Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

soMonvt v*m.4i» 7 Vasárnap, 1961. február I9t — Én a világért sem engedném feleségemet a tsz-ben dolgozni! — Hissen ott dolgozik. — Igen, de nem az én engedélyemmel... SŰRÍTETT JÁRAT REGGEL BAftAt — Borzasztó nélkül. könnyelműség volt megvenni jótállás SWi GÁDOR BÉLA: A férjet mindig félbeszakítják Egy férj monológja — Mondd, te se kaptál fizetésemelést? — Nem! — Érdekes, pedig mennyit dicsértük egymást. Fiacskám, te me- menyasszonykorod- gint nem figyelsz ban... Mit? Hogy rám ... Tudom, Hédi menyasszony tudom, te mindig figyelsz, de most lett> gratulálok, de kivételesen nem fi- most nem erről van gyeltél rám... Kő-«s2ó. szőnöm, nem ülök tom? 7 át egy másik szék- _ . re, jól ülök itt romlott a helyzet, is ... Ugyanis figye- de még mindig is - lem és figyelem kö- tenes volt, mert leg- zött óriási különb- a[ább úg.y tetlél< dolog, és ez a leg* nagyobb baj... Mert, tegyük fel, mondok neked vala­mi okos dolgot, hogy az élet ilyen Hol tartót- meg olyan, egyszó- Késöbb va^ bölcselkedem, s bAMt ségek léteznek Az ember megérzi azt, hogy mikor fi­gyel valaki, mikor tesz úgy, mintha fi­gyelne és mikor nem figyel, és már nem is tesz úgy. rült.. — Látjátok, gyerekek, ez a kísérlet is nagyszerűen sike­egy no — Te, azért Ádámnak borzasztó lehetett! Csak volt a világon... - - ■ , yVWWWVWVWWVW VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV>^ sorsabban miközben minden erőmmel azon va­gyok, hogy az élet értelmét kihámoz­zam, te így szólsz: , »Lecsepegtetted a mintha figyeltél nyakkendődet, várj volna... Belenéztél egy kicsit, mindjárt a szemembe, hol hozok egy vtzesron- mosolyogtál, hol el- gyot és kitiszti^ komorodtál, igaz, tom •• •« , Mit ^on- u hogy nem mindig toljak én akkor? mintha figyelne... jó helyen, de mind- ^sak 1121 gondolha- Ez a döntő! Mert egy, fő az igyekezet hogy eQU amikor azt mond- es a2 imzi0> az em. tökkelütölt hülye megint°9VmószeroH bér szerény lesz, ha vagyok, akire már a rám, és az az ember múlik az idő ... sa?at felesege sem engem egyszer ki Nem, drágám, nem ^0Vel> és mi lesz fog nyírni, akkor te kérek, párnát, mon- ebből? Az önbiza- azt kérdezted, hogy dóm, hogy jól lom teljes csődje! arról a Bodonyiról ülök... De hol tar. m van-e szó, akivel ta- tunk most? Sehol! , .7 ... valy találkoztunk Nihil, csőd, össze- ele toPTongyos oner- Balatonszepezden, és omlás! Ha beszélek cetemmel, amilcor rögtön utána, hoz- hozzád, a szemed úgyis csak arra vár- zátetted, hogy az elkalandozik, hol a Tta.íc, hogy a lábik- iden nem akarsz a kezeddel babrálsz Balatonon nyaral- valamit, hol fel- ba harapjanak, ni, mert a Balaton kelsz, és totyogsz és bebizonyítsák, meleg és unal- jobbra-balra, és ha hogy én használha- mas... Ez röviden felelősségre vonlak, tatlan marha va­annyit jelent, hogy mondod, hogy fc . aztán „ . . te így is tudsz fi- a nem OVelni... Hát nem nem csoda, hogy igaz, drágám, mert jön egy ilyen Bodo- menyasszonykorod- nyi, legázol, laké­ban nem babráltál szit és tönkretesz ... es nem totyogtál, „ ilyesmi fel sem me- ilyen jellemte­rült ... len senki... Igen, De mindez még fiam, ez az a Bodo- más hagyján, ezt még t akivel Balaton- .,«7* „ iiai.».« .