Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

Péntek, 1961. február 24. $ SOMOGYI NÉPLAP A TEREMMESTER Neve: Gimes István. Foglalko­zása: hentes és mészáros. Beosztá ­sa: teremmester a Somogy megye: Húsipari Vállalat nál. Ennél azonbar valamivel többet kell róla tudni, már csak azért is, mert a töltelék­áruk — parizer, virsli, szafaládé, hurka, kolbász stb. — minősége első­sorban tőle függ. De hallgassuk meg őt. — 1933 óta, 15 éves koromtól dol­gozom a szakmá­ban. Itt inaskod-, tam . Kaposváron, Herriesz György hentesmesternél a Zrínyi urában. Hajnali 4-től este 7—8 óráig talpon kellett lennem. Nemcsak a mar­hák, borjúk, sertések vágása volt a munkám, hanem az ál­latoknak az eladóktól a vágó­hídra való hajtása is. Több mint tíz éve, hogy a vágóhíd­ra, illetve a húsipari vállalat­hoz kerültem. — Vágás, csontozás, tölte­lékáru-készítés — ez mqst a feladatom. — Az utóbbit négy éve végzem. Én állítom össze a töltelékáru anyagát, készí­tem elő a belevalókat: a húst, a fűszereket. Ilyenkor télen virslit, debrecenit, sütőkol­bászt és hurkát készítünk, he­ti 80—90 mázsát. Nyáron 25 féle felvágottat is gyártunk: az olasz felvágottól a parizerig, angol szalonnáig sok mindent. 35 mázsa a napi kapacitásunk, de előfordult, hogy 70 mázsa töltelékárut készítettünk. Huszonnyolcadik éve dolgo­zik a hentes és mészáros szak­mában Gimes István. S hogy közmegelégedésre, azt bizo­nyítja, hogy a vállalat készít­ményeit kedvelik a város és a megye lakói. Munkáját elisme­rik felettesei is. Hatszor tün­tették ki a sztahanovista, illet­ve a »Vállalat kiváló dolgozó­ja« címmel, s legutóbb meg­kapta az »Élelmiszeripar kivá­ló dolgozója« jelvényt is. Állatorvost választottak állattenyésztési origádvezetönek a Kaposvári Latinka Tsz-ben A nőnapi előkészületekről, a nőtanácsok akcióiról, a nők helyzetéről nyilatkozott Kelemen Ilona megyei h. titkár Két hét múlva ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. Lapunk munkatársa megkérte Kelemen Ilona elvtársnőt, a megyei nő­tanács helyettes titkárát, tá­jékoztassa olvasóinkat a nők helyzetéről, a nőtanácsok mun­kájáról s arról, hogyan készül­nek megyénk asszonyai és lá­nyai a közelgő évforduló mél­tó megünneplésére. — Március 8-a minden év­ben esemény az öntudatos asz- szonyok és leányok életében — kezdte nyilatkozatát Kele­men elvtársnő. — Céljához és a hagyományokhoz híven har­ci ünneppé akarjuk tenni az idei nőnapot is. Emlékezni és ünnepelni akarunk, s egyúttal — ez nem mond ellent hagyo­mányos ünnepeinknek — jobb munkára, a szocializmus vártáján való szilárdabb helyt­állásra, az élet minden terü­letén nagyobb- felelősségválla­lásra szeretnénk mozgósítani megyénk asszonyait, leányait. — Óriási feladatok hárulnak ránk például falun. A terme­lőszövetkezetekben a nők több­séget alkotnak. Ök adják a legtöbb szorgos munkáskezet Jóllehet a vezetőségekben még nincsenek számarányukhoz megfelelően képviselve — amitt-amott a férfiak még el­lenzik a különböző tisztségek­be való választásukat —, ám szavuk, befolyásuk növekszik s a párt, a