Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1961. február *L Használjuk ki a baromfitenyésztés fejlesztésének minden lehetőségét Baromfitenyésztésünk gaz­dasági jelentősége azzal a ben­ne rejlő értékekkel mérhető legjobban, ami a többi te­nyésztési ághoz hasonlítva megmutatja, hogy produktu­maival a nemzeti jövedelem­hez mekkora mértékben járul hozzá, mennyiben elégíti ki a belső fogyasztás, valamint a feldolgozó ipar szükségletét, és milyen mennyiségű külföldi fizetési eszközhöz juttat ben­nünket. Népélelmezési szempontból is nagy a jelentősége, mert nőtt a kereslet a könnyen Emészthető baromfiféleségek húsa, elsősorban a fiatal csir­kehús iránt. Hogy baromfitenyésztésünk fejlesztésében milyen nagy; feladat vár szocialista nagy­üzemeinkre, azt járásunk több tsz-vezetője ma már helyesen látja. Azért, hogy 100 ezer na­poscsibe közös férőhelyre ke­rüljön, Somogymeggyesen, Ga- máson, Sérsekszöilösön és Tö- rökkoppányban baromfiól cél­jára épületeket vásárolnak. A meggyesiek 20 ezer, a gamá- siak 15 ezer, a törökkoppá- riviak 10 ezer naposbaromfit igényeltek, hogy mint rántani való csirkét értékesíthessék őket. Helyesen látják, hogy a nagyüzemeknek kell a tojás- és a baromfihús-ellátásban mutatkozó idényszerűséget megszüntetni, a fogyasztókat egész évben — különösen to­jással — egyenletesen ellátni. Ezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy a szükségle­tek tervszerűbb kielégítése mellett a nagyüzemi termelés gazdaságosabb legyen. Somogydöröcskén a tojás- és hústermelést már most úgy szervezik meg, hogy a rántani való csirkék értékesítése arra az időpontra essék, amikor legnagyobb a hiány, s amikor a gazdaságosság feltételei a • legkedvezőbbek. Somogymeggyesen a febru­árban érkezett naposcsibék egy részéből jércét nevelnek. Ezek június-júliusban már tojást raknak, hónapról hónapra fo­kozzák majd a tojástermelést a legmagasabb termelési szin­tet éppen november, december és január hónapban érik el. A tojőstermelést befolyásol-' ja a vedlés rövid vagy hosszú idejű lefolyása. Hogy a vedlés idejét csökkenthessük, a nap­pali természetes megvilágítást pótoljuk mesterséges fénnyel, takarmányozzunk szakszerűen. A kotlás is károsan hat a tyúkok tojástermelésére. Ezt is meg lehet szüntetni 24 voltos árammal oly "módon, hogy az áramvezető drót egyik végét a tyúk szájába, másik végét á taréjára fogatjuk kis csipesszel, s így hagyjuk 5—10 másodpercig. A kotlás meg­szűnése után két hétre elkez­dik a tyúkok a tojásrakást. Ahhoz, hogy a csirkék a ké­sőbbiekben maximálisan ter­meljenek tojást, most pedig gyors fejlődésűek. szilárd szer- vezetűek legyenek, koncent­rált takarmányt, ún. csibetá­pot juttatunk a szövetkezetek­nek takaimányozásra, majd pedig tojótápot. Mindkét ta- j ség fokozásának zik akkor is, amikor az őszi és téli húscsirkenevelés he­lyett ugyanabban az épületben ősszel és télen tojástermelésre rendezkedik be a nagyüzem. Ebben az időszakban a gaz­daságosságot figyelembe véve a tojástermelésből mintegy 35 százalékkal nagyobb a bevé­tel mint a húscsirke előállítá­sából. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához az is szük­séges, hogy kifogástalanul mű­ködjenek megyénk- keltetőál­lomásai, s onnan a korai idő- pdntban is nagy mennyiségű, jó minőségű naposcsibével tud­juk ellátni grutermelő nagy­üzemeinket. Baromfitenyész­tésünkben még sok ki nem használt lehetőség rejlik, számtalan útja, módja lehet a fejlesztésnek, a jövedelmező­ig* karmányféleségre lehet szer­ződni. Mivel a második évben is meghagyott tyúkok 25—30 százalékkal kevesebb tojást termelnek, mint első éves ko­rukban, javasoltuk Zicsben és Törökkoppányban, hogy a tyú­kokat ne tartsák 13 hónapnál tovább, hanem mint fiatal le­véstyúkot kedvező áron érté­kesítsék. Helyes elgondolásuk van a somogydöröcske éknek. Itt ugyanazokban az üzemi helyi- égekben az év egyik felében — augusztus közepétől február közepéig — tojástermelésre, az év másik felében — feb­ruár közepétől augusztusig — rántani és sütni való csirke előállítására rendezkednek be. Gazdaságossági szempontból figyelemre méltó az is, hogy a tojás- és a csibehús-termelés költségei miker a legkedve­zőbbek. A tavaszi és nyári to­jástermelés a nagyüzemben, ha nem is ráfizetéses, de alig jövedelmező. Ilyenkor a kis­üzemekből származó tojások nagy mennyiségben kerülnek eladásra, viszont a csirkepia­cokon alig van felhozatal. Kí­vánatos tehát, hogy szövetke­zeteink ekkor inkább húscsir­két állítsanak elő, mint .tojást termeljenek. Nagyüzemi szá­mítások szerint ,a tavaszi to­jástermelés helyett a húscsir­kenevelés tojótyúk-férőhelyen­ként 15 forinttal nagyobb be­vételt jelent. Kedvező eredmény mulatko­Száraz Gyula tabi járási főállattenyésztő A csurgói tűzoltótestület a közelmúltban avatta klubhelyiségét. Televízió, rádió, le­mezjátszó, sakk és különböző társasjátékok várják a szórakozni vágyókat. A klubot bálok, táncmulatságok bevételéből és a tagok ügyeleti szolgálatáért kapott pénzből lé* tesítették. ÍNYÉR CSICSÓNÉ HÁROM LANYA Állok a tabi gim- — Nos, szerintei aránylag könnyen názium folyosóján, kicsoda? meghatározható, a és szemlélem a fres- Vár a fiú, tétova- köcsögkalapos furu­zik, kirr.ondja, ne lyás, a másik há- mondja? Társai biz- romnál azonban tátják. Végre kibö- még azt is bajos kót. Két hatalmas tojás alakú foltban négy figura látható, szépen elosztva szimmetrikusan. Kettő jobbról, kettő bálról. A figurák legalább életnagy- ságúak, ha nem na­gyobbak. Tanácsta­lanul állok, mert nem tudom, hogy mit alcart a műves? e három figurával mondani. Mi is le­het kép meséje? Míg ezen töpren­gek, kicsöngetnek. Kiözönlik az osztá­lyokból a diáksereg, egy darabig figyel­nek, aztán az egyik megszólal: — Kiket ábrázol 'ez a kép, bácsi ké­rem? — Fiacskám, én is azon töröm a feje­met! — válaszolok — De nem tudok, dűlőre jutni. Egyszerre felcsat­tan mögöttem egy hang a tömegből: — Én egyel tudok közülük. — Melyiket? kérdezem gyorsan. — A furulyást. lenne megmondani, hogy fiúk-e vagy lányok valójában. Mindenesetre csak egyiküknek * van szoknyája, ahogy a kis köpcös találóan azt meg is mondta Az új iskola bejá­rata előtt van egy bronzszo br ócska. Egy ülő férfit ábrá- Egy köpcös fiúcs- zol A tabl gimna. ka furakodik előre. zisták el u keresz. ki. — Népi huligán. Nagy nevetés. Megérdemli az elis­merést, mert én se tudtam volna pon­tosabban ezt a furu­lyást, ezt a pásztor­nak álcázott esz- presszó-legénykét meghatározni. — Te is ismered a furulyást? — kérde­zem tőle kíváncsian. — Nem. — Hát akkor? — Én'a tudok. telték: Réz Pisla, igen megszerettek a sikerült