akkor csak egy gyerek kellett. Most meg egyedül vagyunk ... No de hát azzal, hogy egy- re-másira vissza-visszatérnek a falu fiataljai, javul a helyzet. S mert KISZ-szervezetük a járás egyik legjobb szervezete, megfelelő a fiatalok politikai képzése is. Van egy nagyon szép művelődési házuk. (Má­ria Terézia idejében laktanya volt, most műemlék az épület) több olyan teremmel, melyet csak a fiatalok használnak. Itt tartják a bálokat és az egyéb összejöveteleket, nézik a tele­víziót, s itt edz a fiatalok labdarúgó-csapata is, hogy in: - re kimennek a pályára, már jó erőnlétük legyen. Néhányan traktorvezetői tanfolyamra jár­nak, a tsz-ben akarnak majd ha lesz elég gép. Ezek szerint mégsem lehet kihalófélben lévő falunak ne­vezni Istvánéit. Polesz György 24 millió forint kölcsön házépítésre Az Országos Takarékpénztár ígéreteim már vannak, drá­gám. Türelem, türelem ... — Köszönöm, Szilárd... — Semmit se köszönj... Pa-f rancsolj, talán egy kis süte-^ ményt, konyakot... — Töltött.* — Egészségedre. 5 Az ital átmelegített. ú — Mondd csak, drágám,« egyáltalában hogyan élsz te,/ mivel töltőd az idődet... «megyei fiókjához 1960-ban 787 Ti-- «házépítési kölcsönre vonatkozó — Hat olyan sok idom iga-/ , y , . .... , . — •T'““ i4rok' 'SÄ 5*585 £ 3' £ Szórakozni nem is 3ar®z-..«rjnt állt az OTP rendelkezésé­— Ne tréfáljon, Szilárd. Szó-/^e. A kaposvári kérelmezőknek rakozni? A férjem börtönben«55 e2er, a vidékieknek pedig ül, én meg szórakozáson tör-/3(j ezer forintot adhattak át- jem a fejemet? /lagosan. (A kérelmezőknek — Csacsiság, drágám. Nemfadható legmagasabb összeg a középkorban élünk. Azt gon-/Kapós váróit 70 ezer, vidékiek- dolod, hogy a férjed azt várjagn.ek 55 ezer forint.) A 787 ké- tőled... /relémből 587-eit teljesítettek — Nézze, Szilárd — vágtam* 1960-ban. 200 kérelem félid­ei a szavát —, bizonyos dolgo-/vizsgázása — mivel már késő kát én várok el magamtól. «ősszel érkeztek — erre az évre — Nem. drágám. -A magány, Shúzódott át az egyedüllét nem jó tanács-/ Tavaly^ minden fog adó. Emberek között kell ébúW&nyt kielégítettünk — mon- kikapcsolódni fdotta Nádor Géza, az OIP Egy hét múlva örömhírrel* f; ad k házépítési vart. Szerelt megtudn1, hogySkölcsönt átlag 3{j ezer forin. tizenöt evre ítéltek. |tot. Az Vezetett bennünket az Elhűltem. felbíráláskor, hogy elősegítsük — Tizenöt év? Istenem ... —/az építkezést, de csak akkora Gyorsan számolni kezdtem «összeget adtunk, ami nem ter- magamban. Tizenöt év.. .»hel meg túlságosan egyetlen negyvenöt éves öregasszony le-/családot sem. A többi között szék. mire szabadulsz, te pedig* 119 tsz-tag kapott házépí'ési ötvenéves, megtört férfi. Tí-f kölcsönt — 3 millió 476 ezer zenöt év .. . Tizenöt évig így «forintot. kell élnem, egyedül? ... Sírva« December 31-ig 300 új kől- ... , , «esonkerelem erkezett az OTP­iaKacttam. /hez Elbírálásuk már januar Észre sem vettem, amikor/:^án megkezdődött. Ebben az Szilárd átölelt, csak forró lé-/évben még több jogos igényt légzésére, halk, biztató hangjá-felégíthetnek ki, ugyanis 24 .. . forin' ta figyeltem fel. (Folytatjuk.) /millió forint, áll az OTP ren- «delkezésére házépítési köl­csön céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents