Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

SOMOGYI NÉPLAP 7 Vasárnap, 1961. február 88. »Nincs valami szélesebb kádjuk?-" — Ugyan, Adám, hidd el, te már egy elavult típus vagy... Vágyálom BÖLCSEK MOSOLYA ! Mikes György : Lakásleválasztás I Világirodalmi anekdoták | KÖNNYŰ RUHÁBAN Az ifjabb Dumas társaságban J volt, ahol közismert színészek és ' színésznők voltak jelen. Az egyik színésznő éppen arról panaszko- \ dott, hogy mindenütt rossz hírét ' költik Párizsban- Majd felindul- tan hozzátette: — Ezekkel szemben nem is tar- f tóm magamhoz méltónak a véde­kezést. E rágalmakkal szemben \ önérzetembe és erényeimbe burko­* lózom. Dumas, aki eddig nagyokat hali- '• gatott, most közbeszólt: * — Vigyázzon, hogy ilyen könnyű f öltözékben meg ne hűljön ... GITÄRKONCERT ! Maupassant egy este az if­jabb Dumas házában volt va- ! csatára hivatalos. A vacsorát ' követő hangverseny alatt Mau- ; passant egyedül ült egy sarok- ' ban, szótlanul, látszólag egy- , kedvűén. ! . Amikor az egyik szereplő , hölgy hosszú gitárszólóját . be- fejezte, egy barátja Maupas­sant mellé ült, és szerette i volna öt felvidítani. — Gitáron nem nagyon \ könnyű játszani — kezdte a ’ társalgást.- Az író csökönyösen hállga- ' tott. Később barátja újból , megszólalt: — A gitározást nagyon ne- t héz megtanulni. \ Maupassant felsóhajtott: — Szeretném, ha egyáltalán ; lehetetlen lenne — mondta, és ' sietve elhagyta a társaságot. ! EBÉDPÉNZ Verlaine igen nagy nyomorban 5 élt. Sokszor szerencsésebb költő- f társai gondoskodtak mindennapi megélhetéséről. Egyszer például \ Francois Coppée költő egy kis pá- ' rizsi vendéglőben egy teljes hó­napra előre kifizette Verlaine \ ebédjét. Verlaine azonban nem ' szerette a rendszeres étkezést. Már a második napon, ebéd után meg- \ kérdezte a vendéglőst, hogy Cop- ' pée mit fizetett az ő ebédéiért. A vendéglős jóakaratúan vála- \ szólta: 1 — Ne legyen arra gondja, uram! ( A költő erőszakoskodott: i — Mégis mondja meg, mennyit ' kapott! , A hosszú kérdezősködésre a ven­- déglős kénytelen volt végül el- ' árulni: — 70 frankot. \ Verlaine egy pillanatig gondol­r kozott, aztán felcsillanó szemmel tette meg ajánlatát: — Nos, adjon ide nekem 30 fran- ' kot, és többé nem jövök ebédel­ni. BENYÚJTOTTAM A SZÁMLÁT Elvállaltam, hegy megjavítom a Dó utca 45-ös számú ház tetejét. A mun­kával határidőre el is készültem, aztán benyújtottam a számlát a vállalat­nak. Egyszer csak hivatnak, hogy jöj­jek be azonnal. Dip- ták kartárs foga­dott. Neobarokk író­asztal mögött ült, és egy tűhegyes piros c-idzávaí játszado­zott, — Jöjjön csak, jöjjön csak! — mondta komoran. — Átnéztem a számlá­ját, s néhány tétel­re vonatkozóan sze­retnék felvilágosí­tásokat kérni ön­től, kedves mester. Azt olvasom a számlában: »Mohá­csi vész, 1526.« Stimmel ez? — Tessék utána­nézni — feleltem nyugodtan —, nem írok a számlába va­lótlan adatokat. — Mester, ön pa­zarolja az állam pénzét! — korholt Dipták. — A hon­foglalás nem lett volna elég? Az csak 896! Sértődötten vála­szoltam: — Kérem szépen, azt a tetőt, amit én megjavítok, azt meg lehet nézni!... Jöhet sirokkó, táj­fun vagy vízözön, a tető még akkor is tető marad. Sőt a ház már rég nem lesz meg, amikor a tető még ott lesz, ahol most van. — Rendben van. Menjünk tovább. Az áll a számlában: »Nagymami szüle­tett 1882.