szobrot, evődnek Réz Pistá­val, öltöztetik, becé- többiröl zik, vele fényképez- kednek le. így rna­— No, kik szerinted? Vár a kis köpcös, mint rutinos előadó a poén előtt, aztin kiböki: — A Csicsóné há­rom lánya, Három lánya egy szoknyá­ban! Nagy nevetés megint. Veregetik a vállát a kis köpcös­nek. Ez is telitalálat, somogyi Valóban: a négy fi­aura közül az éaitik ek tátják ki szereteiü- ket, így hálálják meg, hogy értékes műalkotás díszíti második otthonukat, az iskolát! Ez rendjén is van. Annyit mondanék még befejezésképp: A népi huligánnal, s a Csicsóné három lányával azért nem szeretnék talállcoz- ni a legközelebbi tón: iskolaava­Patkó Bandi A város elpihent. Sötét van. Csupán egy-egy félreeső ud­varból szűrődik ki fény az ut­cára. Megnézzük a kapun levő táblát: »Sütőüzem.« Éjjel ket­tőt mutat az óra. Az újságírók látogatásának célja, hogy vé­gignézzék a kenyér útját a ko­vásztól a raktárig, s feleletet kapjanak arra, miért jó, ha jó, és miért rossz, ha rossz a ke nyér. Hoyo Z6 máz&a Az 5-ös számú üzemben Tor­ma István a második csésze tésztát dagasztja gépével. A többiek a táblánál szorgoskod­nak. — Sokat mérgelődünk a liszt miatt — panaszkodik a cso­portvezető. — Sikérszegény. Hamarosan megtelik az első kocsi kiszaggatott kenyérrel. Kevés a szakajtó, a meglevők többsége törött. Ez sok bosszú­ságot, késedelmet okoz. Mint a pékek mondják, kértek újakat, de nem kaptak. Háromnegyed három után tíz perccel veti be az első ke­nyeret Pető József az emelő kemencébé. 40 percbe kerül, míg az első kocsi kenyér a ke­mencébe jut. A vetés lassan halad, ácsorogni kell a táblá- zóknak. Hiányzik a kellő együttműködés és irányítás. — Hamarabb végezhetnénk a sütéssel, ha gyorsabb vető állna a kemencénél — mond­ja Lenkei Jgzsef, Márton La­jos, Torma István. Kajtán Im­rének ezenkívül az is feltűnik, hogy túl erősen fűtötték a ke­mencét, s emiatt csak négy-öt kenyeret lehet eleinte bevetni. Különben harminc is bemenne egyszerre az emelő kemencé­be, s egyenletesebben is sül­ne. Erősen pirultak a kenye­rek, sok közöttük az égett. Akad jócskán kiforrott is. Még kelniük kellett volna. Míg újra fűtik a kemencét, Pető József elpanaszolja, hogy rossz az olaj. kormol. eldugít- ja a csöveket és a fűtőfejeket. A szerelők nem jönnek kitisz­títani. pedig erre minden hé­ten szükség volna. A friss kenyér a szűk rak­tárba kerül. Néhány állvá­nyon zsúfolják össze, még a földre is jut belőlük. A polco­kon és a leterített zsákokon élére állítják a kenyeret, a leg­többje megnyomódik. Szőke Jánosné árukiadó ha­marosan útnak indítja az első szállítmányt. A kocsin élére ál­lítják, egymáshoz zsúfolják a friss kenyereket. Korszerűtlen a szállítás. L. G. A<z ímík, dänii el A Petőfi utcai 6-os számú sü­tödében ma jó az olajtüzelő-be- rendezés, a liszttel sincs baj. De-túlságosan forrók a kemen­cék. A pékek fíwskendővel hű­tik amolyan »körülbelüli« hő­mérsékletre. Mert bármennyit korszerűsödött is az üzem, hő­mérő nincs a kemencéken. Ál­lítólag hamar elrömlik. Vajon a dagasztóhelyiségben is tönk­remegy? Nem sokat vitatko­zunk ezen, hanem megnyug­szunk abban, hogy érzékre megy a fűtés éppúgy, mint annak megállapítása, hogy megsült-e a kenyér. Ámbár a csoportve» zető azt mondja: — Nem igaz, hogy általiban rossz kenyeret süt a hatos. — Csupán