társadalom segít­ségével leküzdik a nőket le­becsülő nézeteket Csak ez öröm hangján lehet beszélni arról, hogy a legtöbb zárszám­adó közgyűlésen igen sok nő hallatta szavát, s akárcsak év­közben, a közös vagyon, a munkafegyelem erősítésének harcos szószólói voltak alakítását A felajánlott 900 tojó összeszedését máris meg­kezdték — Falusi nőtanácsaink meg­szívlelik azt a javaslatot is, hogy az ország ellátása céljá­ból használják ki a háztáji gazdaság nyújtotta lehetősége­ket. Már eddig is egész sor kezdeményezés született. Ist­vánéiban pl. a megbeszélésen részt vevő 45 asszony elhatá­rozta, hogy fejenként 15—15 kiló baromfira kötnek értékesí­tési szerződést. Mosdóson a nő­tanács vezetői »Adjunk 2000 tojást«-mozgalmat indítottak. Akad, aki két és fél ezer to­jásra szerződött. A Barcsi Já­rási Nőtanács megjutalmazza azokat a falusi asszonyokat, akik hatezer forintnál több pénzt vesznek be egész évben állami felvásárlónál értékesí­tett baromfiból és .tojásból. (Voltak, akik ilyen módon ki­lencezer forint jövedelemre tettek szert tavaly.) — További fontos felada­tunknak tekintjük a jó mód­szerek elterjesztését, hogy az asszonyok mindenütt felkarol­ják a baromfitenyésztést. — Mint említettem, a tsz-ben többségben yannak a nők, s elsősorban az ő helytállásuktól függ a növényápolás kellő idő­ben és jó minőségiben való el­végzése. Ezért a nőtanécsök második legfontosabb felada­tát abban látjuk, hogy mozgó­sítsák társaikat a közös 'mun­kában való fokozott részvétel­re, fegyelemre, s ragadják ma­gukkal a férfiakat is. Ezt a célt szolgálta a közelmúltban általunk megrendezett női munkacsapatvezetők megyei ankétja is. Szeretnénk, ha a nők nagyobb számban kapcso­lódnának be az állattenyész­tésbe. Ehhez azonban az kell, hogy a férfiak igyekezzenek megkönnyíteni az ide jelent­kező nők munkáját. — Erősíteni kívánjuk a nők befolyását a falu gazdasági, politikai életében. Igyekszünk meggyőzni őket, hogy ne hú­zódozzanak a közéleti tisztség • viseléstől, s képezzék is ma­gukat. Már vannak kezdeti eredményeink. Mintegy hat­száz asszony végzi esti okta­táson az általános iskola he­tedik, nyolcadik osztályát, s kétszáznál többen járnak ezüst- kalászos tanfolyamra. — A nőnapi készülődéshez tartozik, hogy előadásokát tar­tunk; az asszonyok százai, ez­rei hallatják hangjukat a gyarmati népek és asszonyok melletti szolidaritási gyűlése­ken. Részt veszünk a moszk­vai nyilatkozatokat megvitató gyűléseken, tanácskozunk 'a béke megőrzésének, a háború elhárításának módjáról. Nincs semmi sem közelebb az asszo­nyok szívéhez, mint a béke megvédésének ügye, s ez ara­nyozza be az ühnepvárást is — fejezte be nyilatkozatát Kele­men Ilona elvtársnő. 175 újítási adtak be tavaly a Ctíkargyárbcm A Kaposvári Cukorgyárban elemezték az újítómozgalom tavalyi eredményeit. Magyarfi József újítási megbízott napló­ja 175 újítás nyomát őrizte meg. Ez a szám kevesebb a ta­valyelőtt beadott újításokénál, mégis gazdagabbnak mondható a múlt év, mert ae újítások minősége jobb volt, mint az az­előtti esztendőben. Az újításokból 135-öt fogad­tak el. A bevezetett újítások 1 millió -700 ezer forint ered­ményjavulást hoztak. Ez az összeg jóval nagyobb, mint abban az évben, amikor az újí­tások száma meghaladta a 175-öt. Tíz arszáonak fertile! a Csörgői Napsugár ülsz A megye ktsz-ei közül a Csurgói Napsugár Vegyesipari KTsz termelési terve a leg­magasabb: 21 millió forint ér­tékű áru előállítását írja elő, másfél millió forinttal többet a tavalyinál. Idei exporttervük sokszorosan felülmúlja az el­múlt évi 1 millió 200 ezer fo­rintos tervet. Tizenegymillió forint értékben a tavalyi há­rom helyett tíz országba szál­lítják készítményeiket, jobbára műbőrkabátokat és esőkabáto­kat. Emellett tovább bővítik a ja­vítóhálózatot a lakosság javí­tó-szolgáltatási igényeinek jobb! kielégítése céljából. A közel­jövőben Somogyudvarhelyen és Inkén kirendeltséget létesí­tenek. cüsstií 24- forint IMI fillér? A kaposvári Latinka Sándor «Termelőszövetkezet vezetősé­gének sok gondot okoztak az -illattenyésztésben jelentkező nehézségek. A számszerűleg is fejlődő állatállományból a szakszerűtlen gondozás és ®gyéb okok miatt egy időben se;- ■’’ólt az elhullás. A tsz tagjai úgy próbáltak ezen a helyzeten változtatni, hogy meghívták szövetkezetük­be állattenyésztési brigádveze- tói beosztásba dr. Mészáros Károly állatorvost, aki koráb­bi*« a Mesterséges Terméke­nyítő Állomáson dolgozott. Dr. Mészáros Károly nem­csak a brigádvezetői beosztás­sal járó teendőket látja el, ha­nem az állategészségügy vi- gyázója is a tsz-ben. Javadal­mazását is e két* szempont fi­gyelembevételével állapították meg. Bár még csak rövid ideje dolgozik az új állatorvos-bri- gádvezető a szövetkezetben, annyit máris meg lehet álla­pítani, hogy a közös állatte­nyésztésiben jelentős javulás következett be, s az állatelhul­lás is megállt. — Az asszonyok felelősség- érzetét mutatja az a tény is, hogy igsen sok helyen a nőtaná­csok védnökségeit vállaltak a baromfitenyésztés fölött. Szin­te nincs olyan nőtanáesunk, amelyik ne foglalkozott volna azzal a kérdéssel: mit lehetne tenni, hogy a gazdálkodás job­bá váljék, s az ország több ba­romfit, tojást kapjon a közsé­gektől. A taszári asszonyok például 10 ezer naposcsibét nevelnek fed odahaaa a közös gazdaságnak. Korádon elhatá­rozta^ hogy minden asszony egy magyar-sárga, tojóval se­gíti a közös törzsállomány ki­Nem gazdálkodott jól az el­múlt esztendőben * a jákói Aranykalász Tsz. Az okokat jól látják már a szövetkezeti tagok. A fegyelmezetlenség, a közös munkától való húzó- dozás és a vezetés hibái miatt zárták, gyenge eredménnyel az első esztendőt. Ott van például a takar­mány-ügy. Négy vagon széna ment tönkre, mert a tagok csak részében lettek volna haj­landók behordani. Ezt tárgyal­ták az utcában csoportokba verődve, emiatt perlekedtek bent az irodában ahelyett, HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA — Engedje meg, polgármes­ter uram, Matejka András, a; pallér. Ö vezeti a bontást. hogy egymással összefogva fá­radoztak volna lekaszált ter­ményük megmentéséért. Az idén meg kell előzni az ilyen kárt. A közgyűlés idejében ál­lapítsa meg a prémiumfeltéte­leket, nehogy megint alkudo­zások hátráltassák a munkát akkor, amikor már cselekedni kell. Máté József, aki 40 hízót, 22 anyakocát és 151 malacot gon­doz és etet egyedül, így be­szél: — A közös munkától való húződozás már a felelőtlensé­gig terjedt. Karácsony más­napján például nem akadt ern­te, aiki befogjon, és vizet hozzon a sertéseknek. Jeget (3) ^melegítettem fel nekik Csoda, Hány. embert adott mellé?^ha§y 11001 valami bajuk. Ihárosi György, az építóbri­— kérdezte Réczey, egy kézfő-: gásra sem méltatva a pallért. (gád vezetője társaival együtt a közös­ek. Sokszor hiába várták az i eligazításra. A kocsmából Szabó Györgyné állatgondo- 'Ázó 'azt vallja, hogy mióta Raj- %czi Kálmán az elnökük — aki íja Bárdibükki Állami Gazda­gság állattenyésztője volt —, «sok minden megváltozott. Erős Jkézzel vezeti a gazdaságot. Az , ■ , .. . . fc. . “ Nyolc szakmunkást, P°l"&sok hiba forrását a vezetés — Azért nem egeszen ertem, — Nincs. Éppen ez a bőkké- ja], ez mar szinte bizonyosság, garmester uram, es a togatoso-g ^ ^ polgármester uram, miért kell nő. A főispán úr felkért, hogy az átkozott bomba megsemmi- kon kívül tizenkét seg0dmun-^ve,1£Äe§el:)en Iatla- A mező­éiről ilyen mélyen hallgatni, nézzek ennek utána a köz- sítette a millióját is, fuccs a kást. , - jrtgazdász, akit már eltávolítottak — Nem is fontos — válaszol- jegyzőnél. A legprecízebben hatalmas vagyonnak. A Bar- — Elég lesz, fiam? — kér-2szövetkezetükből, -részegeske­ta hűvösen a polgármester. eleget tettem a megbízatásnak, talis-házból egy szög sem ma- dezte Matejkától a: polgármes-S-jésévei sokat ártott Még az kéne, gondolta, hogy De sem végrendelet, sem va- radt épen. Törmelékhalmaz az tér. — Dolgozzanak inkább» , ~ .......... e rről széltében-hosszában tud- Sy°°- . - egész Villa. Na, szépen va- többen, de két huszonnégy órai janalc. Bárczy őnagyméltósága ‘ rejtély. gyünk. Még szeiencse, hogy alatt végezniük kell. A romo-; célzott az okokra, de arra is, A kocsi a temetőhöz érke- nem maradtak utánuk árvák, kát nyomtalanul el kell tün-^sem mindig tudták elcsalni, hogy 6, Réczey a fejével felel zett. A halottasházat feketéik) Gyermektelen házaspár volt, tetni! És ami nagyon fontos,; a titokért. Kétségtelen, haliga- sokaság vette körül. A polgár- s az oldalági rokonok közül jól jegyezze meg — hallgatni!! tólagos megegyezés áll fenn a mesternek rendőrök nyitottak mindegyiknek megvan az eg- Mintha semmi sem történt nyugati szövetségesekkel, hogy utat. Réczey tüstént a főispán- zisztenciája. Ámbátor lehet, volna! szabadon átrepülhetnek Ma- hoz sietett. Szentmarjay dísz- hogy Szentmarjay főispán szá- A paEér közömbösen vála gyarország ’'felett, viszont az magyarban, fiatalos, csinos fe- mított a hagyaték ráeső részé­országot nem bombázzák. Egy leségét karonfogva állt a ra- re, s ha rájön, hogy egy fí­kicsit fantasztikus az egész, vatal mellett. A polgármester tymget sem örökölt, ki tudja, Háborúzunk velük, közben néma főhajtással üdvözölte. A