* szóvá sem tennem, , .. . volt a helyzet, pel- de fg félbeszakÜasz, szepezden együtt daul... Akkor úgy minduntalan félbe- nyaraltunk, és az rám, hogy szakítasz, és ez ma- idén nem nyaralunk a szembogarad ki- a halál... Nem a Balatonon, mert tnnuii _keK becsukni az ab- . , . t ágult, orcáid piro- iafco(> szivem> nem az meleg es urutl­lettek, es egyre fázom, a fene egye más, hanem a Mát­vált ki belőled emó dókat, mert unod Bodonyit, velem együtt... Mert meny asszony korod­ban, ha nem tud­nád, teljesen vettél meg azt az ablakot, rában, mert az hű­Február 23-a a Vörös Had­sereg születésének napja. Eb­ből az alkalomból Vasvári Ist­ván versidézetét találjuk meg a vízszint,ess 1., a függőleges 16. és 26. sorokban. Vízszintes: 16. Gyors kezű. 17. Traktor-márka. 18. Névelős péksütemény. 19. Lángész. 20. É. N. A. 21. Százhat római számmal. 23. Ékezethibás fér­finév. 24. Becézett Ottilia. 25. Zenedrámák előadására épült színházi. 28. Vissza: gyúrható ragasztó és tömítőanyagok gyűjtőneve. 29. Fordított hely­rag. 30. Fontos anyag, a mész, a szóda és a kvarc összeolvasz­tásából keletkezik. 31. A nép közül való. 33. A. K. F. 34. Ga- ramvölgyi Károly. 35. Metán­hoz hasonló gáz. 36. Ernő ke­verve. 38. A kvarc magyar ne­ve. 40. A. E. 41. Testhelyzet. 42. A Tisza mellékfolyója. 44. Európai főváros. 46. Tüzelés. 48. Bizonyos idő eltelte után visszaszolgáltató. 50. Vissza: majd később! 52. Idős. 53. Álomhoz hasonló. 55. Fekete festékanyagot. 56. A melléknév középfokának egyik ismertető­je. 57. Igekötő. 58. Fukar. 59. Vallásrövidítés. 61. Jó néme­tül. 62. Dörög szélei! 63. Radio­aktív tulajdonságú anyagot. 65. Fordított csomot! 68. írás mássalhangzói. 69. Névelős szépítőszer. 70. Halott néme­tül. 72. Embercsoportok. 74. Szeleburdi kölyök. 76. önfelál­dozó emberek. 78. Madárhan­got hallató. 80. Konyhai esz­köz. 81. Heverő. 83. Halkan, meghatottan ejti ki a szavakat. 84. Német helység. 85. Zavaro- dás. 87. Jótétemény. 88. Meny­asszony. 89. Mutatószó. 90. Tengeri hal. 92. Ipari nyers­anyag. 94. Hang nélküli betű 95. Zamatát. 96. Szófaj. 98 Ady szerelme. 100. Énekhang. 101. Nem minket! 102. Egész., sértetlen. 103. Fegyvert hasz­nál. 105. Lukacsos szerkezetű. Függőleges: 1. Alkotó művé­szek. 2. Fogyasztásra alkalmas termés. 3. Idős hölgy. 4. For­dított foghús. 5. Kétjegyű más­salhangzó. 6. Német nyelv be­tűi keverve. 7. Mondái brit ki­rály, Shakespeare tragédiájá­nak hőse. 8. A múlt idő jele. 9. ÉVFORDULÓ A tuberkulózis bacilusának fel­fedezője. 10. Feljegyezvén. 11. Fél Samu! 12. z. R. P. 13. Ke­vert irtó! 14. Névsor. 15. A XIII. sz.-ban egész Európára kiterjedt stílus. 20. Sértetlenül. 22. A takarmányfélék kevésbé ízes, nehezen emészthető ré­sze. 25. Vigyázás, féltés. 27. Város Ny.-Malájföldön, Perak államban. 30. Verés. 32. Férfi­név. 35. Nem kell több! 36. Kevert omega! 37. Távirati fo­netikusan. 39. Kvarc. 41. Tü­zérségi egység. 42. Ellenőrt. 43. Eszközt. 45. Vissza: agyvérzés elterjedt neve. 47. Nagy odú. ■48. Molnár László. 49. Vigyázó. 51. Uzsonnával egybekötött délutáni gyerekösszejövetel. 53. Átnedvesedő. 54. Mezei rágcsálók. 57. Titkot elmond félmúltban. 60. Sivár. 33. Ke­verve: turul. 64. N. S. 66 Fém. 67. Vizenyős, fás, bokros te­rület. 69. Vissza: névelős ba­romfi. 70. Szúróeszköze. 71. Növény föld feletti része. 73. Vezeték. 75. Kerek nagy szá­mot. 76. Lendülete. 77. Han­gulat. 79. Nyelvvel füvet tép. 81. Házhoz tartozó növények­kel beültetett terület. 32. Téli betűi keverve. 85. Íróeszköz. 86. Külső része. 89. Négyiegyű szám. 91. Számszerű ered­mény. 93. Vízi növény. 95. For­dított vonatkozó névmás. 96. Apósa népiesen. 97. Névutó. 99. Tárgyragos mutatószó. lOi. Névmás. 102. Az első személy. 