« Mivel tudja ezt igazolni? Gúnyos mosollyal ajkamon elővettem a nagymama szüle­tési ' anyakönyvi ki­vonatát. — Tessék! Itt az írás! Rajta van az egyházközség pe­csétje és a plébános sajátkezű aláírása. Dipták gondosan áttanulmányozta az okiratot, aztán egy gemkapoccsal a számlához csatolta. — Rend a lelke mindennek! — dünnyögött magá­ban. — No de men­jünk tovább! — Menjünk! — bólintottam. — Itt az áll — folytatta Dipták, aki híres volt arról, hogy még a kákán is csomót keres —, »a Déli-sark felfe­dezése: 568 forint 70 fillér«. Hol van er­ről a nyugta? Mi csak akkor tudjuk kifizetni ezt a szám­lát, ha ön bemutat­ja nekünk a nyug­tát. — Nem tudom be­mutatni — vallot­tam be őszintén. — A kutyám megette a nyugtát.., — Akkor mellé­kelni leéli a kutyát — csattant fel Dip­ták. — Ez a rendje- módja a dolgoknak! Nem dobálózhatunk az állam pénzével! — Sajnos, a ku­tya megszökött! — feleltem kissé türel­metlenül. A házfel­ügyelő látta is a környéken egy csi­nos kis nőstény ku­tyával ... — Akkor mellé- .kelni kell a házfel­ügyelőt! — vágta rá Dipták kartárs. — De nehéz ember maga, mester! — Nem megy —; sóhajtottam. — A házfelügyelő tegnap megboldogult... Huss! Az égbe re­pült! Dipták felpattant! — Engem akar át­ejteni! Akkor ko­rábban keljen fel, barátocskám! Iga­zolnia kell a tételt, vagy kihúzom a számlából! — De kérem, ne­kem költségeim vol­tak! — kiáltottam felháborodottan. —i Nekem szükségem van a pénzemre, ké­rem! Tessék, itt van egy fénykép Amundsenröl, a Dé­li-sark felfedezőjé­ről. Ez csak elég lesz, nem? A házbi­zalmi is aláírta há­tul, plusz két vő­fély ... Elég lesz? — Elég! — mo­rogta Dipták, és a fényképet is a szám­lához csatO'lta. — Tehát a vég­összeg ... — Huszonnégy- ezer-ötszáz forint —* feleltem. — Stimmel. Itt az utalvány, men­jen a pénztárhoz! —* mondta Dipták kar- társ, most már nyá­jasan, és hozzátette! — Elnézést kérek a szőrözésért, de meg kell értenie, az állam pénzéről van szó... — Az csak ter­mészetes! — válar- szóltam gőgösen, és a pénztárnál felvet­tem a pénzt. ír ó — ír ás Tabi László: KETTEN BESZÉLNEK Magyar költő nevét és vers­idézetét rejtettük el mostani keresztrejtvényünkben. A köl­tő nevét megtaláljuk a függő­leges 50. alatt, versének idé­zetét pedig a vízszintes 1., a függőleges 15. és vízszintes 59. számok alatt. VÍZSZINTES: 16. Sport. 17. Fűrészállvány. 18. Jártasság. 19. Életet olt. 20/a Latin er­kölcs. 21. Kevert őseim! 22. Pálfi János. 23. Tol, taszít. 25. Szemmel észrevesz. 26. Az egyik irány. 28. Ékezet nélkül francia völgy. 29. Fél bitang! 30. Három németül. 32. Időtöl­tés. 35. Véreb. 36. Torkolatfaj­ta. 38. Alkalmassági vizsgálat. 39. Egy fiút. 40. A burkolat súlya. 42. Tervek szélei! 43. Sárosi Péter. 44. Kerti eszköz. 45. H. E. 47. Szín. 49. Régi ür- mérték. 51. Kevert, rossz ital. 52. E. Y. 53. A Duna egyik bal oldali mellékfolyója. 