milyen kedve kerekedik? Át­egyezményeket kötünk... De főispán hátrább lépett, Réczey kozott história. Mi az a száz­hát a magas diplomácia útjai mellé, aki suttogva, tömören ezer pengő? A temetés, a sír­kiíürkészhetetlenek. A kor- tájékoztatta Szentmarjayt fel- emlék, az alkalmazottak vég­mányzó úr tudja, mit csinál. rendelésének céljáról. Bárczy kielégítése, a ■ felszámolási. Mérnök úr, Réczey az autó ablakából államtitkár utasításairól. A költségek, jó lesz, ha kifutja, radjon. látta, hogy a városka lakói sű- főispán egy szót sem szólt, Amikor Réczey a temetés és iű sorokban áradnak a temető visszalépett a hélyére. a kőtelező reszwtnyilvanitasok balottasháza felé. A részvét A gyászszertartás hosszadal- atan, visszatért hivatalába, óriási. Nem is annyira az ál- masra nyúlt. Dr. Fekete alpol- ®fel'eoly mérnök mar varia, dozatoknak szól, hanem a tra- gármester zengzetesen szár- Mellette egy középkorú, magas, gikus eseménynek. Gondola- nyaló gyászbeszédet mondott, csontos férfi álldogált, ellenzos taiból Pákozdy zökkentette ki: Réczey azonban nem tudott saokájat kezében tartotta. A becsülte rési embere£feoztatóst a iᣠKérlek szénen nolsár- odafigyelni. Hogyan lehetséges polgármester szemugyre vette naffra /egl i_ember«Mfe!kéSzüiésér6L mester uram ?gv intimitás az. hogy Bartalisnak nincs az idegent. Negyven-negyven- volt. Igen torekvo ember, tes-jí Elmondotta, Azt mondják, a megboldogult- többje a bankban? Hirtelen egy evesnek látszott Nyúlt, sék elképzelni, az a bogara, nak mindössze százezer pengő belehasított egy gondolat, égé- barnára egetf arca hegyes ally hogy folyton sorsjégyek gar­a bankbetét állománya szén belepirult. Te jó Isten, han végződött. De a DanKoetet anomanya. t,™™ uovíoiu, mindenekfölött k^luo fele keresetét sorsjátékra kö.l­szolt: — Az emberek elegen van­nak, de két nap kevés. Három £ól.latokat éjszaka meg­nap alatt végzünk. f™’ az ^elióröket ellenörzL — Rendben van, elmehet, g maga még ma-» Látszik, szívügyéinek tartja a szövetkezet megerősítését. Nézzünk pár számadatot múlt évi gazdálkodásukból. A 219 tag közül 41 egyáltalán nem szerzett munkaegységet. Az 1—50 munkaegységet telje­sítő tagok száma 42, 51—150- et hatvankilemcen értek el. 351 felett pedig csak 41 tag telje­sített, Az összes munkaegység 31 599. A pénzjárandóság 296 819 forint. Ebből. 267 086 forintot fizettek ki évközben. Zárszámadáskor tehát csak 29 733 forintot vehettek kéz­hez. A ’ prémiummal együtt Összesen 24,90 forint érték jut egységenként. Ez bizony nera sok. Pedig az államtól sok ked­vezményt kaptak. A zöldtoá- gyá-vetőmagvak után 7500 fo­rintot, műtrágyakedvezmény címén majd 9000 forintot, nö­vényvédőszer után 4770 forin­tot, gépállomási díjkedvez­ményként 223 384 forintot. A TEGI közreműködésével vásá­rolt állatok után járó ártámo­gatás és hitelelengedés összege 7476 forint. A saját erejű be­ruházás után kapott hitelelen­gedés összege 182 396 forint A hibák, mulasztások elle­nére is van közös alapja a ja­kéi Aranykalásznak. Lehet rá építeni, lehet gyarapítania Odaadó munkával. M. K.