Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
Csütörtök, 1961. február 23, 3 SOMOGYI NÉPLAP A A lázatos, tiszteletteljes 99zi- kéréssel fordulok méltóságos Főispán Űr magas színe elé, hogy kegyeskedjék engemet meghallgatni...« Így kezdődik az a levél, amelyet »Farkas Györgyné Kaposvár, Ivánfa-hegy 29. sz.« aláírással őriz a levéltárba vonult régi főispáni irattár. Keresem a levélben tel tüntetett házat az Ivánfa-hegyen, mindhiába. Az egykori rozzant, tömésfalú szoba-konyhás ház amelyben egy hadba vonult katona felesége és négy éhes, rongyos gyermeke lakott, ma már nem található. Összedőlt, akárcsak az a társadalmi rendszer, amely százezer számra termette az olyan tragédiákat, amilyen Farkaséké is volt. ».. .Férjem, Farkas György 1942. március hó 29-e óta állandóan katonai szolgálatot teljesít. Mint négygyermekes családanya a legnagyobb anyagi gondokkal küzdők... Képtelen vagyok gyermekeimet ruházni. Úgy nekem, mint gyermekeimnek a legnagyobb ruha- és cipőhiányaim vannak. Azonkívül, ahol lakom, havi 14 pengő lakbért fizetek, teljesen nincstelenek vagyunk* — folytatódik az alamizsnáért esedező asszony levele. 1 s mit tett a főispán az alázatos levél írójáért? Talán jó lakáshoz, meleg ruhához, cipőhöz juttatta az éhező, didergő családot? Vagy leszereltette a férjet, hogy legyen, aki megkeresi a betevőt a négy gyerek szájába? A hivatalos iratok szerint csekély összegű egyszeri segélyt utalt ki a nyomorgó családnak. . (Ne mondhassa senki, hogy nincs jó szíve h főispán úrnak.) Nem ért ez többet a Farkas családnak, mint az akasztott embernek a kötél. A férj, a családapa csak évek múlva kerülhetett haza. Mi történt a Farkas családdal azóta? Sok házba bekopogok, ki tudja, hová lettek Farkasék? Állítólag -a Lonka- hegyen lakik Farkas György és felesége. A Lonka-hegyen az első ház előtt egy idős néni válaszolgat kérdéseimre: — Itt laknak Farkasék, de nincsenek idehaza. A Gyuri benn dolgozik az Ifjúsági Házban. Ott megtalálhatja. EgyébÉ* ként ott lesz a felesége is, minden délután segédkezik férjének a takarításban. Farkas Gyuri bácsi apró termetű, fürge ember. Nem látszik rajta, hogy jövőre a hatvanadik évébe fordul. 1V| utatom neki a segély- kérő levelet, amelyet felesége írt ezerki lencszáz- negyvenhárom december 19-én a »méltóságos főispán úrhoz« címezve. Nem tud róla, mert nem említette a felesége. Biztosan nem akarta még ezzel is keseríteni őt. , Egy Horváth nevű nyugalmazott altábornagytól vonult be katonának Farkas György. Nála vincelléreskedett £>ár pengő fizetségért. Közben a környező falvakban vállalt részes aratást, kapálást, télen meg erdőre járt fát vágni. — Az első feleségemet harminckilencben elvitte a sír, itt maradtam egyedül a gyerekekkel, temérdek keserűség szakadt a nyakamba — emlékezik vissza. Amikor a hadifogságból hazajött, idehaza új világot talált. A régi házból kiköltözött, még mielőtt rájuk szakadt volna, a Lonka-hegyre. Szőlőt bérelt feles művelésre, s aztán ő is elhelyezkedett a sok munkáskezet kereső iparban. Két év óta pedig itt dolgozik az Úttörőházban. Nem keres túl sokat, de tisztességgel megélhetnek belőle. Különben nemrégiben emelték a fizetését. Ami egy kicsit fárasztó, az az négy négy kilométeres út, amit a Lonka-hegytől a munkahelyig naponta meg kell tenniük. Farkaséknak ma sincs több vagyonuk, mint tizennyolc éve, egy talpalatnyi földjük sincs, bérházban