55. Hang­jegyek sora. 57. Női név. 58. Három oroszul. 63. Majdnem arra! 64. Bejárat. 65. Félt, vi­gyáz. 66. Kajla közepe! 67. In­díték. 69. Disze. 71. Csodá­latba ejt. 74. Római számmal százötvenegy. 75. Hang vég! 77. Latin üdvözlégy. 79. Kényel­mes ülőhely. 80. Nem egész. 81. Kiejtett mássalhangzó. 82. Szerencséje. 85. Suhan mással­hangzói. 86. Fejfedője. 88. An­gol felség. 89. Orosz három. 91. Könyörög. 92. M.O.T.L. 93. Évszak. 95. A szovjet állam ál­lamvédelmi szerve. 97. Bána­tos. 98. Mértékegység. 99. Hosszú távirati hang. 101. Év­szak. 103. A nemes gázok kö­zé tartozó kémiai elem. 105. Felesége van. 106. Farész. 107. Idős bácsi. 109. Edény. 111. Részben honol! 112. Üreg. 113. Becézett női név. 114. Motor- kerékpár márka. FÜGGŐLEGES: 2. Y.U. 3. Ismétlés rövidítése. 4. Hangot ejt. 5. Vissza: időtöltés. 6. Ré­gészeti munka (ék.-felesleg). 7. Szovjet folyó. 8. Község Vas megyében. 9. Azonos mással­hangzók. 10. Sírás. 11. Gaz­dag. 12. Hatol ikepzava. 13. Versvégi összecsengés. 14. T.N. 20. Azonos a vízszintes 51-gyel. 22. Csibe. 24. Ébreszt. 26. Fűz­favirág. 27. Vissza: szétmegy. 38. Hideg, hegyvidékekről ló­áramló, viharos erejű szél. 31. Innivaló. 33. Piros németül. 34. Romlott tojás. 35. Kéve népies neve. 37. Hiányos karika! 39. Hátrafelé megy. 41. A héber. 44. Kézimunkázok. 46. Női név. 48. A sivatag hajója. 51. Mér­legel. 52. Mutatósáé. 54. Köz­ség Szeged környékén (ék.- hiány). 56. Almási Sarolta. 57. Azonos a függőleges 9-cel. 58. Állóvízből való. 60. Európai főváros. 61. Haragos. 62. Vivát! 70. Elfogyasztó. 72. L. F. 73. Allatlakás. 74. Beérkezési hely. 76. Biztató szó lovaknak. 78. Napszak. 80. Gerincesek törzsének hátsó része. 81. Hul­lat. 83. Ok, mely a test álla­potában változást idéz elő. 84. Fizikában a munka egysége. 86. Vágóeszköz. 87. Rovar. 90. Apósa. 91. A XIII. század ele­jén hazánkba települt népfaj. 94. Gárdonyi híres regény­alakja. 96. Szavazatgyűjtő lá­da. 97. Angol eredetű üdítő ital. 98. Nemes. 100. Szülő. 102. Hőmérséklet-emelkedés. 104. A hálóba jut a labda. 105. Kendő vége! 106. Tetőn dol­gozó iparos. 108. Fordított olasz folyó. 110. Folyadék. 112. Indíték. 113. Zamat. Várkonyi Imréné (Rejtvényünk kizárólag szóra­koztató jellegű. Megfejtését tehát nem kell beküldeni.) — Szeretnék magának elmondani valamit Csopakinéról... — Lekötelez vele. Holnap este néhány barátom látogat el hoz­zám, ha a történet érdekes, azzal fogom szórakoztatni őket. — Ne tréfáljon. Szavát kell ad­nia, hogy amit elmesélek, nem mondja tovább. Senkinek. — Erről szó sem lehet. Sőt, biz­tosíthatom afelől, hogy mindenki­nek elmesélem. — Kényes természetű ügyről van szó. Ha továbbadja, családi dráma lehet belőle. Nos? — Nyíltan beszélek: lehet, hogy Ismeretlen embereket fogok meg­állítani az utcán, s azoknak is el­mondom Csopakiné történetét. — Szóval nem kíváncsi rá? — Dehogynem. Alig várom, hogy belefogjon. — Tehát hallgatni fog? — Amíg maga beszél. Aztán to­vasietek, és mindenkinek elmon­dom. — Akkor nem mesélem. «. ügyls jő. Hát akkor a viszont­lá... — várjon. Nem érti, hogy