-né A pallér köszönt és távozott, jj A polgármester megkérdezte:: — Maga ismeri ezt a pallért?^ — Hogyne, polgármester^ uram. Megboldogult főnököm? Megrendelték a vetőmagot és a műtrágyát a nagyatádi járás ísz-ei (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának legutóbbi |ülésén Hantosi István, a mezőgaz­dasági osztály vezetője adott tájé- 'koztaíást a járás tsz-einek tavaszi hogy valamennyi ^szövetkezetben hordják a trágyát. mezőgazdasági osztály elosztotta Ja járás tsz-ei között az első fél évre járó 23 570 mázsa műtrágyát. | KJciií vcöziwuui/i/. az. au.au , , . , ,, ^ J J u 1 v *uaz.a<i inuu cl,; v ni. /ehetséges, hogy Bartalis ma- mindenekfölött különös két ™?daval jatezafe, azt ^ndjak,^»4^k.a^ ^ új^k mütó­ti. — Hihetetlen bámul el a gánál egész vagyonát; szeme uralkodott. Ezekben _ polgármester. — Szerintem g & pénzt vagy értékpapírokat, szemekben hűvös fény ült, s Ba,Iíallsnak,, legkevesebb egy- yagy tudja az ördög, mit, el- az. egykedvűség látszata mögött milliója volt. pusztított a bomba! De hiszen is folyton fürkésző tekintet A lenteni a ]enne "““ttóáj — Szentmarjay főispán^ ur- logikus! Bartalis nem bízott a polgármester semmit sem tu- ’ ' ^munkákra, és megköt nak is ez a meglátása, kérlek bankban és a pénzben. Ho- dott leolvasni a szenvtelen arc­szépen. De a tények beszélnek. gyan js mondta? »Mindent át- ról­Még nem is egészen szazezei vészelni, mindent átmenteni... Szerémy meghajlással kö- kán. pengő van a bankba. Eszményeinket is és jővén- szöntötte a polgármestert, Végrendelet van? dőnk anyagi alapjait...« Ú, majd az idegenre mutatott: gyaigényének kielégítéséről is, szá­mukra mintegy 4 ezer mázsa mű­trágyát rendeltek. A járásban kö­rülbelül 8500 katasztrális hold fői­déi kell felszántani. A Nagyatádi a tavaszi , megkötötte a szer- Matejka, a pallér nyugtala-8zed6seket a szövetkezetekkel, ösz­^oszepen 141 erőgép, 46 vetőgép, 41 ^tárcsa, 11 burgonyaültető, 35 mű- j^t> ágyaszóró, 139 eke és megielelö Jtnsennyiségü borona ál! a járás ren- 3 ítélkezésére. A gépjavítást eddig 4(75 százalékban végezték el. Jelen­— Köszönöm. Ha bármi je-o nül - forgolódott ezen az éjsza­(Folytatjuk.) leg pedig lé erőgéppel rendelkezi nek a járás tsz-ci. E gépek javítá­sa folyamatban van. Beszámolójának második részé­ben a tsz-ek vetőmagellátását is­mertette Hantosi elvtárs. A járás 350 mázsa zabot, 1356 mázsa hibrid- kukoricát, 10 mázsa lucerna-, 60 mázsa vörösheremagot, 20 mázsa tavaszbükkönyt, 150 mázsa napra­forgót és még mmtégy 240 mázsa egyéb vetőmagot kap a központi készletből. Lucerna- és vöröshere- magból az igényelt mennyiségnek csak a G0 százalékát tudják köz­pontilag biztosítani. A zöldírágya- növények vetőmagjából főleg az új közös gazdaságok és a homokos talajú tsz-ek rendelkeztek. Végezetül a mezőgazdasági osz­tály vezetője elmondotta, hogy az újonnan alakult görgeteg!, kunte­lepi, rinyaszentkirály . rinyabese- nyői és nagyatádi, tsz keen az in­tézkedési tervek elkészültek, és hozzáláttak a vetőmagvak össze­hordásához.

Next

/
Thumbnails
Contents