laknak most is, mint akkor. — Van-e hát különbség a múltbéli & a mostani életük között? — kérdem. T gén, van. Nemcsak az, A hogy ma nem éhezünk, s új ruha is gyakrabban kerül ránk, mint a múltban — mondja Farkas bácsi. — De talán a legnagyobb különbség a múlt és a jelen között az, hogy nincsenek méltóságos urak, sa Farkas Györgyök nincsenek alamizsnára szorulva. És senki előtt sem kell megalázkodniuk ... Varga József A legutóbbi igali tanácsülésen a községfejlesztési tervet és a népművelési feladatokat beszélték meg. Az ülésen 36 tanácstag és 18 kívülálló jelent meg. Március végén befejeződik az oktatási év az időszerű kérdések tanfolyamán Egy hónap múlva, március utolsó hetében véget ér a tanulás a legnépesebb oktatási formában, az Időszerű kérdések tanfolyamain. E politikai iskolákon a párttagokon kívül jelentős számú párton kívüli dolgozó ismerkedett a marxizmus—leninizmussal. A hallgatók igen sokrétű témával foglalkoztak. Az oktatási év utolsó részében a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a Moszkvai Nyilatkozatot beszélik meg. A tanfolyamok propagandistáit a megyei pártbizottságon igazították el az évzáróval kapcsolatos feladatokról. Rendszabályokat dolgozott ki a hibák felszámolására az andoesi Kossuth Tsz új vezetősége A tagság közgyűlési határozattá emelte a javaslatokat (Tudósítónktól.) Megtartotta zárszámadó közgyűlését az andoesi Kossuth Termelőszövetkezet tagsága. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes és Regős Béla, az MSZMP Központi Bizottságának a községbe küldött aktivistája, s megjelent a szövetkezetét patronáló Budapesti Hangszergyár háromtagú küldöttsége is. A szövetkezet vezetősége nem a legjobb eredményekről számolhatott be. A tervezett csaknem 35 forint helyett ugyanis 16,85 forintot ér a munkaegységenkénti részesedés. A lemaradás legfőbb oka, hogy a vezetőség és a tagság több ízben megsértette a törvényeket és a szocialista munkaerkölcs szabályait. Meglehetősen sok tag nem vett részt rendszeresen a közös munkában. így a kukoricaszedéssel csak január közepén végeztek, az aprómagvak és szénafélék egy része pedig tönkrement. Túlzottan premizáltak, ráadásul igen sokan fosztogatták a közös vagyont. Gyenge volt a szövetkezet szakirányítása is. A sorozatos hibák miatt szükségessé vált az elnök és több vezetőségi tag leváltása. A közelmúltban új elnököt választott a tagság Kustos István személyében, aki egy évtizede a Nagybaráti Állami Gazdaság igazgatója volt. A 15 tagú vezetőségbe 10 új tagot választottak. Űj vezetőagronómus vette át a közelmúltban a szövetkezet szakirányítását. A zárszámadó közgyűlésen az új vezetőség nevében Kustos elvtárs határozottan állást foglalt amellett, hogy a tagság becsületes és szorgalmas többségére támaszkodva, vele együttműködve igen rövid idő alatt gyökeresen felszámolják az eddigi mulasztásokat, szabálytalanságokat, és szigorú rendszabályokat alkalmaznak mindazokkal szemben, akik az alapszabály előírásait nem tartják meg, akik a közös vagyonban bármilyen formában és mértékben kárt okoznak. A továbbiakban rámutatott azokra a szervezeti és egyéb feladatokra, amelyeket a szövetkezet helyzetének megszilárdítása, a tagság anyagi érdekeltségének fokozása, a tagság és a népgazdaság érdeke összeegyeztetése céljából meg kell oldani. A tagság túlnyomó többsége nagy egyetértéssel . fogadta az új elnök javaslatait, és határozattá emelte azokat. Csenterics elvtárs felszólalásában tanácsokat adott a tagságnak és a vezetőségnek. Főként a törvényesség és a munkafegyelem megszilárdításának, a vezetőség és a tagság szoros együttműködésének szükségességét hangsúlyozta; Módos József, a Hangszergyár szakszervezeti , bizottságának elnöke bejélentette, hogy a közeljövőben szocialista szerződést kívánnak kötni a szövetkezettel. A szerződésben részletesen meghatározzák a kölcsönös kötelezettségeket, a kölcsönös segítségnyújtás módját és feltételeit. II szolgáltatás színvonalának emeléséért SOK AZ OU&AN kisipari szövetkezet, szolgáltató vállalat, amelynek termelési értékéből elenyészően kevés jut a cipő-, ruha-, háztartási gép-, valamint épületjavításra. Ezt a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megállapította a minap. Somogy negyvenöt községében nincs szabó, negyvenegyben cipész, harminckettőben bognár, huszonnégyben kovács, harminchatban fodrász. Több szakmában egyáltalán nincs szakmunkás-utánpótlás. A Patyolatnál ma is túlságosan hosszú a tisztítási idő, és így tovább. Sorolhatnánk azokat a jelenségeket, amelyek mutatják, hogy’ megyénkben még. nem tölti be feladatát a szolgáltató ipar. De vajon mit kell tenni azért, hogy betöltse? Egyikmásik ktsz — mint például a , hivatása, hogy készárut HORVÁTH JÓZSEF: kertész nem volt otthon, ^•/gyártson, hanem hogy a lakos képzeld, az öreg, amint meg-^s^g igényeit elégítse ki. Ezért (2) Fő, hogy a végcél világos legyen. Ezúttal is ezt fejtegette a társaságnak. Érezte, hogy rajta csügg minden tehullanak bombák. Békességes sziget vagyunk, hálistennek. Az asszony szívét furcsaL érzés szorította marokra. n. tudta mi történt, megőrült. In-; tézetbe szállították. — Rettenetes. — Kérlek, polgármester: uram, a legfőbb nyugtalansd-l got az okozta, hogy az újságok, egy szót sem írnak a történtek-: ről. Nem is fognak írni. kintet, s fölöttébb büszke volt kan, sejtelmesen sóhajtott fel. ™ i • ei __m •_ T óf-ío i 1 vrcvnLr/'»r* npm hfl» ö nmagára. Ezek a kaszinóbeli beszélgetések teljesen kielégítették. Titokban nagy politikai Látja, ilyenkor nem bánom, hogy nincsenek gyermekeink. Meghalnék az aggodaszálódtak be aszúk városi ko-J hivatásra szánta magát. De lomtol. nem ezekben a zavaros idők- A repulomotorok dübörgésé ben. Neki tisztán kell marad- megremegtette az - ....... A vállalkozó most már maga is összeráncolt homlokkal fia«. ____________ gyeit. A motorzúgásban valaK ilene "óra tájban hazafelé mi ismeretlen, addig sot^sem indult. Az úton tűnődött, miért hallott sikolto hang vegyült, “ey mtet Ar-ti ma» ót T.izi Sem- Idegtépő, velőig ható sivitas. boronáját. nia, ő a jövő embere. Majd ha az események fényesen beigazolják jóslatait, majd akkor Idegtépő, velőig Bartahs talpra ugrott. — Istenem, mi ez? dezte rémülten az asszony. is nem érti meg őt Lizi. Semmi érzéke sincs a politikához. Nagy kár. De hát az ő kedvéért sem mondhat le szenvedélyéről és éltető reményeiről. Lizi azt szeretné, ha folyton üzlet után szimatolna, és csak vészjósló hangorkan vállalatának élne. De . talán gal rájuk zuhant, egyszer majd megértig milyen bölcs életszemlélet vezérelte az laktól. Egy urát. ......... ... B artalis homlokon csókolta kezét, fel tépte az ajtót és roA pesti gyors prüszkölve fújjál. tolt be a csókavári állomásra. Réczey polgármester már a lépcsőn türelmetlenül nézett . ’SÄS »f: A « . — gyorssal érkezik, Pákozdy ta- tele. K „uuu.