Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 16. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1961. február 23. MAI SZAMUNK TARTALMABÖL: A szolgáltatás színvonalának emeléséért . ii (3. o.r :||i|| Milliókat érő kezdeményezés (5. o.) ÜÜÍ Filmszínházaink műsorából (6. o.) ;:!!!; Az 1968. népgazdaságunk évi állami költségvetés további előrehaladását tükrözi Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai . Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1961. évi állami költség- vetés tervezetét. Az országgyűlés ezután, elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az országgyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari és közlekedési bizottságra változtatta. Az elnök bejelentette a továbbiakban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a legfőbb ügyész beszámolója; 3. interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra, és megtartotta költségvetési beszédét. líjers Rezső beszéde Bevezetőben a múlt év gazdasági eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalakítása; 1960 nyarától ez év- február elejéig 340 000 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szövetkezetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelőszövetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió kataszt- rális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi részesedése az ország szántóterületéből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási többsége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az iparban, a kereskedelemben, hanem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. Az ipar területén is fejlődésről beszélhetünk — folytatta. — 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 13 százalékkal emelkedett. Az egy munkásra eső teljes termelés értéke az előző esztendőhöz viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Államháztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költség- vetés mérlegében kétmilliárd forint bevételi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelők az árukészletek is: 1960. december 31-én minden forgalomban lévő százforintosra kétszázhét forint értékű árukészlet jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben három- százezer új takarék betétkönyvet váltott ki a lakosság, és a betét összege másfél milliárd forinttal nőtt. Nyers Rezső a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. Megemlítette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket — nem használták fel vállalati tartalékaikat a termelékenység növelése, a gazdaságosság érdekében. Ipari vállalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de az exportra szánt termékek gyártásánál tapasztalható tervszerűtlenség olykor nehéz helyzetbe hozta külkereskedelmünket. Mező- gazdasági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedésével, s külkereskedelmi mérlegünk is valamivel gyengébben alakult a tervezettnél. Beruházási rendszerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházáshoz is hozzákezdtek, amelynek folytatására és gyors befejezésére nincs biztosíték. A továbbiakban az idei költségvetés főbb előirányzatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. ' 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam központi gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a tavalyi előirányzatnál magasabban, 76 milliárd .forintban irányozzuk elő. Az emelkedés a múlt évihez képest jelentős. A többletek nagy részét azonban az állami vállalatok pénzellátásának növelésére és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére kell felhasználnunk. Költségvetésünk azt mutatja, hogy népgazdaságunk fejlődésének grafikonja felfelé ível. A költségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami vállalatok és szövetkezetek befizetésének hányada. 1961- ben a költségvetés összes kiadásainak 25,1 százalékát irányozzuk elő állami beruházásokra, 7,8 százalékát az állami vállalatok forgóeszköz-szükségleteinek kielégítésére, 27,3 százalékát pedig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra. Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alakul az állampolgárok életszínvonala, de a költségvetés és az életszínvonal között mégis szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül. s ennek megfelelően a munkások és alkalmazottak átlagjövedelme a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nő, a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgozók életkörülményeit 1 Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatok összeállításakor meszszemenően érvényesítették a takarékosság, az észszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat összeállításakor számításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. Adó- és illetékbevétel címén például tavaly 5280 millió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig 3885 milliós bevételt terveztünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik. A bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása. Költségvetésünk az előző évi eredményekhez képest az állami vállalatok nyereségének jelentős, 6,6 milliárd forintos növekedésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint 60 százaléka, mintegy négymil- liárd forint az önköltség csökkentéséből s csak 40 százaléka a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítá-' sát, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a termelés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosítot- tabb beruházási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termékek arányát. A termelés növelésének eszközei A pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a termelékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek szerint országos átlagban el kell érni: a termelés kétharmad részben a termelékenység, egyharmad részben a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és munkafegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés, a válla- j latfejlesztési és egyéb alap, a ] nrémium. Ez utóbbival kap- i csolatban azonban megjegyezne, hogy a prémium sok helyütt fizetés-kiegészítéssé vált, s premizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek, t A termelékenységi és önköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását; fontos azonban, hogy a normákat ne mechanikusan igazítsák ki, hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően. Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésének nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960- ban kialakított műszaki fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok tavaly például több száz új gyártmány prototípusát készítették el és vezették be, s a vegyiparban is jelentősen emelkedett a műszaki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmilliárd forint ösz- szegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállalatoknál. Ez lehetővé teszi, hogy 2,2—2,3 milliárd forintot használjanak fel műszaki fejlesztési célokra. Több mint 5 milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra Nagy összegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is. A mezőgazdasági beruházások értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből egyebek között 4370 új traktort, 1050 új kombájnt, 250 pótkocsit, számos munkagépet kap mezőgazdaságunk. Az idén felépül a hódmezővásárhelyi hibridüzem, amelynek napi kapacitása 50 tonna lesz. A kedvezményes talajjavítási és szőlőtelepítési akciók állami támogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erőforrásokból 480 millió forint hitelt folyósítunk a sízö- vetkezetek tenyészállományá- nak megalapozásához, s több százmillió forinttal támogatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya- és műtrágyaellátását. Az állami gazdaságok 1960- ban a legfontosabb termékekből túlteljesítették áruértékesítési tervüket Eredményeik további javításához népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az állami gazdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszonyítva 65 millió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés szakosítása. A Bikali Állami Gazdaság szép eredményeket ért el ezzel. Az állami gazdaságok a vezetés szakszerűbbé tételével is sok százezer forint kiadástól mentesíthetik népgazdaságunkat. A mezőgazdaság szocialista átalakításának első szakasza most lezárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra is nagyösszegű hiteleket folyósítunk kedvező feltételekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt irányzunk elő a mezőgazdasági szövetkezetek számára, ebből 1950 millió forintot kifejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek . saját forrásaikból is beruháznak. A szövetkezetek túlnyomó többsége — csaknem 95 százaléka — elkészítette múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem működött kielégítően. Az idén el kell érni, hogy ezek a szövetkezetek már saját erejükből, rendkívüli hitelek nélkül is megálljának a lábukon. 13 milliárd forintot kap az ipar Ipari beruházásokra mintegy 13 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. A bányászatban megkezdődik a pécsi durvamosómű rekonstrukciója, megkezdik a termelést az ecse- di külfejtésen. Ez az ország legkorszerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz. Bővítik a Pécsi Hőerőművet, amely Pécsnek és környékének villa- mosenergia-ellátását javítja; befejeződik a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének fejlesztése, valamint a Dunai Vasmű meleghengerművének beruházása. Korszerűsítik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. Az év végén már terme! a Szovjetufaióból folyamatosan érkező 46 000 fonóorsós fonodái berendezés. Befejeződik a Kőbányai Textilművek és a Kispesti Textilgyár automatizálása. Korszerűsítik és egy helyre telepítik a Minőségi Cipőgyár üzemeit; a többletkapacitás évi 470 000 pár cipő. Elkészül a Diósgyőri Édesipari Gyár is. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdálkodás feladatainak megoldására, az árvízvédelmi töltések fenntartására, folyamszabályozásra és belvízvédelemre. Folytatják a borsodi vízellátási rendszer, a pécsi és a soproni vízművek, valamint a győri ipari vízmű építését. A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból másfél milliárdnyi jut a MÁV die- selesítési programjának folytatására és a budapest—miskolci vonal további villamosítására. Dieselmozdonyokat, villanymozdonyokat, személykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig 1700 tehergépkocsival, 330 autóbusszal, 58'5 teherautó és autóbuszpótkocsival bővül. Kecskeméten új szálló épül. Lakásépítésre 2,4 milliárd forint A költségvetés 2,4 milliárd forintot irányoz elő lakásépítésre. 46 158 lakás építését fejezik be. 17158 állami erőből, 29 000 pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma 4855-re növekszik. A csalúdiház-építést és a tatarozást az Országos Takarékpénztár által folyósított kedvező . hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyi 900 millió helyett az idén egymilliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Nem szabad túllépni az előirányzott költségeket Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásának biztosítására a kormány úgy határozott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beruházási keretet, hanem .egy részét a leggazdaságosabbnak bizonyuló beruházások meggyorsítására tartalékolja. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni a beruházási eszközök szétaprózódását. Csökkenteni kell a beruházások kivitelezésének idejét, és meg kell akadályozni az előirányzott költségek túllépését. Nem szabad észrevétlenül elmenni például az olyan költségelszámolás mellet^ mint az Ajkai Kenyérgyáré. Az eredeti költségelőirányzat 7,6 millió forint volt, mire elkészült a gyár, kétszeresére emelkedtt; 15,9 millió forint lett a végösszeg. Sok javítanivaló van még a külföldről behozott gépek felhasználásánál is. A vállalatok készletgazdálkodásának tökéletesítése komoly anyagi erőforrásokat szabadíthat fel. Igen fontos tehát, hogy a vállalatok megfelelő készlettárolási normákkal rendelkezőnek. A szociális, az egészségügyi és a kulturális kiadások A szociális, az egészségügyi és a kulturális kiadásokra 20,7 milliárd forintot irányoz elő ez évben a költségvetés, az összes kiadások 27,3 százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai - között, kiderül, hogy egy főre évente 2070 forint jut a költségvetés szociális és kulturális kiadásaiból. Az egészségügyi és szociális kiadások előirányzata a tavalyinál 7 százalékkal magasabb. A gyógyintézeti ágyak száma 1200-zal emelkedik, s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az Orvostovábbképző Intézetet, a Reuma- és Fürdőügyi Intézetet, a csákvári és a mátraházi tüdőbeteg gyógyintézeteket, korszerűsítik és bővítik a sárvári és a sümegi kórházakat. Számos városban épül új rendelőintézet, bővül áz országos mentő- és vérellátószolgálat A társadalombiztosításban részesülők száma eléri a 4,5 milliót, és a családtagokkal együtt az év végéig a lakosságnak csaknem 95 százaléka már biztosított lesz. A biztosítottak gyógyszerellátására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénz- segélyekre 1,9 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Családi pótlékra 1,3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma ebben az évben 651 000-re emelkedik. A szakszervezeti üdültetést és a gyermeküdültetést 197 millió forinttal támogatja az állami költségvetés. (Folytatás a 2. oldalon)