egypár kerül bele félig sülve, kérem — mondja —, s emiatt bírálják a többit is. Én öreg róka vagyok itt, mégis előfordul velem, hogy rosszul ítélem meg, megsült-e rendesen a kenyér. — Ügy, úgy — toldja meg az éppen kenyeret vető pék az üzemvezető szavait. — Egyesek nem tudják jó dolgukban, mit csináljanak, hát válogatnak a kenyérben, pedig nézze meg ezt... Felkapja az egyik kenyeret, és magasra dobja. Olyan, mint a labda. A kenyér ma valóban gyönyörű, egyenletesen sült, piros. — De hát valami oka mégis­csak van annak, hogy nem so­rolják a legjobbak közé a ha­tost? — Nézze, kérem — kezdi a csoportvezető —, megmondom őszintén, érzékre megy itt a dolog. Ehhez pedig mind az ölünk együttműködése kell. Előfordult, hogy nem értettük meg egymást, s akkor mindjárt több volt a. reklamáció. Most jól megvagyunk. Ügy is mond. hatnám, hogy azt a bizonyos szívet sikerül mindennap hoz­záadni a munkához. Ez meg is látszik a mai ke­nyéren. Sz. N. Samu o- B-as (ívfAn Hivatalosan csak hajnali négy órakor kezdődne a mű­szak, de már éjfélkor együtt van a Honvéd utca elején levő 8-as sütöde kis kollektívája: Csonka József csoportvezető, Kovács Ferenc és a fiatal se­géd, Varga István. Szombat van, s a szokásos 10—12 mázsa helyett 14 mázsát kell sütniük. Mindig előző este kovászol- nak. A soros este 8-kor elké­szíti a másnapi nyersanyagot. Tegnap Józsi bácsi volt benn. — Jó a kovász, egy ujjnyit visszaesik — mondja Köves Károly műszaki vezető, akivel a kenyér elkészítését ellenőriz­zük. Ez Józsi bácsit dicséri. Megkezdődik a munka. Jó­zsi bácsi szaggatja, méri, Ko­vács Ferenc formázza és sza­kajtóba helyezi a tésztát. Ami­kor 150 db a szakajtókba ke­rül, megkezdik a vetést. — Jól ki kell sütni — hang­zik a figyelmeztetés, s Varga István meg is fogadja a taná­csot. 50—55 percig tart a kisü­tés, közben állandóan ellen­őrzi. Kiszedéskor minden ke­nyeret megvizsgál, s csak ez­után kerülnek a raktár polcai­ra. Valamennyi magas, szép, barnára sült Az üzem műszaki vezetője és a vállalat többi ve­zetője szerint itt sütik a leg­jobb kenyeret a városban. Sz. L. « * * Három üzem munkáját- hoz­tuk közel egy-egy villanásnyi­ra. Általában nem rossz a ka­posvári kenyér, főként, ha meggondoljuk, hogy a kisipa­rosoktól átvett korszerűtlen sü­tödékben a sokszorosát sütik annak a mennyiségnek, mint rég. Azonban bármennyire kor­szerűsödtek is, csak »kócerá- jók« maradtak, ahol nem lehet a szinte kémiai technológiát követelő kenyérsütést az elő­írásnak megfelelően lebonyolí­tani. Lám, érzékre megy a do­log. Ám éppen ez az, ami nagy elővigyázatosságot kíván a vál­lalat szakembereitől és a pé­kektől egyaránt. Biztosítani kell, hogy mindig jól működ­jenek a tüzelőberendezések, jók legyenek a szakajtók, meg­felelő a tárolóhely (nemcsak itt, hanem az üzletekben is); ezer és ezer apróság, feltétel hiánya ronthatja a kenyér mi­nőségét. A liszten nem lehet változtatni, mert a Malomipari Vállalat nem tehet róla, hogy a somogyi gabonának gyen­gébb a sikértartalma. Ellen­ben sok mindenen lehet vál­toztatni. Be kell látni, hogy nemcsak az ötös üzemben siet­nek, kapkodnak a pékek, ha megjön a jó idő, és otthon kint is lehet dolgozni. Másutt is igyekeznek ilyenkor összecsap­ni a munkát. S még valami: döntő a jó érzék s ennek felté­tele, a jó együttműködés. A