vissza­kerülhet a dolog Csopakiné fülé­be? — Persze. Jómagam fogom el­mondani neki. — Nagy ég! S azt Is megmonda­ná, hogy tőlem hallotta? — Hát persze. — Különös ember maga. Lemond egy izgalmas, bizalmas és érzéki történetről? ígérje meg, hogy leg­alább egy fél évig nem meséli el senkinek. — Sajnos, nem ígérhetem meg. Még ma terjeszteni kezdem. — Miért viselkedik ilyen Idétle­nül? — őszinte vagyok. Mások disz­kréciót fogadnának, de ők is el­mesélnék. — De hát így végül Is nem jut hozzá Csopakiné történetéhez! — Alighanem téved. Magának nem az a fontos, hogy én ne me­séljem el senkinek, magának az a fontos, hogy maga elmesélje ne­kem. Halljuk. — ígérje meg, hogy legalább az j Eximpex dolgozóinak nem mondja ! el... — Hahahaha! Ha tudni akarja, ők lesznek az elsők. — Lehetetlen alak tnaga. Leg­alább nőknek ne mesélje. — Ugyan kérem. Egyenjogúság van. Nőknek is mesélni fogom. — Szörnyű, hogy mit művel ve­lem. Tébolydába akar juttatni éle­tem delén? Tudja mit? Adja sza­vát, hogy szőke nőnek nem mond­ja el. — De elmondom. Szőkének is. — De szőke elvált asszonynak nem. Helyes? — Szőke elváltnak is. — Miért kínoz? Mit vétettem ma­gának? Idehallgasson! Ha megígé­ri, hogy nem meséli el olyan sző­ke elvált asszonynak, aki a jobb lábára egy kicsit biceg, akkor el­mondom. — Csakhogy én elmesélem. El biz én. Női halljuk. — Hát nem! Nem! Csak akko* mondom el, ha szavát adja, hogy legalább Makovnik Alizkanak nem mondja el. — Nem is ismerem. Hol lakik? — Pata utca hetven. — Várjon, felirom. Ügy, köszö­nöm. Neki is elmondom. — Még neki is? — Neki is. Bizony neki is. — Kétségbeejtő. Ki vagyok szol­gáltatva magának. Szóval idefi­gyeljen ... Tegnap délután hatko# Csopakiné... A h,weté$-iol Annak, aJd restell nevetni} Az embernek talán legembe­ribb vonása, hogy — egyedül az élőlények közül — nevetni tud. A meggondőlatlawnaik: 4 nevetségesség- nagyon csalóka dolog, vannak szomorúnak látszó nevetséges és nevetsé» gesnek látszó szomorú dolgok. A gőgösnek: Aki méltóságán alulinak tartja a nevetést, előbb-utóbb menthetetlenül nevetséges lesz. Humorban igénytelennek: 4 mosolyt a bölcsesség szüli, a nevetést a jókedv, a röhejt a3 ostobaság. Az elkeseredettnek: Találj nincs is olyan ember, aki nem tud nevetni, _ csak olyan, aki |nem akar. :::::: jjgj 1 2 3 4 > 6 7 B 9 10 11 12 13 14 > 15 üiiii 16 üiiii 17 iÜÜi 18 Üiiii 22 V 19 20 Üiiii 20/a 21 23 24 ::::!• :::::: 25 üiiii 26 27 28 11 29 30 31 iiilii 52 33 34 ÜÜ» 35 36 37 :;i:| | 38 üiiii 39 fjjijj :::::: 40 41 ijiiii 42 Ül 43 üiiii 44 üiiii 45 46 }:!H* 47 48 üiiii 49 50 ül 51 üiiii ::::b 52 53 54 Ül 55 56 Üiiii ::::H KI!« 57 |58 59 60 61 62 .1 63 64 Iliin 6s Üiiii 66 ::::n Hűli 67 Üiiii V 68 |1I 76 69 70 ill 71 72 73 üiiii 80 74 :::::: 75 :::::? :i::3 77 78 üiiii 79 ili Ili 81 82 83 84 :::::: Iliül 85 :s»:: üiiii |86 87 88 :::::: 89 90 H::2: üiiii I üiiii 91 üiiii 92 iSiüi 93 94 üiiii 102 95 96 Hűli :::::: 97 ill 105 |98 üiü j­99 100 ! :::::: ; üiiii 101 iü 1103 104 iifi 1 1 _ I, 106 107 108 109 jlXO |Í|| 111 llllll | | i jiüjj 1113 1114 1 | ::::::

Next

/
Thumbnails
Contents