Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
Kedd, 1961. február 21. s SOMOGYI NÉPís#* Kaposvári ügyvédekkel tanácskozott a városi pártbizottság A Kaposvári Városi i’ái tbi- zottság rendszeres időközönként beszélgetésre hívja különböző társadalmi rétegek képviselőit, hogy fejtsék ki véleményüket az időszerű kérdésekről, a párt politikájáról. Ezek az eszmecserék hozzájárulnak a vezetés színvonalának emeléséhez, erősítik a párt & a tömegek kapcsolatát. A közelmúltban, pedagógusokkal, orvosokkal találkozott a pártbizottság, legutóbb pedig a kaposvári ügyvédek egy csoportját hívta meg baráti beszélgetésre. A tíz kaposvári ügyvédet Németh Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára tájékoztatta a város gazdasági, politikái helyzetéről. Elmondta: a pártbizottság arra törekszik, hogy az ügyvédekét is minél nagyobb mértékben bevonja feladataink megoldásába. A tanácskozáson kötetlen, baráti beszélgetés, őszinte légkör alakult -ki. Az ügyvédek a vendéglátókhoz hasonlóképpen nyíltan beszéltek az élet- és munkakörülményeikről és egyéni problémáikról. Támogatást kértek a zugirászok elleni harcukhoz. Tudatában vannak — mondták —, hogy a múltban az ügyvéd a tőkét szolgálta, s ezért a dolgozó emberek nagy ellenszenvvel viseltettek vele szemben: Ma azonban más a helyzet, az ügyvédek többsége a népet, az igazságszolgáltatást akarja szolgálni. Elmondták, hogy a kaposvári ügyvédek szívesen vállalnák a tsz-ek támogatását jogi kérdésekben, azonban várják, hogy a járási tanácsok — mint például a siófoki — kérjék is segítségüket. , Végezetül kifejtették, örülnek annak, hogy a pártbizottság fontosnak tartotta a velük való beszélgetést, s szívesen vennék, ha ilyen találkozóra gyakrabban sort kerítenének. Egy hónap múlva üzembe lép az ú/ korszerű kaposvári baromfikeltető állomás Az ország ellátásában egyre nagyobb szerepet kap a nagyüzemi és háztáji baromfi- tenyésztés., Ismeretes, hogy az idén már a termelőszövetkezetek is igyekeznek kialakítani baromfiállományukat, és sok húst, tojást szándékoznak piacra vinni. A baromfitenyésztés fellendítéséhez ad nagy segítséget a. megyeszékhelyen három és fél millió forintos beruházással épülő új baromfikeltető állomás. Az új keltetőállomást az FM Tervező Irodájának tervei alapján a Somogy megyei Építőipari Vállalat építi. A munkálatokkal már szépen előre haladtak. A napokban hozzáfognak a 12 keltetógép beszereléséhez. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szerint az új kettetőállomás március 15-én megkezdheti működését. Az új állomás előreláthatólag még ebben az esztendőben csaknem félmillió naposcsibéhez juttatja a környék közös és háztáji gazdaságait. 1 Jól halad a csökonyavison- tai keltetőállomás építése is, ahol, mint ismeretes, víziszárnyasokat keltetnek majd. Ez az állomás az idén csaknem százezer libát, kacsát és pulykát keltet, s bocsát a termelőszövetkezetek rendelkezésé-, re. NEMZETKÖZI SZEMLE Aki hadat üzent az ENSZ-nek ... VÉRLÁZÍTÖ KOMÉDIÁ- ZÁS UTÁN a gyilkosok bevallották a szörnyű, a jóvátehetetlen bűnt: a gyarmatosító szentszövetség felbérelt fejvadászai megölték Kongó és egész Fekete-Afrika szabad- sághősét — Patrice Lumum- bát. A modem kor legravaszabb és legnagyobb arányú imperialista összeesküvése betető- ződött korunk legaljasabb bűn- cselekményével. Azóta, hogy a közvélemény előkészítését célzó híresztelések tragikus bizonyossággá váltak, egyetlen gigantikus ökölbe szorul a világszerte feltámadt csillapíthatatlan népharag, hogy lesújtson a gonosztevőkre. A gyilkosok és felbujtóik tévedtek: Lumumba és küzdőtársainak fizikai megsemmisítése nem a nemzeti létküzdelem tragikus záró jelenete lett, hanem a kongói szabadságharc minden eddiginél szélesebb népi alapokon kibontakozó döntő szakaszának kezdete. Egyetlen hét bebizonyította, hogy Patrice Lumumba kiontott vére nemes ötvöző anyagává lett a nemzetté kovácsolódó kongói nép egységének, a fiatal afrikai és ázsiai nemzetek végsőkig elszánt harcos összefogásának. Ez a hét bizonyos imperialista köröket is rádöbbentett arra, hogy a ka- tangai gyilkosság — még cinikus látásmódjuk szerint is — több mint bűn — ez helyrehozhatatlan hiba volt. A gyarmatosító koalíció első számú végrehajtó közegéről, Hammarskjöld ENSZ-fő- titkárról pedig semmi sem moshatja le a gyilkosság előkészítésében. és megszervezésében való súlyos bűnrészesség bélyegét. Nem csupán az nem tekinthető egyszerű »hanyagságnak«, vagy »tehetetlenségnek«, hogy a főparancsnokság alá tartozó ENSZ-tisztviselök szeme láttára kínozták meg első fogvatartása idején Lu- murnbát a leopodville-i' repülőtéren, majd ugyancsak ENSZ-asszisztenciával szállították át Kongó miniszterelnökét és társait Elisabethville- be, ahol\37 svéd ENSZ-tiszt és katona jelenlétében katangal és belga csendőrök puskatussal verték az összekötözött foglyokat'. Hammarskjöld nem csupán bűnös passzivitásáért felelős. A kongói dráma egész, folyamatában betöltött szerepéből következik; nem puszta véletlen összjátéka, hogy Lumumbának és társainak elhurcolására közvetlenül Hammarskjöld január 5-i leo- poldville-i látogatása és Ka- szavubuvál való bizalmas eszmecseréje után került sor. Az immár nyolcadik hónapja tartó kongói válság minden baljóslatú fordulópontján Hammarskjöld »pártatlan« keze keverte a kártyákat, Az ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén »sajnálkozott« Lumumbának és társainak meggyilkolása miatt, »megmagyarázta«, hogy e gyalázatért voltaképpen nem ő, hanem az ENSZ tagállamai a felelősek, mert »a főtitkárnak és kongói képviselőinek nem volt megfelelő felhatalmazása arra, hogy az események fejlődését megállíthassa«. Nos, hogy volt-e vagy sem, arról a kongói ENSZ-erők feladatkörét megszabó biztonsági tanácsi határozatok vitathatatlanul tanúskodnak. Emlékezetes, hogy 1960. július 7-én Patrice Lumumba miniszterelnök katonai és tech-, nikai segítséget kért az. ENSZ- től a belga agrpsszorok kiűzésére. Ez a felhívás volt az ENSZ beavatkozásának jogi alapja. Július 14-én a Biztonsági Tanács határozatilag felszólította a belga kormányt, hogy vonja ki csapatait Kongóból, s felhatalmazta^ Ham- marskjöldöt, hogy »a Kongói KULCSÁR ZSUZSA: 3 ÉS BOSZORKÁNYPEREK V. Boszorkányperek Magyarországon MAGYARORSZÁGON is ügyet tartalmaz) 12 esetben ban felügyeleti kőrútján min- elevenen élt a középkorban a fordul elő varázslással össze- denütt kérdezősködnie kellett, varázslókba, boszorkányokba kapcsolt mérgezés (venefícium) nincsenek-e a környéken bevetett hit,’ számos .törvényt vádja. szorkányok. Ahol a világi hahóztak ellenük, Már I. István Buda város XV. század ele- tósógok nem léptek fel kellő törvényei elrendelik: aki va- jéről származó jogkönyve is eréllyel, a papok kemény meg- rázslással ártott valakinek, foglalkozik a varázslással oko- rovásban részesítették őket. adassák át az ártalmat szenve- zott megrontással. Akit ebben Számos adatunk van arról, dett félnek, s az bánjék vele első ízben találnak bűnösnek, hogy a papság uszított a bo- tetszése szerint. A strigákról arra pellengért szab, de ha visz- szorkányok ellen, s vett részt — ezek olyan boszorkányok, szaesik a bűnébe, máglyára üldözésükben, akik állattá, többnyire madár- kell küldeni. A híveket hosszú prédikárá tudnak változni, éjszaka A magyarországi boszor- dókban »világosították« fel a ide-oda röpködnek, és kiszív- kányperek kezdettől