tőrökkoppányi úttörők karneválja Csapatunk évi tervében szeg­regeit a karnevál megrendezé­se is. A készülődést nagy izga­lom előzte meg. Tanítóinkkal együtt úgy határoztunk, hogy kabaréműsorral és álarcosbál­lal kapcsoljuk össze ezt a far­sangi eseményt. Őrsi foglalkozásaink egy ré­szét a felkészülésre szenteltük. Természetesen a tanulásról sem feledkeztünk meg. A tő­lünk telhető legjobb tudással készültünk a szereplésre, emel­lett mindenki titokban készí­tette jelmezét is. Alig vártuk, hogy elérkezzék a várva várt nap. Az izgalmat csak fokoz­ta, hogy ilyen még nem volt Törökkoppányban. Vajon sike­rül-e? Igen sokan jöttek össze a kultúrotthonban, hogy meg­nézzék műsorunkat. Mikor fél• ment a függöny, és megjelent Karnevál herceg, hogy elmond­ja rövid mondókáját, vala­mennyien megnyugodtunk. Műsorunkban különösen szép jelenet volt a régi Székely fo­nó. Gazdag tapssal jutalmazta a közönség. Az előadás nagy­szerűen sikerült. Mikor min­den pár együtt volt, megindult az udvar népe a herceg és her­cegnő vezetésével. Milyen nagyszerű volt! Még mi sem ismertük meg egymást. Sok érdekes jelmezt láttunk. Tíz óráig tartott a bál. Na* gyón jól éreztük magunkat. Jót nevettünk az álarc levéte­lekor, mert másnak gondoltuk párunkat. Felejthetetlen ked­ves emléket hagyott valamen­nyiünkben ez az úttörökarne- vál. Tobak Erika rajkrónikás, Törökkoppany, ■I! IPRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés 10 — Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. Üli;! ADÁS-VÉTEL iiiüi Kovácsszerszám eladó. Jánosné, Kaposújlak. Tilmann (1203) Eladó 500-as BMW oldalkocsis motorkerékpár jó állapotban. Megtekinthető szombat délután és vasárnap. Szentes, Somogyjád. (1204) K—55-ös motorkerékpár betegség­ből kifolyólag olcsón eladó. Frei Gyula, Berzsenyi u. 30. _______(1213) M axim ívlámpa, colos korona- szivattyú eladó. Keveset használt kerékpárt vennék, Kaposváron át­véve, Paraghy, Kercseliget 91. (3447) Eladó kétszoba-konyhás. kamrás, előszobás ház 600 n-öl telken sző­lővel és termő gyümölcsfákkal. Szöllőseyörök, Táncsics Mihály u. 18., Szitámé. (7388) Kertész u. 2. sz. alatti telek ro­mos házzal eladó, ugyanott 2 db festett ágy, egy szekrény, . éjjeli- szekrény eladód___ (1216) B eköltözhető kaposvári három- Iszobás, központi fekvésű összkom- jfortos öröklakás eladó. Elcserél­hető télen lakható házzal Fonyód­tól Máriáig. Érdeklődni: Pázmány Péter u. a, (I9850y< 125-ös Csepel motorkerékpár jó állapotban eladó. Juta, Dózsa Gy. U. 36. (1212) Balatonfenyvesen házhely, 1100 n-öl telek, ebből 600 n-öl szőlő, esetfeg külön is, alkalmi áron sür­gősen eladó. Műút mellett, Bala­tonhoz, vasúthoz 3 perc. Légrádi László, Balatonfenyves. (19342) 400 n-öl szőlő présházzal az íván- fa-hegyen eladó. Érdeklődni: Vö­röshadsereg útja 33., délután 3 után. (19833) Belterületen 618 n-ölön levő iól te"mő hazai szelő gyümölcsössel, épülettel eladó, i Ugyanitt. cseh sportkocsi eladó. Faludi, Iszák u. 29. '19831) ÁLLÁS Bejárónőt keresek fél napi min kára. Lévay állatorvos, Május U. 12. " (121 VEGYFS Varrógépek garanciális javítása Szabó műszcrészmestemél. Kapos­vár^ Berzsenyi u. 30. U9341) Két no részére bútorozott zoba kiadó. Berzsenyi u. 30., Hal á szék- nal. (12U| f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents