Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 29. szám. ÄRA 50 FILLÉR. Péntek, 1961. február 3. MAI SZ \MUNK TARTALMÁBÓL; NÉVTELENÜL (3. oj OTTHONUNK (5. o.) Látogatás a RÖVIKÖT raktárában (6. o.) niliiiiiü Akarat, türelem, munka és fegyelem szükséges a nagyüzemi gazdaság kialakításához Kádár János elvtárs a pusztaszemesi Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén A pusztaszemesi Búzakalász Termelőszövetkezetben szerdán hirdették ki a zárszámadást. A szövetkezeti gazdák meghívására részt vett a közgyűlésen Kádár János elv- társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tátikára, állammi- niszter, Sándor József elvtárs, a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője, Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István elvtárs, a megyei tanács v. b.-eánö!ke, Na&y Antal elvtárs, a Siófoki Járási Pártbizottság titkára és Virovecz József elvtárs, a járási tanács v. b.-elnö- ke. A közgyűlést Hartmann Miklós elvtárs, a községi tanács v. b.-elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte Kádár elvtársat, az összes megjelenteket, majd átadta a szót Horváth József elvtársnak, a tsz elnökének. Horváth elvtárs beszámolt a ísúzakalász múlt évi munkájáról, gazdálkodásáról. Ismertette: szövetkezetükben — amely 1959 márciusában alakult — 149 család gazdálkodik közösen 1358 k. holdon. Részletesen szólt azokról a nehézségekről, amelyek közös gazdálkodásuk második évében is akadályozták munkájukat, s őszintén feltárta a hibákat — Gazdálkodásunkat mégsem a hibák, hanem az eredmények jellemzik — hangsúlyozta. — A tervezett 2 748 233 forinttal szemben 2 830 872 forint volt a bevételünk. Ebből 420 ezret saját erejű beruházásra fordítottunk. Minden esedékes tartozásunkat kifizettünk. Részesedésre 1 millió 123 ezer forint értéket osztunk ki. Egy munkaegység a tavalyi 24 forinttal szemben 26 forint 13 fillért ér. 1960-ban megalapozta az idei esztendő eredményesebb gazdálkodósát a Búzakalász. Termelési alapjuk értéke 1 millió 169 ezer forint. Egy tagira átlagosan 13 067 forint tiszta vagyon jut. Építkeztek, fejlesztették állatállományukat, s az idén például 500 hízót adhatnak közfogyasztásra. Ez 311 darabbal több Kádár elvtárs felszólalt a közgyűlésen molt az elnök elvtárs arról, hogy vettek két traktort, és építkeztek. Az állam ehhez nagy segítséget adott. A mi üzemünk 13 milliós1 nyereséggel zárta az 1960-as évet; ennek az összegnek jelentős részét is a tsz-ek támogatására fordíthatta a népgazdaság. Az idei éében 20 millió forint nyereség elérését tűztük ki célul, hagy ebből is segíthesse államunk a tsz-ekét. Mi más mótendőn át van mit enni a falun. Amit megesznek, váljék egészségükre — ők termelték meg a kenyeret és a húst is. De annyit kell termelniük, hogy jusson belőle bőven a munkásnak, az országnak is, sőt kivitelre is. Többet kell termelni — a még jobb élet megteremtésének ez az egyetlen útja. Ezt a feladatot kizárólag nagyüzemi alapon oldhatjuk meg. A továbbiakban elmondotta: az elnöki beszámolóból is kitűnt, hogy a pusztaszemesi Búzakalász Tsz-ben még alacsonyak a terméshozamok, de megvan az adottság a termelés nagyobb arányú növelésére. A lehetőségek kihasználásához az kell, hogy a szövetkezeti gazdák ne a mostani 26 forintos részesedést nézzék, hanem azt, hogy az élet Map ja a szorgalmas munka. — Olyan gazdaság a szövetkezet — folytatta —, hogy itt is irányítani, szervezni kell a munkát. Vezetőkre tehát szükség van. A tagság azért választott maga közül vezetőket, hogy legyenek, akik egész évben megmondják, hogy mikor, mit és hogyan kell tenni. Az ő szavuk: parancs, azt végre kell hajtani. Lehet bírálni az ő intézkedésüket, amikor megvan annak az ideje. Például ilyenkor, közgyűlésen. — Nekem úgy tűnik mindabból, amit itt hallottam, és Hogy ehhez idő kell? Régen, az egyéni parasztgazdaságok idejében is így volt. Az apa elkezdte, a fia folytatta a gazdaság kialakítását. Gyakran 30—40, sőt néha 50 év is kellett ehhez. S most ez a szövetkezet két éves. Szánjanak rá még 2—3 esztendőt, ennyi idő alatt kialakíthatják nagyüzemi gazdaságukat. Akarat, türelem és munka kell ehhez. — Két évvel ezelőtt határozták el, hogy szövetkezetben gazdálkodnak. Azóta értek el eredményeket. 