fogva boszorkányok mibenlétéről és ják a gyermekek vérét — azt nem az inkvizíció, hanem a vi- leleplezésükről, megbünteté- írja elő I. István, hogy vigyék lági hatóság, a városi, megyei el őket a paphoz, részesítsék bíróság vagy az úrdszék előtt vallási oktatásban, s csak ha folytak. harmadszor is visszaesnek, ak- Külön boszorkányüldözőfeet kor bánjanak ed velük a bírák, sohasem neveztek ki. De a ma- Feltehető, hogy a régi pogány gyarországi papság, bármilyen valláshoz ragaszkodó varázs- felekezetű volt is, kötelességének. Nemcsak azt kell tekintetbe venni, hány ember pusz-) tűit el miattuk, hány embert| tettek szerencsétlenné, ha-) nem azt is, sőt elsősorban azt.l hogy milyen szörnyű hatásuk) volt, milyen erőteljesen ségí- tették a hanyatló feudális) rend fenntartását, a nép el-’ Köztársaság kormányával való egyetértésben tegyen meg minden szükséges intézkedést a kongói kormány katonai megsegítésére mindaddig, ameddig a kongói kormány a maga erőfeszítései és az ENSZ technikai segítsége révén a nemzeti biztonsági erők — a kongói kormány megítélése szerint — képesek nem lesznek tökéletesen betölteni feladatukat«. A Biztonsági Tanács határozata tehát egyértelműen a segítséget kérő törvényes kormány katonai és technikai támogatását írta elő, méghozzá a kongói kormánnyal való konzultáció alapján, a meg ítélése szerinti mértékben és ideig. HOGYAN ÉLT AZ ENSZ FŐTITKÁR a Biztonsági Ta nács felhatalmazásával? Kongói megbízottját, dr. Ralph Bunche főtitkárhelyettest elküldte Elisabethville-be Csőm béhoz a következő utasítással »Abban az esetben, ha a helyi vezetők (Csombéék) magatartásából ön arra a következtetésre jut, hogy az ENSZ-csa- patok katangai bevonulásakor ellenállásra kell számítani, és emiatt ön helyesnek vélné, hogy az ENSZ-csapatok ne lépjenek Katanga területére, úgy az ön beszámolójának kézhezvétele Után kérni fogom a Biztonsági Tanács azonnali ösz- szehívását.« Dr. Ralph Bunche főtitkárhelyettes (az amerikai külügyminisztérium volt tisztviselője)) Hammarskjöld várakozásának megfelelő következtetésekre jutott. Moise Csomóéval való beható eszmecseréje után dr. Bunche augusztus- 5-én ezt táviratozta Hammarskjöld- nek: »Meggyőző bizonyítékát láttam, hogy az ENSZ-esapa- toknak Elisabéthville-be való bevonulási kísérlete fanatikus ellenállásba ütköznék.« Az ellenállás tényleg »fanatikusnak« ígérkezett. Bunche szemtanúja lőhetett, amint Csomóénak mind az 500 katonája (akkor még csak ennyi volt) belga tisztjei vezetésével fel > alá masírozott Elisabethville utcáin. Ilyen »erő« láttán Hammarskjöld lefújta az ENSZ- sapatofc augusztus 7-re tervezett katangai bevonulását, ösz- szehívta a Biztonsági Tanács ülését mondván, hogy új felhatalmazásra van szüksége. A Biztonsági Tanács augusztus 10-i ülésén megerősítette július 14-i határozatát, azzal a kiegészítéssel, hogy kiterjesztette Hammarskjöld felhatalmazását Katangára is. Ezt az újabb felhatalmazását visszájára fordítva Hammarskjöld augusztus 13-án Eli sabethville-be repült, hogy — határozott intézkedések helyett — személyesen alkudozzék az Union Miniere fizetett ügynökével, Csomóéval. Hammarskjöld elfogadta Csőmbe »kormányának« szuverenitásra való igényét és feltételeit. Ezzel megkezdődött az ENSZ-csapatok »zökkenőmentes« katangai bevonulása, süfc módjáról. Az iskolákban, amelyek akkor teljesen papi kézen voltak, »tudományos« előadásokon tanították az ifjúságnak a boszorkányok tulaj- nyomását és gúzsbakötését, donságait. hogyan terjesztették a tudatA szebeni városi lelkész, lanságot, vak rémületet, babo-8BrüsszeI elégedetten lónőket tekintették sirigák- nek tartotta, hogy boszorkányok amikor 1648-ban új lakásba nát, mennyire