104. Azonos a függőleges 101- gyel. 106. Baté magánhangzói. Várkonyi Imréne * * * (Rejtvényünk csupán szórakoz­tató jellegű, tehát megfejtését be­küldeni nem kell.) iííiii :::::: 1 2 3 4 s 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 A X 16 :::::: 17 púp 18 V 19 iiüii :::::: 20 iii 21 22 HUH 23 24 llillí 25 26 27 HUH HUH 28 29 iii 30 !::::: isi::: iii 31 32 iiüii 33 34 11 35 UHU !hui 36 37 !!!!!! :::::: 38 39 HHi: UHU 40 11 41 Üli! 42 43 :::::: 44 45 ü 4b 47 :::::: :::::: 48 49 11 50 51 52 ami Hifii 53 54 Iiüii 55 56 UH:: 57 :::::: 58 HUH mii! 59 60 iiüii 61 62 iiiiÜ 63 64 :::::: ...... :::::: iii::: 65 66 67 :::::: 68 i :::::: 1 :::::: 69 Ilii:: 70 71 Iliül 72 73 :::::: 74 75 :::::; |76 UH::! 77 HUH HUH 78 79 80 :::::: :::::: 1“ 82 Öl 83 84 Íj 85 86 :::::: iiüii 87 88 ÜiÜi jjjjjj 90 91 :::::: ÜiÜi 92 93 94 | Ili |95 102 96 97 ÍÜH: 104 98 99 Ül 100 I :::::: 1 jlOl HUH HUH Ül 103 HUH HUH 105 106 füiii :::::: V D > 1 K K lélegzetet, úgyhogy hagyd m^ost... Hol mire a poénhoz ér- “ tartottam? Igen. Ez az egesz nemfi­vös és szórakozta­tó ... tem valósággal fül- gyelés és félbeszakí- Mi van vacsorá- dokoltál... Ez volt tás egy lélektani ra? BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták SZÓRAKOZOTTAN Francesco De Sanctis olasz iro­dalomtörténész félszeg és szóra­kozott ember volt. Mikor 1878- ban első ízben nevezték ki köz- oktatásügyi miniszternek, és be­ment a minisztériumba, hogy hivatalát átvegye, a porcás, aki még nem ismerte, látva, hogy a miniszteri lépcsőn megy fel, utá­na futott:- Hová megy, uram? Az irodalomtörténész-miniszter zavarba jött:- Bocsánat — szólt kalapját le* véve —, a miniszterhez akarok menni... aki ... azt hiszem, én vagyok. * * * Maxtor pedig Nápolybán volt De Sanctis, ahol egy elő­kelő hölgy hívta meg estélyre. Mint szenvedélyes sakk játékos, azonnal találkozott egy magá­hoz méltó partnerrel, akivel egy igen érdekes játszmába merültek. Közben a háziasszony teát szolgált fel vendégeinek, és De Sanctis elé helyezett egy csé­szét kedvesen figyelmeztetve: — Itt a teája. De Sanctis, anélkül, hogy felemelte volna szemét a sakk­tábláról, gépiesen a mellénye zsebébe nyúlt, kivett onnan egy lírát, és a háziasszonynak nyújtva azt mondta: — A többi a magáé. UTAZÄS a kert körül Alphons Karrnak, a francia írónak és humoristának nagyon jól kellett ismernie kertjét, uta­zást is tett körülötte (Utazás i kertem körül), de nem ismerte jól saját kertészét, akit ostoba embernek tartott. Egyszer az írónak tréfálkozó kedve támadt, és így szólt a ker­tészhez : Nézze, barátom, ezeket a mag­vakat, melyeket nagyon dicsér­tek előttem, éppen ma kaptam Párizsból. Vesse el az egyik vi­rágágyba, majd meglátjuk, lesz-e belőle valami. Ezzel átnyújtott neki egy kis zacskó heringikrát. A jó ember átvette, és kijelen­tette, különös gonddal fogja a megbízást teljesíteni, hogy gaz­dájának örömet szerezzen. Karr már előre örült a kolosz- szális tréfának, s meglégedetten dörzsölte kezeit. Elmúlt azután néhány nap, és az író, kertjében sétálgatva, megszólította a ker­tészt: — Nos, azok a híres magvak megfogantak? — Meghiszem azt! — mondta büszkén a kérdezett, — jöjjön csak, és nézze meg! Valódi cso­da az, ami történt. S ezzel elvezette gazdáját a kert másik részébe, egy virág­ágyhoz, ahol a földből szimmet­rikus elhelyezésben néhány füs­tölt heringfej látszott ki. így tréfálta meg az öreg ker­tész a humoristát. Kössön selyemtermelési szerződést kedvezőbb beváltási áron! A fonható I., II. osztályú selyemgubó 1$^— bt-os kg-kénti áron kerül átvételre. Befektetés nélkül 1000—2000 Ft mellékjöve­delmet érhet el, ha 1 vagy 2 adag selyemhernyót ne­vel fel. Jelentkezes és feiviiógositás a helybeli földművesszövet­kezetnél. 293

Next

/
Thumbnails
Contents