1960-ban is A közgyűlés után Bognár Jogsai, uiiiim Lőrincié és Vörös József tsz-tagok beszélgettek Kádár elvtárssal. évinél. A termelés, árutermelés és áruértékesítés növelése lehetővé teszi, hogy — a tervek szerint — 10 forinttal magasabb — 36 forintos — legyen a részesedés az év végén. Az igyekvőket dicsérő, a hanyagokat elmarasztaló, a valóságot híven feltáró és a terveket, tennivalókat pontosan megjelölő beszámoló a hibák kijavítási módjának keresésére ösztönözte a felszólalókat: Tóth József mezőgazdászt, Szabó Imre tehenészt, Geiger Györgynét, a nőtanács elnökét és Vörös József elvtársat, a pártszervezet titkárát. Ónozó József, a szövetkezetét patronáló budapesti Hántoló Malom igazgatója elmondotta: — Emlékszem, a tavalyi zárszámadó közgyűlésen a vita középpontjában a tervek álltak. Jó volna egy traktor, újabb állatférőhelyeket kellene létesíteni stb. — hangsúlyozták a felszólalok. Ma pedig beszédem, politikai és társadalmi munkával szintén segíteni fogunk a puszitaszemesieknek. Amit teszünk e szövetkezet felvirágzásának előmozdítására, szívesen tesszük, mert látjuk, hogy jó helyre adjuk a segítséget. Ezt követően Kádár élvtárs emelkedett szólásra. — Mi is készítünk országos zárszámadást; éppen a napok- a múlt; ban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a hároméves terv teljesítéséről szóló jelentést Ebből a jelentésből a többi között kitűnik, hogy az ipar 40, a mezőgazdaság pedig csak 11,5 százalékkal növelte termelését. A fogyasztás három év alatt 28 százalékkal emelkedett. Ezt, a fogyasztás növekedését természetesnek tartjuk. De az Is igaz, hogy mindenki még jobban akar élni. Ehhez az kell, hogy többet termeljen ne csak az ipar, hanem a mezőgazdaság is. — Kérdezik sokan: hogyan lehet az, hogy Magyarország amely harminc évvel ezelőtt fél Európába szállított búzát, ma gabonabehozatalra szorul. Emlékezzünk csak arra az időre: akkor szűkén volt mérve az ennivaló falun is. Ma nem így van, ma nem kell számolni a falatot, ma egész «számit előzetesen a szövetkezetről megtudtam, hogy életképes ez a gazdaság. Van itt alap, az eddigi munkának megvan az eredménye, s ez a szövetkezet virágzó lehet. A beszámolót Horváth József tsz-elnök mondta el. gondoltak a jövőre: beruháztak gazdaságukra saját erőből is, az államtól is kaptak ehhez segítséget. Űjabb terveik ugyancsak szépek. Ezeket úgy válthatják valóra, ha összefognak mindnyájan: a férfiak is, a nők is, az idősebbek is, a fiatalok is. Azt kérem, gondolkozzanak azon, amit mondtam, és egész évben dolgozzanak szorgalmasan. Ennek meglesz a gyümölcse. Szívből kívánok mindnyájuknak jó egészséget, hogy jobb munkával jobb eredményeket érjenek el ebben az esztendőben — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását Kádár elvtárs. Ezután Horváth elvtárs, a szövetkezet elnöke jutalmakat adott át a munkában kitűnt tsz-tagoknak. A közgyűlés befejeztével Kádár elvtárs hosz- szasan elbeszélgetett a szövetkezeti gazdákkíú A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Elivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Magyar Szabványügyi Hivatalnak a szabványosítás és tipizálás helyzetéről szóló jelentését és a szabványosítás fejlesztésére megfelelő határozatokat hozott. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tájékoztatót adott a kormánynak az ifjúsági építőtáborok tavalyi munkájáról. A kormány elismeréssel állapította meg, hogy a táborok részvevői népgazdaságilag is jelentős munkát végeztek. A Minisztertanács elfogadta az idén létesítendő táborok szervezésére vonatkozó tervezetet, s határozatában biztosította a működésükhöz szükséges feltételeket. A kormány meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének tájékoztató jelentését a műszaki fejlesztési alap felhasználásával kapcsolatban folytatott vizsgálatról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Hruscsov a silókukorica magyarországi felhasználásának eredményeiről Moszkva (MTI). A Pravda és több más központi szovjet lap szerdán teljes terjedelmében közölte N. Sz. Hruscsov- nak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumán január 28-óri elhangzott beszédét. A beszédnek van egy érdekes, magyar vonatkozású része is. Hruscsov ugyanis említést tett arról a levélről, melyet Körösi József magyar ag- ronómus intézett hozzá. Hruscsov a többi között a következőket mondotta beszédében:-Szeretném megismertetni önöket, elvtársak, egy érdekes anyaggal. Amikor Magyarországon jártam, elbeszélgettem a parasztokkal. Magyarországon a kukoricatermesztésnek valóságos mesterei vannak; versenyezhetnek az ukránokkal, de abban az időben Magyarországon a kukoricát csak a szemterméséért vetették el. Javasoltam, hogy használják fel silózásra is. Megtették ezt, s igen jó eredményeket értek el. Most sok magyar termelőszövetkezet és állami gazdaság nagy területen termeszt silókukoricát és hektáronként 500—600 mázsás, sőt még ennél is nagyobb szár-, illetve csőtermést takarítanak be. Annak a levélnék a szerzője, amelyről szó van, egy tapasztalt agronómus, már fehér hajú ember: Körösi József. Az Agrártudományi Egyetem Hajdúszoboszlói Tangazdaságában dolgozott, és érdekes tapasztalatokat szerzett a tehenek őszi takarmányokkal, herével, siló- kukoricával és zöldkukoricával történő takarmányozásában. Körösi elvtárs a következőket közli eredményeiről: Május 25-től június 13-ig a teheneknek zöldtakarmányt adtak a következő összeállításban: őszi taíkarmánykeverék: 33 kilogramm, bíborhere: 7 kilogramm, fű (a legelőről): 7 kilogramm. A napi fejési átlag egy-egy tehénnél 12,3 liter volt. Június 13-tól július 13-ig a teheneket kukoricaszilázzsal takarmányozták. A teheneknek 20 kilogramm kukoricaszilázst, 2 kilogramm répaszeletet és 15 kilogramm bíborherét adtak. A fejési átlag 14,3 literre emelkedett. Július 13-tól július 31-ig a teheneknek a következő takarmányt adták: zöld kukorica 35 kilogramm, lucerna 15 kilogramm. A fejési atiag a gazdaságban ismét lecsökkent napi 12,6 literre. A kapott adatok alapján Körösi elvtárs az alábbi következtetésekre jutott: 1. A gazdaság fennállásának kezdete óta legmagasabb fejési átlagot akkor érték el, amikor kukoricaszilázzsal takarmány óztak; 2. a kukoncaszilázs a zöldtakarmánynál kedvezőbb befolyást gyakorol a tejkiválasztásra; 3. ebből következik, hogy kritikailag felül kell vizsgálni a hagyományos, de sokba kerülő -zöld futószalag« elméletét. A szarvasmarhatenyésztés takarmánybázisát télen és nyáron egyaránt a kukoricaszilázs- zsal kell biztosítani, mert ez a legnagyobb mennyiségű és a legolcsóbb tápanyagokat tartalmazza. íme, elvtársaik, így értékelik a csöveket tartalmazó, jó kukoricaszilázst, s önöknél sok kolhoz és szovhoz szívesebben használja fel a kukoricát zöld- takarmányozásra, holott ezzel nagy veszteségeket okoz magának.« Megy ei és megyei jogú városok népfront-elnökeinek és -titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában csütörtökön értekezletet tartottak a megyék és megyei jogú városok népfront-bizottságai elnökeinek és titkárainak részvételével. Ott voltak a tanácskozáson a nemzetiségi szövetségek vezetői is. Megjelent Szakosíts Árpád, a Béke Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke. Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a népfront- mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta az értekezlet részvevőit, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott előadást a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatáról, valamint a adódó feladatokról. Ezután békekiáltváoyról és az ezekből Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője ismertette a magyar békemozgalom tevékenységének újabb tapasztalatait és szólott a soronkö- vetkező tennivalókról. — Tavaly az elmúlt évekénél is sikeresebb volt a magyar békemozgalom tevékeny* sége. Lépést tartottunk a nemzetközi élet, a világpolitika eseményeivel, s minden eddiginél többet tettünk, hogy gyorsan válaszoljunk a városon és falun felmerülő kérdésekre. A moszkvai békekiáltvány, a magyar békemozgalom új fellendülésének időszakai nyitotta meg. A tanácskozás részvevői ezután megvitatták a magyar békemozgalom előtt álló feladatokból rájuk háruló tennivalókat, (MTI)