akadályozták a gnyugtázta, hogy az ENSZ fonák. I. László törvénye egy után nyomozzon. Az egyházi költözött, ajtaja fölé feliratot tudomány fejlődését. S ha ebkalap alá veszi a strigákat a zsinatok ismételten határoza- helyezett: »Krisztus jelen van, bői a szemszögből ítéljük meg rossz erkölcsű nőkkel, s elren- tot hoztak a boszorkányok ül- velem együtt költözik e ház- az inkvizíciót, a boszorkány hide] i, hogy a püspök ítélkezzék dözéséről. Az egyházi főható- ba; boszorkányok, démonok tét és a boszorkányüldözést, felettük belátása szerint. Kál- Ságnak a XVI—XVII. század- távozzatok innen!« meg kell állapítanunk: szinte; mán I. törvényének 57. szaka- felmérhetetlen az a kár, ameszában azonban már a követ- / boszorkány Üldözés ellen lyet 32 emberiségnek és a mi kezőket olvashatjuk: »A stri- népünknek is okozott. Talán gák felől pedig, akik nincse- A BOSZORKÁNY HIT a kö- heim, hogy mágia nem létezik; még ma sem szabadultunk: nek, ne folyjék vizsgálat.« zépkorban nemcsak a tudatta- azok a jelenségek, amiket va- meg teljesen káros követkéz Ezt sokan arra magyarázták, nők körében élt, hanem a ta- rázslásnak tulajdonítanak, menyeitől, a sötét babona hogy Kálmán király nem hitt-'nult emberek között is. A bo- vagy csalás következményei, a boszorkányok létezésében, s szorkányok. létét tudományo- vagy eddig nem ismert ter- ezzel több évszázaddal meg- san megállapított ténynek te- mészeti tünemények, előzte korát. A dolog azonban kintették. Mégis akadtak időn- Közben nagyot haladt a vi- nem így áll. Kálmán is hitt a ként merész gondolkodók, bá- lág. A tudomány, a technika, boszorkányokban, varázslók- tor emberek, akik felemelték a termelés mérföldeket lépett ^ ban, de a strigák létezését az szavukat a kegyetlen boszor- előre. Recsegett-ropogott, több. feltarfetethaTatlanok1 ^^rrűnt egyház tagadta, s mint a régi kányüldözés, sőt a boszorká- országban meg is dőlt a feuda- ahogy nem vo]t hiábavaló^ pogány vallások maradványát nyokban való szilárd hit ellen lizmus rendszere. A boszor- azoknak a háw férfiaknak- ■ tiltotta a strigákban való hi- is. Felemelték szavukat, pedig, kányhit bátor tagadóinak sza- küzdelme akik harcba indul tetA . „ , . .. tud*ák’ h?gy ezzel ma§uk £ yai egyre termékenyebb ta- tak a »szent törvényszék« és a A varázslással, boszorkány- a boszorkányság, eretnekség lajra hullottak, egyre többen boszorkánypörök ellen nem Sággal való rontás (latin néven gyanújába keverednek, s a leg- és többen ismerték fel, hogy hiábavaló ma sem, hasc^nlíthaszömyűbb üldöztetés és halál boszorkányok nincsenek, a va- tatlanul kedvezőbb körülmérázslás nem lehetséges, hogy a nyék között a további küzde-: század elején betegségeknek, rossz termés- lc*m a tudatlanság, a maradi-^ századi jegyzőkönyv, amely kijelentette a nagytudású Cor- n©k, lavinaomlásoknak terme- e^en' több mint háromszáz peres nelius Agrippa von Nettes- szetes okai vannak. (Vége.) utolsó maradványai még ma is fellelhetők, és még ma is van-; nak, akik e káros előítéleteket: terjesztik, belőlük hasznot: húznak. A HALADÁS ERŐI azonban: titkára ezennel de facto elismerte Katanga elszakadását. Elsőként a világon! AZ ENSZ FŐTITKÁRÁNAK elisabethville-i látogatásával megkezdődött a Kongói Köztársaság függetlensége ellen szőtt imperialista, összeesküvés második szakasza, most már Hammarskjöld személyes irá- íyításával. A kongói dráma következő fordulópontján Dag Hammar- . skjöld ismét főszerepet j átúszott. Szeptember 5-én a törmalefícium) bűne miatt már a XI—XV. században is folytak porok Magyarországon. A var rajuk, váradi regestrumban (XIII. Már a XVI. •fényes kormány csapatai Ka- fszai tartományban döntő győ• z-elmet arattak Kalondzsinak • belga tisztek vezette zsoldosai ; felett. Széles szakaszon elérték »Katanga határát, s küszöbön •állt a támadás Csőmbe ellen. :A szakadár erők vereségsorozata láttán az összeesküvés (karmesterei új frontot nyitnak fa fővárosban, a Lumumba- jkormány hátában. Szeptember p-én 16 órakor elhangzik Ka- (szavubu rádiódeklarációja Lumumba miniszterelnök »elmozdításáról«, és nyomban akcióba lép Hammarskjöld is. Kaszavubu rádióbeszédének elhangzása után az ENSZ-főtitkár utasítására az ENSZ-erők lefoglalják a kormány leopold- ville-i rádióját. Lumumbát végképp elvágják a közvéleménnyel való érintkezés lehetőségétől. És két órával Kaszavubu államcsínybe után — ugyancsak Hammarskjöld utasítására —■ az ENSZ-erők lezárják Kongó valamennyi repülőterét. Ezzel nem csupán a Csőmbe elleni offenzíva. hiúsul meg, hanem megbénul az államapparátus munkája, és az is lehetetlenné válik, hogy a Kaszai tartományba küldött 7000 főnyi elitcsapatait Lumumbá visszarendelje a fővárosba. Szeptember 8-án a kongói parlament semmisnek nyilvánítja Kaszavubu alkotmányellenes lépését, elutasítja miniszterelnök-jelöltjét, Ileót, és megerősíti bizalmát Lumumba törvényes kormányában.» Másnap, szeptember 9-én a Biztonsági Tanács ülésén az ENSZ főtitkára megkockáztatja azt a kijelentést, hogy »Kaszavubu törvényesen járt el, amikor elmozdította a miniszterelnököt«. Nos — ami Kaszavubu jogkörét illeti —, a főtitkár . enyhén szólva tévedett.' A kongói alkotmány 15. cikkelye ugyanis egyértelműen kimondja: »Az államfő a parlament két házának képviselőivel együttesen gyakorolja törvényhozói hatalmát.« Márpedig a kongói parlament két háza, amely az alkotmány szavai szerint »egyedül illetékes az alaptörvény értelmezésére«, szeptember 12-én ismételtén határozatilag törvénytelennek minősíti Kaszavubu döntését, és teljhatalmat ad Lumumba kormányának. Ezt követően került sor a parlament félreáliítására és — Mobutu ezredesre. Szeptember 14-én este hét órakor Van Horn svéd tábornokkal, az ENSZ-erők kongói főparancsnokával való kétórás tárgyalás után Mobutu a leo- poldville-i rádióban beolvasta az ENSZ-paranesnoksógon megszövegezett nyilatkozatot a hatalom átvételéről. HOSSZÚRA NYÚLNA a gondosan .megszőtt összeesküvés minden egyes szálát nyomon követni, dé a tények így* is világosan beszélnek: Kongó törvényes kormányának szisztematikus megbénítása, majd megfőj tási kísérlete utón csupán az egész folyamat logikusi betetőzése volt, hogy közvetlenül Hammarskjöld 1961. január, 5-i Kaszavubunál tett látogatása után adták belga kézre a kongói nép megtörhetetlen szabadsághősét. Mind ez ideig — a Szovjetunió és az afro-ázsiai országok ismételt követelése ellenére — Hammarskjöld a kisujját sem mozdította. Most — a gyilkosság bevallása után — vizsgálatot javasol. Utólag! Mindezek után »sajnálkozik« Lumumba halála miatt, s azt merészeli. állítani, hogy ő semmiért sem felelős, mert »nem volt kellő felhatalmazása«. Amikor' pedig a Szovjetunió és egyre több afro-ázsiai ország megállapítja a főtitkár legsúlyosabb bűnrészességét, és lemondását követeli, Stevenson amerikai ENSZ-megbí- zott ezt »ENSZ elleni hadüzenetnek« minősíti. Nos, Hammarskjöld kongói bűniajtsroma cáfolhatatlan bizonyíték rá, hogy pontosan fordítva áll a dolog. Az ENSZ főtitkára az, aki hadat üzent az ENSZ tekintélyének és' becsületének; az ENSZ első tisztviselője az, aki a gyarmatosító koalíció végrehajtó közegeként hadat üzent Kongó függetlenségének és egyszersmind a világ minden szabadságszerető népének. Az ENSZ-nek csak javára válik, ha becsületének sárbatipróját, a kongói hazafiak gyilkosainak bűnsegéd! bűnrészesét eltávolítja a világból... legmagasabb tisztségé-