„_« nácsnok és Winkler, a szemé- — A kormány utasítása - ahlaküveset lyi titkára legyen kint a vonat- szólalt meg halkan Reczey — abla 6 ‘ nál. amelyet ma reggel Bárczy álMindketten ott várták. Wink- lamtitkár úr őnagyméltósága ler szolgálatkészen lesegítette közölt velem, a következő: gazdáját az alsó lépcsőről. Ré- Mélyen hallgatunk az ese- czey intett, hogy hozzák le a ményről, és pyomait, amilyen gyorsan csak lehet, eltüntet_ Winkler, szaladj fiacs- jük. Ez az egész egy véletlen k ér- kám, a Bartalis-irodára. Mondd szerencsétlenség. Ha a sajtó meg Szerémy mérnöknek, hogy megírná, országszerte pánik megváltoztatta a készárugyártás és a szolgáltatás közötti arányt a szolgáltatás javára. NEM TARTHATÓ TOVÁBB az az állapot, ami a többi között Kaposvárott is van. Az tudniillik, hogy noha nagy kapacitású finommechanikai vállalat, vasműszaki, asz'talosipari Pákozdy szeme tágra nyílt aSktsz működik a városban; csodálkozástól. Szótlanul mégsem lehet gyorsan megcsináltatni egy asztalt,’ széket, egy függönyrudat, nincs, aki beüvegezzen egy ablakot, vagy megjavítsa a vízvezetéket. Mindez azért, mert ezek a szövetkezetek, vállalatok készárut gyártanak, és elhanyagolják a szolgáltatást. E fonák helyzetből sürgősen ki kell keveredni. Nemcsak a tabi meg még egykét ktsz-nek, hanem a többinek is be kell látnia, hogy a iszolgáltatást ki kell emelni abból a lebecsülésből, amelyben eddig tartották. Sokak talán „orott és a Bartalis-ház romeltakarítását keletkezne. * eddig tartottak. Sokak taian kitárta mindkét szárnyát. ’ A holnap _reggel_n^gJeU kezd^ _ De hát végül is hogyan ^^ért^ telálta^^n^at^ a valosagholnap reggel meg — ___ ~ — - , _ _ ■ - _ ni. Azonnal intézkedjék. A te- .... kormánv _ történteket^szolga,lta,tasb,an’ m®?Ámeg metés után, fél hatkor a város- lát]a a k°f”f\y f "V., '^próbálták olyan tökélyre fej- , házán várom őt. Várj csak, — Az történt, amit feltete-«leszteni, hogy gazdaságos lett Bartalis hátrahokolt az ab- hozza magával azt a pallért is, leztünk — motyogta halkan agvolna, és megelégedést váltott ^ a bontáshoz kijelölt. El- polgármester. — A németek*volna ki a megrendelőkből is. ugrással felesége a feleségét. Vacsorához ültek. ■ — Ha tudná, szívem — mondotta a vállalkozó —. milyen értékesek ezek a beszélgetések! meilett termett, megragadta^ mehetsz............' ' s^Tzóri^k^egy angolszász 7é3Padj?. az egyik . si°foki ktsz hanvást vonszolta magával a szabadba. De a küszöbön nem jutottak túl. Hatalmas' detonáció rázta kelte a polgármestert: lett. A német vadászok űzőbeghatja magát egy szövetkezet, Űj perspektívákat nyitok meg meg a környéket. Néhány per— A kocsi vár. Egyenesen a temetésre mehetünk polgár- vették a megbomlott bombába^^’siS Az a azok előtt, akik hisznek bennem. Igen, ma ismét leraktam néhány téglát a jövendő épületére! Ebben a pillanatban tompa tQvább semmi. zaj szűrődött be az ablakon at* amely mindinkább erősödött. Bartalisné- nyugtalanul- bámult az ablak felé. — Csak nem fél, drágám? — mosolyodott el Bartahs. — Hat óra után vonultak el a város fölött, biztosan Ausztriában bombáztak. Most térnek haza. Magyarországra nem mester uram. — Nem késünk el? —■ kérdezte Réczey. — Nem, még van fél óránk. — Mi van a városban? — Mi tagadás, meglehetősen terhűktől. Hat vagy hét bom-j nagy a nyugtalanság. Borzasz- hát dobtak le útközben; ezek: A Bartalis-haz helyen egyet- tó a lelki hatás. Mindenki-sej- köz(U Csókavárra, kettő a len éktelen romhalmaz hevert, ti, hogy csak jelkepes temetes _ , , ...... ... P7- n V|A, n énéből senkinek a varoson kívül hullott. A többi Mintha egy mondabeli onas ez- a naz nepeooi semuneK. a . . „ , . tetemét sem sikerült megta- nem tett kart, erdőkre es me-: iszonyú erejű okolcsapasa lálrü. zőségekre zuhant, alatt szétmállott volna a re- — Tulajdonképpen kik volmek épület. S a romhalmaz tak a házban? figyelt. Végül megjegyezte: Ja törvényben előírt javítási alól még csak egy jajszó sem _ Bartalis, a felesége, a sza- ’ ° ^összeget kérik, tört elő. kácsnő meg a mindenes. A (Folytatjuk.) í A jó minőségű munkához cen át fullasztó porfelhő terült a villanegyedre. A távolból még két robbanás hallatszott, aztán halkuló motorzúgás, és zóköteléket Ezek, hogy gyo«>*sz8vetkezet vagy váll-alat. ame- sabban visszatérhessenek tá-Slyik: a, lehető legszorosabb kap- maszpontjukra, meg akartakácsolatot építi ki a lakossággal, szabadulni megmaradt bomba-?e^em7-^ munkával felméri terüJletét, és javítóműhelyekkel, a szállítás megszervezésével közelebb hozza azokat a falvakat, helységeket, ahol nincs kisiparos. Azok, amelyek (s ez nem utolsó szempont!) jó minőségű munkát végeznek, és a kalkulációnál nem fog vasta- Pákozdy tanácsnok feszülten^gon a ceruzájuk hanem csakis viszont két nagyon fontos dolog szükséges: korszerű felszerelés, azaz a műszaki színvonal állandó emelése és a szolgáltatók lelkiismeretessége. Akiknek egyszer feltették a Siófoki Fodrász KTsz szeny- nyes vállkendőjét, többet nem kívánják vissza. Akik egyszer észrevették; hogy a Finommechanikai Vállalat rosszul javította meg mosógépüket, nem nagyon sietnek oda. A MŰSZAKI SZÍNVONAL EMELÉSE, a lelkiismeretes munka olyan két tényező, amelyet minden vállalatnak, szövetkezetnek biztosítania kell. A Tabi KTsz példája bizonyítja, hogy lehet saját erőből korszerű üzletházat építeni, ha áldoz rá a tagság, és nem a tanácstól-várja a kiutalót. Ha kell, földet hord, téglát rak, mert tudja, hogy ez saját érdeke. A szolgáltatás színvonalának emelésében persze szükség van arra is, hogy bátran hozzányúljunk az olyan probléma megoldásához, mint pl. az iparita- nuló-utánpótlás biztosítása egyes szakmákban. Körültekintő munkát kíván az alkatrészellátás is. Megyei feladat, hogy létrehozzuk azt az alkat- rész-szaküzletet a városban, amelyről már szó volt, és hogy azokba a községekbe is biztosítsunk kisiparost,, ahol nincs, s ahová a ktsz sem jut el. A szolgáltatás igen szerteágazó tevékenység. Éppen ezért nem lehet egy-két embernek, üzemnek a magánügye. Társadalmi ügy ez olyan értelemben, hogy sikeres működése attól a több ezer embertől függ, aki a szolgáltatást végzi, azoktól a szervektől, amelyek egyrészt segítséget adnak hozzá, másrészt az akadályozó körülmények megszüntetésében, a kontárkodás felszámolásában stb. közreműködnekA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA — nagyon helyesen — célul tűzte, hogy a gazdasági bizottsággal felülvizsgáltatja a szolgáltató ipari tevékenységet. Megállapítják, hogy milyen intézkedésekkel emelhetnék a szolgáltatás színvonalát. A végrehajtó bizottság ülése elé kerülő javaslatok olyan határozatok alapját képezik majd, amelyeknek végrehajtása fellendíti megyénk szolgál:a!ó iparát. Szegedi Nándor
